Népújság, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-01 / 232. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA NAPIRENDEN: A TERÜLETFEJLESZTÉS EREDMÉNYEI Ülést tartott Heves megye Tanácsa Kinevezték a testület új vb-titlcárát — Beszámoló a gyermek- és ifjúságvédelemről — Falvaink és orz egészséges ivóvíz Reggel, délben... A csúnyán összetört au­tó műszerfalán olvastam a már-már szállóigévé vált mondatot: „Reggel, délben, este konyak — ettől le­szünk mozgékonyak!” S az árokba borult jármű mel­let hallottam a rendőrség baleseti helyszínelőitől, hogy a vezető bizony nem­csak annyi pohárkával ivott, ahány napszakot említ az idézett mondás. A példa is bizonyítja: egyre többen megengedik maguk­nak — tisztelet a kivétel­nek —, hogy semmibe ve­gyék a szabályt, amely egyértelműen tiltja a jár­művezetés idején történő italfogyasztást. A törvé­nyen kívüli lovagok egye­sek szemében még „hősök” is, mert lám, rá se ránta­nak a paragrafusokra. Mi több: elegáns mozdulattal csörgetik a slusszkulcsot, miközben döntik magukba a mozgékonyságra serkentő nedűket. Nem számol az­zal, hogy ez a konyaktól, rumtól, pálinkától, vagy sörtől, bortól származó könnyedség, egy fokkal ké­sőbb már vagányság, vé7 gül az önkontroll teljes hiánya milyen tragédiák­hoz vezethet és az esetek zömében vezet is. Még él az emlékezetünkben azok­nak a kiránduló diákoknak az értelmetlen és tragikus halála, akik egy részeg, ámokfutó autós áldozatai lettek... - , Bármennyire hihetet­len is, de: sikk lett a köz­lekedés közbeni ivás. S bármennyire intőek is a sok-sok áldozattal járó balesetek, nem tanulunk belőlük. Pedig, lenne mit megjegyezni, márcsak a „fekete statisztika” rom­lása okán is. Az idei első félévben a korábbi 17—18 százalékos arányáról húsz­ra nőtt az ittas vezetés miatt bekövetkezett bal­esetek száma az országban. Jellemző a szám: az el­lenőrzött járművezetők kö­zül minden tizedik ittaá volt, Egerben egy éjszaka minden tízből hét fogyasz­tott indulás előtt alkoholt! Az esztendő első hat hó­napjában bevont több mint hétezer 800 jogosítvány hatvan százaléka ittas ve­zetés miatt került a rend­őrség vagy a bíróság fi­ókjába. S ha ismét a sta­tisztikát nézzük, van okunk a szégyenkezésre: me­gyénkben a balesetek 20,4 százalékát okozták ittasan. Reggel, délben, este iszunk — s ami még na­gyobb baj: autóra, motor- kerékpárra, biciklire ülünk és mint aki jól végezte a dolgát: vígan közlekedünk városban, faluban, ország­úton egyaránt. Hovatovább társadalmi jelenséggé vált ez a magatartásforma, amelynek megváltozta­tásához társadalmi össze­fogásra is van szükség. Mert a megelőzéshez ke­vés a rendőri, bírósági szi­gor, valamennyiünk egy­értelmű és komoly elhatá­rozására van szükség: ne engedjünk a kínálásnak, ne kínáljunk senkit, s ne hunyjunk szemet — bocsá­natos bűnként — az ittas vezetés felett. Ebben is legyünk partnerek, min­dennap közlekedők, s ne- csak a mostani közlekedés- biztonsági hónap —. októ­ber — során ... Szilvás István Markoviés Ferencnek, a megyei tanács elnökének vezetésével tegnap ülést tar­tott Egerben szűkebb ha­zánk parlamentje. Mielőtt a megyei tanács tagjai hozzá­láttak volna a valamennyi­ünket közvetve vagy közvet­lenül érintő kérdések, köz­érdekű témák megvitatásá­hoz, személyi ügyben kellett döntést hozniuk. Mint beje­lentették: dr. Pápay Gyula, a megyei tanács vb-titkára kérte a nyugállományba helyezését, egyben lemon­dott a megyei tanácstag­ságáról, illetve a testület mellett működő jogi és köz- igazgatási bizottságban be­töltött funkciójáról. Miután a testület a lemondást elfo- godta, s dr. Pápay Gyulát felmentette viselt tisztségei alól, dr. Fonyó Gyula, a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalának elnökhelyettese javaslatot tett az új végre­hajtó bizottsági titkár sze­mélyére. A jelölést követően a megyei tanács kinevezte dr. Jakab Istvánt e posztra. Az új vb-titkár — aki ok­tóber 6-tól látja el majd feladatát —, a jogi egyetem elvégzése után került taná­csi munkaterületre Hajdú­szoboszlón, s 1978-tól a gyöngyösi városi tanács vb- titkára volt. Dr. Jakab Ist­ván tegnap a megyei tanács testületé előtt letette a hi­vatali esküt. A tanácsülés további ré­szében terjesztette a testü­let elé, Heves megye VI. öt­éves tervi területfejleszté­sének eredményeit és gond­jait, Molnár Miklósné terv­osztályvezető. Mint hangsú­lyozta: a ciklus első felé­ben megyénkben is több olyan társadalmi, gazdasági folyamat indult, illetve erő­södött meg, amelynek hatá­sára a vártnál jobban ala­kult a tervteljesítés. A be­ruházási lehetőségek szű­kössége miatt viszont nö­vekedett a jelentősége a fej­lesztési forrásokkal való gazdálkodásnak mind a vál­lalatoknál, mind az intéz­ményeknél, a tanácsoknál. A lakásprogrammal kapcso­latban emelte ki az előadó, hogy az előirányzott mint­egy 11 ezer lakás megépí­tése 1985 végéig megvaló­sulhat. A városokban arány­lag kevesebb, a községek­ben várhatóan több lakás épül majd. Az erre várókat érdekli elsősorban: a meg­újított igények gondos szám­bavétele és egybevetése után ma úgy tűnik, hogy az igények nagy része 2—3 éven belül kielégíthető lesz. Említést tett a beszámoló arról is, hogy a tervezett általános iskolai program teljesíthető: a ciklus első három évében várhatóan 114 új tanterem készül el, s a különböző átszervezéssel, át­alakítással a tervezett 34 helyett összesen 130 további oktatási helyiséggel gyara­podnak megyénk iskolái. A napközi otthonos ellátásban — az előbbiek arányában — a városokban a korábbi 44,8-ról 50,2 százalékra, a falvakban 30,8-ról 37,6 szá­zalékra növekedett a részt­vevők száma. S még egy örvendetes adat: oz első há­rom évben 765 óvodás he­lyett a kétszerese kap gon­dos nevelést és ellátást nap­jainkban, mint amire szá­mítottak. A témával kapcsolatban kért szót a beszámoló után dr. Jenes Pál tanácstag, aki arról beszélt, hogy szemmel láthatóan azonosult a la­kosság a megyei tervekkel, célokkal. Ezt jelzik azok a társadalmi felajánlások, munkák, amelyek jelentős összegekre rúgnak: csak Gyöngyösön — a jubileumi évre, 1984-re — 200 ezer Dr. Jakab István leteszi a hivatali esküt órányi társadalmi munkát ajánlottak Jel a helybeliek. A vállalatok támogatása az óvodák építésénél csökkent ugyan — hangsúlyozta a hozzászóló —, de meghárom­szorozódott a bölcsődéknél, meghétszereződött az isko­láknál, s mintegy 12 millió forinttal többet utaltak át az üzemek, gyárak a lakás- program megvalósítására. A megye parlamentje a napirendi beszámoló elfoga­dása után Búzás Lajosnak, a megyei tanács művelődési osztályvezetőjének előter­jesztését követően a gyer­mek- és ifjúságvédelmi munkáról folytatott eszme­cserét. A vitában hozzá­szóló Domoszlai László ta­nácstag, rendőr ezredes az ifjúkori bűnözés helyzetét elemezte, hangsúlyozva: a megoldáshoz megvan a tár­sadalmi igény, a bűnüldöző­igazságszolgáltató szervek részéről pedig a készség. 5pnek ellenére, reálisan számolni kell a veszélyez­tetett gyermekek és fiatal­korúak számának növekedé­sével, s azzal, hogy a ve­szélyeztetettség okainak többsége hosszabb távon fennmarad. Szántó Márton tanácstag, megyei KISZ-tit- kár arról szólt, hogy az if­júsági szervezet keresi a gondok megoldásának lehe­tőségét egyebek között azzal is, hogy patronálást vállal­nak az oktatási intézmé­nyekben, a gyárakban, az in­tézményekben, s fiatal pe­dagógusok próbálják meg­teremteni az otthon melegét az állami gondozott gyerme­keknek, fiataloknak, egyedül­álló pályakezdőknek. Nagy Károly hevesi tanácstag ér­tékelése szerint a járásban 1981-ben 231 veszélyeztetett gyermek élt (68 százalékuk cigány), ma ez a szám 244-re rúg (85 százalékuk cigány). Az állami gondozásban le­vők száma 159, s mindezek azt jelzik, hogy a megye e járásában a legrosszabb a helyzet. Miután évről évre növekszik a kisegítő isko­lába irányított tanulók szá­ma, Hevesen mielőbb szük­ség lenne egy kisegítő isko­lai kollégiumra. Elmondta véleményét a pedagógus, Hegedűs Ernőné boldogi ta­nácstag is: elsőként észle­lik a gondokat, családi prob­lémákat, amikor évente 5— 6 alkalommal ellátogatnak a tanulók otthonába — mondotta —, jelzik is ezeket az illetékeseknek, s ezentúl már a kezdet-kezdetén igye­keznek segíteni a rászoru­lókon az iskolában is. Az ülés további részében — mielőtt az egyéb ügyek megbeszélése után az elnöklő Markovics Ferenc megkö­szönte volna a tanácstagok munkáját —, még napirend­re került a megye lakossá­gának egészséges vízzel való ellátása. E napirendhez egyébként hozzászólt dr. Ká­dár János tiszanánai, Albert Tibor szihalmi és dr. Varga József verpeléti megyei ta­nácstag. Valamennyien sür­gették a megye még ellá­tatlan településeinek, illetve a körzetükbe tartozó telepü­léseknek egészséges vízzel való ellátását, a hálózat fejlesztését. Losonczi Pál beszéde az ENSZ-közgyűlés 38. ülésszakán Meg kell menteni az enyhülés eddigi eredményeit Az ENSZ-közgyűlés 38. ülésszakának csütörtök dél­utáni plenáris ülésén — kö­zép-európai idő szerint a késő esti órákban — szó­lalt fel Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa elnöke. A nemzetközi helyzettel kapcsolatos magyar állásfog­lalást az ülésszak résztvevői nagy érdeklődéssel fogad­ták. Elhangzása után annak mértéktartó, felelősségteljes hangnemét, ugyanakkor ha­tározott állásfoglalását emel­ték ki. A délutáni ülésen Loson­czi Pálon kívül Ecuador el­nöke, valamint Zambia, Irak, Kuvait és Spanyolország külügyminisztere mondott beszédet. Az ülés után az ENSZ-palotában fogadást tartottak, amelyet Javier Perez de Cuellar, az ENSZ főtitkára adott az üléssza­kon és az Indira Gandhi által azzal párhuzamosan összehívott csúcstalálkozón részt vevő állam- és kor­mányfők tiszteletére. A fogadáson az Elnöki Tanács elnöke mellett ma­gyar részről jelen volt dr. Várkonyi Péter külügymi­niszter, Hollai Imre külügy­miniszter-helyettes és dr. Somogyi Ferenc, a magyar ENSZ-képviselet ideiglenes ügyvivője. — Két világégés szörnyű tapasztalata nyomán szerve­zetünket éppen az a nagy el­határozás hívta életre, hogy — Alapokmányunk szavai­val — „Mentsük meg a jö­vő nemzedékét a háború borzalmaitól!” — mondotta Losonczi Pál. — E mun­kánknak otthont adó palota falába is ezt az évezredes emberi óhajt vésték: „Nemzet ne emeljen kar­dot nemzetre, és ne tudja meg soha többé, hogy mi a háború." De vajon elmondhatjuk-e, hogy akárcsak a közelébe jutottunk már e nagy cél­nak? Ügy érzem, a kérdés maga is illuzórikusnak hat a je­len történelmi pillanatban, amelyet sajnos, a nemzet­(F oly tat ás a 2. oldalon) A grenadai miniszterelnök pénteki programja — Maurice Bishop, a Gre­nadai Népi Forradalmi Kor­mány és az Űj Mozgalom Párt (JEWEL) elnöke — aki Lázár György miniszterelnök vendégeként, hivatalos láto­gatáson tartózkodik hazánk­ban — pénteken a Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyárának tevé­kenységével ismerkedett. A gyárlátogatásra elkísérte Go­rái Róbert külügyminiszter­helyettes, valamint Dömény János, hazánk Grenadában is, és Richard Jacobs, Grenada Budapesten is akkreditált nagykövete. A vendégeket Soltész Ist­ván ipari miniszterhelyettes, valamint Üjpest és a gyár több vezetője fogadta, és tá­jékoztatták a grenadai kor­mányfőt az 1910-ben ala­kult, termékeiről világszerte ismert vállalat történetéről és jelenéről. Maurice Bishop a gyár ve­zetőitől a hatezer dolgozó szociális körülményeiről, a különböző anyagi és szociá­lis juttatásokról érdeklődött. A tájékoztatót üzemlátoga­tás követte: a termelőegysé­gek vezetői a vendégeknek egyebek közt bemutatták az óránként 350 ezer darab tab­lettát préselő gépsort, vala­mint a steril és aszeptikus injekciókat gyártó berendezé­seket. BEFEJEZŐDÖTT A NAPRAFORGÓ BETAKARÍTÁSA — TÖRIK A KUKORICÁT — SZEDIK A CUKORRÉPÁT — GYORSÍTOTT TALAJELOkESZITÉS Megkezdődött a búza vetése Heves megyében A kedvező, napfényes időjárást kihasználva jó ütem­ben halad az őszi betakarítás megyénkben. Sőt, a hé­ten, az őszi árpával párhuzamosan, a búza vetését is megkezdték néhány közös gazdaságban. A sok éves tapasztalatok szerint az alföldi részen levő üzemek­ben, főleg Pélyen és Kiskörén, ahol sok a szikes terü­let, októbert megelőzően látnak hozzá ehhez a fontos munkához. ták kiválasztásához a ter­melési rendszerek most is segítséget nyújtanak. Ennek megfelelően búzából a már bevált Martonvásári—4, a Martonvásári—8, és a Jubi- lejnaja a vezető fajta. Ezek mellett jugoszláv Barankát és Balkánt is vetnek. ^ Szervezett a betakarítás megyeszerte. A napraforgót 17 ezer hektárról gyűjtötték be a gazdaságok. A tavalyi­val csaknem azonos jó ter­més került a magtárakba. A tapasztalatok szerint az aszályt leginkább ez a nö­vény tűrte. Megkezdték a kukoricatörést is, 2,1 ezer 150 hektárról, melyet a száraz­ság jelentősen károsított, így közepes termést várnak a gazdaságok. Hasonló a helyzet a cukorrépánál is. Bár a minősége jó, tehát kellő cukortartalommal szá­molnak a gyárak, de a répa terméshozama alatta marad a vártnak. Kocsis Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője arról tá­jékoztatta lapunkat, hogy a jövő héten teljes ütemben beindul a búzavetés a gaz­daságokban. A nagyüzemek az aszálykárok miatt a nép- gazdasági igényeknek meg­felelően a tavalyinál két százalékot meghaladó, na­gyobb területen vetnek ke- nyérnekvalót. Így az elő­irányzat 58 ezer 817 hektár. A talajelőkészítés megfelelő, a gazdaságok kellő minősé­gű magágyat készítenek a búzának, melyre kedvezően hatott az elmúlt hetek csa­padéka. Jó ütemben halad az őszi árpa vetése is. Zömmel kompolti korai fajta kerül a földekbe. A vetésterület a fontos takarmánynövény­ből csaknem azonos a tava­lyival, 7646 hektár. A helyi adottságokhoz igazodó faj­A beszámolót hallgatva...

Next

/
Oldalképek
Tartalom