Népújság, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-30 / 282. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 282. szám ARA: 1983. november 30., szerda 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Az ajándék Bodorított hajat, fehér bundát visel. Kék szemeit hosszú pillák árnyékolják. Csodás nő benyomását kelti, pedig csak játékbaba. Négyszáznyolcvanért. Viszik, mintha ingyen adnák. A babának csúfolt dáma színes papírba kerül, széles szalaggal is átkötik. Igazán mutatós ajándék a karácsonyfa alatt. Drága és mutatós. De a kislány nem ilyenre vágyott. Olyan bábut szeretett volna, aminek a hajába fésűt akaszthat, nem árt a hullámoknak. Amit kivihet a játszótérre, mert lábai bírják a strapát és az ágyba is bebújhat vele, ruhája nem törődik. „Vigyázni kell rá” hajasbabája már van ott a polcon, három is ... Nagymama ágya elé szőnyeget kapott, végtére az ő szobája is része a családi fészeknek. Szabadkozik miatta, hisz tudja ő, mibe kerül az új szerzemény. Neki a kopott is megfelelt volna még. Anyu karácsonyi meglepetése modern turmixgép, dolgozhat is vele — a család örömére. Igaz, mindenki beleadott a borsos vételárba. Ajándékozunk. De kinek, mi kerüljön a fa alá? Ennek eldöntését nem hagyhatjuk az utolsó pillanatra, mert az elsietett vásárlásban nincs sok köszönet. Ha nemcsak karácsony előtt figyelünk a másikra, hanem például egy közös séta alkalmával a kirakatok előtt, később csak választanunk kell az óhajok közül. Az ünnep előtti napokban beszerző körútra indulóknak már csak egy tanácsadójuk marad: az árcédula. Mert ha nem találják el a kívánságot, legalább drága dologgal rukkoljanak elő. Azt ugyanis a vak is látja, hogy ez a semmire sem jó tengeri herkentyű nem két forint ... A tanácstalanságunk szülte „ajándék ló” elv alapján mindig túllicitáljuk egymást. Csakhogy ebben a versenyben kifulladunk, így az ajándékozás öröme előbb-utóbb kegyetlen nyűggé, fárasztó teherré válik. De miért feledkezünk el az egyszerűbb útról? Nem kedveskedhetnénk például magunk készítette meglepetéssel? Nagyapának csinálhatunk bőrből szemüvegtokot, nagyi és apa örülne egy meleg kötött sálnak. Anyunak olcsó anyagból varrhatunk csinos kötényt, edényfogó kesztyűvel. Hogy nincs idő, kézügyesség elkészítésükhöz? Üzletet járni, netán Legó- ra vadászni is idő. És a még oly sutaságról árulkodó, ám szeretettel készített tárgy mindennél nagyobb örömet okoz. Mert a karácsony elsősorban a szeretet ünnepe, az ajándékozás csak jelkép. A szereteté, melyet pénzen adni-venni nem lehet. Fazekas Eszter Huszonöt éves a Mátra-bülcki Intéző Bizottság Egyre jobban kamatoztatjuk természeti és történelmi értékeinket Dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter a magyar idegenforgalom helyzetéről és feladatairól Huszonöt évvel ezelőtt alakult meg a MEBIB elődje, a Mátra—Eger—Nyugat- bükki Intéző Bizottság. A Borsod, Nógrád és Heves megye turistaforgalmát szervező, az érintett területek idegenforgalmát jelentős anyagiakkal is segítő bizottság jubileumi ünnepi ülésére tegnap került sor Egerben, a városi tanács dísztermében. Az intéző bizottság tagjait, valamint az esemény résztvevőit — közöttük Barin Alajost, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkárát, Havas Bélát, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkárát, Káray Oszkárt, az Országos Idege»- forgalmi Hivatal vezetőjét, Devcsics Miklóst, a Nógrád megyei, Markovics Ferencet, a Heves megyei tanács elnökét — Molnár Károly, a Mátra—bükki Intéző Bizottság elnöke köszöntötte. Ezt követően a magyar idegen- forgalom helyzetéről és feladatairól dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter tartott előadást. A miniszter bevezetőjében a nemzetközi idegenforgalom társadalmi és gazdasági jelentőségét elemezte. Az eredmények között említette, hogy a magyar idegenforgalom 1983-ban is jól, és gazdaságosan használta ki természeti és történelmi értékeinket. Idegenforgalmunk a nehezebb világgazdasági körülmények között is hatékonyan és gazdaságosan dolgozott. Hazánkat 1982-ben több mint tízmillió külföldi turista kereste fel, s vendéglátásuk színvonala is megfelelő volt. Ez az ágazat — mondotta a miniszter — lényegesen kevesebb ráfordítással „szerzett” rubelt és dollárt népgazdaságunknak, mint a többi szakma. Pártunk és kormányunk hazai és nemzetközi politikájának elismeréseként is tekinthetjük, hogy 1983-ban több mint három százalékkal több külföldi kereste fel hazánkat, mint egy évvel ezelőtt. Bár a tervezett Dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter előadását tartja bevételt valószínű nem sikerül teljesíteni, de a látogatók száma azt bizonyítja: a világ évről évre jobban érdeklődik hazánk munkája, természeti szépségei iránt, és ha a turisták kevesebb napot is töltettek nálunk az idén, de többet költöttek. Ugyancsak a jó hírek között említette a miniszter, bogy 1983-ban a tavalyinál 14 százalékkal több magyar turista látogatott külföldi országokba. Beszédét azzal zárta, hogy a hazai idegen- forgalomban, s az azt szolgáló fejlesztésekben példamutatóan dolgozott a Mátra —bükki Intéző Bizottság. Sokirányú tevékenységének is köszönhető, hogy a három megyében tovább javultak a vendégvárás, a vendéglátás tárgyi és technikai feltételei. Ezután Domán Imre főtitkár előterjesztésében az 1984. évi munkatervét fogadta el az intéző bizottság, majd a 25 éves jubileumot Molnár Károly méltatta. Ünnepi beszédében kiemelte, hogy a különleges földrajzi helyzete következtében Budapest és a Balaton után hazánkban a Mátrában és a Bükkben a legkedvezőbbek az idegenforgalmi viszonyok. A két hegységben „él” legtovább a hó, az ásvány- és termálvizek jelenléte pedig klimatikus adottságait megsokszorozva erősíti a térség gyógyüdülési lehetőségét. Növény- és állatvilága is igen gazdag. Ezzel igen jó lehetőséget kínál a vadászatnak, a természethez kötődő üdülésnek, természet- járásnak. A gyógyhelyek, kulturális hagyományok, világihírű borok az idegenforgalmi relációk kialakulásának számtalan léhetőségét kínálják. Az átlagosnál nagyobb fejlesztések eredményeként 1980-ra a Mátra és a Bükk üdülőnépessége megközelítette a kiemelt üdülő- területek össznépességének harminc százalékát. Ma több mint félmillió ember tartozik a három megyéből az említett idegenforgalmi terület törzsvendégei közé. Molnár Károly ezután a kereskedelmi, a szolgáltatási fejlesztésekről szólt — Miskolcon, Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban, Mezőkövesden, Bánkúton, a Mályi-, Nyéki-tavaknál —, majd a legfontosabb tennivalókat elemezte. Beszédét azzal zárta, _ hogy a Minisztertanács 2006/1979. számú határozatával a mátra—bükki üdülőkörzetet kiemelt körzetté nyilvánította. Az érintett három megyének e határozat szellemében kell dolgoznia azért, hogy a vendégek, a turisták még nagyobb számban keressék fel szűkebb hazánk idegenforgalmi nevezetességeit. A jubileumi ünnepség befejezéseként a társadalmi munka élenjáróinak kitüntetésére és jutalmazására került sor. Több évtizedes kiemelkedő munkájáért az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend ezüst fokozatát adományozta Zakupszky Lászlónak, az intéző bizottság alapító tagjának. Többen Kiváló Munkáért, valamint a MEBIB különböző kitüntetéseiben részesültek. A mikófalvi népi együttest harmincezer forintos jutalomban részesítette az intéző bizottság. Szintén anyagi elismerésben részesült az egri belváros rekonstrukciójában részt vevő Bokányi Dezső nevét viselő szocialista brigád. A Hazafias Népfronttal, a KISZ megyei bizottságával, valamint megyei tanáccsal közösen meghirdetett virágosítási versenyben elért eredményéért a MEBIB ötvenezer forintos különdíját Feldebrő község nyerte el. Koós József Kádár János Berlinbe utazott Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Erich Honeckernek, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága főtitkárának, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsa elnökének meghívására kedden este baráti látogatásra Berlinbe utazott. Kíséretében van Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Karvalics László és Kótai Géza, a KB osztályvezető-helyettesei. Kádár Jánost és kíséretét a Keleti pályaudvaron Havasi Ferenc, Korom Mihály, Németh Károly, Övári Miklós, a Politikai Bizottság tagjai, a KB titkárai, Horváth István belügyminiszter, Pullai Árpád közlekedési miniszter, a Központi Bizottság tagjai, Horn Gyula, a KB külügyi osztályának vezetője és Nagy János külügyminiszténiumi államtitkár búcsúztatta. Jelen volt Siegfried Körner, az NDK budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) Kádár János Németh Károlytól és Korom Mlhálytól, a KB titkáraitól, a PB tagjaitól búcsúzik (balra). Kádár János Szűrös Mátyással, az MSZMP KB titkárával a vonaton. (Balogh László felvételei — Népújság teleíotó — KSj A ll-es blokk is kész Felkészült a télre a Gagarin Hőerőmű Amint tudósítóink közölték, a Gagarin Hőerőmű és a Thorez bányaüzem szinte azonos időben készült fel a nagy erőpróbát igénylő téli üzemelésre. A kis és a nagyjavítások révén az erőműben a Il-es számú, 100 megawattos blokk üzembehelyezése megtörtént. A brigádok határidőben végeztek a javításokkal. Egyre több helyen alkalmaznak mikroelektronikai elemeket, amelyek segítségével korszerűsödött az erőmű irányítás- technikai rendszere. A folyamatokat most már számítógépek is szabályozzák. A költségek csaknem öt- százmillió forintot tette ki. A helybelieken kívül tíznél is több vállalat dolgozói vettek részt a nagyjavításban. A csúcsidőszakban megnövekvő feladatok elvégzéséhez kénytelenek a dolgozók egy részét átcsoportosítani. Ennek következtében a karbantartók is a termelés valamelyik területén dolgoznak, méghozzá több műszakban ha erre szükség van. A rideg téli időjárás testileg is nagyobb megterhelésnek teszi ki az erőmű dolgozóit. Védelmükre meleg ruhát adnak, és védőitalról is folyamatosan gondoskodnak. A ; csúcstermelésre a Thorez bányaüzem is felkészült úgy, hogy a szükséges na- ' gyobb mennyiségű tüzelőt ütemesen szállítja. Egyidejűleg a minőség javítását a fokozottabb szelektálással segítik elő. Az erőmű készen áll arra, hogy naponta 13— 16 millió kilowattóra villamos energiát szolgáltasson. Visontán éves átlagban 1470 kilokalóriát kell, hogy teljesítsenek, ezzel szemben 1533 kalória fűtőértékű szenet adnak, várhatóan. A szénmezőn a minőség javítását beruházás nélkül, főként a szervezettség fokozásával, valamint a gépek és műszerek jobb kihasználásával érik el. Fontos feladat a meddő letakarításának a fokozása is. Az így nyert jobb minőségű lignitből mintegy háromszázezer tonnával van kevesebbre szüksége az erőműnek az egész évre tervezett hőmennyiség eléréséhez. Ez a csökkent mennyiség tüzeléstechnikai szempontból is előnyös. Falutervezők találkozója Rétságon Rétságon az Asztalos János Művelődési Központban kedden megrendezték a negyedik észak-magyarországi urbanisztikai találkozót, amelynek központi témája ezúttal á kisközségek rendezése, fejlesztése volt. A többi között megállapították, hogy különösen Borsod és Nógrád megyében tettek és tesznek sokat a régi magyar falukép megőrzéséért, ezzel párhuzamosan a kisközségek lakosság- megtartó képességének erősítéséért Mint arra rámutattak, a fordulat — és nemcsak Észak-Magyarországon — a hetvenes évek végén következett be, amikor mind élesebben körvonalazódott az erőltetett urbanizálás kudarca. A kedvező folyamatot táplálta a vidék iparosodása és a kiskertgazdaságok szaporodása, növekvő szerepük az ellátásban. Az a tény, hogy sok tízezer dolgozó munkahelye közel került „falusi” lakóhelyéhez, továbbá, hogy az országban jelenleg mintegy két és fél millió kisgazdaságot tartanak számon, s közülük másfél millió piacra is termel, mindennél előtel- jesebben sürgeti a kistelepülések fejlesztésének növekvő fontosságát. Sokat segít majd ebben, hogy a korábban intézményeitől megfosz- nek. tott úgynevezett társközségek — elsősorban s jövendő elöljáróságuk révén — újra élednek, s remélhetően a fejlesztési eszközökből is nagyobb arányban részesedAz ünnepség elnöksége (Fotó: Szántó György]
