Népújság, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-26 / 279. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 279. szám ÁRA: 1983. november 26., szombat 1,80 FORINT Példaképek Gyermekkoromban elő­ször a görög mitológia nagyszerű hősei bűvöltek el. Csodáltam rendkívüli tetteiket, kápráztatott vál­tozatos sorsuk. Megkedvel­tem az időben távoli nép varázslatos világát, talán ezért lettem humán han- goltságú fiatal, valószínű­leg emiatt váltam — töb­bek között — történelem­szakos középiskolai tanár, rá. Aztán jöttek az írók. Jó­kai lenyűgözött, megfestet­te számomra a magyar his­tória nagy pillanatait, s az általa teremtett figurák valamilyen formában mo­tiválták cselekedeteimet, s jó néhány esztendőre irá­nyították gondolataimat. Észre sem vettem, de ki­alakultak példaképeim. Ak­kor mindez nem tudato­sult bennem, mégis átha­tott az irántuk érzett tisz­telet, vonzódás, rajongás. Jóval később találkoz­tam a kissé nyersen, pró­záján ható valósággal, a belém ivódott álmok sok­szor terhet, nyűgöt je­lentettek, mégsem óhajtot­tam szabadulni tőlük, mert akkor is széppé tették napjaimat, amikor — leg­alábbis ideiglenesen — túl messze szökött tőlem az Örömmel legtöbbször kar­öltve járó Szerencse. A nagy mesemondó figurái soha nem lettek hűtőié­nek hozzám: biztattak, nyugtattak, hatékony me­dicinák voltak a kísértő bo­rúlátás ellen. Milyen kár, hogy a ma tizenévesei kevéssé fogé­konyak az effajta üzene­tekre. A valóban értékes könyvek zöme kötelező ol­vasmánnyá szürkült szá­munkra, amolyan kínke­serves penzummá. Nem babonázza meg őket a szavak muzsikája, képtelenek arra, hogy Csipkerózsika-álmukbó! fel­rázzák, jelenünkbe csókol- kolják a mesterien meg­mintázott regényalako­kat, s nemzeti múltunk ki­emelkedő személyiségeit. Egyre aggasztóbb adós­sága ez irodalom- és tör­ténelemtanításunknak, va­lamint könyvtárügyünk­nek. Nem tagadjuk: az új tantervek — kisebb — nagyobb hibáik ellenére — ígéretesek, s feltétlenül kamatoztatható szellemi élményekkel gazdagít­hatják az ifjakat, akik r legalábbis hosszabb távon, képesek lesznek arra, hogy felfedezzék az egyes jelen­ségek közötti összefüggése­ket. Tisztes nyereség ez, de nem elég, ha az egymást követő nemzedékek körül­rajongott, féltve szeretett példaképek nélkül nőnek fel, hiszen olyan értéke­ket hagynak maguk mögött érzéktelenül, amelyek nélkül nehéz jövőt építe­ni, s hinni céljaink valóra váltásában. Érdemes a bántó hiány pótlásán eltöprengeni, mert a ma bajai a holnapok veszteséglistáját gyarapí­tanák, s ez mindannyiunk kára lenne. Pécsi István AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA „Támogatjuk a veszélyek elhárítását szolgáló intézkedéseket” Havasi Ferenc beszéde a debreceni országos szövetkezeti konferencián Pénteken délelőtt Debre­cenben megkezdődött a második országos szövetke­zeti konferencia. A Szerve­zési és Vezetési Tudomá­nyos Társaság, valamint az Agrártudományi Egyesület által rendezett kétnapos ta­nácskozáson a három szö­vetkezeti ágazat két és fél millió tagjának képvisele­tében több mint hatszáz szövetkezeti szakember vesz részt. A konferenciát Szlamenic- ky István, az OSZT soros elnöke, a SZÖVOSZ elnöke nyitotta meg, majd Havasi Ferenc, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tartott bevezető előadást. Elismeréssel szólt a szövet­kezetek tagjainak, dolgozói­nak munkájáról, amellyel jól szolgálták és szolgálják a párt által kitűzött politi­kai és gazdasági feladatok megvalósítását. A teendőkről szólva Ha­vasi Ferenc elmondotta, hogy a fogyasztási szövet­kezetekre megkülönbözte­tett feladat vár a falusi la­kosság ellátásában, az ipa-. ri szövetkezeteknek nagyobb részt kell, vállalniuk a la­kásfelújításokból, vagy a városrekonstrukciókból, több figyelmet kell fordítaniuk a lakossági szolgáltatások­ra. A Központi Bizottság tit­kára ezután hazánk gazda­sági helyzetéről beszélt, majd így folytatta: — A ma reggeli lapok­ban olvashattuk Andropov elvtárs nyilatkozatát az amerikai rakéták telepí­tésének megkezdésével össze­függésben kialakult hely­zetről. Népünk és — ahogy erre Andropov elvtárs is utalt — a második világháború­ban sokat szenvedett Euró­pa népei nagyra értékelik, hogy a kontinensen csaknem négy évtizede béke van. Ez egyaránt köszönhető a szo­cialista országok következe­tes békepolitikájának, a né­pek növekvő békeakaratá­nak és földrészünk reális módon gondolkodó politi­kusainak. Az európai béke és biztonság ügyének fontos tényezője, hogy a NATO és a Varsói Szerződés fegyve­res erői között hozzávetőle­ges egyensúly áll fenn, be­leértve a nukleáris fegyve­reket is. A Szovjetunió az elmúlt- években a NATO ismeretes kettős határozata óta meg­megújuló konstruktív ja­vaslatot tett az Európában levő nukleáris fegyverek korlátozására. A szocialista országok minden lehetséges alkalommal kifejezésre jut­tatták azt az álláspontju­kat, hogy a nukleáris fegy­vereknek a felek egyenlő biztonságát szavatoló csök­kentése mellett állnak. Ugyanakkor hangsúlyozták azt a közös és szilárd elha­tározottságukat is, hogy nem engedik meg a történelmi­leg kialakult erőegyensúly megbontását. Pártunk, kormányunk, •közvéleményünk egyetér­téssel fogadta és támogatta a Szovjetunió számos, meg­egyezést kereső javaslatát, így most is egyetértünk Andropov elvtárs nyilatko­zatával, támogatjuk a ve­szélyek elhárítását célzó in­tézkedéseket. A nyilatkozat­tal összhangban mi is oszt­juk azt a meggyőződést, hogy van lehetőség a béke megszilárdítására. Ezt nem a fegyverzet új és újabb fajtáinak kifejlesztése útján lehet elérni, hanem a meglevő fegyverzetnek 9 jelenleginél jóval alacso­nyabb szintre való csök­kentésével. Délután három szekcióban folytatódott a tanácskozás. A szekcióüléseket szomba­ton délelőtt folytatják. Befejeződött a KGST egri tanácskozása Egerben, a Technika Há­zában pénteken a megálla­podásokat rögzítő jegyző­könyvek aláírásával befeje­ződött a KGST gépipari ál­landó bizottsága 10. számú szekciójának ülése. Ez a szekció a KGST-n belül gépipari alkatrészek és részegységek — hajtóművek, tengelykapcsolók, hajtólán­cok, kenőberendezések —, valamint a hidraulika és pneumatika gyártásának együttműködési kérdéseivel foglalkozik. Az egri tanácskozáson ez­úttal kidolgozták a szekció kétéves munkatervét és megvitatták a műszaki és tudományos együttműködés további feladatait. Foglalkoz­tak a hidraulikus és pneu* matikus berendezésekre vo­natkozó KGST-szabványok további korszerűsítésével, szem előtt tartva az automa­tizálás fejlesztésének elő­nyeit. Arról is döntöttek, hogy a meglevő gyártássza­kosítási és kooperációs egyez­ményt 1990-ig meghosszab­bítják. A program szerint tovább fejlesztik a hidraulikus és pneumatikus berendezések, illetve alkatrészek gyártá­sát a hazai, illetve az egy­más közötti csereigények ki­elégítésére. A záróülésen azt is elmondották, hogy az egri Finomszerelvénygyár a pneumatikus elemek gyártá­sának fontos bázisa, így lé­nyeges szerepe van a KGST- országok közötti program megvalósításában. December 22-re összehívták az országgyűlést Az Elnöki Tanács ülése Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa. Az alkotmány 22. parag­rafusának (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1983. december 22-én, csü­törtökön 10 órára összehív­ta. A Minisztertanács java­solta, hogy az országgyű­lés tűzze az ülésszak na­pirendjére az alkotmány módosításáról, továbbá az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról, valamint az 1984. évi állami költségvetésről szóló tör­vényjavaslatokat. Az Elnöki Tanács meg­tárgyalta a nagyközségi ta­nácsok pályázatait, amely­ben várossá nyilvánításu­kat kezdeményezték. Ügy határozott, hogy 1984. ja­nuár 1-től várossá nyilvá­nítja Békés megyében Szeg­halom, Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyében Encs és Sze­rencs, Fejér megyében Mór, Heves megyében Heves, Komárom megyében Dorog, Nógrád megyében Pásztó, Szolnok megyében Tiszafü­red, Tolna megyében Tamá­si, Veszprém megyében Sü­meg és Zirc, Zala megyé­ben Zalaszentgrót nagyköz­séget. Az érintett helyi tanácsok kezdeményezésére az Elnöki Tanács döntött községek egyesítéséről, községi közös tanácsok szervezéséről, köz­ségi tanácsók alakításáról; s a lakosság számának növe­kedésére, az alapellátás in­tézményeinek kiépítettségére figyelemmel a Baranya me­gyei Sátorhely és a Fejér megyei Szárliget eddigi bel­területét községgé alakította. A továbbiakban az Elnöki Tanács bírákat mentett fel és választott, majd kegyel­mi ügyben döntött. (MTI) Egyszerűbben—korszerűbben Sajtótájékoztató az új lakcímbejelentésről Nyolcfajta szelvényből ál­ló űrlapon 103, illetve 110 kérdésre kellett felelnie eddig annak a honpolgárnak, aki lakást változtatott. A ki- és bejelentő lapok így sok gondot okoztak az ál­lampolgároknak, de ugyan­akkor nehézkes volt nyilván­tartásuk is. Az államigazga­tási — népességnyilvántartá­si — munka egyszerűbbé és egyben korszerűbbé tételét szolgálja az a «rendelet, amely 1984. január 1-től megváltoztatja a korábbi gyakorlatot. Az új jogsza­bályról dr. Nagy Károly, a BM rendészeti osztályának vezetője tájékoztatta tegnap a Magyar Sajtó Házában a sajtó képviselőit. Ismertette, hogy az új jogszabály ho­gyan teszi egyszerűbbé a magyar állampolgárok, va­lamint a letelepedett külföl­diek részére a lakcímbeje­lentést. Az új rendszerű jelentőlap csak az azonosításhoz feltét­len szükséges 10 rovatot tar­talmazza, ez korra való te­kintet nélkül, az állandó és az ideiglenes lakcím beje­lentésére egyaránt alkalmas. A rendelet értelmében egy­szerűbbé válik a lakcímvál­tozás bejelentésével kapcso­latos eljárás, ugyanis az új lakcím keletkezését, illetve az előző megszűnését egy helyen, az új lakóhely sze­rinti illetékes tanácsi szerv­nél kell bejelenteni. Változnak az ideiglenes lakcímbejelentésre vonatko­zó szabályok annyiban is, hogy az eddigi 15 nap he­lyett csak a 30 napon túli tartózkodás esetében kell az ideiglenes lakcímet bejelen­teni. Az új jelentőlapokat az érdekeltek a postán, illetve a tanácsok ügyfélszolgálati irodáin szerezhetik be. MTESZ-díj társadalmi munkáért Budap>esten tartotta ülését Fock Jenő elnökletével a MTESZ országos elnöksége. Elsőként a MTESZ tagegye­sületeinek 1983. évi munká­ját értékelték. Az ülésen Sebestyén Já­nos, az OMFB elnökhelyet­tese adott tájékoztatást az elektronikai program fel­adatairól, majd Tóth János, a MTESZ főtitkára szólt a legfontosabb tennivalókról. Az elnökségi ülésen a szö­vetségben végzett kiemel­kedő társadalmi munkáért, magas színvonalú szervező . és tudományos tevékenysé­géért harmincöt egyesületi tagot MTESZ-díjban része­sítettek. Megyénkből Barta Alajos, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára részesült kitüntetés­ben, Megyei tapasztalatcsere után Elutazott a csuvas Komszomol-delegáció ötnapos programjuk befe­jezéseként pénteken egy budapesti városnézésen vet­tek részt a csuvas Komszo­mol-delegáció tagjai Sós Ta­másnak, a Heves megyei KISZ-bizottság első titkárá­nak kíséretében. Mint már hírül adtuk, Sakin Valerij Vasziljevics, a csuvas területi Komszomol- bizottság első titkára, Tatjana Szoszina Fedorovna, az elekt­romos gépeket gyártó üzem Komszomol-titkára, valamint Andrejev Valerij Vitalije- vics, a Csuvas Állami. Egye­tem Komszomol-titkára a megyei KISZ-bizottság ven­dégeként az iskolai moz­galmi munkát, a pályára irányítást, a fiatalok beillesz­kedését, szakmai érvényesü­lését tanulmányozta. A szűk egy hét során el­látogattak többek közt az egri 212-es Ipari Szakmun­kásképző Intézetbe, a Finom- szerelvénygyárba, a Ho Si Minh Tanárképző Főisko­lára, a Gagarin Hőerőmű Vállalathoz, s a domoszlói tsz-be. Találkoztak, elbeszél­gettek a fiatalokkal és meg­ismerkedtek a nálunk folyó mozgalmi munka új mód­szereivel, lehetőségeivel. Végül sor került annak az együttműködési szerződés­nek az aláírására is, amely a két testvérszervezet kap­csolatait a közeljövőben meghatározza. A vendégek, miután megtekintették fő­városunk nevezetességeit, péntek délután utaztak haza. Lapzártától — lapvártáig * Lapzárta a nyomdában. Kiszedték, majd a tördelők — Dorkó Imre, Egres Béla és Radó István — helyükre illesztettékaz utolsó oldal legutolsó, ólomból szedett sorait is. Hogy mi történik ezután? Az újságkészítés végső fázisaiba enged bepillantást, munkatársaink ké­pes riportja a 4. oldalon. .—

Next

/
Oldalképek
Tartalom