Népújság, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-16 / 270. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. november 16., szerda Miért sorvad a bedolgozói rendszer? A MEGYEI TANÁCS VB NAPIRENDJÉN: !| Hogy a munkás és a munkahely egyaránt megtalálja számítását Számos külföldi példa ta­núskodik a bedolgozói rend­szer sikeréről. Legismerteb­bek a japán és a svájci pél­dák, amelyek egyértelműen bizonyítják e módszerek rendkívüli gazdaságosságát, egyebek közt azért is, mert ily módon megtakarítható sokfajta beruházás az üzem­épületektől kezdve a kü­lönféle szociális létesítmé­nyekig. Csökkenthető az üzemeltetési költség is. Ez a munkarendszer sok eset­ben kedvező a munkavál­lalóknak is, például a gyer­mekes anyáknak, akik ily módon megoldhatják ház körüli feladataikat, vagy az időskorúaknak, akik nehezen jutnának el a munkahe­lyekre, s fárasztó nekik a folyamatos nyolcórás munka. A bedolgozó maga osztja be munkarendjét, csak a vál­lalt határidőt kell betarta­nia, s a jó minőségű mun­kát kell nyújtania. A külföldi példákat kö­vetve hazánkban is számos hazai vállalat bedolgozók foglalkoztatásával próbált csökkenteni munkaerőgond­jain. Az esetek többségé­ben e kísérletek igen ked­vező eredménnyel jártak. 1981 őszén, még a Munka­ügyi Minisztérium rendelet­ben szabályozta a bedolgozói munkaviszony feltételeit. Az így adódó lehetőségek szo­ciálpolitikai célokat is szol­gáltak, sőt szorgalmazták olyan vállalatok létesítését is, amelyek nagy számban tud­ták foglalkoztatni a csökkent munkaképességű bedolgozó­kat. Különböző gazdasági ösztönzőkben részesülnek azok a vállalatok és a ha­sonló jellegű tevékenységet folytató, az ország külön­böző részében műköldő úgy­nevezett szociális foglalkoz­tatók is. A rendelet megjelenése nyomán, minden jel arra mutatott, hogy a bedolgozói rendszer széles körű elter­jedésének nincsen akadálya. Nehéz, aszályos év végi- felé tart mezőgazdaságunk. Alig két hónap van még az esztendőből, közeledik a számvetések ideje. Az ered­mények könyvelői pontossá­gú kimutatására ugyan még nincs lehetőség, de ilyenkor a becslésbe már kevesebb hiba csúszhat. Ez az az" idő­szak, amikor a gazdaságok vezetői a múltat mérlegelve már a jövőn is töprengenek. Az évi jövedelem nagysága nemcsak azt dönti el, hogy a tagság között mit lehet kiosztani. A várható eredményekről a komlói Május 1. Terme­lőszövetkezet termelésirányí­tójával, dr. Gál Lajossal be­szélgettünk. — Az idei szárazság nehéz próbára tette mezőgazdasá­gunkat. Termelőszövetkeze­tük eredményeiben ez meny­nyire érezhető? — Az aszály azért is na­gyon kedvezőtlen volt, mert már az előző év időjárása is szárazságra hajlott. Idén a csapadék mintegy 180—200 milliméterrel marad el a sok­évi 450—500 milliméteres át­lagtól. Az elmaradt esők ne­künk is sok gondot okoz­tak, terméseredményeink azonban ennek ellenére is elfogadhatóak. Semmilyen ti­tok nincs ebben. Jól átgon­dolt, fegyelmezett munka kellett hozzá. Kicsit részle­tezve: a technológiai előírá­sok pontos betartásával, ok­szerű talajműveléssel, a meg­felelő fajták kiválasztásával, a munkák optimális időben való elvégzésével lehetett enyhíteni az aszálykárokat. Így sikerült á tervezetthez A