Népújság, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-19 / 247. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 1 N <e r-* N ÄRA: 1 983. október 19., szerda 1.40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Fegyelem Nevelő-oktató munkánk hétköznapjainak nemcsak magvas erényei, kétségte­len sikerei vannak, hanem olykor aggasztónak tűnő hiányosságai is. Ezek közé tartozik az iskolai fegye­lem lazulása. Ez akkor is igaz, ha hivatalosan sze­mérmesen hallgatunk róla, ha egykét fél mondattal elütjük az egész dolgot. Természetesen olyanok is akadnak, akik szembenéz­nek a valósággal, felmé­rik a jelenlegi helyzetet, s keresik a kilábolás, a meg­oldás lehetőségeit, módo­zatait. Az az igazság, hogy a pedagóguspálya elnőiesedé­se erőteljesen hozzájárult a nem éppen szívderítő állapotok kialakulásához. Az egyébként kitűnően fel­készült lányok és asszo­nyok egy része ugyanis — alkati sajátosságainál fog­va — képtelen megbirkóz­ni a rendteremtés adta ten­nivalókkal. Így aztán elég sűrűn megtörténik az, hogy a tanító-, a tanárnők meg­hátrálnak, belenyugszanak az óra alatti zsivajgásba, legfeljebb arra határozzák el magukat, hogy az üze­nő füzetben tőmondatos jel­zésekkel értesítik a szülő­ket gyermekük rakoncát­lankodásának újabb fordu­lóiról. Olykor — szeren­csére elenyészően ritkán — a tehetetlenség nyers in­dulatokba csap át, s el­csattan egykét aligha meg­bocsátható pofon is. Nem elégedhetünk meg a nehézségek felsorolásával, a kortünetek jelzésével, ugyanis létezik orvoslás, van hatásos medicina. A legcélravezetőbb az, ha az élőszó, a nevelői ma­gyarázat, a jelenleginél sok­kal nagyobb szerepet kap nap mint nap. Sajnos még mindig burjánzik az írás­beli számonkérés, divato­sak a teszt-, a feladatlapok. Ennek az áramlatnak kel­lene gátat szabni, mert különben aligha képzelhe­tő el előbbrelépés. Ez azon­ban kevés. A nemes szán­dékú akciók csak akkor hoznak eredményt, ha a katedrán állók szembenéz­nek önmagukkal, kritiku­san értékelik hétköznapi tevékenységüket, s arra tö­rekszenek, hogy mondan­dójukat folyvást színessé, érdekessé, változatossá, él­ményszerűvé, megragadóvá, lebilincselővé formálják. Tudjuk, ez egyáltalán nem könnyű, de az igényeseb­bek, az önmagukra vala­mit adók, a szakmaszere­tettől, a hivatásérzettől ve­zéreltek ezen a magasabb szinten is bizonyíthatják rátermettségüket. Bármeny­nyire furcsa, de tény az, az ilyesfajta előadásmód lecsendesíti, szinte megba­bonázza a folyton mocor­gókat, az állandóan izgő- ket-mozgókat, s valameny- nyien csak arra koncent­rálnak, hogy miről halla­nak, hogy milyen kurrió- zumokkal gyarapszanak. Nem új ez a recept. A vérbeli oktatók már kipró­bálták sok évszázaddal ez­előtt. Tanulni kellene tő­lük, mert örökségük ma is gyümölcsöző. A nevelők elégedettségére, s az ifjak seregének javára. Pécsi István A Csuvas pártdelegáció látogatása Abasáron és Visontán Béke- és barátsági nagygyűlés a Thorez-bányaüzemben P%d ■ Í.v 1 I ~wr ^r A pártdelegáció vezetője átadta a csuvas dolgozók üdvözletét (Fotó: Kőhidi Imre) Nagy szeretettel fogadták kedden délelőtt Abasáron a Rákóczi Termelőszövetke­zetben az SZKP Csuvas te­rületi Bizottsága delegáció­jának tagjait, akik a hét eleje óta vendégeskednek megyénkben. Prokopjev Leo­néid Prokopjevicset, a Csu­vas ASZSZK Minisztertaná­csának elnökét, Petrov Alek- szandrov Petrovicsot, a Csu­vas területi Bizottság tit­kárát, Korobogatov Ivari Alekszandrovicsot, az ASZSZK Legfelsőbb Taná­csa tagját, az Iljics útján Kolhoz gépkocsivezetőjét, valamint a kíséretükben levő Schmidt Rezsőt, a me­gyei pártbizottság titkárát és a járás párt- és állami ve­zetőit az 1500 hektáron gaz­dálkodó közös gazdaság el­nöke, Rudas Sándor, illetve a tsz párttitkára, Komok Béla köszöntötte, majd tá­jékoztatta a szövetkezet éle­téről, munkájáról. Egyebek között arról, hogy a legje­lentősebb helyet a szőlőter­mesztés foglalja el a gaz­dálkodásukban, amelynek éves értéke 150 millió fo­rintra rúg. A testvérmegyénkből ér­kezett vendégek a beszélge­tés kapcsán főként a szüreti munkálatok iránt érdeklőd­tek. — Eddig hektáronként 110 mázsa szőlőt szedtünk le — válaszoltak a helybeliek, akik a továbbiakban a kér­désekre a növényvédelem­ről, a szőlőbetegségekről, a műtrágyázásról adtak rész­letes ismertetést. Később a helyszínen pedig bemutat­ták az éppen zajló szüreti munkákat. Előzőleg azonban a faluban tett körút során betértek csuvas vendégeink Fülöp Bertalan gépkocsive­zető magánpincéjébe, ahol szintén préselték a szőlőt. A házigazda finom musttal kí­nálta a vendégeket. A közös gazdaság vezetői meg is mutatták a vendé­geknek az oltványtelepet, ahol a delegáció tagjai azt kérdezték: jut-e ebből a Szovjetunióba? — Moldáviába szállítunk minden esztendőben egymillió szőlővesszőt — említették a szakemberek. Szabó Miklós oltványtermelési, Marozsán Istvánná borászati, valamint Karsai András szőlészeti ágazatvezető a továbbiakban számos termesztési kérdés­ben adott tájékoztatást csu­vas barátainknak, ök azon­ban nemcsak a termelésre, hanem az itt dolgozók élet- körülményeire is kíváncsiak voltak. A szőlőfeldolgozóban Valiskó Jánost, a vezérlő­asztalnál dolgozó tsz-tagot kérdezte meg P. L. Prokop- jevics, hogy milyen a mun­kája, mennyi a keresete, hogyan osztja be az idejét ilyen nagy szüreti szezon­ban. A részletes válaszok kielégítőek voltak, jó ta­pasztalatokkal búcsúztak hát el a gazdaságtól — mondták —, hogy a délutánt Vison­tán, a Mátraalji Szénbányák Thorez Külfejtéses Bánya­üzemében töltsék. A bányászkollektíva nevé­ben a vállalat párt- és gaz­dasági vezetői fogadták és köszöntötték a csuvas párt­delegáció tagjait és kísérői­ket. Ezután Eperjesi Iván, a bányaüzem párttitkára, va­lamint Kálomista Imre üzemigazgató invitálta meg egy látogatásra a vendége­ket. A filmvetítéssel, vala­mint bányajárással egybe­kötött ismerkedő körút előtt azonban a Csuvas ASZSZK Minisztertanácsának elnöke, s a küldöttség két tagja béke- és barátsági nagy­gyűlésen találkozott a bá­nyászkollektíva képviselői­vel. Az eseményen ott volt továbbá Horváth Árpád, az MSZMP KB munkatársa, Barta Alajos, a megyei párt- bizottság első titkára, Mar- kovics Ferenc, a megyei ta­nács elnöke, valamint Mu- szatov Valerij Leonidovics, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosa. Eperjesi Iván megnyitó szavai után Kiss Sándor, a megyei pártbizottság titkára mondott beszédet: — A béke megvédése napjaink legfontosabb fel­adata — kezdte a szónok. — A barátság, a népek kö­zötti együttműködés, a szó- • cialista közösség testvéri kapcsolata a béke megvédé­sének alapvető feltétele. Jól­eső érzés, hogy békeakara­tunknak barátainkkal, a szovjet nép képviselőivel, a testvéri csuvas dolgozók megyénkben tartózkodó kül­dötteivel együtt adhatunk hangot... Kiss Sándor a továbbiak­ban Jakov Uihszáj csuvas költő sorait idézve, arról beszélt, hogy a magyar és a szovjet népet, embert a történelmet formáló idők próbára tevő évei ezernyi szállal kötötték össze, sor­suk mindig hasonló volt. — Erre a már történelmi kapcsolatra, pártjaink inter­nacionalista politikájára ala­pozva épül és erősödik He­ves megye és Csuvasia dol­gozó népének testvéri barát­sága, amely már másfél év­tizedre tekint vissza. A párt­ós az állami testületek mel­lett több mint húsz üzem, vállalat, intézmény tart rendszeres munkakapcsolatot egymással. A szónok ezután elemezte a Szovjetunió békepolitiká­ját, kitért az USA agresszív, világveszélyt jelentő fegy­verkezési terveire, verse­nyére. Hangoztatta, hogy a fegyvercsattogtatás elleni bé­kemozgalmakat nem felta­lálják, — Jól tudják ezt Heves megyében is, igazolják ezt a dolgozóink a mai nagygyű­lés színhelyén, a Thorez- bányaüzem és a szomszédos Gagarin Hőerőmű kollektí­vái is, amelyek munkasike­reikkel országos hírre tettek szert... A mai nagygyűlés jelszava: béke és barátság! Legyünk mindannyian cse­lekvő aktivistái a békének, hű ápolói a barátságnak! A megyei pártbizottság titkára után Prokopjev Leo- nyid Prokopjevics kért szót. Átadva a csuvas kommunis­ták, dolgozók üdvözletét, hangsúlyozta: — Évről évre mélyül, erősödik a barátság a Szov­jetunió és Magyarország között, s meghatározó erővé vált a két ország kapcsolata. A két népet, a kommunista pártokat egységes célok ve­zérlik, ezt szögezte le leg­utóbb Moszkvában járva Kádár János, amikor nagyra értékelte az együttműködést. A 14 éve megkötött egyez­mény alapján szorosabbá vált Csuvasia és Heves me­gye barátsága, amely min­den ilyen alkalommal újabb tartalommal telítődik ... A továbbiakban a dele­gáció vezetője kitért a szov­jet nép békeharcára, majd azokra a feladatokra, ame­lyekkel készülnek a NOSZF 66. évfordulójára. Mint mondotta: kiemelkedő ter­melési eredményeket értek el Csuvasiában, ahol kilenc hónap alatt teljesítették az éves terveiket. Hasonló si­kereket kívánt a megyei üzemeknek, kollektívák­nak, majd befejezésül hang­súlyozta : — Látogatásunk eddigi ideje alatt éreztük, hogy őszinte barátsággal és sze­retettel vártak és fogadtak bennünket, s érdeklődtek mindenütt, hogy miként élünk és dolgozunk köztár­saságunkban. Mi ugyanilyen őszintén kívánjuk, hogy él­jen és virágozzék a szovjet és a magyar nép, Csuvasia és Heves megye lakóinak barátsága ... A csuvas pártküldöttség ma a siroki Mátravidéki Fémművekkel, majd Gyön­gyös város életével, neveze­tességeivel ismerkedik. Szilvás István Losonczi Pál Ciprusra utazott Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke — feleségé­vel együtt — kedden reggel Budapestről elutazott Cip­rusra, ahol hivatalos látoga­tást tesz Szpirosz Kiprianu- nak, a Ciprusi Köztársaság elnökének meghívására. Sze­mélyében első alkalommal látogat magyar államfő a szigetországba. Az Elnöki Tanács elnökének kíséreté­ben van Török István kül­kereskedelmi államtitkár, Esztergályos Ferenc külügy­miniszter-helyettes, Németh Jenő, a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatalának el­nökhelyettese és Dobos Ist­ván, hazánk Ciprusra is akk­reditált nagykövete, aki Ni­cosiában csatlakozik a kísé­rethez. A búcsúztatáson a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, dr. Várkonyi Péter külügymi­niszter, az Elnöki Tanács több tagja, valamint állami és politikai életünk más ve­zető személyiségei. Az Elnöki Tanács elnöké­nek különrepülőgépe a kel­lemes, őszi napsütésben he­lyi idő szerint pontosan 12 órakor szállt le a magyar és ciprusi zászlókkal feldíszí­tett larnacai nemzetközi re­pülőtéren. Losonczi Pált és kíséretének tagjait Szpirosz Kiprianu és Mimi Kiprianu szívélyesen üdvözölte. Ott volt Dobos István, a Magyar Népköztársaság ni- cosiai és Angelos M. Ange- lides, a Ciprusi Köztársaság budapesti nagykövete. (Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Kedden délelőtt Egerben, Markovics Ferenc elnökleté­vel, ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A testület áttekintette a le­járt határidejű vb-határoza- tok végrehajtásának helyze­tét, megtárgyalta, hogy a ta­nács vb művelődési és egész­ségügyi osztálya miként irá­nyítja és ellenőrzi a hatás­körükbe tartozó intézménye­ket. Ezt követően a megye lakosságának adózásáról hangzott el jelentés, majd a végrehajtó bizottság megtár­gyalta azt is, hogy milyen megyénkben a baleseti sebészeti ellátás. Utolsó na­pirendként a testület indít­ványokban, személyi ügyek­ben döntött E téma során áttekintették a megyében végzett környezet- és termé­szetvédelmi munkát is. (A lakosság adózásáról szóló in­formációt lapunk 3. oldalán olvashatják.) Téma: a hatékonyabb együttműködés Nemzetközi televíziós tanácskozás Egerben A megnyitó (Fotó: Szántó György) Az OIRT-Intervízió, a szo­cialista országok rádiós és tévés szervezete — tagja en­nek Finnország is — 67. ta­nácsülését Egerben rendezi. A megnyitó ünnepséget kedden délelőtt tartották a megyei pártbizottság Okta­tási Igazgatóságán. Ezen — többek között — megjelent Barta Alajos, a megyei párt- bizottság első titkára. A résztvevőket dr. Korni- desz Mihály, a Magyar Te­levízió elnöke üdvözölte, majd a konferenciát Állana Kullaste, az Intervíziós Ta­nács és az Észt Televízió el­nöke nyitotta meg. Ezt kö­vetően plenáris, illetve szer­kesztő bizottsági ülések ke­retében tárgyaltak a hatéko­nyabb együttműködés lehe­tőségeiről, a programcserék­ről, az Interszputnyik révén történő adásközvetítések le­hetőségeiről, a fejlődő orszá­gok televíziós utánpótlásá­nak képzéséről. A Népújság képviselőjé­nek Kornidesz Mihály nyi­latkozott az összejövetel cél­járól, jelentőségéről, az ez­zel kapcsolatos elképzelések­ről. — Néhány hónapja kap­tam meg kinevezésemet a tv elnöki posztjára. Külön megtiszteltetés számomra, hogy munkám rajtjakor megismerhetem az OIRT- Intervízió nagy családjának itt jelenlévő képviselőit, s bepillanthatok e nemzetkö­zi szervezet értékes tevé­kenységébe. Nem túlzók, amikor azt mondom, hogy a vendégeknek komoly felada­tokkal kell megbirkózniuk, s jó néhány kérdésben kell állásfoglalniuk, amelyek hosszú távra meghatározzák zák a közös munkálkodás tartalmát és formáját. A je­lenlegi feszült nemzetközi helyzetben különösen fon­tosnak tartjuk, hogy együtt­működésünk és azonos ál­láspontunk a világpolitika alakításának meghatározó kérdéseiben világosan és meggyőzően tükröződjék műsorainkban. A békével, a haladással szemben álló, a szocializmus eszméjét és mozgalmát gyűlölő hatalmi erők napjainkban dühödt kampányt, propagandahad­járatot indítottak ellenünk. Ebből következik, hogy meg­lévő adottságainkkal az ed­diginél is jobban élve kell azt visszavernünk, illetve lelepleznünk. Tévénk mű­sorpolitikája ennek érdeké­ben formálódik, s keressük a közös akciók legjobb mó­dozatait. Meggyőződésem, hogy ez a háromnapos ren­dezvénysorozat kamatoztat­ható ötletek, konkrét tervek sorával gazdagít valameny- nyiünket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom