Népújság, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-04 / 234. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 234. szám ARA: 1983. október 4., kedd 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kiállítás régi patikákról — Séta a Cifra-hóstyán - Úttörőfórum a műemlékekről — Fegyvertörténeti bemutató — Előadások minden mennyiségben Á múzeumi és műemléki hónap megnyitója Kovács Sándorné megnyitóját tartja (Fotó: Szántó György; Érzelmi hangoltság Nevelés — oktatásügyünk a változás, az átformálódás nem mindig zökkenők nél­küli korszakát éli. Az új tantervek bevezetése las­san a végéhez közeledik. A diákok és a pedagógusok, ha nem is máról holnapra, de csak megbotránkoznak velük, meggyőződve arról, hogy valamennyi a segítő­készség, a jó szándék szü­lötte. Ez akkor is igaz, ha jelenleg is akadnak indo­kolatlan, vitatható kitéte­lek. Jóval nagyobb vihart ka­vartak egyes tankönyvek. Olyannyira, hogy közben megfeledkeztünk arról, hogy ezek csak meghök­kentő kivételek, hiszen a többség a kívánalmaknak, az életkori sajátosságoknak nagyjából megfelelő. Ta­lán nem akad tökéletes, ám a gyakorlat során ész­lelt kisebb hibákat, szinte elkerülhetetlen tévedéseket korrigálni lehet, s a hiva­tásérzettől vezérelt tanítók és tanárok készséggel vál­lalkoznak erre. A mai gondok közül a legaggasztóbbnak az érzel­mi hangoltság olykort hiá­nya tűnik. A fiataloknak logikusan rendezett isme­retek tömegét kell elsajá­títaniuk ahhoz, hogy ala­posan feltérképezzék a va­lóságot, s meglássák annak mozgatórugóit, megértsék alapvető törvényszerűségeit. Ez kell, erre szükség van, legfeljebb azt nehezmé­nyezzük, hogy esetenként sok a felesleges adalék, s joggal emlegetjük azt: ész­szerűbben, megfontoltab­ban illett volna rostálni. A gyerekeket tények, szá­raz információk özönével „bombázzuk”, s azt kíván­juk, hogy mindezt precí­zen meg is jegyezzék: a szorgalmasabbja képes is erre, méltán nyerve el meg­becsülésünket. Arra azonban ritkán gon­dolunk, hogy a tizenévesek eszményképekre vágynak. Számukra maradandó él­I ményt elsősorban az jelent, ha irodalmunk, históriánk nagyjai emberközelbe ke­rülnek, ha képet alkothat­nak álmaikról, vágyaikról, az elkötelezettségüket meg­határozó személyes mozza­natokról, ha történeteket, színes sztorikat hallanak bátorságukról, helytállá­sukról, örömeikről és bá­nataikról egyaránt. Az ilyesmit nem tekintik kö­telező leckének, az effélét minden különösebb meg­erőltetés nélkül megjegy­zik, méghozzá úgy, hogy ez a többlet idővel cseleke­deteiket befolyásoló erővé formálódhat, s hozzájárul­hat karakterük végleges kialakulásához. Azért kár, hogy a nemes törekvés nem kap megfe­lelő hangsúlyt, holott a mindennapok oktatási gya­korlatában főszerep illetné meg. Az adósságot kizáró­lag a katedrán állók tör­leszthetik, személyiségük kincseivel pótolva a mu- f lasztást, önzetlenül nyújt­va azt a többletet, amely sokrétűen kamatozik majd a felnövekvő nemzedékek javára. Pécsi István Hétfőn délután érdekes ki­állítás fogadta mindazokat, akik a múzeumi és műem­léki hónap megyei megnyi­tójára érkeztek. A gyógy­szerészet emlékeit sorakoz­tatták föl a Megyei Könyv­tár aulájában. Mindez ab­ból az alapgondolatból in­dult ki, melyet megnyitójá­ban Kovács Sándorné, a Heves megyei tanács elnök- helyettese fogalmazott meg: a jelen a múlt lánya, s a jövő anyja. A folyamatossá­got csak a hagyományok őrzésével tudjuk biztosítani. A megjelentek közül dr. Bodó Sándor, a Heves me­gyei Múzeumi Szervezet igazgatója külön köszöntötte Kovács Jánost, a városi pártbizottság titkárát. Ez­után adta át a szót az el­nökhelyettes asszonynak, aki kiemelte ezeknek a rend­szeresen visszatérő alkal­maknak a szerepét: ilyen­kor egy hónapon át a múlt értékeinek védelmére irá­nyul a figyelem. Ezen be­lül is a történelemben az alkotó-cselekvő ember mun­káját illeti meg leginkább az érdeklődés. Megyénkben je­lentős eredmények születtek e területen, nem kis mérték­ben a honismereti mozga­Az egyre bágyadtabb na­pot figyelve és az utóbbi napokban a lakásokban is érezve a hajnali lehűlést, már sok család várta: mi­kor melegednek jel a radiá­torok? A távfűtőhálózat üzembe helyezését előírások szabályozzák az Ingatlanke­zelő és Lakásberuházó Vál­lalatoknál. A döntő érvvel az időjárás szolgált, a 12 Cel- siusfok alá süllyedt nappali átlaghőmérséklettel. Hétfőn érdeklődésünkre el­mondták Egerben, az IKLV Távhőszolgáltatási Üzemé­ben, hogy megkezdték a fű­tést. Három napig próbafű- tésszerűen üzemelnek — amely így nem a fogyasztók pénztárcáját terheli —, s ha marad a kedvezőtlen idő, természetesen tovább szolgál­tatják a hőt. A nagy kar­lom társadalmi aktivistáinak köszönhetően. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy gondok is vannak: sokan felelőtlenek, összefirkálják a barokk paloták falát, nemrégiben pedig feldúlták a Mátra Múzeumot. A megnyitó után a mú­zeumi hálózatban végzett eredményes munkájukért a Szocialista Kultúráért kitün­tetést adták át Pálos Lász­lóménak és dr. Löffler Er­zsébetnek, és a Kiváló Mun­káért kitüntetést vehette át Juhász Antalné és Kovács Tiborné. Ezt követően kihir­dették a Berze Nagy János gyűjtőpályázat eredményeit. Mint ismeretes, minden esz­tendőben meghirdetik a nagy népmesekutató nevével fém­jelzett pályázatot. A néprajzi-nyelvjárási dolgozatok közül felnőtt ka­tegóriában első* díjas lett Kovács Károly, A paraszti kisipar vizsgálata Poroszlón című munkájával. Második helyezett lett Szabó Imréné, Gál Gyula és Maruzs János. Ifjúsági kategóriában leg­jobb lett Fejes Katalin: Ün­nepi szokások, ünnepi táp­lálkozás Bodonyban című művével. Második helyen Gál Krisztián, a harmadikon bantartás eredményes volt, a felkészülést a fűtési idény­re semmi sem hátráltatta. A bölcsődékben és egyes óvodákban — kérésre — másfél hete fűtenek, s a teg­napi naptól a Csebokszári- lakótelepen lévő középülete­ket is ellátják. Majd 4000 lakásba köszöntött be hétfőn délután a várt szobai meleg, elsősorban a kisgyermekes anyukák örömére, kívánsá­gára. Gyöngyösön, az IKLV távfűtési osztályán megtud­tuk, hogy szintén rákapcsol­tak, igaz még nem nagy energiaráfordítással. A Mér­ges úton 1600, a Nyolcvanas lakótelepen 600, a Vöröshad­sereg úton 500 lakás kap meleget folyamatosan. A ka­zánok üzemelését biztosítja szakembergárdájuk, közöttük Kelemen Rita és Krajcsovics Mónika végzett. A fiatalok csoportos dolgozatai közül második díjat érdemelt a Szilágyi Erzsébet Gimnázium Csüry Bálint szakköre (ve­zetője: dr. Pelle Béláné), harmadikat a Nagyvisnyói Általános Iskola honismereti szakköre (vezetője: Gál Gyula). A történelmi pálya­munkák közül a felnőtt ka­tegóriában első lett dr. Mi- sóczki Lajos, A Heves me­gyei Ruházati Ipari Vállalat 25 éve című dolgozatával, második lett Gesztes Beáta és Szántó József, harmadik Dorkó Attila. Ifjúsági kate­góriában első helyet érde­melt Fehér Anna és Nagy Ildikó A dinnyetermelés múltja, jelene Kálban című anyagával. Harmadik lett Petrovics Tünde és Kiss Eleonóra. Többen munkaju­talomban részesültek, közü­lük a múzeumi szervezet igazgatója kiemelte Medvó János munkáját, aki az Adácsi Szociáldemokrata Tudósító című lap 1946-os dokumentumait küldte be. Ezután következik a gaz­dag programsorozat, amely sokaknak kínál értékes, ta­nulságos órákat, közelebb hozva a múlt értékeit. IKLV van több nyugdíjas is. A távfűtési egységek rendel­keznek kis helyi meteoroló­giai állomással, ahol reggel 7 órakor, majd 14 és 21 óra­kor jegyzik fel a külső hő­mérséklet adatait. Ha to­vábbra is marad a 12 Celsius alatti átlaghőmérséklet és nem jön újabb meleghul­lám, nem hagyják kihűlni a kazánokat, s vele a lakáso­kat. Hatvanban más a helyzet, egyelőre 138 család megér­tő türelmére számít az IKLV. Nemrég olajról gáztüzelésre állt át kazánházuk, a szá­mottevő energiamegtakarí­tás reményében. A munkák majdnem elkészültek, azaz­hogy már csak a TIGÁZ szakembereit várják, hogy a gázcsapot hivatalosan is üzembe helyezhessék. Napo­kon belül erre sor kerüL LEHŰLTEK A LAKÁSOK Rákapcsolt az Losonczi Pál hazaérkezett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn hazaér­kezett New Yorkból, ahol részt vett az Indira Gandhi indiai miniszterelnök által kezdeményezett állam- és kormányfői találkozón, és felszólalt az ENSZ-közgyűlés ülésszakán, majd hazafelé rövid időre megszakította útját Párizsban. Losonczi Pál fogadására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Nagy János külügyi államtitkár, az Elnöki Tanács több tag­ja, valamint közéletünk több más vezető személyisége. (MTI) Elutazott hazánkból a grenadai miniszterelnök Maurice Bishop, a Grena­dai Népi Forradalmi Kor­mány és az Űj Mozgalom Párt (JEWEL) elnöke, aki Lázár György miniszterel­nök vendégeként hivatalos látogatáson tartózkodott ha­zánkban, hétfőn elutazott Budapestről. A kormányfő kíséretében volt Unison Whiteman külügyminiszter, George Louison mezőgazda- sági miniszter, Richard Ja­cobs, Grenada Budapesten is akkreditált nagykövete, valamint Grenada több szakminisztériumának veze­tő képviselője. A vendégeket a magyar és grenadai zász­lókkal díszített Ferihegyi repülőtéren búcsúztatták. A búcsúztatásra megjelent Lázár György, Abrahám Kálmán építésügyi és város- fejlesztési miniszter, Nagy János külügyminisztériumi államtitkár, Dömény János, hazánk Grenadában is akk­reditált nagykövete, vala­mint társadalmi és gazdasá­gi életünk számos vezető személyisége. Miután a magyar és a gre­nadai közéleti vezetők elbú­csúztak egymástól, a vendé­gek különgépe a magasba emelkedett. (MTI) PEDAGÓGUSNAPOK Egri óvodák régen és ma Kiállítás a Hámán Kató Megyei Úttörőházban Október harmadika és ki­lencediké között rendezik meg a megyeszékhelyen a pedagógusnapokat. A sok­rétű eseménysorozat meg­nyitóját hétfőn délelőtt tar­tották a Hámán Kató Me­gyei Űttörőházban. Először a Tittel Pál és a Széchenyi úti óvodák kicsi­nyei adtak hangulatos mű­sort, majd Ficzere Sándor­né, a városi művelődésügyi osztály helyettes vezetője köszöntötte a résztvevőket. Ezután dr. Somos Lajos nyu­galmazott főiskolai tanár, a Magyar Pedagógiai Társa­ság Heves megyei tagozatá­nak elnöke mondott beszé­det. Többek között a hagyo­mányőrzés fontosságát hang­súlyozta, s utalt a gyermek- intézmények hazai króniká­jára. Megemlékezett Brunsz- vik Teréz szerepéről, 1828- as budai óvodalétesítésről. Rangjának megfelelően érté­kelte Joó János tevékenysé­gét, amelynek egyik eredmé­nye az volt, hogy a hajdani apróságok 1844-ben a ba­rokk városban is otthont kaptak. Az Egri óvodák régen és ma című kiállítással kapcso­latban megbecsüléssel szólt Szabóné Balogi Sarolta és Csontos Ágostonná alapos gyűjtőmunkájáról, az álita­luk írt Adalékok az egri óvodák történetéhez című könyvről, valamint tárlat­rendezésük lelkiismeretessé­géről. A vendégek ezután megte­kintették az ízlésesen tálalt különböző jellegű dokumen­tumokat, s képet alkothat­tak a hajdani nevelők ál­dozatkészségéről, az egykori munkálkodás mindmáig be­szédes részleteiről. A bemu­tatott fotókópiák, a kiad­ványok, a fényképek ízelítőt adnak nemcsak a múlt si­kereiből és gondjaiból, ha­nem a jelen eredményeiből is. Mindezt szervesen egészí­tik ki a tárgyi emlékek, töb­bek között a régi Arany Já­nos utcai óvodában használt szövőszék. A kiállítás október 3(Hg tekinthető meg. Vietnami delegáció megyénkben Képünkön: a vietnami vegyész, orvos, biológus, gyógyszerész és közgazdász szakemberek csoportja a dohánygyári üzem­látogatáson (Fotó: Szabó Sándor) A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának vendége­ként hazánkban tartózkodó öttagú vietnami értelmiségi delegáció október 1—3. kö­zött Heves megyével ismer­kedett. A HNF Heves me­gyei bizottságánál Kovács András, a nemzetközi bizott­ság elnöke adott tájékozta­tást számukra szűkebb ha­zánk értelmiségének hely­zetéről, életéről, munkájá­ról. A küldöttség a hét végén megtekintette Eger és Szil­vásvárad nevezetességeit, majd felkereste a Heves me­gyei Tanács Gyógyszertári Központjának munkahelyeit, megtekintette a Megyei Kór­házat, az Egri Dohánygyá­rat, végül pedig az andor- naktályai tsz-t.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom