Népújság, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-05 / 262. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. november 5., szombat Üdvözlő táviratok I. P. Prokopjev elvtársnak, az SZKP Csuvas Területi Bizottsága első titkárának, Sz. M. Iszljukov elvtársnak, a Csuvas ASZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége Elnökének L. P. Prokopjev elvtársnak, a Csuvas ASZSZK Minisztertanácsa Elnökének CSEBOKSZÁR1 Szovjetunió — Csuvas ASZSZK Kedves Elvtársak! Az MSZMP Heves megyei Bizottsága, Heves megye Ta­nácsa és a megye lakossága nevében, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 66. évfordulója alkalmából szívé­lyes üdvözletünket küldjük Önöknek, az SZKP Csuvas Területi Bizottságának, a Csuvas ASZSZK Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének és Minisztertanácsának, a testvéri csuvas népnek. Az elmúlt több múlt hat és fél évtizedben a világban bekövetkezett változások elválaszthatatlanok a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom történelmi jelentőségű győ­zelmétől, a Szovjetunió létezésétől és dinamikus fejlődé­sétől, a nemzetközi békéért és biztonságért, a társadalmi haladásért vívott harcától. A Szovjetuniónak — köztük a Csuvas ASZSZK-nak — sikerei, nagy vívmányai lelke­sedéssel és bizakodással töltenek el bennünket. A magyar nép — benne Heves megye dolgozói — szá­mára, amely az MSZMP XII. kongresszusa határozatainak végrehajtásán munkálkodik — pótolhatatlan erőforrás a szovjet néphez fűződő megbonthatatlan barátság és a szüntelenül erősödő együttműködés. Heves megye és a Csuvas ASZSZK testvéri barátságát meggyőzően tükröz­te az SZKP Csuvas Területi Bizottsága delegációjának ez évi Heves megyei látogatása is, amely újabb lendületet adott kapcsolataink elmélyítésének. A jövőben is kiméit feladatnak tekintjük testvéri kapcsolataink erősítését. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján, a haladó emberiség nagy ünnepén további kimagasló sike­reket kívánunk az SZKP Csuvas Területi Bizottságának, a Csuvas ASZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és Minisztertanácsának, a testvéri csuvas népnek, az SZKP XXVI. kongresszusa határozatainak végrehajtásában, köz­társaságuk felvirágoztatásáért folytatott nemes tevékeny­ségében. Elvtársi üdvözlettel: Markovira Ferenc Heves megye Tanácsának elnöke Barta Alajos az MSZMP Heves megyei Bizottság első titkára Barta Alajos elvtársnak, az MSZMP Heves megyei Bizottsága Első Titkárának^ Markovics Ferenc elvtársnak! Heves megye Tanácsa Elnökének Eger Kedves Elvtársak! Szívből jövő köszönetünkdt fejezzük ki igaz barátsággal a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 66. évfordulója alkalmából küldött meleg, baráti üdvözletükért. örülünk, hogy a mi baráti kapcsolataink évről évre fejlődnek és hozájárulnak a magyar és a szovjet nép és Heves megye dolgozói s a pártjaink közötti testvéri ba­rátság további megerősödéséhez. Szívből üdvözöljük a baráti Heves megye kommunistáit és valamennyi dolgozóját. Az ünnep alkalmából további sikereket kívánunk az MSZMP XII. kongresszusa határo­zatainak megvalósításában, új távlatokat a fejlett szocia­lizmus társadalmának építésében. I. P. Prokopjev az SZKP Csuvas Területi Bizottság első titkára Sz. M. Iszljukov a Csuvas ASZSZK Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke L. P. Prokopjev a Csuvas ASZSZK Minisztertanácsának elnöke Görög és brit békeharcosok „Nem akarunk mártírok lenni Több mint százezren tün­tettek csütörtökön Athén­ban a Balkán atomfegyver­mentes övezetté nyilvánítá­sát, a nyugat-európai raké­tatelepítésről való lemondást és a fegyverkezési hajsza megállítását követelve. Ugyanakkor a Greenham Common-i légitámaszpont­nál táborozó brit békehar­cos nők készek életüket ad­ni azért, hogy megakadá­lyozzák a robotrepülőgépek angliai telepítését — közöl­te képviselőjük egy csütör­tökön Londonban tartott sa j tóértekezleten. Nem akarunk mártírok lenni, de fennáll a lehető­ség, hogy a célunk elérésé­ért vívott küzdelemben va­lamelyikünk az életével fi­zet — mondta Helen John, a Greenham Common-i tá­bor egyik alapítója. Nyilatkozata válasz volt Michael Heseltine hadügy­miniszternek arra, a parla­mentben kedden tett kijelen­tésére, amely szerint „nem garantálhatja, hogy a raké­ták védelmében az őrség nem fog tüzet nyitni a tün­tetőkre”. A brit belügyminisztérium egyébként csütörtökön ér­vénytelennek minősítette a helyi hatóságoknak a Green­ham Common-i tábor fel­oszlatásáról hozott határoza­tát, mondván, hogy azok nem illetékesek ilyen ügyek­ben. Grenadában Folytatódik az ellenállás A grenadai katonák és a milícia tíz nappal az Egye­sült Államok inváziójának kezdete után is ellenáll az országot megszálló amerikai tengerészgyalogosoknak — erősítette meg Mexikóváros­ban csütörtöki sajtókonferen­ciáján Dessima Williams, Grenada képviselője az Amerikai Államok Szerveze­tében. A grenadai diplomata rá­mutatott az Egyesült Álla­mok által sugallt sajtójelen­tések valótlanságára és hangsúlyozta, hogy Washing­ton igyekszik megakadályoz­ni a Grenadában történő eseményekről való objektív tájékoztatást. Nyilvánosságra hozta, hogy az amerikai megszállók je­lenleg mintegy 700 grenadait tartanak fogva egy általuk létrehozott koncentrációs tá­borban. A jelenleg is folyó ellenállással kapcsolatban utalt arra, hogy a meggyil­kolt Maurice Bishop minisz­terelnök kormányzásának négy és fél éve alatt az or­szág védelme érdekében szé­leskörű katonai kiképzés folyt Granadán« Végezetül elmondta, hogy a grenadai nép többsége tá­mogatta Maurice Bishop mi­niszterelnök foradalmi kor­mányát, és annak a nézeté­nek adott hangot, hogy az Egyesült Államoknak nem lesz könnyű egy bábkor­mányt fenntartania a sziget- országban. Szabotázs Tokióban Tiltakozás a látogatás ellen Ronald Reagan amerikai elnök tokiói látogatásának közeledtével a japán fővá­rosban és környékén egyre gyakoribbak a látogatás el­len tiltakozó akciók. Balol­dali radikális csoportok pén­teken két tokiói vasútvonal közlekedését bénították meg a pályaudvarokon füstbom­bákat robbantva. Személyi sérülés nem történt. Az ak­ció elkövetői hátrahagyott röpcéduláikon követelték Reagan jövő heti tokiói lá­togatásának lemondását, s elítélték a Nakaszone-kor- mány fegyverkezési politiká­ját. Radikális csoportok az el­múlt napokban szabotázsak­ciókat hajtottak végre Tokió környékén levő amerikai ka­tonai létesítmények ellen. A japán fővárosban már most rendkívüli biztonsági intézkedéseket foganatosítot­tak. Rendőri erők őrzik a kormányhivatalokat, vala­mint az amerikai nagykövet­ség épületét. —( Külpolitikai kommentárunk y~ Tyr tanulsága MÉG ÚGYSZÓLVÁN EL SEM TAKARÍTOTTÁK Bejrutban az amerikai és a francia csapatok fölrob­bantott szálláshelyének romjait, máris újabb kom­mandóakcióról érkezett hír. Pénteken az izraeli meg­szálló csapatok Tyr városában lévő főhadiszállása el­len hajtottak végre merényletet. Nehéz egyelőre pontos képet alkotni arról, milyen méreteket öltött a kikötővárosban a pusztítás. Az egymásnak ellentmondó hírügynökségi jelentésekből azonban annyi biztosra vehető, hogy az épület rom­jai alatt sok izraeli katona, valamint jó néhány fog­lyuk lelte halálát. A módszer hajszálpontosan azonos volt a bejrúti akciókkal: aki a nagymennyiségű rob­banóanyagot gépjárművével a főhadiszállás udvarába eljutatta, önként vállalta a halált. A roppant bonyolult és feszült libanoni helyzetben a sorrendben harmadik nagyszabású ilyen akció nyil­ván újabb olaj a tűzre. Csakhogy az ók és az okoza­ti összefüggést vizsgálva senkinék nem lehet kétsége, mi késztette a merényletek kitervezőit és elkövetőit az öngyilkos-akciókra, a második világháború kamika- zéit, japán pilótáit idéző tettre. IZRAELT MÁR A MÜLT ÉV JÚNIUSÁBAN, a Libanon ellen kezdeményezett agresszió idején min­den józan politikai erő — a többi között Tel-Aviv néhány szövetségese is — figyelmeztette: ez a ka­land súlyos következményekkel járhat. A négy ko­rábbi arab—izraeli háborúnál is kockázatosabb, ve­szedelmesebb játszmába kezdett Begin akkori izraeli miniszterelnök, amikor az invázióra parancsot adott. Bár a lerohanás ürügyéül Izrael mindig saját fenye­getettségét hangoztatta, s biztonsága szempontjából a libanoni agressziót szükségszerűnek nevezte, való­jában — s ezt bizonyítja a Tyrben végrehajtott me­rénylet is — éppen ezzel a lépéssel nőtt meg jelen­tős mértékben az izraeliek fenyegetettsége. Elegen­dő emlékeztetni a libanoni harcokban elszenvedett súlyos veszteségekre, amelyek a tel-avivi katonai ve­zetőket is meglepték. ARRA KAR SZÓT FECSÉRELNI, miként növelte Begin akciója a térség feszültségét. Ma már csak­ugyan rendkívül nehéz Libanonban a tartós rende­zés feltételeit, a megbékélés módszereit megtalálni. Ráadásul olyan válsággóc keletkezett a térségben, amely — ugyancsak az izraeli megszállás következ­ményeként — egyszerre több konfliktus parazsát is élesztgeti. Izraeli és szír csapatok néznek farkassze­met, palesztin belviszály szedi az áldozatait, dúl a jobb- és baloldali milíciák közti háborúskodás, rá­adásul a megszállókon kívül amerikai, francia, brit és olasz csapatkontingensek jelenléte növeli a kon­fliktus veszélyét. IZRAELT A LIBANONBAN TEVÉKENYKEDŐ különböző színezetű erők túlnyomó többsége betola­kodónak, megszálló hatalomnak tartja. Tel-Aviv ma­gatartása nem is cáfolja ezt a tényt. A Tyrben végre­hajtott robbantásért éppen ezért — bármilyen egyé­ni, emberi tragédiákat takar is — a felelősség azokat terheli, akik a múlt évi agressziót elindították, s drá­mai tanulságait cinikus módon máig sem vonták le. Gyapay Dénes Reagan vizet prédikál és bort iszik... GRENADÁRÖL: 1. „Dél-Amerikában arra törekszünk, hogy gyengítsük az erőszak alkalmazásának az esélyeit, és hogy megte­remtsük a békés tárgyalá­sok kereteit.” (Az ENSZ- közgyűlésben elhangzott fel­szólalásból, 1983. IX. 26.) „A nemzetközi közösség fe­lelős tagjai nem fenyegetik szomszédainkat és nem özön- lik el azok területeit. Sőt, szövetségeseiket megóvják az agressziótól.” (Üzenet az Unió helyzetéről. 1983. I. 25.) 2. „Ma reggel amerikai csapatkontingensek kezdték meg a partraszállást a ke­let-karibi szigeten, Grena­dában.” (Az 1983. X. 25-i sajtónyilatkozatból.) LIBANONRÓL: 1. „Csapataink semmi eset­re sem maradnak 30 napnál tovább Libanonban”. — Kér­dés: „Ha rájuk lőnek, kivon­ják őket?” Reagan válasza: „Igen, igen”. (Az 1982. VIII. 28-i sajtónyilatkozatból.) 2. „Az Egyesült Államok katonai erői mindaddig Liba­nonban maradnak, amíg a helyzetet nem lehet ellen­őrizni ... Létfontosságú érde­keink vannak Libanonban...” Az 1983. X. 24-i sajtóértekez­leten hangzott el, egy nappal a véres bejrúti merénylet után.) A HÁBORÚ ELLENES MOZGALMAKRÓL: 1. „Az atomháború ellen tiltakozóknak csak annyit mondhatok, hogy velük va­gyok.” (Az 1982. IV. 18-i rá­dióbeszédből.) 2. „Kétségtelen, hogy a New Yorkban és másutt le­zajlott nagyszabású tünteté­sekben részt vettek Külföldi ügynökök, akiket azért irá­nyítottak ide, hogy ösztö­nözzék egy ilyen mozgalom megteremtését, és előmozdít­sák annak tevékenységét.” (Részlet az 1982. XI. 11-i saj­tóértekezleten elhangzottak­ból.) „KORLÁTOZOTT” ATOM­HÁBORÚ: 1. „Szemenszedett hazugság az az állítás, hogy az Egye­sült Államok korlátozott atomháború lehetőségét fon­tolgatja.” (A cancúni csúcs- találkozón elhangzott beszéd­ből. 1981. X. 25.) 2. „Lehet olyan helyzet, amikor (Európában) kölcsö­nös csapást mérnek egymás­ra a felek harcászati (atom)­Ha valaki figyelmesen tanulmányozza Reagan amerikai elnök — más­más időpontban — ugyan­arról a témáról tett kije­lentéseit, furcsa ellent­mondásokra bukkanhat. Az elnök megnyilatkozá­sa: — amelyekből a TASZSZ szovjet hírügy­nökség gyűjtötte csokor ba a legidőszerűbbeket — a washingtoni külpo­litikai eszköztár és pro­paganda Janus arculatát tükrözik fegyverekkel — anélkül, hogy a nagyhatalmak megnyom­nák a gombot.” (Részlet a vidéki lapszerkesztőkkel le­zajlott beszélgetésből. 1981. X. 17., 20.) AZ AMERIKAI KATONAI ERŐRŐL: 1. „Korunkban a fegyve­rek arra valók, hogy ne engedjük, hogy háború le­gyen. .. Kétségtelen, hogy az Egyesült Államok sosem él erejével — hacsak nem támadásra válaszol.” (A Seattle-ben elhangzott be­szédből. 1983. VIII. 23.) 2. „Ne tétovázzunk többé. Használjuk fel erőnket ar­ra, hogy a marxizmus-leni- nizmus a történelem szemét­dombjára kerüljön.” (Az angol parlamentben elhang­zott beszédből. 1982 VI. 8.) A „DEMOKRÁCIÁRÓL”: 1. „A demokráciát nem lehet kívülről ráerőltetni (valamely népre, vagy or­szágra). (A szabad választá­sok kérdéseiről megtartott nemzetközi konferencia résztvevői előtt a Fehér Házban 1982. XI.9.) 2. „Azért vállalkoztunk erre az akcióra, hogy .. .se­gítsünk a demokratikus in­tézmények helyreállítását Grenadában.” (Az 1983. X. 25-i sajtónyilatkozatból.) „A SZABADSÁGRÓL ÉS A DEMOKRÁCIÁRÓL:” 1. „A NATO-ban, Ázsiában, Latiin-Amerikában és a vi­lág más térségében levő sző. vetségeseinkkel és barátaink­kal határozottan megvédjük a béke és a szabadság ügyét... Nálunk és szövet­ségeseinknél közös demok­ratikus értékeinknek mély gyökerei vannak”. (Üzenet az Unió helyzetéről, 1983. I. 25.) 2. „Az Egyesült Államok a végsőkig kiáll szövetségesei mellett, még ha jobboldali vagy fasiszta rezsimről van is szó. (A Settimanale cí­mű olasz hetilapnak adoitt interjúból, 1981. I. 20.) A MUNKANÉLKÜLISÉG­RŐL: 1. „Mindenkinek lehetőséget adunk arra, hogy dolgozzon, aki tud és akar... Akinek nincs szakképzettsége, tu­dunk segíteni, hogy szakmát szerezzen. Akinek nincs ál­lása, annak új munkaalkal­mat teremtünk... Aki re­ményét vesztette, annak hi­tet adunk”. (Az 1980. évi előválasztási kampányban) 2. „Honfitársaink, szom­szédaink milliói vannak munka nélkül... Az állásta- lasnág időszaka honfitársa­ink számára — a farmer- rek, az acél- és autóipar munkásai, a favágók, vagy a fekete bőrű fiatalok, a gyerekes nők számára kín­zó periódust jelent”. (Üze­net az Unió Helyzetéről 1983. I. 25.) NEW YORK Korunk egyik legsürgetőbb leszerelési feladata a vegyi­fegyver fejlesztésének, gyár­tásának és felhalmozásának teljes és hatékony megtiltá­sa — hangsúlyozta az ENSZ I. számú, Politikai Bizottsá­gában elhangzott felszólalá­sában Meiszter Dávid nagy­követ, a magyar küldöttség tagja. BEJRUT Viszonylagos éjszakai nyu­galom után pénteken reggel teljes erővel kiújultak a har­cok az észak-libanoni Tripo­li környékén a Jasszer Ara- fatot támogató palesztin és az Abu Mussza vezette lá­zadók között. Az előző napi harcok során 45 libanoni polgári lakos és 55 palesztin menekült vesztette életét. LISSZABON A portugál kormány jó­váhagyta azt a törvényt, amely jövő év elejétől le­hetővé teszi magánbankok és biztosítótársaságok alapí­tását és külföldi bankok számára a portugáliai fió­kok nyitását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom