Népújság, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-06 / 263. szám

10. NÉPÚJSÁG, 1983. november 6., vasárnap TOROK VÁLASZTÁSOK Játék vagy komoly dolog? Kommentár Washingtonból Az elszigetelt szigethódító Válaszúihoz érkezett Tö­rökország. Háromévi kato- naí kormányzás után ma az urnákhoz szólítják a sza. vazásra jogosultakat, hogy az újból felállítandó egyka­marás parlament 400 tagjá­ról döntsenek. A válasz­tási kampány kereteit a Nemzetbiztonsági Tanács szabta meg, a pártok és po­litikusok indulását szigorú feltételekhez kötötte. Három párt versenye Az öttagú katonai veze­tés szerint három párt fe­lelt meg elvárásainak. Leg­először a konzervatív Nem­zeti Demokrata Párt, ame­lyet a 66 éves Sunalp nyu­galmazott tábornok vezet. Ez a párt már tavasszal megkezdhette a felkészülést a választási küzdelemre. Programjában állami ellen­őrzés mellett liberális gaz­daságpolitikát ígér, támo­gatja Törökország NATO- tagságát, elkötelezettségét hangoztatja a köztársaság első elnöke, a legendás Ata- türk eszméi iránt. Verseny­társa a jobboldali Haza Pártja, melynek elnöke özal, volt gazdasági miniszaterel- nök-helyettes, az 1980-as gazdasági talpraállási prog­ram atyja. Ez a párt a tár­sadalmi hagyományok tisz­teletét, a gazdaságpolitika fokozottabb liberalizálását, a külpolitika nyitottságát ígéri a szavazóknak, özal szerint pántja az egyetlen igazán új párt a mai Török­országban. Végül a harma­dik induló a centrista Nép­párt. amelynek élén Calp, volt kormány-tisztségviselő áll. Bár Evren tábornok, az ország elnöke igyekszik pár­tatlannak feltüntetni magát, megfigyelők szerint nagyon is elkötelezetten irányította a választási küzdelmet. A Nemzetbiztonsági Tanács a Nemzeti Demokrata Pár­tot favorizálja, s a Néppárt­nak a hírek szerint a lojá­lis ellenzék szerepét szánja. Miután a három párt még alig-alig bizonyíthatott va­lamit a közvélemény előtt, valószínű, hogy a Nemzeti Demokrata Pár.t lesz a vá­lasztások győztese. A hagyományos kultúra értékei és a modern művé­szet eredményei előtti tisz­teletadás napja Japánban november 3-a. Ez a nap év­tizedeikig a császári ház ün­nepe volt. 1852. november 3-án született, s 15 évvel később került a trónra Mu- cuhito, a jelenleg uralkodó Hirohito nagyapja. A tör­ténelem Meidzsi (Felvilágo­sult) néven jegyzi. Meidzsi császár nemcsak véget ve­összeóllította: Huppán Béla Evren tábornok, Törökország erős embere sajtóértekezle­tet tart A katonák bizonyítványa Ennek magyarázatát rész­ben a katonák hároméves tevékenységében kell keres, nünk. Törökország 48 mil­lió lakója, ha nem is min­denki rajong a katonák uralmáért, többségében el­ismeréssel tekint a Nem­zetbiztonsági Tanács munká­jára, amelyet a terrorizmus megszüntetése, a rossz gaz­dasági helyzet javítása ér­dekében végzett. Három esz­tendeje a terrorizmus még naponta mintegy húsz áldo­zatot követelt, napjainkban már nem mérgezi az ország légkörét. A gazdaság az 1980. szeptemberében végrehajtott katonai hatalomátvétel ide­jén a csőd szélén állt. Tö­rökországot Európa beteg embereként emlegették — okkal, hiszen rekordnagysá. tett az 1192 óta a tényleges hatalmat gyakorló hadsereg főparancsnokok, a sógunok uralmának és visszaállította a császári ház hatalmát, ha­nem kiemelkedő érdeme volt a japán művészetek fejlődésében, az oktatás kor­szerűsítésében. Ö vezette be Japánban a kötelező iskolai oktatást. A nyugat felé való nyitást a történelmi hagyo­mányok ápolásával és meg­őrzésével kapcsolta össze. Az 1912-ig tartó uralkodása új korszakot jelentett Japán kulturális életében is. Meidzsi császár születés­napja már uralkodása alatt nemzeti ünnep volt, é6 ké­sőbb is a korszakra való emlékezés császári ünnepe gú adóssággal, deficittel, munkanélküliséggel' és in­flációval birkózott. Ma a tö. rökök szemében lényegesen jobb a gazdasági helyzet, ami a gyakorlatban csupán a hanyatlás megtorpanását jelenti. Jelenleg is kevés a munkahely, kevés a lakás, miközben a népesség gyor­san nő. Evren tábornok és társai külpolitikai erőfeszítései is tiszteletet váltottak ki a2 emberekben. A külpolitika nyitottabbá, sokrétűbbé vált. Megkezdték — igaz, kis lé­pésekben — a kapcsolatok normalizálását a szocialista országokkal. Elutasították azt az amerikai követelést, hogy az ország területén 11 rádiőlejátszó állomást he­lyezzenek el, amelyek a Szabad Európa, a Szabad­ság adó és az Amerika Hangja műsorainak hatéko­nyabb sugárzását tette volna lehetővé. Mindemellett a katonák külpolitikája nem hagyott kétséget az ország hovatartozása, NATO-tag- sága tekintetében. Azok a törökök, akik alig várják a katonai uralom végét, keményen elítélik a Nemzetbiztonsági Tanácsot szigorú — sokszor főleg a baloldalit sújtó — intézke­déseit. Mint ismeretes, a ka­tonák 1980 őszén betiltották a politikai pártokat, a szak- szervezeteket, s mindazo­kat a tömörüléseket, amely­nek szélsőjobb- vagy szél­sőbaloldali kapcsolataik vol­tak Tíz évre eltiltottak a politikai tevékenységtől 242 korábban vezető politikust. Demirelt, az utolsó polgári miniszterelnököt egészen a maradt, egészen a második világháború befejezéséig, amikor is minit ,a császári ház előtti hódolat ünnepét eltörölték, majd 1947-ben a kultúra napjának nyilvání­tották november 3-át. Azóta ezen a napon kitüntetik a japán kulturális és tudomá­nyos élet legkiválóbb műve­lőit, s minden évben ettől a naptól kezdve heteken ke­resztül egymást követik a kulturális rendezvények Ja­pánban. Ünnepségeket ren­deznek az iskolákban és az egyetemeken, változik a mű­sor a tradicionális japán színházakban, fellendül a könyvkiadás, sűrűsödik a zenei program, fesztivál fesztivált köVet. A lakosság Sunalp nyugalmazott tábor­nok, a katonai hatalomát­vétel után alakult új párt vezetője választások utánig házi őri­zetben tartják, s távozni kényszerültek a politikai porondról olyan népszerű politikusok is, mint például Ecevit volt kormányfő. Ezen túl 300—800 fő között be­csülik azok számát, akiket tavasz óta szorítottak hát­térbe. Az illegalitásba kény. szerített személyek közül többen csak játékdemokrá­ciának minősítik mindazt, ami tavasz óta Törökország­ban folyik, s ami a válasz­tások eredményeként ki­bontakozhat. Evren szerepe Ezt a véleményt látszik megerősíteni, hogy Evren tá­bornokot tavaly a leadott voksok 91,5 százalékával hét esztendőre államfőnek vá- lasztottták. Így befolyását, s egyáltalán a hadsereg ha­tását az eseményekre, az ország dolgaira tartósnak minősíthetjük. Igaz az is, hogy a katonák jelezték: szükség esetén készek kor­látozni a demokráciához va. ló visszatérés folyamatát. Ezzel együtt hihető, hogy Evren komolyan akarja az ország megújítását, s en­nek első lépcsőjeként a pol­gári kormányzást. A maga szabta korlátok között eh­hez kíván új alapot terem­teni, új, friss — bár politi­kailag némiképp tapaszta­latlan — politikusokat talál­ni. Hogy sajátos vállalkozá­sát siker koronázza-e, az rövidesen kiderül. Minden­esetre választói tavaly a polgári megújulás reményé, ben segítették őt az elnöki székbe. számára rendkívül élvezetes hetek ezek, már csak azért is, mert kezdetüket munka­szüneti nap jelzi. Az ünnephez néhány ado­ma is fűződik. Például meg­figyelték, hogy 1867 óta ezen a napon csak egyszer esett az eső. Azt is szokták mon­dani, hogy a háború után azért teremtették újjá az ünnepet, mert novemberben még nem volt mit ünnepel­ni, pedig a japánok igen­csak szeretik az ünepeket. Akárhogy is van, a kultu­rális értékek és .a modern művészet előtti hódolat nap­ja a japánok egyik legked­vesebb ünnepévé vált. Pietsch Lajos Grenadát kétségtelenül Ro­nald Reagan- „tette rá” a térképre. A sziget elleni amerikai invázióig itt az Egyesült Államokban a leg­több embernek gyaníthatóan fogalma sem volt e pöttöm­nyi ország hollétéről. Most viszont megtudhatta az el­nöktől mindenki, hogy e hosszában-széltében pár ki­lométeres sziget a hatalmas USA nemzetbiztonságát fe­nyegette. Az amerikai té­vében napokon át kaptuk a földrajz-leckéket Grenadá- ról, hovatovább a tenyerünk­höz hasonlóan ismerjük pár települését, igazán nincs sok belőlük. Mivel a Reagan- kormány a kritikus napok­ban távol tartotta a sajtót az eseményektől, filmek he­lyett a mappát bámulhat­tuk. Vajon mit akart elejteni a közvélemény elől az ame­rikai elnök? — teszi fel az indokolt kérdésit a New York Times kommentátora. S mindjárt meg is válaszolja: nincs itt nagy titok, a Fe­hér Ház tudta, hogy a gre- nadai tények nem támaszt­ják alá az invázió érveit. Pentagoni retusálás Az amerikai beavatkozás ürügyeként felhozott indo­kok látványos fejlődésen mentek keresztül a napok múltával. Az első órákban a kelet-karibi törpeállamok „segétséglkeresését” és — fő­ként — a Grenadában lévő párszáz, zömében főiskolás amerikai biztonságát emle­gették Washingtonban. A külügyminisztérium jogászai jobb híján azt próbálták be­bizonyítani, hogy az előka­part ’ kelet-karibi szerződés többet nyomna a latban, mint az AÁSZ, vagy az ENSZ alapokmánya. De már ennél is volt bökkenő, hi­szen nem mindegyik kelet- karibi ország értett egyet az invázióval. Ráadásul amikor az itteni szélsőjobb már dia­dalmasan harsogott a „kom­munisták megleckéztetésé- ről”, a kormányszóvivők még mindig kötötték az ebet a karóhoz és változatlanul segítségkéréssel próbálták magyarázni az agressziót. És persze ragaszkodtak a másik tételhez: meg kellett akadályozni a Grenadában volt amerikaiak „túszul ej­tését”. A teheráni túszdrámára élénken emlékező amerikai lakosságra nyilvánvalóan ha­tott ez az érv, s a hatha­tós hírzárlat — avagy az események portréjának gon­dos pentagoni retusálása — megakadályozta a tisztán­látást. Csak utóbb tudhat­tuk meg, hogy Kuba és Gre­nada hasztalan próbált az invázió előtt üzenni Was-- hingtonnak: polgárai bizton­ságban vannak, de ha akar­ja, elszállíthatja őket. S minden ellenkező washing­toni állítással szemben, az invázió előtti napon nyitva állt a grenadai repülőtér, érkezőknek és távozóknak egyaránt. Az amerikai kor­mányt azonban nem ez ér­dekelte — lekötötték a part­raszállás előkészületei. Hi­szen már évtizedekkel a te­heráni dráma előtt is be­vált érv volt a „menteni az amerikai életeket”, ’még csak az kellett volna, hogy a diá­kok elhagyják a szigetet... Egyre több bírálat Washingtonban arra is rá­mutatnak, hogy a két kez­deti érv is ellentmondott egymásnak, mert ha való­ban akkora veszélyben fo­rogtak az amerikai polgá­rok, miért várt Reagan a kelet-karibiak ettől függet­len segélykérelmére? Aztán jöttek az újabb érvek — megintcsak a hírzárlat gya­nús árnyékában. Fegyver­raktárakat fedeztek fel Gre­nadában — mondta az el­nök, s tévébeszédében tu­datta a lakossággal: vesze­delmes kubai—szovjet ter­veket, a Latin-Amerikát fe­nyegető támaszpont létesíté­sét sikerült „még éppen idő­ben” meghiúsítania. Ez ta­gadhatatlanul szintén hatott a lakosságra, s mert Viet­nam óta a többség vágyik a sikerélményre, a parádés kis katonai akció — Grena­da nagy előnye volt csöpp­nyi mérete, elfoglalhatósá- ga — nemzeti felbuzdulás­hoz vezetett, amelyben egye­lőre elnyomják a kétkedők és kritikusok hangjait. De azért azok máris sza­porodnak. A demokrata ház. elnöik, O’Neill a harcok napjaiban kerülte a véle­ménynyilvánítást, ám utána tudatta: nincs ínyére az ágyúnaszád-diplomácia fel. újítása. S a nem éppen ga­lamb. volt ENSZ-nagykövet, Moynihan szenátor, tagja a fontos hírszerzési bizott­ságnak, tehát titkok tudója, közölte: neki nem bizonyí­totta be a kormány, hogy Grenadát „kubai megszál­lás” fenyegette volna, s még republikánus politiku. sok is kongresszusi tisztá­zást sürgetnek. A hírzárlat kezd visszaütni a kormány­ra. Káros diadal A szélsőjobbon eközben nem ilyen szermérmesek. Móresre tanítottuk Kubát, Nicaraguát, sőt a Szov­jetuniót is — gratulálnak Reagan elnöknek azok a publicisták, akik az elmúlt időszakban nem voltak mindig elégedettek az ad- miniszráció néhány lépésé­vel. Végre a „régi Reagan” — ujjonganak, miközben világszerte éppen ez vált­ja ki a legnagyobb aggo­dalmakat. Ne törődjünk a nyafogó szövetségesekkel — tanácsolják a Fehér Ház­nak. Washington világpo­litikai elszigeteltsége nap- ról-napra fokozódik. Lám, még a konzervatív Thatcher brit kormányfő is kényte­len élesebb megfogalmazá­sokat használni. Emléke­zetes, hogy az 1965-ös do­minikai partraszállás után jónéhány évébe került az Egyesült Államoknak, amíg meg tud.ta nyugtatni úgy- ahogy a latin-amerikaiakat. Az öngerjesztő harciasság még Nyugat-Európában is a legrosszabb képzeteket kelti, elgondolhatjuk, milyen lehet a hangulat Közép- és Dél-Amerikában. S ami a leginkább aggasztó: a tagad­hatatlanul elszigetelt sziget­hódítók nem látszanak ez­zel törődni. Talán azért is kezdik megtörni a magukra vállalt „nemzeti egységet” az amerikai közélet higgad­tabb politikusai, ök tudják, hogy Washingtonra a kudar­coknál is károsabban hat­hat a „diadal”. I Avar János Bíróság előtt 759 terrorista, többükre halálbüntetést kért a katonai ügyész (Fotó: MTI külföldi képszolgálat — KS) Kocsi Margit A kultúra napja Japánban MÁTRA FUSZÉRT EGRI RAKTÁRHÁZA FELVESZ: közgazdasági technikumi érettségivel rendelkező férfi dolgozót IT. yédelmi felügyelői munkakörbe, valamint', férfi dolgozókat alkalmaz raktárosi, árukísérői, segédmunkási, udvarosi munkakörbe. JELENTKEZÉS: Eger, Lenin út 198. ÖV EGEI VASÖNTÖDÉJE FELVÉTELT HIRDET: Könnyű munkakör, két műszak, utazási kedvezmény, munkásszállás, munkaruha-ellátás, egyéb szoc. juttatások. gépkezelői vizsgával rendelkezők j — elsősorban nő dolgozók részére — — ’ . Bérezés a kollektív szerződés szerint. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán, 8—14 óra között. TKV 1/22. típusú kompresszorkezelői állás betöltésére. Cím: , Öntödei Vállalat Egri Vasöntödéje, > Eger, Nemecz J. u. 11. Telefon: 13-825.

Next

/
Oldalképek
Tartalom