Népújság, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-29 / 256. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. október 29., szombat 13. A növénynemesítés szinte egyidős a növény­termeléssel, tehát lényegében az ősember válogató munkájával indult. A céltudatos, tudományosan megalapozott nemesítés viszont a XIX. században kezdődött meg. Ekkor alakultak Európában és az Egyesült Államokban az első ilyen jellegű intéz­mények, amelyek a tájfajtákat újakkal váltották fel. Hazánkban a növények gazdasági értékének folyamatos javítására 1863-ban kezdődött ez a munka és 1884-ben már a főiskolai oktatásban is helyet Ikapott. 1909-ben megalakult az Országos Növénynemesítő Intézet, és kutatói jelentős ered­ményeket értek el a búza-, az árpa-, a kukorica- és a burgonyafajták előállításában. A munka azóta is folyamatosan tart a világon és számos magyar- országi intézetben is, közöttük Heves megyében, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kompolti Kutató Intézetében. Mai számunkban a növény­nemesítés eredményeiről számolunk be. összeállította: Mentusz Károly „TÉLI DINNYE” A sütőtök dicsérete A kutatók több évvel ez­előtt a „tökök királyát”, a legtekintélyesebb és leghasz­nosabb sütőtököt is nemesí­tésnek vetették alá, ami mind mennyiségi, mind mi­nőségi vonatkozásban meg­lepő eredménnyel járt. En­nek köszönhetően a legjobb sütőtökfajták közt ma már olyanok is vannak, amelyek­nek C-vitamin-tartalma a citrusfélékével (citrom, na­rancs, grape-fruit) vetekszik. De olyanok is találhatók, amelyek a legjobb sárgaré­pafajták karotinmennyiségét tartalmazzák. A karotin tulaj­donképpen egy jellegzetesen sárga színű növényi festék­anyag. Értékét az adja meg, hogy az ún. A-provitamin, azaz olyan anyag, amely az emberi és az állati szerve­zetben A-vitamin-képződés közepette bomlik el. A sü­tőtök e karotint csaknem teljesen tisztán, a szervezet által könnyen feldolgozható állapotban tartalmazza. De van a sütőtökben egy sor értékes ásványi anyag is (kálium, foszfor, vas stb.). A helyenként „téli diny- nyé”-nek is nevezett sütő­tök egykor csemegének szá­mított nemcsak a szegény, hanem még a módosabb portákon is. Ma már nem tekintjük ritka különleges­ségnek, sütve sokfelé árul­Képünkön sütni való dél­amerikai töknek hazai föld­ben megtermett óriás példá­nyait láthatjuk, amelyek kö. züi a legnagyobb 45 kilo­grammot nyom! ják az őszi-téli hónapokban, de kellemes ízű rostos ivó­lének feldolgozva egész éven át is kapható az üzletekben. Mondják, hogy még kenyér is süthető belőle, ha a ke­nyértésztához 30 százalék áttört sülttököt kevernek. Kiváló ízesítőnek is hasz­nálható, készülhet belőle lekvár is, amivel tésztát le­het tölteni. A fogyókúrá­zóknak azonban csínján kell bánniuk a sülttökkel, ugyanis cukrot és keményí­tőt is tartalmaz. Sütés köz­be a keményítőnek egy ré­sze még cukorrá alakul át, ettől lesz olyan édes, kelle­mes ízű. (Az igazi íz kiala­kulásához az is kell, hogy sütés előtt, szabadon tartva, a dér, is megcsípje egy kis­sé a sütni való tököt.). Keresztezés utón Különleges növények Egy nyugatnémet kutató Trinidadban folytat kísérle­teket: eddig kevéssé vagy egyáltalán nem hasznosított tropikus és szubtrópikus nö­vényekből értékes kultúrnö­vényeket akar kialakítani. Szenzációszámba megy a kókuszpálmákon végrehaj­tott keresztezés. A kókusz­pálma a föld minden tizedik lakosának legfontosabb zsír- és fehérjeforrása. Gyümöl­csét, a diókat, emberemléke­zet óta kézzel kellett leszed­ni a 10—20 méter magas pálmák koronáiról. Az élet- színvonal emelkedésével egyre inkább csökken azok­nak a száma, akik hajlan­dóak a szédítő magasságban elvégzendő