Népújság, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-24 / 277. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1983. november 24., csütörtök Megkezdték a rakéták telepítését az NSZK-ba A Bundestag-szavazás visszhangja BERLIN A lakosság többségének akaratát semmibe véve sza­vazta meg a nyugatnémet szövetségi gyűlés a rakétate­lepítést — állapítja meg szerdán a Német Demokra­tikus Köztársaság sajtója. A Neues Deutschland al­címben kiemeli, hogy az NSZK fennállása óta még sohasem mozgósítottak ilyen sok rohamrendőrt, mint most a bonni rakétavita ide­jén. A Berliner Zeitung felhívja a figyelmet arra, hogy már a szerdai napon megkezdődik a Pershing—2 rakéták NSZK-ba szállítása. A Junge Welt végzetesnek minősíti a szövetségi gyűlés döntését. ★ A Die Wahrheit, a Nyu­gat-berlini Szocialista Egy­ségpárt lapja első oldalas híradásának címében meg­állapítja hogy a bonni par­lament „elárulta a lakosság többségét”. Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, külügymi­niszter szerdán Moszkvában fogadta Faruk Kaddumit, a PFSZ Végrehajtó Bizottsága politikai osztályának vezető­jét, aki kedden érkezett rö­vid látogatásra Moszkvába. A Szovjetunió nevében Andrej Gromiko mélységes aggodalmának adott hangot a palesztinok egymás közötti értelmetlen és természetelle­nes testvérgyiilkos összeütkö­zéseivel kapcsolatban. A ki­váltó októl függetlenül ezek aláássák a PFSZ hosszú és súlyos küzdelmek árán kiví­vott pozícióit, s kizárólag az WASHINGTON A washingtoni Fehér Ház kedden éjszaka üdvözölte a rakétatelepítésről tartott bonni parlamenti szavazás eredményét. A tervek szerint az első kilenc Pershing—2 rakéta már a jövő hónap közepére működőképes lesz. MOSZKVA A szovjet rádió és a TASZSZ tudósításai kieme­lik, hogy a döntés ellenté­tes az NSZK lakossága több­ségének óhajával, hiszen a közvélemény-kutatási adatok szerint a lakosság háromne­gyede elutasítja az új ame­rikai rakéták Nyugat-Né- metországba történő telepí­tését. A TASZSZ idézi Egon Bahrt, az SPD biztonságpo­litikai szakértőjét, aki „fe­kete napnak” nevezte keddet és kijelentette: a NATO „utánfegyverkezése”, — azaz az az új amerikai rakéták telepítése — új lépést jelent a nukleáris atomfegyverek Egyesült Államok és Izrael kezére játszanak. A Szovjetunió szükséges­nek tartja, hogy mindenki, akinek lehetősége van rá, segítse elő a palesztinai arab nép felszabadító mozgalmán belüli viszály elsimítását, és az egység helyreállítását. A PFSZ-nek a jövőben is aktív anti imperialista ténye­zőnek kell maradnia. Súlya annál nagyobb lesz, minél erősebb és szilárdabb lesz a palesztin ellenállási mozga­lom különböző osztagainak belső egysége, minél mélyebb lesz az együttműködése az arab világ nemzeti-haladó erőivel, mindenekelőtt Szíriá­val, amely határozottan száll terén folyó fegyverkezési hajszában, ami végzetes kö­vetkezményekkel járhat mindenkire nézve. PÁRIZS A L’Humanité, a Francia Kommunista Párt lapjának tudósítása szerint a szava­zás mélyen bevésődik a nyugatnémetek emlékezeté­be — elsősorban azért, mert fölényesen figyelmen kívül hagyták a nép többsé­gének akaratát, s mert e szavazás megadta a jelt a fegyverkezési, hajsza foko­zására. PRÁGA A Rudé Právo, Csehszlo­vákia Kommunista Pártjá­nak lapja több felszólalót idézve a többi között ki­emelte Willy Brandtnak, az SPD elnökének véleményét, aki óva intett a rakétatelé- pítés következményeinek alábecsülésétől, és megálla­pította, hogy ez a lépés fel­tétlenül tehertételt jelent a nemzetközi kapcsolatokra. szembe az agresszor tervei­vel. Andrej Gromiko a továb­biakban megerősítette, hogy a Szovjetunió változatlanul szolidáris az izraeli agresz- szió megszüntetéséért küzdő arab népek igazságos harcá­val. Ebben a harcban to­vábbra is fontos szerepet kell játszania a Palesztin Fel- szabadítási Szervezetnek, amely a palesztin nép egyet­len törvényes képviselője. Faruk Kaddumi elismeré­sét fejezte a Szovjetuniónak a PFSZ-en belül felmerült problémáikkal kapcsolatban tanúsított elvi állásfoglalá­sáért és a palesztin nép igaz ügyének szilárd támogatá­sáért. Megszakadnak a genfi tárgyalások Szerdán Genfben, teljes ülést tartott a Szovjetunió­nak és az Egyesült Államok­nak az európai nukleáris fegyverzet csökkentéséről tárgyaló küldöttsége. Az ülé­sen a szovjet küldöttség be­jelentette, hogy a tárgyalá­sok jelenlegi fordulója meg­szakadt anélkül, hogy bár­miféle időpontot kitűztek volna azok felújítására. Nemzet­közösségi csúcs Új-Delhiben Szerdán II. Erzsébet ki­rálynő jelenlétében megnyílt a Brit Nemzetközösség or­szágainak egyhetes csúcsér­tekezlete. Indira Gandhi indiai kor­mányfő békefelhívással, és a fejlődő országoknak ked­vezőbb világgazdasági rend megteremtésére való felszó­lítással nyitotta meg az ér­tekezletet. Felhívta a nagy­hatalmakat, hogy vessenek véget a nukleáris fegyver­kezési versenynek. Kijelen­tette, hogy ennek a ver­senynek a szegényebb orszá­gok látják kárát, mert a katonai kiadások elvonják az alapokat a fejlesztéstől, és így növekszik a szaka­dék a szegény és a gazdag országok között. Margaret Thatcher brit miniszterelnök felszólalá­sában visszautasította a fej­lődő országok egyik javas­latát, hogy rendezzenek ér­tekezletet új fejlesztési in­tézmények létrehozásáról a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank helyett. Kijelen­tette, hogy a világon tapasz­talható gazdasági nehézsé­gek megoldásához nem se­gítene hozzá új intézmények alakítása. Gromiko és Kaddumi találkozója A ciprusi helyzetről folytatott tanácskozást az ENSZ főtit­kára Kiprianuval. Képünkön: Pérez de Cueliar (jobbra) a ciprusi elnök társaságában (Népújság telefotó — AP — MTI — KS) ÉPÜLETKARBANTARTÓ SZÖVETKEZET EGER felvesz jó kereseti lehetőséggel villany- és vízvezeték-szerelőket, vízvezeték-szerelő brigádot, továbbá építőmesteri szakmába művezetőt és gyors- és gépírónőt. JELENTKEZÉS: EGER, Csákány u. 1T. sz. alatt. Telefon: 11-522 Hu Jao-pang Tokióban A két ország közötti dip­lomáciai viszony 1972-ben történt helyreállítása óta a kapcsolatok gyors ütemben fejlődtek. Ezt jelzi, hogy a kétoldalú kereskedelmi for­galom értéke tíz év alatt nyolcszorosára, pontosan 8,8 milliárd dollárra emelke­dett, s Japán ma már az első helyen áll Kína tőkés kereskedelmi partnereinek sorában. GYORSLISTA Az 1983. november 22-én megtartott őszi tv-lottó rendkívüli Ju­talomsorsolásról. A jutalomsorsolásban az őszi tv-lottószelvények és az 1983. november havi előfizetéses lottószelvények vettek részt. A gyorsllstában az alábbi rövidítéseket használtuk: A Vásárlási utalvány (2000 Ft) B Személygépkocsira szóló utalvány 128 690 Ft értékben C RT 402 tip. Vldeóton HI-FI torony (37 900 Ft) D Szerencse utalvány (30 000 Ft) E Vásárlási utalvány (10 000 Ft) F Vásárlási utalvány (9 000 Ft) G Vásárlási utalvány (7 000 Ft) H Vásárlási utalvány (5 000 Ft) I Vásárlási utalvány (4 000 Ft) J Vásárlási utalvány (3 000 Ft) A „Személygépkocsira szóló utalvány 128 690 Ft értékben” megne­vezésű nyereményt a 77 331 199 számú lottószelvény tulajdonosa nyerte. Figyelem) A nyertes a következő öt gépkocsitípus közül, tetszés szerint választhat: Dácia 1310. Skoda 120 L. Wartburg Llm., Polski Fiat 126 P, Trabant Llm. Speciál. Ha a nyertes nem a Dácia 1310 tip. gépkocsit, hanem a fent felsorolt további négy gépkocsi közül bármelyiket választja, a kiválasztott személygépkocsi ára és a Dácia 1310 tip. gépkocsi 128 690 Ft-os ára közötti értékkülönbözetet részére a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság készpénzben fizeti ki. A gyorslista közvetlenül a sorsolás után készült, az esetleget nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk. 5 635 518 j 80 461 698 e 81 133 512 d 81 388 338 j 5 658 684 j 80 473 281 h 81 145 095 h 81 423 087 j 5 681 850 g 80 484 864 i 81 156 678 d 81 434 670 f 5 751 348 i 80 496 447 j 81 168 261 j 81 457 836 j 5 762 931 d 80 508 030 g 81 179 844 j 81 469 419 j 5 786 097 d 80 438 532 i 81 191 427 j 81 481 002 j 5 797 680 h 80 531 196 j 81 203 010 j 81 504 168 j 5 820 846 j 80 554 362 e 81 214 593 j 81 515 751 j 5 855 595 j 80 565 945 j 81 249 342 j 81 527 334 j 5 867 178 j B1 017 682 i 81 260 925 j 81 538 917 j 5 878 761 j 81 029 265 j 81 272 508 i 81 550 500 j 5 913 510 j 81 040 848 j 81 284 091 f 81 562 083 j 5 925 093 j 81 075 597 e 81 318 840 h oi R70 5 959 842 j 81 087 180 j 81 342 006 f öl Dió ODD j 80 426 949 c 81 098 763 i 81 353 589 g 81 585 249 i 80 450 115 j 81 121 920 f 81 376 755 h 81 596 832 j Nyolcnapos hivatalos lá­togatásra szerdán Tokióba érkezett Hu Jao-pang, a Kí­nai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra. A KKP vezetője tárgya­lásokat folytat Nakaszone Ja- szuhiro miniszterelnökkel és találkozik a szigetországi üz­leti élet vezető képviselői­vel. A látogatás előestéjén mindkét fővárosban úgy fo­galmaztak, hogy annak cél­ja a két ország közötti bará­ti viszony megszilárdítása. —( Külpolitikai kommentárunk A genfi lépés EGY NAPPAL AZUTÁN, hogy a nyugatnémet parla­ment hozzájárult az új amerikai közép-hatótávolságú rakéták telepítéséhez, — Genfben bekövetkezett az a lépés, amelyről a Szovjetunió vezető politikusai már he­tek óta nyíltan beszéltek. A teljes ülésen a szovjet de­legáció bejelentette, hogy a tárgyalások jelenlegi for­dulója megszakadt, anélkül, hogy bármiféle időpontot kitűztek volna azok felújítására. Ebben a fogalmazásban benne rejlik az a többször hangoztatott, következetes szovjet álláspont, hogy amennyiben a NATO megkezdi az amerikai rakéták telepítését Európa földjén, akkor teljesen új helyzettel kell számolni, a régi alapokon te­hát nem folytatható tovább a genfi párbeszéd. Természetesen nem véletlen, hogy éppen a bonni dön­tés másnapján került sor a genfi forduló megszakadására. Más nyugat-európai országok is hozzájárultak már a rakéták telepítéséhez, az NSZK azonban mégis különleges helyzetben volt. Az amerikai rakéták közül 108 a Pershing—2-esek száma: ezek kifejezetten „elsőcsapás- mérő” fegyverek, az NSZK területéről 8—10 perc alatt képesek elérni a szovjet célpontokat. A szovjet SS—20-as rakéták technikai sajátosságai viszont olyanok, hogy a meredek röppálya következtében mintegy 16 percre van szükségük a célba jutásra. Ráadásul a Pershing—2 a Szovjetunió területét közvetlenül fenyegető amerikai ra­kéta, míg az SS—20 nem fenyeget amerikai célpontokat. A Szovjetunió biztonsága szempontjából tehát a Persing —2-esek voltaképpen startégiai fegyvernek minősülnek, és megjelenésükkel nemcsak az európai regionális, hanem ■ a globális erőegyensúlyt is megbontják. Elsősorban ez a magyarázata annak, hogy a genfi tárgyalási szakasz ép­pen a bonni parlamenti döntés másnapján szakadt meg. Természetesen felvetődik a kérdés: mi tette lehetet­lenné a genfi megállapodást? A kiindulópont minden­képpen az, hogy már annak idején, 1979-ben ultimátum­szerűén fogalmazták meg a NATO úgynevezett kettős ha­tározatát. Eszerint ha Genfben 1983 november végéig nem születik kielégítő megegyezés, akkor ez év végén megkezdődik a telepítés. Azt persze, hogy mi minősül Washington számára „kielégítőnek”, nyitva hagyták. A kúdarc másik oka az az amerikai értelmezés, amely sze­rint csak olyan megoldás lehet „kielégítő” az Egyesült Államok számára, amely biztosítja a Pershing—2 megje­lenését nyugatnémet területen. Ez — a rakéta vázolt tu­lajdonságai miatt — a Szovjetunió számára eleve elfo­gadhatatlan volt. Az összes szovjet javaslatok ennek megfelelően arra irányultak, hogy az új amerikai kö­zepes hatótávolságú fegyvereket, de mindenekelőtt a Persihing—2-eseket távol tartsák földrészünktől. ENNEK ÉRDEKEBEN Moszkva számos jelentős en­gedményt tett — fenntartva ugyanakkor —, hogy figye­lembe kell venni a NATO két európai atomhatalmának (Anglia és Franciaország) már rendelkezésre álló raké­táit, amelyek természetszerűen a Szovjetuniót és a Varsói Szerződés többi tagállamát fenyegetik. A tárgyalások egyik döntő szakaszában a szovjet delegáció felajánlotta, hogy mindössze 162 SS—20 rakétát tartanának meg, tehát csak annyit, mint amennyi az angol (64) és a francia (98) hasonló rakéták együttes száma. Később a Szovjetunió azt is felajánlotta, hogy a leszerelésre kerülő SS—20- asokat nem vonja hátrább, hanem megsemmisíti. Egy további fázisban a Szovjetunió egy régebbi amerikai igénynek megfelelően a robbanótöltetek számának egyen­lőségéből indult ki, s felajánlotta, hogy 140-re szállítja le az SS—20-asok számát. Amerikai részről ezekre a kezdeményezésekre érdem- beni válasz nem érkezett. Minden washingtoni változat ragaszkodott egy bizonyos számú Pershing—2 telepíté­séhez, és visszautasították az angol és francia rakéták beszámítását. Ezzel figyelmen kívül hagyták az ésszerű érvet, hogy Európában a NATO és a Varsói Szerződés erői állnak szemben egymással, s hogy a NATO oldalán két európai atomhatalom is van. A felelősség elsősorban tehát azt az amerikai straté­giát terheli, amely alapvető céljának tekintette a Pershing —2-esek elhelyezését Európában. Tagadhatatlan az is, hogy mind Nagy-Britannia konzervatív, mind pedig Franciaország szocialista kormánya elutasította az angol, illetve francia rakéták beszámítását az erőegyensúlyba. Hasonló, bár némiképp más természetű felelősség terheli a bonni kormányt. Az előző szociáldemokrata kabinet Schmidt kancellár vezetésével tevékeny részt vállalt a NATO-határozat elfogadtatásában, a Kohl kancellár ál­tal vezetett jelenlegi konzervatív koalíció pedig a már­ciusi választási győzelmet önkényesen úgy fogta fel, mintha „mandátumot” kapott volna a rakétatelepítésre ,— holott a választások tétje elsősorban gazdasági volt. AZ AMERIKAI RAKÉTÁK ily módon fokozatosan megjelennek Nyugat-Európában és szükségszerűen meg­történnek a Varsói Szerződés ellenlépései is. Az ame­rikai rakéták telepítése a tervek szerint öt éven keresz­tül tart: a jelenleg fennálló egyensúlyt tehát nem egy csapásra, hanem mintegy szakaszonként bontják meg. A folyamat következő állomásait nem lehet előre látni. A tárgyalások feltételei azonban megváltoztak — ez a magyarázata a jelenlegi genfi tárgyalási forduló meg- szakadásánák. — ie —. Libanon elhagyására szólították fel a palesztin fegyveres erőket A libanoni kormány szer­dán felszólította a Libanon­ban tartózkodó palesztin fegyveres erőket, hogy hala­déktalanul hagyják el az országot. A felhívás emlé­keztet rá, hogy a tavalyi iz­raeli inváziót követő kiüríté­si megállapodásban a Pa­lesztinái Felszabadítási Szervezet harcosai kötelez­ték magukat Libanon elha­gyására és arra, hogy nem térnek többé vissza. A bejrúti kezdeményezés nyil­vánvalóan az észak-libanoni Tripoliban kirobbant palesz­tin fegyveres konfliktussal függ Ö6sze. A libanoni kormány szer­dai ülésén elhatározta to­vábbá, hogy Iránnal meg­szakítja, Líbiával pedig be­fagyasztja a diplomáciai kapcsolatokat. A lépés előz­ményeként Bej rút követelte a két ország kormányától, hogy tiltsák meg állampol­gáraiknak a libanoni belső konfliktusokban való rész­vételt

Next

/
Oldalképek
Tartalom