Népújság, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-19 / 247. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. október 19., szerda llilll |F±j| ;j j | | I=; f. A gyöngyösi főiskola „csendje” A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gyöngyösi Főiskolai kara valamikor a város kulturális életének kiemelkedő színtere volt. Koncertsorozatok, klubrendezvények vonzották a fiatalokat. A programok kezdetekor „zarándokmenet” indult a Mátrai úton. Ma már minden csendesebb. Az intézmény alig hallatt magáról, és mert sokan hajlamosak egyoldalú általánosításokra, megindult a szóbeszéd. „A főiskola, az főiskola. Felháborító, hogy míg Egerben mindenütt tanárképzősök nyüzsögnek, Gyöngyösön csend van és nyugalom Ügyetlenek a szervezők? Igénytelenek a hallgatók? Az elhamarkodott ítélkezők viszont nem tudják mekkora változások mentek végbe az elmúlt esztendők során az intézmény életében. Megtörténtek az átszervezések, aztán az átszervezések átszervezései, melynek eredményeképpen a hallgatói létszám hatszázról száz- nyolcvanra csökkent. Tehát még annyian sem tanulnak itt, mint egy átlagos méretű általános iskolában (az egri tanárképzőnek ezerkétszáz diákja van). Az intézmény főként továbbképzéseknek ad otthont. A kis létszám viszont csak csökkenti, de nem szünteti meg azt az esélyt, hogy újra „zarándokhellyé” változzon az intézmény, hiszen a tárgyi feltételek most is nagyszerűek, de mit tesz ezért a KISZ"szervezet? Kerékgyártó Judit nemrégiben került a főiskolai KISZ-bizottság élére. A régi időket csak hírből ismeri : — Országszerte válságban a klubmozgalom. Nem szabad minden energiát a régi módszerek felélesztésére fordítani." Igyekszünk átmenteni a jót, de teljesen új módszerekkel is kísérletezünk, és persze figyelünk másokat. — Bizonyára ez utóbbit szolgálta az a Gyöngyösön megrendezett országos nyári tábor, melyen az agrár-felsőoktatás szakemberei vettek részt. — Valóságos ötletbörze volt ez a néhány nap. Nemcsak a közművelődésről folyt a szó, hanem a mozgalmi élet, a képzés és a szakma gondjairól is. — Nyilván sajátosak ezek a gondok. Meghatározzák a hallgatók életformáját, érdeklődését? — Nagyon feszített tananyaggal dolgoznak, ezért kevés szabad idejük marad. Uzemszervező szakosok, hát fokozottan érdeklődnek a közgazdasági kérdések iránt. Ezt az érdeklődést igyekeztünk „megfogalmazni” egy- egy előadással. Aztán az egyik alkalom szülte a másikat. Azért, hogy felszínre törjenek az igények, hogy a hallgatók ne csak érdeklődők, de szervezők is legyenek, fokozni kell az iskolai demokratizmust. E tanévet például KISZ-vezetőségi ülés helyett hallgatói „népgyűléssel” kezdtük. Talán így könnyebben felismerik, hogy várjuk, szóljon bele mindenki közös életünkbe. — Sok helyen a KISZ-ben nem ismerik fel azokat a lehetőségeket, melyeket e szervezet biztosíthat számukra. Gyöngyösön mi a helyzet? — A főiskolán éppen a következetes érdekvédelmi munka kapcsán (ösztöndíjak elosztása, jutalmazások, kollégiumi felvételek elbírálása) sikerül megnyerni az embereket. Népszerűek az alapszervezetek közötti versenyek. Egy-egy hónapra a klubot is kiadjuk nekik. Csinálják meg saját szájízük szerint, hogy ne csak kólázni legyen érdemes lejárni. Politikai vitákat is rendezünk. Visszatérő vitavezetőnk Nógrádi György. A gazdaságpolitikai témák különösen vonzóak. Voltak, akik nem hitték, hogy érdemes belefogni az Ifjú Marxisták Körének szervezésébe. Tavaly mégis megalakítottuk, és meglepően nagy az érdeklődés. Sokan tagjai tudományos diákköröknek. Az egykor jól működő TIT-csoport felélesztését is tőlük várjuk. A sportrendezvények nálunk is egyre több embert mozgatnak meg. Érdekes viszont, hogy e különböző területeken csaknem ugyanazok buzgólkodnak. Sokakat csak egy-egy koncert, gólyabál, vagy a kéthetenkénti filmvetítés vonz. Hétközben a szobákban kártyázgatnak, és, ha jön a péntek, rohannak haza. A nyüzsgő emberek viszont képesek másokat is magukkal ragadni, ráadásul nemcsak főiskolán belül. A napokban — nem tudván, mi a teendő — teljesen zavarba hozott két fiatal. Semmi közük nem volt a főiskolához, de — mert itt jól érzik magukat — klubtagok szerettek volna lenni. Természetesen kaptak igazolványt. De kaphat más is. Csak fel kell sétálni a városból, vagy le... a szobákból. Szabó Péter ISMÉT STÚDIÓ! Mától elkezdődik Bár kissé hosszúra nyúlt szünet után, de mától ismét megkezdi munkáját, mintegy egy esztendősre tervezett tevékenységét lapunk stúdiója. Immáron a má- I sodik tanév — ha úgy tetszik évfolyam — kezd el ismerkedni a következő hónapokban egy cseppet sem könnyű szakma rejtelmeivel, az újságírás, -készítés s mesterfogásaival. Már annak idején is sok vita volt szerkesztőségen belül és kívül arról, hogy egyáltalán milyen céllal indítjuk ezeket a turnusokat: képezzünk-e újságírókat, a tudósítóhálózatot bővítsük-e ily módon, vagy így az átadott ismereteket hallgatóink az üzemi lapok, iskolaújságok szerkesztőségeiben hasznosítsák? Nos, végül j a vita nem dőlt el, rájöttünk, hogy valójában egyik nem zárja ki a másikat. Már az első évfolyam hallgatói közül is többen lettek a Népújság tudósítói, de ők szerkesztik több egri középiskola lapját, házi rádióik műsorát. Nem kevés fejtörést, lelkiismeret-fur- dalást okozott az is, hogy e kurzusokat eleddig csak a megyeszékhelyen tudtuk meghirdetni, ám ez évtől már a gyöngyösiek s a városkörnyékiek is bekapcsoI lódhatnak ebbe a munkába a gyöngyösi Mátra Művelődési Központban. Átlapozva az eddig beérkezett jelentkezési lapokat, örömmel tapasztaltuk, hogy nemcsak középiskolások ülnek majd a Népújság klubjában a kéthetenkénti foglalkozásokon, hanem szép számmal jelentkeztek dolgozó fiatalok, szakmunkásképzőben tanulók, főiskolások is. Néhány hét múlva az olvasók már az ő anyagaikkal is találkozhatnak a Ma a holnapért ifjúsági oldalunkon, s ha olykor ezek a sorok még kissé fésületlenek, esetlenek is, fogadják majd megértéssel. (cziráki—gábor) Keressük a megoldást! A könyvtár is segít továbbra Éjjel-nappal tunk dolgoz- Mitől lenne komplex? A felnőtteknek lenne Is jó Mi lesz veled, lőrinci ifjúsági ház? Lelkesedés — kontra pénz Kívülről nézve, első pillantásra a ház nem túl bizalomgerjesztő. Kerítése kapu nélküli, az ajtókon hatalmas lakatok, az udvar háromnegyed részét fölveri a gaz, melyen keresztül keskeny ösvény vezet a hátsó bejáratig. Mintha átadták volna az enyészetnek a lőrinci ifjúsági házat. Pedig szó sincs erről. Sőt. De nézzük sorjában a dolgokat! Két esztendővel ezelőtt nem mindennapos vállalkozásba kezdtek a helybeli KISZ-esek. Abban állapodtak meg, hogy önerőből teremtenek közösségüknek * otthont. A lőrinci faluközpont fiataljainak ugyanis régi sérelmük volt, hogy míg a „végeken” — Selypen, Petőfibányán, a mátra- vidéki erőműnél, s a társközség Zagyvaszántón is — van hol szórakozniuk a velük egykorúaknak, nekik a mulatságért, egy-egy előadásért kilométereket kell gyalogolniuk, vagy utazniuk. A tanácsi vezetés megértő volt. Egy félig romos, hajdani uradalmi kastélyt ürítettek ki a „gyerekek” számára. Épp csak tatarozni kellett... — ez persze hatalmas munkát- jelentett. Ahogy a KISZ-titkár, Gémes Gábor elmesélte, szinte földig le kellett rombolni a belső falakat. Ezúttal is szerencséjük volt: a műszaki vizsgálatok során megállapíthatták, hogy bár a vasút mentén áll a ház, statikailag kitűnő állapotban van. Igj* megvalósíthatták az eredeti tervet, kialakítottak egy nagytermet, egy kisebbet és öltözőket is. A Csőszer Vállalat, a helybeli szakmunkásképző, a pedagógus-alap- szervezet, a Dunaplaszt KISZ-esei éjt nappalé téve dolgoztak. Ma már szinte fölsorolni is nehéz lenne, ki mindenki segített, s hogy hány helyről „kaparták” össze a berendezésre a pénzt, honnan kapták a beépített anyagokat. Az ünnepélyes átadásra 1981. november hetedikén Kívülről került sor. S ekkor történt a döntő fordulat is ... Kifulladás, avagy... A korábban oly lelkes építők — úgy tűnik —, egész egyszerűen elfáradtak, éppen akkor, amikor élvezhették volna munkájuk gyümölcsét. Vagy ki tudja? Talán nem voltak hozzászokva ahhoz a lehetőséghez, hogy szabad idejüket kulturált körülmények között, együtt tölthetik el. Mindenesetre, hiába igyekezett Seres József, a klubvezető a legváltozatosabb programokkal, igazi népszerűsége csak a diszkónak lett. Ennek azonban az irányítók nem tudtak maradéktalanul örülni; a közeli bisztróban gyakran alaposan „föltankoló” srácok ugyanis többször botrányt okoztak. Volt hát min töprengeniük a ház gazdáinak. Ahhoz, hogy értelmes dolgokkal sikerüljön megfogni a fiatalokat, nem heti egy-két nyitva tartás kell, hanem jóval több. S nem havi egykét nívós rendezvény — ezek megszervezéséhez, intézéséhez a helyi könyvtár vezetőjétől, Dávidné Szalag Edittől kaptak jelentős segítséget —, hanem folyamatos klub- és szakköri munka. Ehhez azonban mindenekelőtt sok pénz kellene, s legalább egy főhivatású népművelő, illetve egy gondnok takarítónő is. A tanácselnökkel, Szent- györgyi Jánossal együtt keresték a megoldást. Már csak azért is, mert időközben — Seres József beiskolázása miatt — a tanács egyik előadója vette át az ügyek intézését. Véleményük mindenképp az volt — és az is marad —, hogy szükség van az új intézményre, hiszen alkalmas arra is, hogy a környék felnőttjei számára is rendezzenek műsorokat benne. Komplex, nem komplex... Felvetődött egy ötlet: össze lehetne vonni az intézmény igazgatását a közeli 2. számú iskolával. Másutt a megyében sok jó példa van már hasonlóra, milyen nagyszerű lehetőségeket kínálnak az efféle komplex intézmények. A tapasztalatok azt bizonyítják, nyernek vele a pedagógusok, mert így szinte együtt lélegeznek a diákokkal, a falubéliekkel. Mi több: sokkal köny- nyebben hatnak gyerekre, szülőre egyaránt. Nyernek az iskolák is kultúrtermeket; s természetesen a művelődési házakba járók is, mert hozzáértő szakemberek veszik át az irányítást. Ezen az úton viszonylag egyszerűen meg lehetne teremteni a státuszokat is, s a működtetéshez szükséges anyagi fedezetet. A terv azonban dugába dőlt. „Nekünk nem kell komplex intézmény — mondta az iskolai vezetőség. Bauer József né, az igazgatóhelyettes azzal érvelt, hogy egyszerűen nincsenek meg a tárgyi feltételek. Igaz, éppen ezekben a napokban kezdik meg a központi fűtés szerelését az ifjúsági házban (természetesen szintén társadalmi munkában), terveznek a pincében egy kondicionáló termet. De az iskolának nincs szüksége új helyiségekre. Hatalmas, saját könyvtára van. Barkács- műhelye, tornaterme, udvara, aulája, ahol ünnepségeket rendezhetnek... És a pedagógusoknak „nincs szükségük” arra, hogy — miután végigtanították a napot —, éjjel tizenegyig a tizenéveseket hajkurásszák kifelé a bisztróból. Holtponton tehát... Holtpontra került a nemes ügy. Mert, hogy oda került, abban senki sem kételkedik. Mégis vannak ötletek: mi mindenre lenne alkalmas az épület és környéke. Szó van egy cigányklubról, egy nyugdíjas- klubról, egy sportpályáról az udvaron, kiállításokat is lehetne szervezni. Mint minden más, nem lelkesedésből fölépített művelődési intézményben. De hát, a pénz, meg bizonyos hozzáállás ... Milyen jó lenne mihamarább arról tudósítani, hogy az illetékesek valamiféle megoldást találtak, és nem sorakoznak tovább a kérdőjelek. Németi Zsuzsa Még soha nem vállaltak ilyen jelentős szerepet Aktív fiatalok a műszaki-közgazdasági hetek rendezvényein A jelenlegi mozgalmi év során a KISZ Heves megyei Bizottsága többször is foglalkozott a műszaki, közgazdász-, és agrárértelmiségi fiatalok helyzetével. Lapunkban rendszeresen figyelemmel kísértük ezeket a rendezvényeket, s kerekasztal- beszélgetés formájában is szóltunk a témáról. Emlékeztetőül annyit: a KISZ legutóbbi kongresszusa és testületéinek átfogó határozatai is fontos célként jelölik meg a műszaki-technikái fejlesztés meggyorsításában az ifjúság részvételét. Ebben a munkában kiemelkedő szerepe van a műszaki, agrár, és közgazdász értelmiségnek. Annál is inkább, mivel számuk az elmúlt »évtized során mintegy másfél- szeresére emelkedett megyénkben. A KISZ megyei bizottsága az idén júliusban végzett értékelése során örömmel állapíthatta meg, hogy a gazdaságban és a közéletben betöltött szerepük jelentősen meghaladja számarányukat. Ügy tűnik, a sokat bírált fiatal értelmiségi réteg Hevesben aktív szerepet vállal a munkahelyi KISZ-szervezetek feladatainak megoldásában. Sokan színvonalasan látnak el különböző szintű vezetői funkciókat. Mindezt alátámasztja a jelenleg megyénkben, november I4-ig zajló műszakiközgazdasági hetek rendezvénysorozatának programja is. Soha nem vállaltak még ugyanis olyan jelentős szerepet a fiatalok benne, mint az idén. öt olyan vita megszervezését igényelték, amely hozzájárulhat a — „Minőség a tervezéstől az értékesítésig” alapgondolat eredményes megvitatásához. Ezzel a címmel október 12-én dr. Pál Ilona, a KISZ KB munkatársa tartott előadást Apcon a Qualitál Könnyűfémöntödéjében. Ma a sokáig Japánban élt kandidátus, dr. Vecsenyi János, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság osztály- vezetője ajánl hasznos módszereket a minőségi körök munkájához, az Egri Dohánygyárban. Hogyan járulhat hozzá a család, az iskola, a környezet a gondos, precíz munkavégzéshez? Erről indítanak vitát az egri Ifjúsági Házban október 26-án. Erre a rendezvényre meghívót kaptak a középfokú tanintézmények képviselői is. Mi az FMKT, a FAT? A két egyesülés munkájának megismertetése, a gyakorlati tapasztalok átadása a célja az október 27“i összejövetelnek, ezúttal a KISZ megyei székházában. Sok olyan ötlet marad megvalósítatlan, ami pedig nagyban segítene a gazdasági munka eredményesebbé tételében. Az Alkotó Ifjúság Egyesülés műszaki igazgató- helyettese, Csák Attila október 27-én, szintén a fönteb- bi helyszínen azokat a lehetőségeket elemzi, amely csökkentheti a jövőben az ilyen veszteséget. Nemcsak örvendetes a fiatalok aktivitása, hanem egy olyan ígéret is, amellyel mindannyian nyerhetünk, gazdasági életünkben előbbre léphetünk... (kis szabó) összeállította: Németi Zsuzsa