kormány 1982. január 1- től tovább javította a bedol­gozók munkafeltételeit, kö­zelítve azt az általános munkaviszonyban állókéhoz. A módosított rendelet biz­tosítja, hogy a bedolgozói munkát például a nyugdíj kiszámításakor — munkavi­szonynak kell tekinteni. Jár a bedolgozók számara a ren­des szabadságidő, sőt a meg­felelő mértékű pótszabadság is, továbbá a régebbi sza­bályozástól eltérően lehetővé vált, hogy túlórában is dol­gozzanak. Kaphatnak jubi­leumi jutalmat. Gyesen levő kismamák a gyermek másfél esztendős korától vállalhat­nak bedolgozói munkát. Nyugdíjasok, — az idevo­natkozó más kereseti szabá­lyozásnak megfelelően — ugyancsak vállalhatnak be­dolgozást. A feltételek, az ösztönző lehetőségek tehát adottak, a bedolgozói rendszer várt fejlődése azonban elmaradt, s napjainkban is sorvad. Főként a nagyipari vállala­toknál. Üj bedolgozók fog­lalkoztatására alig van lehe­tőség. A szociális foglalkoz­tatók ugyancsak arról pa­naszkodnak, hogy csökken a munkájuk, megbízóik sok esetben elpártolnak tőlük. Az okokat keresve, arra a megállapításra jutottak, hogy a bedolgozói rendszer leg­főbb riválisai, a vállalatokon belül megalakuló gazdasági munkaközösségek. E tapasztalatok birtokában persze óhatatlanul felvető­dik a kérdés, hogy a válla­latoknál megalakuló gazda­sági munkaközösségeknek munkával történő ellátásá­nak ez-e a legjobb módja? A bedolgozók — elsősorban a szociális okokból foglalkoz­tatottak — ugyanis többsé­gükben olyan nélkülözhetet­len kisegítő feladatokat lát­nak el, amelyek npm eszköz- igényesek, s nem kívánnak komolyabb szakmai ismere­teket. Kérdés, nem kár-e közelálló eredményeket el­érni. — Hogyan alakultak a fon­tosabb növények átlagtermé­sei? — Búzából 4,3, kukoricá­ból öt, napraforgóból 2,3 ton­na hektáronként. A legtöbb kárt a cukorrépa szenvedte. A tervezett 36 tonna helyett 28 tonnát takarítottunk be egy hektárról, de azt is hozzáteszem, hogy jó évek­ben a termésátlag 40 tonna fölé emelkedhet. — A szárazság okozta ká­rok kivédése bizonyára nem kis rugalmasságot követel a termelőktől. — A kiesések pótlására magtermő lucernát iktattunk a vetésszerkezetbe. A 180 hektáros magfogó területről 3,8 mázsa lucernamagot gyűjtöttünk be hektáronként. Ez jelentős tétellel, mintegy hatmillió forinttal növelte ár­bevételünket. — Milyen eredményekre számítanak az állattenyész­tés területén? — Várhatóan az állatte­nyésztés is hozza a tervezett árbevételt. Ezenkívül igen fontosnak tartjuk, hogy si­került megtermelni a szük­séges takarmányokat. Száz­húsz vagon széna, közel 300 vagon siló, és mintegy 220 vagon szemes takarmány van tárolóinkban. A közös mel­lett a háztáji állatállomány takarmány szükség eletét is igyekszünk maximálisan ki­elégíteni. Gazdaságunkban ugyanis igen jelentős a ház­táji állattenyésztés is. Ter­melési értéke évente több mint 20 millió forint, s az értékesítés nagyobbik része a termelőszövetkezeten ke­resztül történik jó felkészültséggel rendel­kező szakembereket ilyen feladatokkal ellátni, csupán azért, hogy bizonyos bérki­egészítéshez jussanak, így is kötve őket a vállalathoz. Helyesebb lenne a gazdasági munkaközösségek részére a képességeiknek valóban meg­felelő igényesebb feladato­kat megtalálni. A bedolgozók foglalkozta­tásának elmaradása sok esetben a kényelmességből ered. Számos példa bizo­nyítja ugyanis, hogy egyes részfeladatokat, vidéki tsz-ek melléküzemágainak adnak ki, akik e munkát aztán be­dolgozókkal végeztetik el. Ez természetesen a terme­lési költségek növelésével jár, mert a vállalkozó gaz­daság a maga költségeit és hasznát felszámolja megbí­zóinak, s ezzel az áru fo­gyasztói ára is növekszik. Korántsem arra gondolunk, hogy a tsz-ek, s más gazda­sági szervezetek szüntessék meg bedolgozói tevékenysé­güket. A rendelkezésre álló helyi munkaerő foglalkozta­tására azonban célszerű lenne olyan megoldásokat találni, amelyek a helyi igé­nyek kielégítését szolgálják, vagy segítik a háttéripart olyan munkával, melynek elvégzése nagyüzemben gaz­daságtalan. A vállalatoknál igyekez­nek menekülni a bedolgozói rendszer megszervezésétől, üzemeltetéséből adódó gon­doktól. Ezért keresik a ké­nyelmesebb megoldást, hol­ott — nyugdíjas, gyesen levő vagy különböző más okból csökkent munkaképes­ségűvé vált — dolgozóik bevonásával szervezhetnék a saját bedolgozói hálózatot. Amire pedig nem telik erő, azt olyan szervezetekkel kellene elvégeztetniük, ame­lyek erre hivatottak, s a szo­ciális gondoskodás feladatait is megoldják. — Mit hoz a közösnek a kiegészítő tevékenység? — Előreláthatóan mintegy 14 millió forintos árbevé­telt. Ennek zöme az építő­ipari szolgáltató tevékeny­ségből származik, a többit a festők és a varróüzem asz- szonyainak munkája hozza. A 40—45 tagú építőbrigád a felújításokon kívül új be­ruházások kivitelezését is vállalja. Nagyobb munkáik közé tartozik a káli termelő- szövetkezet gépműhelyének felújítása, átalakítása, a makiári kisposta építése, de a Ganz Kapcsoló és Készü­lékek Gyárának káli gyár­egységétől és a makiári re­pülőgépes állomástól is kap­tak megbízást. Nem lenne méltányos, ha nem tennék említést termelőszövetkeze­tünk gépesítési főosztályá­ról, amely az egész terme­lés műszaki bázisát bizto­sítja. — Beszéltünk termésátlag­ról, árbevételről, takarmány­ról, műszaki szolgáltató te­vékenységről. Ezek önma­gukban is tájékoztatnak az eredményekről. A legbeszé­desebb szám azonban mégis a nyereség. Mire számíta­nak? — Az említett három fő tevékenységi kör együttesen a terv szerinti öt, vagy öt és fél millió forint nyeresé­get produkál várakozásaink szerint. Ez tükrözi egész tag­ságunk áldozatkész, fegyel­mezett munkáját. Csak így sikerülhetett ellensúlyozni a minden gazdát próbára te­vő aszály kedvezőtlen kö­vetkezményeit — mondta be­fejezésül dr. Gál Lajos. Mosolygó László Népgazdaságunk jelenlegi helyzetében különösen fon­tos, hogy az ipari üzemek, az állami gazdaságok, a me­zőgazdasági és ipari szövet­kezetek zavartalanul folytat­hassák tevékenységüket. Eh­hez alapvetően fontos, hogy a gépeken, a berendezéseken és a felhasznált anyagokon kívül a szükséges munkaerő is rendelkezésre álljon. És nem csupán úgy, hogy ele­gendő legyen a munkáskéz, hanem úgy is, hogy legyen elegendő esztergályos, marós, lakatos és így tovább. Annak érdekében, hogy megyénk gazdasági üzemeiben a leg­fontosabb tényező, az em­ber is ott legyen a munka- padoknál, igen jelentős te­vékenységet fejt ki a me­gyei tanács munkaügyi osz­tálya. Hogy megyénk hato­dik ötéves tervének célkitű­zései maradéktalanul valóra váljanak, célul tűzték ki az osztály munkatársai a teljes és hatékony foglalkoztatás egyidejű megvalósítását, a munkaerő mennyiségi, vala­mint szerkezeti egyensúly- hiányának mérséklését és azt, hogy a munkaerő ága­zati szerkezete a kívánt irányban formálódjon. A tervidőszak eredményes mun­kaerő-gazdálkodási tevékeny­ségének főbb területei kö­zül érdemes megemlíteni a megyében lévő gazdáikon szervekkel kialakult kapcso­latok megerősítését, a mun­kaerő mozgásának állandó összesítették a Nádudva­ri Kukorica- és Iparinövény­termelési Együttműködés — a KITE — 30 rizstermelő gazdaságának eredményeit. A rizs zárszámadás ismét kedvező eredményt mutat. A KITE-taggazdaságokban 1983-ban 12 400 hektárról, 3,8 tonnás átlagtermést ta­karítottak be, s ez minden korábbinál több. A kedvező időjárás mellett a magas hozam elsősorban a rend­szerközpont által kidolgo­zott, a komplex fejlesztési program pontos, szakszerű megvalósításának, köszönhe­tő.. A KITE 1976-ban vette fel a rizst a rendszer növé­nyei közé. A több esztendő alacsony termésátlagai, sőt kudarcai után kidolgozott komplex fejlesztési program megvalósítása fokozatosan vezetett a mostani kimagas­ló átlagterméshez. Megala­pozása során nagy teljesít­ményű lézerrel vezérelt ta­nyomon követését, vagy ép­pen a várható munkaügyi folyamatok előrejelzését. De nem kevésbé fontos terület az sem, hogy a fiatalok kel­lőképpen beilleszkedjenek a termelés szerkezetébe és azokban a szakmákban ké­pezzék az ifjakat, amelyek­re most is és a jövőben is fokozott szükség van. Mind az előterjesztett je­lentés, mind a vitában hoz­zászólók egyaránt hangsú­lyozták, hogy a kisebb-na- gyobb gondok ellenére ' ben a tervidőszakban alap­vetően kedvezően alakult a munkaerő-gazdálkodás. Ter­mészetesen ez nem azt je­lenti, hogy egyes üzemek ben nem okozott vagy nem okoz most is gondot a meg­felelő szakemberek utánpót­lása. A vállalati igények és a lehetőségek nincsenek mindig szinkronban egymás­sal. Annak ellenére, hogy az utóbbi években a népgazda­ság és így az ipari fejlődés üteme lelassult, egyes vál­lalatok még mindig olyan plusz munkaerőfelvétellel számoltak, mint a dinami­kusabb fejlődés időszakában. A munkaügyi osztály igen nagy gondot fordít arra, ho- a vállalatok reális igényei­nek megfelelően hatékony segítséget nyújtson a mun­kaerő kellő helyre való irá­nyításában. Tapasztalható vi­szont olyan jelenség, hogy az ipari és a mezőgazdasé gi üzemek nem tesznek meg lajegyengetö berendezéseket állítottak munkába, s ezzel megteremtették az egyen­letes talajfelszín és az egyen­letes vízborítás feltételeit. A korszerű telepekről kiszo­rultak, illetve kiszorulnak a hagyományos talajelőkészítő gépek, nagy teljesítményű könnyű- és nehézuniverziá- lis traktoroknak, a gabona- termesztésben is használt korszerű gépeknek adják át a helyüket. Alapvető szemléletválto­zást jelez, hogy megszűnt a földbe vetés monopóliuma. A több mint tizenkétezer hektárnyi rizsnek alig felét vetették földbe, a többi he­lyen a felszínre, vagy víz­be kerül a mag; próbálkoz­nak a palántázással is. A Palotási Állami Gazdaság­ban az országos átlagnál jó­val magasabb termést adott a szovjet technológiával épült 145 hektáros új típusú kubányi rizstelep. Ez az épí­tési rendszer csatornaháló­mindent belső munkaév- tartalékaik felhasználására pedig erre széles körű* te­hetőség kínálkozik. A kül­ső és belső feltételek össze­hangolásával, a belső tarta­lékok mozgósításával lénye­gesen enyhíteni lehetne a gondokon. A munkaügyi szervek ki­emelt feladata, az első íz­ben munkát vállalók elhe­lyezése. Az tenne az ideális, ha a munkát kereső fiata­lok és a munkahely egyaránt megtalálnák számításaikat. 1981-től megszűnt a munka- közvetítés korábbi kötött rendszere és a megye há­rom városában létrejöttek az új típusú munkaerő-szolgála­ti irodák. Az irodák igye­keznek a fentebb említett elvárásnak eleget tenni, s mind a fiatalok, mind az idősebb dolgozók számára olyan munkahelyet találni, amely kedvező a számukra. A szakmai munka színvonalá­nak további növelésével még jobban biztosítható, hogy megyénkben a különböző szakmák képviselői valóban ott fejtsék ki tevékenységü­ket, ahol a legnagyobb szük­ség van rájuk. Remélhetően így is alakul ez majd a terv­időszak hátralévő részében — biztosítva ezzel a terme­lő üzemek még zökkenő- mentesebb, hatékonyabb munkáját. zatának méretezésével, s a műtrágyák sajátos kiképzé­sével lehetővé teszi az egész telep igen gyors, 24—36 órán belüli elárasztását, il­letve lecsapolását. A komplex rizstermesz­tési program keretében fo­kozatosan kedvezően válto­zik a fajták aránya, a ko­rábbinál nagyobb területen termelnek igen korai és ko­rai érésű fajtákat, s a faj­taváltás a következő évek­ben tovább folytatódik. A megkezdett fejlesztési programoknak jelentős sze­repük volt abban, hogy harmadik esztendeje há­rom tonnán felüli termést takarítottak be a fontos ví­zinövényből. A legtöbb rizst — a hazai termés felét — Szolnok megye adja, vala­mivel több, mint egyharma- dát pedig a Békés megyei KITE-gazdaságok termelték meg. (MTI) A KISZ Heves megyei Bizottságának új első titkára: Sós Tamás Sós Tamás 1954-ben született Egerben. Ere­deti szakképzettsége elektroműszerész. A KISZ-nek 1968-tól tagja, a pártba 1972-ben vették fel. Nős, két gyermeke van. A KISZ Heves megyei Bizottságának új első titkára 1971-ben tett szakvizsgát, majd 1971 és 1975 között elektroműszerészként dolgozott a VILAT1 egri gyárában. Munká­ja mellett tanult tovább a dolgoiSk^ esti gimnáziumában, ahol 1973-ban érettségizett. Az ifjúsági mozgalomba szakmunkásta­nuló évei alatt kapcsolódott be, amikor — egyebek között — az intézet KlSZ-bizottsá- gi titkáraként tevékenykedett. Később a VILATI-nál is KISZ-vezetőségi titkárrá választották. 1975 novembere óta dolgozik a KISZ függetlenített apparátusában. Há­rom évig a megyei bizottság politikai mun­katársa volt, majd elvégezte az MSZMP Politikai Főiskoláját. 1981-ben választották meg a KISZ Eger városi Bizottságának titkárává, 1982-ben pedig a KISZ megyei bizottságának titká­Kasznár Zoltán BAR VOLT ASZÁLY... Átgondolt, fegyelmezett munka — jó eredmények Beszélgetés a kömlői Május 1. Tsz gazdálkodásáról Kaposi Levente 12 400 hektárról 3,8 tonnás átlagtermés Rizs,»zárszámadás“

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom