Népújság, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-03 / 260. szám

6. NÉPÚJSÁG, 1983. november 3., csütörtök A síidényre készülnek Utánpótlásnevelés a GYVSC-ben Elkezdeni sohasem késő Az MHK-tól az aerobicig A sárguló, hulló falevelek, a reggeli párában csúszóssá vált utak is jelzik, hogy be­köszöntött az ősz a Mátrá­ba. A havas napok még odébb vannak, de már egy­re gyakrabban látni melegí­tőbe öltözött fiatalokat és felnőtteket a sípályákon. Ilyen kép tárult elénk a na­pokban is, amikor a Gyön­gyösi Vasutas SC sportolói a szülők segítségével karban­tartást végeztek társadalmi munkában a galyatetői sílö­vő- (biatlon-) pályán. Galy- lyaktól és kövektől tisztítot­ták meg a küzdőtér útvona­lát. .. Itt találkoztunk Madár Sándorral, a GYVSC sport­köri elnökével és Barna Ist­vánnal, a síszakosztály veze­tőjével is. ök tájékoztattak sportolóik felkészüléséről, terveikről és gondjaikról. A hagyományoknak meg­felelően játékos mozgás kö­vette az 1982—83-as verseny- idényt. A gyári színekben sportoló fiatalok ilyen for­mában igyekeztek erőnlétü­ket szinten tartani. Már áp­rilis 25-én megkezdődött az alapozás Vasziljevics András edző vezetésével a soron kö­vetkező bajnoki évre. Mint ismert, a GYVSC síszakosz­tálya az északi szakágon be­lül a sílövészettel és a -fu­tással foglalkozik. A lövés­edzések irányításában jelen­tős segítséget nyújt a gyári­ak ismert sportlövője, Édes János. A sportoló gárdában némi változás történt. Néhány te­Párás, ködös időben ke­rült megrendezésre Buda­pest nemzetközi maratonfu- tó-bajnoksága. A sportág ha­zai történetében rekordneve­zésnek számító több mint 300 indulóból 272-en érkez­tek célba. A 2500 m-es kör­pályán lebonyolított verse­nyen kitűnően helytálltak megyénk hosszútávfutói. Az Eger SE csapata (Honfi 2:35:05, Boros 2:35:16, Mé­száros 2:43:00) a magyar egyesületek között a negye­dik helyen végzett. A me­A területi labdarúgó-baj­nokság 12. fordulójában 31 gól született, tizenöttel több, mint az előző héten. A gól­lövésben az Edelény gárdá­ja járt az élen, a Balassa­gyarmat elleni hét találattal. A 31 gólon 25 labdarúgó osz­tozott. A mesterlövészek lis­tájának élmezőnyében vál­tozások történtek. Az állás: 11 gólos: Gömöri (Hatvan), 8 gólos: Kasza (Borsodná- dasd), 7 gólos: Csányi, Czél (B. Volán), Krómer (BVSC), Szekula (St. Síküveggyár), 6 gólos: Bujdos (B. Volán), Kovalik, Strausz (Vác). A forduló válogatottja a következőképpen alakult: Erdős (Bélapátfalva) — Kur- nász (Vác), Patkós (Bélapát­falva), Strausz (Vác), Farkas hetséges síző — az ismer­tebbek közül előbb Lehotai Róbert, majd Szentirmay Márta — különösebb indo­kolás nélkül abbahagyta a versenyzést. Viszont vissza­került a GYVSC-hez a Bu­dapesti Vasastól Komjáti Ró­bert, aki korábban a szak­osztály legeredményesebb versenyzőjének bizonyult. A múlt esztendőhöz ha­sonlóan — anyagi nehézsé­gek miatt — továbbra is csak utánpótláskorú spor­tolókkal foglalkoznak. A leg­magasabb korcsoportot az ifjúsági I. jelenti. A felnőtt­versenyzőket már korábban átadták a Honvéd Zalka SE- nek. Az 1983. évi eredmé­nyek alapján ifjúsági arany­jelvényes sportoló lett Le­hotai Attila, Szentirmay Má­ria, Szentirmay Márta, Du­dás Ferenc, Tóth Tibor, Las­sú Gábor, Halász Csaba, Cser­nyik Ákos, Szabó András, Lehotai Róbert és Halász László. Ennek ellenére a szakosztály továbbra is „C” kategóriás maradt, mivel nem rendelkeznek felnőtt I. osztályú versenyzővel. A GYVSC kapcsolata tovább javult a gyöngyöshalászi ál­talános iskolával, ami az el­ső számú utánpótlásbázis­nak számít. A létesítményhelyzet nem sokat változott az előző évek­hez képest. A kerekessí­pálya a lőtér átépítése miatt csak részben használható. gyei csúcstartó, gyöngyösi Tóth Lajos 2:36:51 mp alatt teljesítette a 42 km-es távot. A SZOT sportosztálya, a Budapesti Atlétikai Szövet­ség, a Népszavával közösen a maratoni versenyt meg­előzően 10 km-es békefutást rendezett 200 indulóval, ame­lyen az Eger SE atlétái kö­zül Borbás Gábor és Túr­osán János szerepeltek leg­eredményesebben. Egyaránt 34:19 mp alatt értek célba, amellyel a 15—16. helyen végeztek. (Edelény) — Králik (St. Sík­üveggyár), Gömöri (Hatvan), Marosok (St. Síküveggyár) — Kasza (Boreodnádasd), Klei­ber (Edelény), Kása (Vác). A hevesi csapatok ezúttal más megyék együtteseivel mérkőztek. A mérleg kedve­zőtlenül alakult: egy győze­lem, egy döntetlen, három vereség, öt-tizenkettes ösz- szesített gólkülönbség mel­lett. Egyedül az érmes he­lyezésre pályázó Hatvani KVSC tudott nyerni az újonc Sajóbábony otthonában. Győ­zelemmel felérő, értékes döntetlennel tért haza a Bél­apátfalvi Építők legénysége a bajnoki címet védő H. Papp J. SE otthonából. A második félidőben jól hajrázó Recski Ércbányász közel állt a pont­szerzéshez Borsodnádasdon. Ezért a nagyobbak a Kará- csond és a Mátrafüred felé vezető úton végzik kerekes edzéseiket. A sporttelep gu­mipályáján csak a kezdő gyerekek gyakorolnak. A szakosztály továbbra is nehéz anyagi körülmények között tevékenykedik. A mik- robuszcserére összegyűjtött összegből kellett az elmúlt évben is kiegészíteni a ki­adásokat. A sportköri veze­tés ezért további takarékos- sági intézkedéseket kényte­len alkalmazni. Az előadódó gondok, problémák megol­dásában nagy segítséget nyújt a kitérőgyártó üzem vezetése. Remélik, hogy a vasutas-szakszervezettől is kapnak anyagi segítséget... — Ha havas felkészülé­sünk jól sikerül, akkor is­mét bízhatunk az előző évekhez hasonló eredményes bajnoki szereplésben — kezdte az esélylatolgatást Barna István szakosztályve­zető —, ifjúsági első korcso­portban bajnoki aranyat vá­runk sílövőinktől és -futó­inktól egyaránt A többi korosztályban ezüst- és bronz­éremesélyeink vannak. A Magyar Sí Szövetség is­mét a Gyöngyösi Vasutas SC-t bízta meg az ifjúsági II. korcsoport és a serdülő sílövő országos bajnokság megrendezésével. Erre az eseményre 1984. február 3. és 5. között kerül sor Ga­lyatetőn. TÁJFUTÁS Befejeződött az Eger Kupa A parádi Csákánykő tér­ségében rendezte az Eger városi Tájfutó Szövetség az Eger Kupa versenysorozat hatodik, befejező fordulóját. A gyors, de technikás pá­lyákon az esélyesek győztek, amelyből az Egri Spartacus futói mellett a Pásztói SE versenyzői kettőt szereztek. Eredmények. F 21/B: 1. Ve­res 59:24, 2. Erdélyi (Pásztó) 60:00, 3. Zentai (Pásztó) 62:59. F 21/C: 1. Molnár 46:04, 2. Tóth 68:41, 3. Csák (Gárdonyi) 96:20. F 17/B: 1. .Varga (Gárdonyi) 61:15, 2. Banga (Gárdonyi) 64:53, 3. Lajos (Gárdonyi) 72:36. F 15/B: 1. Szabad 41:30, 2. Bod­nár 44:31, 3. Fekete 45:37. F 15/C: 1. Makra (Pásztó) 47:40. F 13/C: 1. Kecskés (Pásztó) 36:13, F 11/C: 1. He­ring 34:03. N 21/B: 1. Hídvégi 52:56, 2. Cherrak 62:27, 3. Molnár 63:05. N 15/B: 1. Nyerges 37:43, 2. Csillag 41:36, 3. Lo- vasi 53:26. N 13/C: 1. Ficze- re 66:04. Nyílt: 1. Lénárd. A vereségük ellenére is be­csületesen küzdöttek a piros­feketék. Nem így a Gyön­gyösi SE. A mátraaljiak kü­lönösebb ellenállás nélkül hazai pályán szenvedtek sú­lyos vereséget a listavezető Váctól, s jelenleg kieső hely­ről várhatják a folytatást. A sereghajtó Petőfibánya — mint már olyan sokszor — a góllövéssel hadilábon álló csatárai miatt hagyta el is­mét vesztesen’ a játékteret. A nyolc mérkőzésre csak 3400 néző volt kíváncsi! A megyei bajnokságban — a félbeszakadt Poroszló— Kompolt mérkőzés eredmé­nyét is figyelembe véve — 14 labdarúgó jóvoltából ti- zenhatszor zördültek meg a hálók. Most 15 góllal keve­Labdarúgás 1 FC Köln—Ü. Dózsa 4—2 KEK-mérkőzés, Köln, Az összesített eredmény 5—5, az idegenben lőtt több gól­lal jutott tovább az Űjpest. Hajdúk Split—Bp. Honvéd 3—0 UEFA Kupa mérkőzés, Split. A Bp. Honvéd összesítésben 3—5-tel esett ki. Dinamo Minszk—Rába ETO 3—1 A győriek kiestek a további küzdelmekből. Vasas—Union Teplice 2—1 KK-mérkőzés, Fáy utca. Betiltják a gyöngyösi pályát? Mint arról tegnapi lap­számunkban értesülhettek olvasóink, a Gyöngyös—Vác területi labdarúgó-mérkő­zést követően az egyik ma­gáról megfeledkezett szurko­ló — a tettest már ismerik a sportkör vezetői — meg­dobta a pályáról levonuló Tóth partjelzőt, akinek hom­lokán sérülést okozott. A Mátra-csoport fegyelmi bi­zottsága a gyöngyösi pályán történtekkel kapcsolatosan éppen ezért már ma, csütör­tökön megtartja fegyelmi tárgyalását. A döntés fon­tosságát az is aláhúzza, mint Pusztai Lászlótól, a megyei sporthivatal elnökétől meg­tudtuk, hogy amennyiben a GYSE-pályát betiltják, úgy aligha kerülhet sor a jövő hét szerdáján, november 9- re kiírt FTC—DVTK NB I- es labdarúgó-mérkőzés meg­rendezésére. Ebben az eset­ben az MLSZ, valamint a többi érdekeltek bevonásá­val más várost jelölnek ki a találkozó lebonyolítására. A Népújság tippjei a 45. hétre: 1. Bielefeld—Bremen x 2 x 2. Kaiserslautern— Mönchengladbach i x 3. Frankfurt—Bayern München 2 4. Karlsruhe—Schalke 04 lx 5. Duisburg—Solingen l 6. Darmstadt—Herta BSC x 1 7. Ascoli—Torino x 2 8. Inter.—Milan 2 x 9. Sampdoria—Genoa x 1 10. Udinese—Roma x 2 11. Cavese—Cesena x 1 12. Cremonese—Varese . l 13. Palermo—Pistoiese i Pótmérkőzések: 14. Wattenscheid—Kassel x 2 15. Lazio—Aveilino x 18. Catanzaro—Perugia x 1 sebbet könyvelhettünk el, mint az előző héten. A gól­lövőlista élmezőnyének állá­sa: 9 gólos: Klein (Kompolt), Nagy II. (Tárnáméra), Sza­bad (Selyp), 8 gólos: Szom­bati (H. Gáspár SE), 7 gó­los: Agócs (Tárnáméra), Ben- csik (Heves), Duzs (Apc), Fehér (Domoszló), 6 gólos: Jónás (Füzesabony), Kovács II. J. (Mikófalva), Szabó L. (Gyöngyöshalász). A hét tizenegyében „szük­ség” jobb hátvéddel a követ­kezők kaptak helyet: Vályi (Füzesabony) — Tóth (Gy.- halász), Kolozsvári (Heves), Bajzáth (Mikófalva), Gyu- rácz (Sírok) — Korcsog (Mát- raderecske), Erdélyi I. (Sí­rok), Kiss II. (Füzesabony) — Patai (Heréd), őszi Cs. (Boldog), Szabó (Domoszló). Tömegsport — élsport. A sokszor és sok oldalról kö­rüljárt fogalompár jelentés- tartalma, a két fogalom egymáshoz való viszonyítása nem lehet divatok függvé­nye. Pedig néha úgy tűnik. A felületes megközelítéá mindig hajlamos arra, hogy múló jelenségekhez kap­csolódva, hol az egyiket, hol a másikat állítsa előtérbe, vagy éppen a másikkal szembe. Fogalmazzunk világosab­ban. Valamikor cáfolhatat­lan igazságnak tűnt az egy­szerű séma arról a bizonyos gúláról. Minél szélesebbek az alapok — mondtuk —, s értettük ez alatt a tömeg­sportot, annál magasabbra törhet a csúcs, az élsport. A végletekig leegyszerűsítve, ■még olyan kísérletek is vol­tak ennek az elméletnek a bizonyítására, amelyek egy­szerű számtani művelettel, a szervezett tömegsportakciók résztvevőinek mennyiségé­ből kikövetkeztették a meg­szerezhető olimpiai aranyak számát. Mielőtt bárki is fél­reértené: nem tagadjuk a tömegsport és az élsport ilyen gúlával is ábrázolható összefüggéseit, ám abszolút mértéknek ez a séma nem fogadható el. Az alap: az élet minősége A tömegsport és az élsport összefüggése ma sokkal ösz- szetettebb módon, sokkal több tényező figyelembevételével vizsgálandó. Egyébként, kü­lönösebb sporttörténeti ku­tatás nélkül is állítható; hogy a dolog sohasem volt ilyen végletesen egyszerű. Akkor sem, amikor ez a sé­ma a köztudatba vésődött. Mert — kérdezem — hogyan mutatható ki az összefüggés a Helsinkiben szerzett, s vi­lágra szóló sikernek számító tizenhat olimpiai aranyérem és az akkortájt divatba jött MHK-mozgalom között? Vagy további olimpiai, vi­lágbajnoki sikerek és a tor­naterem nélkül épülő isko­lák mai napig is nyomasztó gondjai között? Alapigazságként minden­képpen elfogadható: a tö­megsport — a lakosság min­den korosztályának töme­ges és rendszeres sportolta- tása, versenyszerűen, vagy csak kedvtelésből — bizo­nyosan hatással van az él­sport fejlődésére. Minél töb­ben kezdenek el fiatal kor­ban sportolni, annál nagyobb a merítési lehetőség az él­sport számára. Ez a köl­csönhatás a másik oldalról is igaz. Az élsport sikerei — különösen ma, a fejlett tö­megkommunikáció világá­ban — divatot teremthet­nek, mintát szolgáltatnak és felkelthetik a sportolás iránti érdeklődést. Ez azonban az igazságnak, az élsport-tö­megsport fogalompár tartal­mi jegyeinek csak egy része. Az egymásráhatás komp­lex folyamatának megérté­séhez olyan jelenségeket is kell vizsgálni, amelyek kü- lön-külön, önálló tényező­ként hatnak a tömegek sportolására. Ezek nagy ál­talánosságban az életszín­vonallal, de inkább az adott társadalomban kialakult — teljesebb értelemben vett életmódmintákkal, egy ma­napság közkeletűvé vált ki­fejezéssel élve, az élet minő­ségével függnek össze. A testmozgás igénye hiányzott Térjünk vissza egy kicsit az imént idézett MHK-moz- galomhoz. A három betű egy jelmondat rövidítése: „Munkára, harcra kész!” Ki­fejezte ez a jelszó a maga korát. Két dolog volt igen hangsúlyos ezekben az évek­ben. A munka, amely min­den javak előteremtésének forrása. És a harcra való felkészültség: a honvéde­lemre, hiszen az imperializ­mus által szított hideghábo­rús légkör ezt indokolttá tette. Az MHK-mozgalom tehát a politikai, vezetésnek azt az akaratát fejezte ki, ami szerint legyenek az emberek a tömegsport által edzettek. Innen nézve volt az egésznek egy logikailag indokolható, reális alapja. S hogy mégsem sikeredett olyan mozgalommá, amely­ben megszerveződik a töme­gek sportolási vágya? Egy­szerűen azért, mert az em­berekben még nem élt ez a tömeges vágy. Az alig né­hány év előtti hárommillió koldus, a város peremén élő nincstelen proletárok, az egykori létbizonytalanság után éppenhogy megkapasz­kodók előbb jól akartak lakni, s a hétvégeken ma­gukat elengedve, jólesően nyújtózni. A sportból — nagyrészt — elég volt nekik a rádióközvetítés, vagy a íutballpályán a drukkolás öröme. Egyszerűen az élet minősége volt olyan, a kul­túra általános színvonala, hogy az emberek nagy több­ségének életéből hiányérzet nélkül kimaradhatott a test­mozgás, a fizikai regeneráló­dás szükségletének kielégíté­se. Nem volt igény rá. Ezért nem hullott termőtalajba mindaz a jó szándék, amely oly sok lelkes embert haj­tott az MHK-mozgalom szer­vezése köziben. Így lett tö­megek sportja helyett újság­cikkek tömege belőle, majd az eredményt követelő fel- sőbbség kedvéért a hamis jelentések, s egy illúzió el- hintése: Íme a felszabadult magyar nép immár a sport­pályákat is birtokba veszi. Már több mint divat... S valóban, mikor veszi végre birtokba? Az elmúlt években már tanúi lehettünk egy sor olyan jelenségnek, amely bizonyítja: létszük­ségletként, tudatos igény kielégítéseként sportolnak az emberek. Mindenekelőtt: tartja magát, főleg üzemi, hivatali szervezésben, a kis­pályás labdarúgás divatja. Nem nevetik ki a magá­nyos kocogókat, ezrek vesz­nek részt egy-egy futóverse­nyen, újra divat a túrake­rékpározás, sokan járnak rendszeresen úszni. Mind­ezeken túl, százezrek spor­tolnak az MHSZ szakosztá­lyaiban. Ez már több mint divat, s ha még nem is va­gyunk sportoló nép, gyorsan emelkedik azok száma, akik felismerték a rendszeres mozgás, a testedzés szüksé­gességét. Telik rá idejükből és el tudják viselni a költsé­geit is. A tömegsport oldaláról nézve vegyes a megítélése a divatoknak: hódít a tenisz, az aerobic, a szörf. Tartóz­kodni kellene a túlzásoktól. Nem ezek a divatok teszik majd tömegessé a sportolást Magyarországon: már csak a költségességük miatt sem. Van ezekben némi maga­mutogató sznobizmus is: „nekem erre is telik ...” De azért nem baj, ha élnek és hódítanak ezek a sportágak is. Aki csinálja, annak egész­ségére válik. A baj mindig a túlzásokból származik. Mond­juk abból, ha turnusonként több száz főt fogadó balatoni üdülőben a röplabdapálya helyén teniszpályát építe­nek. Van-e tehát tömegsport nálunk? Sok kísérlet és erő­feszítés, néha naiv túlkapá­sok, látszateredmények után elmondhatjuk: soha annyian nem sportoltak az országban, mint most. A legjobb úton haladunk, hogy a következő évtizedekben — s ez már nagyrészt anyagiakon is mú­lik: újabb pályák, uszodák tömege kellene, jó és olcsó sportfelszerelések — a tö­megek életmódjának része legyen a sport. Az igények mindenesetre megvannak (hozzá ... Varga József Szigelváry József ATLÉTIKA Negyedik az Eger SE csapata Elkezdeni sohasem késő Úszótanfolyam felnőtteknek A Gyöngyösi Sportegyesület tömegsportbizottsága — 1983. évi eseménynaptárának megfelelően — november 9-től folyamatosan úszótanfolyamot indít. A tanfolyam az egye­sületet támogató bázisvállalatok dolgozói részére kíván se­gítséget nyújtani az úszás elsajátításához, a vízbiztonság megszerzéséhez. Igény alapján külön férfi és női csoportok indulnak. A tanfolyam indulásával kapcsolatos felvilágosítás és jelent­kezés Kurfüret István szervezési főelőadónál a GYSE iro­dájában. (Városi Sporttelep. Telefon: 13-199, 11-863). Fordulóról fordulóra

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom