Népújság, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-17 / 271. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 271. szám ÁRA: 1983. november 17., csütörtök 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA KÁDÁR JÁNOS ÉS LOSONCZI PÁL FOGADTA FRED SINOWATZ OSZTRÁK SZÖVETSÉGI KANCELLÁRT Magyar—osztrák tárgyalások Budapesten Szerdán a Parlamentben megkezdődtek a hí vatalos osztrák—magyar tárgyalások. A két tárgyalóküldöttséget Lázár György, a Minisz tertanács elnöke és Fred Sinowatz szövetségi kancellár vezeti. (MTI fotói, Soós Lajos felvétele — Népújság telefotó — KSj Türelem Mi ütött belénk? Idegesek vagyunk. Elnézem ismerőseimet, barátaimat, szinte mind olyan, mintha a világ minden gondját az ő vállára rakták' volna. Cipelje, ha bírja. Nem bírja. Idegesek vagyunk az utcán, a munkahelyen, a családban, de még a szórakozóhelyen is. Nem értem. Illetve: értem, jól értem, mert magam is azon kapom magam, hogy már megint nincs türelmem, nyugodtan válaszolni a kérdésre. Ha tudnám, most jól lehordanám magam és megmagyaráznám, hogy ennek semmi értelme. A legjobb baráti kapcsolatot is tönkreteheti az oktalan és állandó idegeskedés. Tudom, azt mondják a bölcsek, hogy ilyen az a mostani világ, a mi világunk. Az embert állandóan különböző hatások érik, amelyek zord tartalmat hordoznak. Halljuk a rádióban, nézzük a tv-ben, olvassuk az. újságokban, hogy a világ tele van nyugtalansággal, erőszakkal, kétségekkel és emiatt a jövőnk sem biztató. Idegesítő állapotok ezek. Legyek hát nyugodt, tegyek úgy, mintha semmit sem látnék, semmit sem hallanék? Nem, ez nem megy. A világot nem tudom kizárni a gondolataimból, de nem is akarom. Együtt akarok vele léleg- zeni*. Azt akarom, hogy a világ átrezdüljön az idegeimen, átfolyjék az ereimen. Megtanultam, hogy a világ nem független tőlem és én nem vagyok független a világtól. Van tehát okom az idegeskedésre? Bőven. Miért intsem akkor magam a türelemre? Egyszerű a válasz: az idegeskedéssel nem megyek semmire. Higgadtan, nyugodtan kell mérlegelnem a helyzetem, hogy higgadtan, nyugodtan határozhassam nteg a tennivalóimat. Igen, a tennivalóimat a világ dolgában is, mert a világ és én — elválaszthatatlanok vagyunk. De higgadtan és nyugodtan kell mérlegelnem „itthoni” helyzetem is. Még akkor is, ha ez nehezebbnek tetszik, mint a tennivalóim felsorolása a világ ügyeiben. Hiszen a világ egy kicsit „odébb” van, a munkatársam, a szomszédom, a hivatal, az üzleti eladó, az úttesten száguldozó autós és a többiek: itt vannak velem, mellettem, karnyújtásnyira, olykor az arcomba lihegnek. Velük kell élnem naponta, méghozzá idegeskedés nélkül, kiegyensúlyozottan, civilizált módon. Lehetséges ez? Azt hiszem, igen. Csak le kellene szoknunk arról, hogy idegesek legyünk. Van ebben a mai türelmetlenségünkben egyfajta póz, egyfajta felvett viselkedési forma. Ha Ő ideges, én is az vagyok, ne higy- gye, hogy nekem nincs gondom, az én életem valamiféle lampionos felvonulás csupán. Gyanakszom, hogy tudnánk mi nyugodtabbak is lenni, ha akarnánk. G. Molnár Ferenc A hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó Fred Sinowatz, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja szerdai programját tiszteletadással kezdte: Budapesten a magyar és osztrák zászlókkal díszített Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. A koszorúzási ünnepségen az osztrák kormányfő kíséretében lévő személyiségekkel együtt jelen volt Randé Jenő, a Magyar Népköztársaság bécsi nagykövete. A program ezután az Országházban folytatódott. A Delegációs teremben délelőtt megkezdődtek a magyar— osztrák hivatalos tárgyalások. A két tárgyalócsoportot Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Fred Sinowatz kancellár vezeti. A magyar delegáció tagjai: Marjai József miniszterelNem hazai „szabadalom”, mégis eredeti és jó elképzelés az egri Ho Sí Minh Tanárképző Főiskolán megindított nyugdíjasok főiskolája. Az alapítás óta eltelt két év tapasztalatait beszélték meg ezen az ülésen. A Magyar Gerontológiát Társaság, a Miskolci Akadémiai Bizottság képviselőin kívül a helyi párt- és tömegszervezetek munkatársai, és a TIT vezetői is részt vettek ezen az összejövetelen, jelezve azt, hogy mennyire közérdekű ez a vállalkozás, s társadalmi és egészségügyi kérdéseket egyaránt fölvet. Dr. Szűcs László, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola főigazgatója köszöntötte a résztvevőket, majd átadta a szót az előadóknak. Dr. Vértes László körképet vázolt fel az időseknek szervezett oktatási formákról. Mint elmondta, valóságos „deficit” nök-helyettes, Köpeczi Béla, művelődési miniszter, Török István külkereskedelmi államtitkár, Esztergályos Ferenc külügyminiszter helyettes, Darvast István, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának titkára, valamint Randé Jenő. Az osztrák tárgyalócsoport tagjai: Heinz Fischer tudományos és kutatási miniszter, Erich Schmidt kereskedelmi és ipari minisztériumi államtitkár, Josef Wille, az Osztrák Szocialista Párt parlamenti csoportjának elnöke, nemzet- gyűlési képviselők, Arthur Agstner, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete. Mindkét tárgyalócsoportban helyet foglaltak más vezető szakemberek is. Az MTI tudósítójának ér-. tesülései szerint: az őszinte, baráti hangvételű tárgyaláson behatóan elemezték a tükröződik az öregség e századi ábrázolásaiban. Pedig a valóság más: sokan őszülő halántékkal alkottak jelentősei. Az utóbbi évtizedekben megpróbálták kimozdítani a holtpontról a közvélekedést. Annál is inkább szükség volt erre, mivel nő az áltagéletkor. Tíz esztendővel ezelőtt Franciaországban kezdték az öregek felsőfokú képzését, azóta mintegy száz helyen foglalkoznak ilyesmivel. Szocialista országok közül Lengyelországban kezdtek leghamarabb a szervezéshez, majd az NDK és Magyarország következett.. Mindenütt a helyi adottságoknak megfelelően kell kialakítani a profilt: mások és mások a lehetőségek, ahogy a koros emberek is különfélék. Egy részük ragyogó, többségük rosszabb egészségnek örvend. Állókét ország közötti kapcsolatoknak az elmúlt . években is kedvező alakulását, a gazdasági együttműködés eddig elért eredményeit, fejlesztésének újabb lehetőségeit. Mindkét fél kifejezte azt a szándékát, hogy a jövőben is keresik azokat az új módszereket, amelyekkel még intenzívebbé válhatnak a korábban is meglevő, jó kapcsolatok. Egyetértésre jutottak abban, hogy a megfelelő szaktárcák, illetve szakminiszterek feladata lesz az ehhez szükséges teendők meghatározása, kimunkálása. A nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit áttekintve a két tárgyalócsoport egyetértett abban, hogy nincs más ésszerű alternatíva, mint a józan ész politikája, a béke megőrzése. KiemelHa jegyzeteléshez közel is kell hajolni... képességükben is van különbség. A legfontosabb az, hogy ne rekesztőd jenek ki a társadalomból, értékes tagjai lehessenek a közösségnek. Hazánkban az egri forma sikeresnek látszik, de a TIT is belevágott a maga módján Budapesten a kísérletekbe. Végül Tamási Áron szavaival zárta beszámolóját: „Azért vagyunk a világon, hogy otthon legyünk valahol.” Ha segítünk az öregeknek megtalálni az otthonosság érzetét,' a legtöbbet tesszük — hangsúlyozta. Ezután dr. Szegő Imre, a hevesi Gerontológiai Gondozó alapítója és vezetője szólt, ö kezdeményezte az egri vállalkozást, és örömmel tapasztalta az érdeklődést. Mint elmondta, a legfontosabb veszélye az idős kornak a tétlenség, és a cél(Folytatás a 2. oldalon) Öregedésről és tanulásról Egerben Értelmet az éveknek „Nem művészet megöregedni, de művészet azt elviselni” — egy Goethe-mondással kezdte beszámolóját dr. Vértes László, a Magyar Gerontológiai Társaság főtitkára. Az egri Ifjúsági Házban szerdán megtartott tudományos tanácskozáson azokról a lehetőségekről szóltak a résztvevők, amelyek az idős emberek számára a továbbképzést, új ismeretek megszerzését jelenthetik. A gondok ellenére Szervezetten és eredményesen zárult a szüret Talán az utóbbi években soha nem okozott annyi izgalmat a szüret, mint az idén. Változtak a minőségi követelmények, a szigorúbb piaci helyzetből adódóan pedig árproblémák jelentkeztek. Nem kis szervező munkát és közös erőfeszítéseket igényelt a kedvező termés betakarítása és tárolása. Most, hogy a felvásárlók és az üzemek tűi vannak a szüreten, érdemes elgondolkodni a tanulságokon, a tapasztalatokon. Ezekről kérdeztük Koós Viktort, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőjét. — Miként értékeli a szüret eredményeit? — A valóság az, hogy a szőlő szedését megelőzően sok volt a vita. A kedélyek azonban menet közben fokozatosan lehiggadtak és az átlagosnál jobb minőségű termést optimális időben, szervezetten, veszteségmentesen leszüretelték az üzemek. A bor azóta biztonságban el van helyezve. Az idén a tervezettől valamivel több szőlő termett, mint 1982-ben és a kialakult helyzetet ma már sokkal reálisabban ítélik meg a szőlősgazdaságok és a felvásárló Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát illetékesei. A viták ter- mészetszerűek voltak, hiszen a kedvezőtlen borértékesítés miatt még jobban felszínre kerültek a gondok az együttműködésben, és az árakban is. Érthető volt az üzemek aggodalma is, hiszen senki nem örül annak, ha a jobb minőségű szőlőért kevesebbet kap. A megyei párt- és állami vezetés fő törekvése volt, hogy ezeket a vitákat abban a mederben tartsa, amely a jelenlegi gazdasági, piaci helyzetben elviselhető. Ma is vannak még vitás kérdések, de ezeket folyamatosan megoldják a termelők és a felvásárlók, a kölcsönös érdekek figyelembe vételével. A leglényegesebb viszont, hogy sikerült a termést időben leszüretelni és azt biztonságba helyezni. — Milyen tanulságokkal szolgált a kialakult új helyiét? — A szüret idején felmerült problémákból levontuk a következtetéseket. Ezeket a téli hetekben a szőlős gazMég kellemes, langyos őszt idéz az abasári szüretről készült kép. (Fotó: Szántó György) daságokkal és a borkombinát illetékeseivel közösen kiértékeljük és együttesen kialakítjuk a következő évek tennivalóit a termelésben, a felvásárlásban, a feldolgozásban és az értékesítésben. — Hogyan vélekedik a szőlő minőségéről? — A bortörvény módosítása az idei ősszel szerencsésen egybeesett a. kedvező időjárással, amely jótékonyan hatott a minőség javítására. Ezzel sok problémától óvta meg a természet az üzemeket, hiszen az átlagosnál jobb, esetenként kiemelkedő minőségű borok lesznek az idei évjárat terméséből. Az viszont sajnálatos, hogy a mai piaci helyzet ezt nem teljesen értékeli. A javuló minőség mindenképpen garancia arra, hogy a következő években, ha az időjárás is engedi, egyenletesen jó minőségű borokat vigyenek majd az egri és a mátraalji borvidékről a külpiacokra, az export növelésére. Bízunk abban, hogy 1984-ben az a több évtizedes következetes munka, melyet a termelő gazdaságok és a borkombinát tett megyénk történelmi borvidékein a minőségi szőlő- és bortermelés érdekében, nem törik meg. Ehhez viszont további közös együttműködésre és erőfeszítésekre lesz szükség, különös tekintettel a biztonságos tárolás, feldolgozás és értékesítés megteremtésére. Mentusz Károly Pszichológiai előadás a nyugdíjasok főiskoláján: dr. Lachata István a katedrán talanság érzése. Olyan modell születhetne meg, mely nemcsak az értelmiségnek adhatna lehetőséget a továbblépésre. Középiskolai és szakmai ismereteket is tanítani kellene. Nyilvánvalóan csak körültekintő kutatómunka, s állandó megfigyelés, orvosi segítség szükséges a megvalósításhoz. Az elképzelésekből 1980-ban az öregek főiskolája öltött testet. Ezt követően dr. Szabados Lajos főiskolai adjunktus, a nyugdíjasok főiskolájának vezetője számolt be a tapasztalatokról. Elmondta, mennyire nagy figyelemmel és igyekezettel tanulnak az időskorúak. Nyilvánvalóan előnyt jelent lelkesedésük, élettapasztalatuk, de többnyire számolni kell gyengébb emlékezőképességükkel is. Végig kell gondolni, hogy milyen „útravalóval” bocsássák el őket az intéz(Fotó: Szántó György) ményből, milyen célt tűzzenek eléjük. A hozzászólók hangsúlyozták, hogy milyen egyedi lehet egy-egy öregember sorsa: a főiskola után esetleg segíthetnék az oktatásban, az idegenvezetésben, de még a családi körben is. „Diplomás nagyszülők” kerülhetnek ki innét, akik szűkebb körben hasznosíthatják a megszerzett tudást. A TIT József Attila Szabadegyeteme Budapesten sikeres nyugdíjas tagozatot kezdeményezett. A különböző formák jól kiegészíthetik egymást. A lényeg az, hogy a fölkeltett vállalkozókedvnek a szakemberek meg tudjanak felelni, folyamatos továbbképzési lehetőséget biztosítva. Délután a tanácskozás résztvevői a Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán részt vettek a nyugdíjasok főiskolájának néhány óráján.
