Népújság, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-10 / 265. szám
Mire? Nos, például arra, hogy nemzeti vagyonúnknak még annyi minden a része! S a köztulajdonban levő értékek közül oly sokról mennyire meg tudunk feledkezni néha! Ha egy-egy nagyobb rongáláson, károkozáson, lopáson meg is ütközünk, felháborodunk; a kisebb vétsége- , két sajnos, gyakran természetesnek tartjuk. Szemrebbenés nélkül adunk tovább a kezünkből hibás vagy — uram bocsá’ — teljesen rossz, hasznavehetetlen munkát, s különösebb lelkiismeretfurdalás nélkül hozzányúlunk a közöshöz, ha otthon netalán szükségünk van rá. Szóval: nemcsak a képekre, a nagy dolgokra kellene annyira figyelnünk, ügyelnünk — hanem szerényebb javainkra is! S akkor az a kép is jobban nemzeti értékeinket gyarapítaná, amit napi munkánkkal, magatartásunkkal magunkról alkotunk. Gyéni Gyula Csávas István üzemmérnök ellenőrző körúton a főtranszformátoroknál, amelyek kapcsolatot teremtenek 120 és a 220 KV között (Fotó: ä S fi aw.-iíFPé. o-f 1Ä, Eltörpül az ember a 220 KV-os megszakítók hosszú sora alatt. Detkről az országnak Az Országos Villamos Távvezeték Vállalat detki alállomásának kulcsszerepe van abban hogy az ország számára oly fontos villamos energia — amelyet << Gagarin Hőerőmű Vállalat termel a visontai Ug nitből eljusson a haza; fogyasztókhoz és a KGST-» bélül egyiittnuködr ••<!«*• giarendszerhez. A folyamatosan üzemelő állomás korszerű technikai berendezéseit 10—12 szakember működteti. Nem kis ve szélyt jelent s 120 és 220 KV feszültségszint jelenléte, nag* fegyelmet szakmai hozzáértést követe- meg ti itt lolgozöktei! VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 265. szám ÁRA: 1983. november 10., csütörtök 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Képek Széltében-hosszában a budapesti műkincsrablást beszéli az ország, a Szépművészeti Múzeum nagy értékű képeinek eltulajdonítása miatt há- borognak városon és falun egyaránt. Idős és fiatal aggódik őszintén a páratlan festményekért, várja izgalommal, hogy megkerüljenek, s kívánja szívből: na essék kár bennük. Beszédtéma lett az eset olyanok körében is, akik talán még sohasem jártak a gazdag gyűjtemény fővárosi otthonában, s a legkevésbé ismerik Raffaellót, Tintoretto t, Tiepolót, a váratlan vihart kavart alkotások klasszikus szerzőit. Sőt, alighanem olyan ember is akad a felhábo- rodottak között, aki jószerével az egész fővárosban idegen, s jelentéktelenebb művészekről is alig vagy egyáltalán nem hallott. Kétségtelenül szimpatikus ez még akkor is, ha a maga nemében egyedülálló eseményről van szó, olyanról, ami már önmagában figyelmet érdemel. Hiszen a közvélemény nemzeti vagyonunk csonkítása miatt tiltakozik, azt várja, követeli vissza, ami voltaképpen az enyém, a tiéd és az övé is. Ami nemcsak az országot tette most szegényebbé, hanem engem, téged és őt ugyanúgy. S akkor is, ha talán így külön-külön sohasem tartottuk számon, nem éreztük megunkénak az elveszetteket. Ha netán először is döbbentünk arra, hogy a miéink. Mondom: tetszik ez a gyors és érzékeny reagálás, ami tényleg szinte lépten - nyomon tapasztalható néhány nap óta. Határozottat! az együvé tartozást, a közösségi érzést tükrözi, s megnyugvással töltheti el az embert. Nem tagadom azonban, hogy eszembe juttat mást is. Anélkül, hogy az említett, igazán tiszteletre méltó megnyilatkozást a legkevésbé is csorbítani akarnám, a téma kapcsán bizony még egy sereg egyébre gondolok. A MINŐSÉG A DÖNTŐ - TERJED A GYORSFAGYASZTOTT ÁRU - ÉLŐ HELYETT VÁGOTT BAROMFI - EGER VEZET AZ ÁRAKBAN Piac, árak, fogyasztás Burgonyából egyre kevesebbet, zöldségekből & hazai gyümölcsökből a termés- eredményektől függően évenként eltérő mennyiséget, viszont tojásból és baromfiból növekvő mértékben fogyasztottunk az elmúlt két esztendőben — állapítható meg a Központi Statisztikai Hivatalnak a piaci felhozatalt és az áralakulást vizsgáló felméréséből. A statisztika szerint a zöldség és főzelék, valamint a friss gyümölcsök több mint 40 százalékát, a burgonya és tojás mintegy hatodát a piacokon vásárolja meg a lakosság. A vásárlók jó része a boltokkal szemben előnyben részesíti a piacot a termékek jó minősége, a bővebb választék és a frisseség miatt. A piacok előnye az is, hogy jelentősen lerövidítik a termék útját a termelőktől a fogyasztóig. Nem elhanyagolható az sem, hogy fenntartásuk, bővítésük kisebb ráfordítással oldható meg, mint a kiskereskedelmi hálózat boltjainak létesítése, működtetése. A korábbi visszaesés után, 1981-től ismét élénkült a fővárosban és vidéken egyaránt a piaci forgalom, a kínált árumennyiség azonban még tavaly is mintegy 12 százalékkal volt kevesebb, mint 1970-ben. Ennek az oka — főként a vidéki városokban —, hogy a termelő- szövetkezetek egy része üzletet nyitott, valamint az, hogy a friss zöldség- és gyümölcsvásárlás mellett egyre inkább terjed a gyorsfagyasztott és konzervkészít- mények fogyasztása. A piacokon inkább a primőr áruk és más munkaigényes kertészeti termékek iránt növekszik az érdeklődés. Az élő baromfi iránt jelentősen mérséklődött a vásárlók igénye, a piacokon is egyre inkább áttérnek a vágott baromfi árusítására, a múlt évben a 13 300 tonna árunak már csak 56 százaléka volt élő baromfi, 44 százaléka már tisztított, vágott tennék. A piacok szerepe az ellátásban az ország egyes területein igen különböző, nagymértékben függ attól, mennyi az adott helyen az önellátó háztartás. A múlt évben például az egy lakosra jutó piaci értékesítés Budapesten 1728 forint volt, a vidéki városokban 462 forint, a községekben 93 forint. A • budapesti piacokra érkező árunak mintegy fele mező- gazdasági szövetkezetektől, a másik fele a kistermelőktől származik. A vidéki piacokon a kistermelők a meghatározók. A piacokon az árak 1970 és 1982 között Budapesten és vidéken szinte azonos ütemben emelkedtek. Változatlanul jelentős eltérések tapasztalhatók azonban az egyes települések piacainak árai között. A megyeszékhelyek közül az átlagosnál 10—17 százalékkal drágábbak Tatabánya, Pécs, Eger és Zalaegerszeg piacai, ugyanakkor az átlagosnál 11—21 százalékkal olcsóbbak a szegedi, békéscsabai, nyíregyházi, szolnoki és szombathelyi piacok. A legdrágább város Tatabánya, a legolcsóbb pedig Szeged, a piaci árak között az eltérés 40 százalék. A budapesti piaci árak mintegy 4 százalékkal haladják meg a városok átlagát. A vizsgált időszakban a zöldségek Tataibányán és Pécsett voltak a legdrágábbak, Szegeden és Békéscsabán a legolcsóbbak. A gyümölcsök ára Egerben és Pécsett volt a legmagasabb, Szombathelyen és Nyíregyházán pedig a legalacsonyabb. Idénycikkeket és más piaci élelmiszereket a városokban 178 piacon árusítanak, ebből 48 Budapesten, 130 más városokban van. A kisebb- nagyobb községi piacok száma további 750—760-ra tehető, közülük 40 a kiemelt nagyobb községekben. A piaci hálózat a fővárosban a legkorszerűbb: 16 vásárcsarnokból, 9 nagy-, 23 közepes és kisebb piacból áll. Az elmúlt évtizedben nyolc korszerűtlen peremkerületi piacot megszüntettek, ugyanakkor — főként az úí lakótelepeken — öt új vásárcsarnokot létesítettek. Az utóbbi években vidéken is bővült, korszerűsödött a piacok, vásárcsarnokok hálózata. A fejlesztés azonban lassú ütemű, sok helyütt szűkösek az anyagi lehetőségek. A tanácsok a lakosság jobb ellátása, a piaci árufelhozatal növelése érdekében a termelőkkel megállapodást kötnek, illetve kedvezményeket biztosítanak. A Balaton két oldalán több árusítóhelyet jelölt ki a helyi tanács helypénzfizetési kötelezettség nélkül, hogy a hazai és külföldi strandolókat minél jobban ellássák az őstermelők. (MTI) Kádár János Prágába utazott Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Gustáv Húsúknak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének meghívására szerda este baráti munkalátogatásra Prágába utazott. Kíséretében van Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Kótai Géza, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Kádár János és kíséretét a Keleti pályaudvaron Aczél György, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Németh Károly, Övári Miklós, a Politikai Bizottság tagjai, . a KB titkárai, Horváth István belügyminiszter, Várkonyi Péter külügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai, Horn Gyula, a KB külügyi osztályának vezetője és Urbán Lajos közlekedési minisztériumi államtitkár búcsúztatta. Jelen volt Ondrej Durej, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) A ma könyvei a holnap tettei ünnepélyes megnyitó Gyöngyösön Az idén a 22. alkalommal rendezik meg országosan a politikai könyvnapokat, amelynek megyei megnyitója tegnap délután zajlott le Gyöngyösön, a Mátra Művelődési Központban. Ezen részt vett Kiss Sándor, a megyei pártbizottság titkára is. A megjelenteket Kónya Lajos, a városi párt- bizottság első titkára köszöntötte. Beszédet mondott dr. Vasas Joachim, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Hangsúlyozta, hogy a több mint 20 év során olyan hagyomány alakult ki, amely szellemi életünk egyik jelentős eseményévé nőtt. A politikai könyvnapok városon és falun egyaránt egyfajta ünneppé terebélyesedtek. Korunkban a gépi kultúra terjedése bizonyos átrendeződést hoz magával, de talán éppen ezért nagy szükségünk van az írott szóra. Életünkben a könyv, a maga jelenlétével, újra és újra azt sugallja, hogy a technika, vagy a tárgyak birtoklási vágya nem gyűrheti maga alá az emberi szellemet. Mindannyiunknak szükségünk van arra a lehetőségre, amit a politikai könyvek kínálnak a világ és önmagunk megismeréséhez. A könyvnapok szerény keretek között történő megnyitása azt hangsúlyozza, hogy nem az ünnepi külsőség a lényeg, hanem az írott szó által rögzített és közvetített tudás és az ember egymásra találása, mondta többek között beszédében a megyei pártbizottság osztályvezetője. A köszöntő mondatok után Cserhalmi Jánosné, a megyei pártbizottság dolgozója és Szabó Istvánná, a gyöngyössolymosi Mátra Tsz főkönyvelője, a Kiváló Terjesztő kitüntető jelvényt vette át dr. Stemler Gyulától, a Kossuth Könyvkiadó szerkesztőségének vezetőjétől. • Az ünnepség befejezéseként műsorral kedveskedett a szép számú közönségnek a TUSZSZI irodalmi színpada és énekkara. A vezénylőteremben Daragá Alfréd és munkatársai