gyümölcsszedés­re. Venezuela már például kénytelen Polinéziából be­szerezni a szárított kókusz­dióbelet. Húsz esztendei munka után a kutatóknak sikerült törpepálmát kite­nyészteniük, amelynek gyü­mölcsét a földön állva is ké­nyelmesen el lehet érni és le lehet szedni. A kutató egyéb lehetősé­gek megvalósítását is mérle­geli. Így például nemesíteni akarja egy olajat adó brazí­liai vad pálmának az egyik fajtáját. Továbbá venezue­lai munkatársaival sugarak­kal kezdte el kezelni az egyik fehérjében gazdag mérgező növényt, és olyan hajtásokra tett szert, ame­lyek már méregtelenek let­tek. Különösen sokat ígérő eredményeket ért el egy ugyancsak fehérjében gaz­dag, idegrendszerre ható mérget tartalmazó borsófaj­ta méregtelenítésében is, amélyet többek között Indiá­ban is termesztenek. Lehető­nek tartja azt is, hogy bizo­nyos növényeket az ember­re ártalmas vírusoktól, né­mely gyümölcsöt pedig a za­varólag ható, túlzott meny- nyiségű magjától szabadít­son meg. HIBRID KENDER ÉS TARKA KORONAFURT Új növényfajták Kontpoltról Jelentős sikert ért el az idén a Gödöllői Agrár­tudományi Egyetem Kompolti Kutató Intézete. A Növénytermelési és Minősítő Intézet két új faj­tájukat, a hibrid kendert, valamint a tarka koro- nafürtöt államilag is elismerte. A bizonyító okleveleket a nemesítők: dr. Bocsa Iván, a mezőgazdasági tudomá­nyok doktora, az intézet igazgató-helyettese és fele­sége dr. Horkai Erzsébet tu­dományos munkatárs mutat­ják. — A kendernemesítést itt az intézetben még az ötve­nes években megkezdtük — mondja dr. Bocsa Iván. — Előállítottuk a B—7 jelű faj­tát, amelynek a vetőmagter­melése nagyon sok munka­erőt igényel, emiatt nem is terjedt el. A módszért azon­ban nem felejtettük el és a kukorica-, illetve a cirokne­mesítésnél már eredménye­sen felhasznált hibridhatást a kendernél is igyekeztünk megőrizni. Tíz évi kitartó kísérlete­zés és nemesítőmunka után a kínai és a kompolti ken­der keresztezésével sikerült előállítaniuk a magas rost- tartalmú hibrid kendert. — Elsőként a világon mi dolgoztuk ki először ezt a módszert — beszéli dr. Horkai Erzsébet, — és az új fajtát négy esztendővel ez­előtt nyújtottuk be állami elismerésre. Ezzel párhuza­mosan a Szegedi Kenderfonó és Szövőipari Vállalat által irányított kendertermelési rendszer arra törekedett, hogy a nagyüzemekben is mihamarabb megjelenjen ez a fajta. így Csongrád me­gyében a mártélyi Fürst Sán­dor Termelőszövetkezetben kezdtünk fajtaösszehasonlí­tó kísérleteket. A kedvező eredmények az ipar illetéket seit is hamar meggyőzték az új hibrid kender fontossá­gáról. Ahhoz, hogy megfele­lő mennyiségű vetőmagot biztosítsunk az üzemeknek, a Kompolt környéki háztáji gazdaságokban kezdtek el foglalkozni vele. Nagyüzemi keretek között pedig az idén már 300 hektáron termelték a Szabolcs-Szatmár megyei nagydobosi és s zamosszegi termelőszövetkezetben. — Mit tud az új kender? — kérdeztük dr. Bocsa Iván­tól. — Terméshozamban hek­táronként 10—12 tonnát ad. Rosttartalma pedig jobb mi­nőségű, mint a hagyományos kenderé. Tehát, az ipar ezért is sürgeti a gyorsabb elter­jesztését : értékes textilipari nyersanyag, így belőle készí­tik a ponyvát, a különböző farmeranyagokat, a kötele­ket és a kempingbútorok huzatait. Intézetünkben ki­dolgoztuk gépi termelésének technológiáját és az a cé­lunk, hogy jövedelmezővé tegyük ezt a növényt. — Mennyire sikerül ez? — A termelési rendszerrel történt értékelésünk alapján — mondja dr. Horkai Erzsé­bet — Békés és Csongrád megyében a búzával, a cu­korrépával és a kukoricával versenyképes az új kender- fajtánk. Hektáronként 13—15 ezer forint nyereséget hoz, amellett a kenyérgabona igen jó előveteménye. Ter­melését tehát ez is indokol­ja és várható, hogy 1984- ben már nagyobb területen elterjed. A következő évek­ben a vezető hazai fajta le­het. Kompolton új takarrhánv- növényf. a tarka koronafür­töt is kinemesítették. Elő­állítója — dr. Bocsa Iván — ennek a jelentőségét mél­tatja: — Az amerikai szakiro­dalmat tanulmányozva lel­Dr. Bocsa Iván tem rá erre a növényre, amelyet az USA-ban ma 400 ezer hektáron termelnek. Főleg az autópályák szegély­növényeként, továbbá a lej­tős területek védőnövénye­ként hasznosítják. Termőké­pessége a lucerna kivételével felülmúlja a többi hazai ta­karmányt. Sőt, bizonyos kör­nyezeti adottságok közepette a lucerna versenytársa, il­letve kiegészítője is. Ma már több mint egy évtized táv­latában világosan látjuk a helyét és szerepét a mező- gazdasági üzemekben, mi­után csaknem ezer hektár nagyüzemi termelési tapasz­talatunk van. Kétségtelen, nem közvetlen árunövény­ként jelenik meg a gazdasá­gokban, mint például a bú­za vagy a kukorica, hanem közvetetten, az állattenyész­tés termékeiben: tejben és húsban. 1972-ben kezdtük meg az első kísérleteket ve­le Kompolton, Demjénben, Ecséden, Putnokon különbö­ző talaj- és éghajlati viszo­nyok között. Azután a het­venes évek második felében már a nagyüzemi eredmé­nyeket is hasznosítottuk, mi­közben az első 500 kiló vető­magot megkaptuk az Egye­sült Államokból. Ezt szapo­rítottuk azután tovább, mi­után megtanultuk termelé­Dr. Horkai Erzsébet (Fotó: Tóth Gizella) sének módját és kidolgoztuk a nagyüzemi technológiát. — Milyen előnyös tulaj­donságokkal rendelkezik a fajta? — Évelő növény, amelyet a cserhátsurányi Szabadság és o szajlai Búzakalász Ter­melőszövetkezetben folyta­tott ötéves termelési tapasz­talatok igazolnak. Bizonyos önmegújuló képessége van és hozama eléri hektáron­ként az 5,5—9 tonnát. Ez a lucerna országos átlagtermé­sével azonos, de fehérjetar­talma magasabb, így kiváló tejelő takarmány. A csorvá- si és az albertirsai termelő- szövetkezetben végzett ete­tési kísérletek egyértelműen ezt igazolják. A szarvasmar­hák mellett a juhok is jól hasznosítják ezt a takar­mánynövényt. Miután az el­múlt időszakban országosan százezer hektárral csökkent a lucerna termőterülete, ezt a jövőben koronafürttel pó­tolhatják, azonos beltartal- mi értéke és olcsó termelé­se miatt. A kompolti tarka koronafürt vetőmagjának forgalmazását egyébként nemrég átvette a TSZKER, így várhatóan gyorsabban elterjed. Jó lenne, ha Heves megyében is jobban felkarol­nák, hiszen Bátorban, Tarna- leleszen, Szajlán, Abasáron és Mátraballán már kedve­ző eredményeket értek el vele. Van tehát kiktől tanul­ni ebben is. Mentusz Károly Ismét vadalanyokat keresnek A burgonyanemesítés útjai A napjaink egyik legjelen­tősebb termesztett növényé­nek tartott és a jövőben sem kevésbé fontosnak ígérkező burgonya jelenlegi fajtáinak lehetséges termőképességét hektáronként kereken 100 tonnára becsülik. A gyakor­latban már el is értek 60 tonna hozamot, optimális környezeti feltételek mellett. Csakhogy ilyen kedvező fel­tételek ritkán adódnak, tehát inkább a burgonyát kell többre képessé tenni. Ez késztette a burgonya- nemesítőket arra, hogy a XVI. századi spanyol hódí­tók útját végigjárva, ismét vad burgonyákat keresse­nek az Európában termesz­tettek javításához. A burgonya őshazájában — Mexikóban, Peruban, Chilében — számos olyan vad fajta tenyészik, amelyek szélsőséges időjárási viszo­nyokhoz alkalmazkodtak, és bizonyos betegségeknek is ellenállnak. A nemesítés eszközeivel pedig ezek az előnyös tulajdonságok bevi­hetők a termesztett fajtákba is. A sikeres keresztezések eredményeként létrejött hibridek fokozottan ellenál­lók, s jó termőképességűek. Argentínában olyan vad faj is található, amelynek leve­lei kártevőket távol tartó alkaloidákat tartalmaznak. Egy bolíviai vad faj ra­gadós levélszőrei pedig a levéltetveket riasztják el. A ragacsos szőrzettel borított levelek teljes védelmet él­veznek a levéltetvek és más rovarkártevők, az atkák, a tripszek ellen is. Lábaik ugyanis belegabalyodnak a ragacsos „szőrzetbe”, s a kimerültségtől és éhezéstől elpusztulnak. Ahol pedig nincsenek ilyen szívogató kártevők, ott a vírusbeteg­ségek fellépésének, illetve terjedésének a veszélye nem áll fenn. Ezt a rezisztenciát igye­keznek átörökíteni a kutatók. Az angliai rezisztencia-ne- mesítési kísérletek hibrid- újszülöttei már átörökítet­ték a szőrős levélzetet. Ter­mésmennyiségben viszont még elmaradnak a kiinduló termesztett fajták termőké­pességétől. Más irányú rezisztencia- nemesítések is sokat köszön­hetnek a latin-amerikai vad fajoknak. Segítségükkel si­került már többek ■ között burgonyarákkal, száraz­rothadással, burgonyafonál­féreggel szemben ellenálló, egyben hidegtűrő fajtákat is előállítani. Az a mexikói faj is ígéretes a nemesítők szá­mára, amelynek gumói ket­tévágva nem színeződnek el a szabad levegőtől. Ennek a tulajdonságnak átvitele az általános termesztésre alkal­mas fajtákba ugyancsak hasznos lenne. A vad fajok segítségével még más tulaj­donságok javítására is mód nyílhat, például a keményí­tő- vagy a fehérjetartalom növelésére. Sok nemesítő nagy álma a magról termeszthető burgo­nya előállítása. Egy burgo­nyatő ugyanis fél hektár be­vetésére elegendő magot te­remhetne. A burgonya azonban idegenmegtermé­kenyülő, ezért minden új magtermés gyakorlatilag új tulajdonságú fajtát is je­lent. A megoldásához szö­vettenyésztéssel előállított beltenyésztett vonalak ke­resztezése révén igyekeznek eljutni. A hibridek már a nagy termőképesség, a be­tegségekkel szembeni ellen­állóképesség és az alkalmaz­kodóképesség örökítő anya­gainak megfelelő génjeit is magukban hordozhatják. Felvetődött még a bur­gonya és a paradicsom kom­binációjának megfelelő, te­hát fogyasztható föld alatti és föld feletti termést egy­aránt hozó hibrid növény előállításának a gondolata is. Ez eddig még nem si­került, bár világszerte több helyen kísérleteznek meg­valósításáért. Gyapotmag — fehérje A fejlődő országok több­ségében a lakosság fő táp­láléka a különböző gabona­félék, kukorica, a búza, kö­les és a rizs. Ezt az alapét­rendet helyenként kisebb mennyiségű hús, tej vagy hal javítja. Amennyiben er­re nincs mód, a táplálkozás javítására növényekből nyert, aminosavakban gazdag fe- hérje-koncentrátumok is al­kalmasak. A nemrég végzett kísérletek tanúsága szerint erre a célra több szempont­ból a gyapotmagliszt külö­nösen alkalmas. A belőle nyert fehérjekoncentrátu- mok az úgynevezett nélkü­lözhetetlen vagy esszenciális aminosavakból megfelelő mennyiséget tartalmaznak. Sütemények készítésekor bi­zonyos lisztfajtákhoz, továb­bá húskészítményekhez ke­verhetők. Mivel gyapotot főleg kevés fehérjét fogyasztó országok­ban termelnek, koncentrátu- ma helyben felhasználható, szállítási költsége jelenték­telen. így az eddigi hulla­dékból és melléktermékből táplálkozásra alkalmas olcsó fehérje nyerhető. INGYEN ■ Önnek csak kérnie kell! a RAMOVILL megbízásából energiatakarékosra beszabályozzuk olajkályháját (írásban, telefonon) 1983. nov. 1 és 30. között Szolgáltatásainkat szombat, vasárnap is végezzük! Egerben Vallon út 12. sz. tel.: 11-542 Bélapátfalván, József A. 17. sz tel.: 50 KÖRZETÉBEN I UNIVERSAL ISZ SZERVIZ-SZOLGÁLTATÓ Szakcsoportja EGER

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom