Népújság, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-10 / 214. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. szeptember 10., szombat 13. Milyen jó lenne, ha előre tudnánk, hogy a kar­dántengelyünk el fog törni, vagy valamelyik csap­ágy elhasználódott... Nos, nem utópia, mint erről olvashatnak összeállításunkban, egy találmány segítségével rövidesen széles körben mód nyílik a várható hibalehetőségek felkutatására. Mint az sincs messze, hogy a tilos jelzést figyelmen kívül hagyok elnyerjék büntetésüket: Zalában már gyorsfotót készítenek a vasúti átjárókban szabály­talankodókról, s egy-egy fotóhoz 10 ezer forintos csekket is mellékelnek! Oldalunkon ezúttal a köz­úti közlekedéssel, közlekedésbiztonsággal kapcso­latos írásokat közlünk. összeállította: Pilisy Elemér Pontosan beállított motorok (KS-fotó: Hauer Lajos fel vétele) kontra gyalogosok? Tudvalevő, hogy a Diesel­motor nem tüzelőszer- és levegőkeveréket szív a hen­gerbe, hanem csak tiszta le­vegőt. Ezt azután olyan mértékben sűríti össze, hogy annak hőfoka az összesűrí­tés végén 500—700 Celsius- fokot ér el. Ebbe az izzó le­vegőbe egy megfelelő szer­kezet befecskendezi (bepor- lasztja) a gázolajat, amely ott' önmagától meggyullad és elég. Az Ottó-motorban a tüzelőszer-levegőkeverék kompresszió tűrése miatt a sűrítés csak bizonyos hatá­rig növelhető. A Diesel-mo­torban, mivel hengerében nem keveréket, hanem csak levegőt nyomunk össze, a sűrítés tetszés szerint fo­kozható, ennél a tüzelőszer kihasználása jobb. Ez azt jelenti, hogy a Diesel-motor azonos teljesítményhez ke­vesebb tüzelőszert fogyaszt, mint az Ottó-motor. Mindez azonban csak akkor igaz, ha a Diesel-motor lelke, a be­fecskendező szivattyú (ada­goló) megfelelően van ki­alakítva, és pontosan be van A Zala megyei rendőr-fő­kapitányság a vasúti átjá­rókban felszereltette az első olyan fényképezőgépeket, amelyek gyorfotót készítenek a fénysorompó tilos jelzése idején áthaladó járművekről. Egy-egy ilyen fényképhez 10 ezer forintos csekket is mellékelnek. A közút­vasút kereszteződéseket a közelmúltban vizsgálták a szabályozva. A kialakításnak olyannak kell lennie, hogy tökéletes legyen a porlasz­tás. Ugyanis minél nagyobb felületen érintkeznek az apró folyadékszemcsék a forró le­vegővel, annál gyorsabban melegednek fel az öngyulladá­si hőfokra, és így annál kisebb lesz a gyújtási késedelem. A finom porlasztást úgy érik el, hogy nagy — 1Ö0—300 bar — nyomással porlaszt- ják be a tüzelőszert a hen­gerbe. A befecskendező szivattyú pontos beszabályozását ma már külön erre a célra ké­szített próbapadokon végzik. Ezeken élethűen utánozni lehet az üzemi körülménye­ket, s annak megfelelően le­het elvégezni az adagoló- elemek hengerenkénti be­állítását. Képünkön az ilyen próbapadok gyártásában ki­váló nemzetközi hírnévnek örvendő MIRKÖZ Szövetke­zet legújabb, MD—750 típusú •próbapadját láthatjuk, ame­lyet egy különleges, 7,5 kW- os frekvenciaváltós aszinkron motor hajt meg. MÁV pécsi és szombathelyi igazgatósága képviselői, a zalai vasúthálózat gazdái is, és a közlekedők nagyobb biztonsága érdekében eltávo­líttatnak minden olyan tár­gyat — ha kell vasúti őr­házat is — ami a kilátást gá­tolja. A fénysorompók s más műszaki berendezések üzem- képességének fenntartására mind a két igazgatóságon hibaelhárító gyorsszolgálatot szerveztek. Autósok Legutóbb a vasúti átjá­rókkal kapcsolatos éles hangú sajtóvitából is ki­tűnt, hogy mennyire más a vasutas-, a közúti forgalmi szakemberek és a „laikus közlekedő” felfogása. Törté­netesen például abban a kérdésben, hagy kinek van és kinek legyen elsőbbsége a közlekedésben? Aztán: ki­nek a véleménye az irány­adó, kire kell a közlekedés­ben tekintettel lenni, kit kell a legjobban óvni? A közlekedési szabályok mindenkire érvényesek. Sok­kal nehezebb viszont meg­fogalmazni közlekedéskultú­ránkat. Viselkedjünk kultu­ráltan a közlekedésben! — ez a felhívás is gyakran el­hangzik, csak az a baj, hogy csaknem mindenki mást ért alatta. Mást az autós, mást a gyalogos. Azt hiszem, hogy bármi­lyen közlekedésben a kultu­ráltság első ismertető jele éppen ez: más is kénytelen közlekedni. Márpedig a sza­bályokat be kell tartanunk, mert azok testünk épségét, úticélunk elérését és idegeink nyugalmát garantálhatják. Együtt kell élnünk a köz­lekedésben is. Feltételezhető, hogy aki udvarias a közle­kedésben, annak általános magatartása is kulturáltabb. De amíg a házmester vagy a másik csapat drukkerének a sértegetése, a bolti tola­kodó kellemetlenkedései leg­többször csupán egy-két ember között rontja meg a viszonyt, a közlekedésben már súlyosak a következ­mények. Vegyük például az A modern technológia fej­lődése a gépkocsik javításá­ban eddig még nem hozott forradalminak nevezhető változást. Még mindig a jól bevált módszereket alkal­mazzák, az elromlott gépko­csit a hiba bekövetkezése után megjavítják, s tapasz­talati alapon időszakosan ki­cserélik az elhasznált alkat­részeket. Olyan módszer még egyelőre nincs, amely- lyel jó előre meg lehetne állapítani, hogy például a kardántengely el fog törni, a sebességváltó fogaskerekei közül valamelyik ki fog csor­bulni, vagy pedig éppenség­gel valamelyik csapágy az elhasználódás felé közeledik. Pedig a mindennapi haszná­latban lévő és néhány nél­külözhetetlen gépkocsiknál ez az előzetes hibalehetőség­meghatározás nagyon is fon­tos követelmény lenne. ■ ígérettel kecsegtet az amerikai Ampex Vállalat találmánya, amelyet eddig repülőgépek hibalehetőségei­nek felkutatására használ­tak. Egyelőre még csak kí­sérleti stádiumban van, de amennyiben beválik, semmi akadálya sem lesz annak, hogy a gépkocsitulajdonos látszólag kitűnően működő autóját megvizsgáltassa, hogy meddig fog még jól működni, és mikor várható a legközelebbi hiba. A vizsgálatot úgy végzik, hogy felnyitják a motorház fedelét, és egy sok érintke- zős csatlakozót illesztenek az ott található csatlakozó­hüvelybe. Ezt követően a autóközlekedést. Ugyanaz az ember, aki a járdán siet a dolga után, türelmetlensé­gében könnyelműen lép le a járdáról... ugyanez az ember, amikor autójában ül és valaki a járdáról lelépve elé kerül, nyomdafestéket nem tűrő hangon oktatja ki, mint autós a gyalogost. Kü­lön fejezet a kis és nagy kocsikon autózók viszonya. Az az emiber, aki tegnap még kis Trabantját vezette, de mára már Ladával köz­lekedik, alig várja, hogy új kocsijából kiszóljon a tilos­ban várakozóra, amikor a lámpa zöldre vált: „Na mi lesz azzal a kreháccsal, mester?” Némelyik forrófejű vezető olykor elmegy a tettleges- ségig is: amikor az egyik autóst valami sérti, kiszáll a kocsijából, felrántja a mit sem sejtő másik autós •ajtaját és „bepancsol neki” egyet, majd visszavágódik saját kocsijába és elhajt. Arról már nem is beszélve, hogy akadnak, akik cserben, hagyják áldozatukat, akik részegen ülnek a volánhoz stb. A kritika többnyire az autósokat éri, de benne van­nak a gyalogosok is. Mintha a közlekedők tábora két el- - lenséges csoportra oszlott volna, az egyik gyakran provokálja a másikat. A gya­logos, aki szántszándékkal borzolja az autósok idegeit, nemegyszer újságot olvasva ballag át a zebrán, aki ron­gálja a parkoló kocsikat... A példák sora végelátha­tatlan. Az autók száma pe­vizsgálatot végző szakember behelyezi a vizsgálógép e célra kiképzett tartójába a kocsimodellnek megfelelő mágnesszalag-tekercset, majd megnyom egy gombot, és a gép máris mint egy kompu­ter jelzi, hogy „próbán fut”. A gépkocsi egy különleges állványra hajt fel, ahol a kerekek szabadon foroghat­nak, illetve a kerekek alatt elhelyezett görgőkkel a ke­rekekre tetszés szerinti erőt, lehet kifejteni. Ekkor a ko­csiban ülő személy végre­hajtja az előírt műveleteket, vagyis pontosan követi az előtte feltűnő utasításokat: járassa a motort üresjárat­ban, kapcsolja sebességbe, lépjen rá a fékre stb. A né­hány perces vizsgálat után a gépkocsi kihajt a műhely­ből, s nem sokkal utána a tulajdonos máris kézhez kapja az autó hibáinak pon­tos leírását, valahogy így: két héten belül cserélje ki a jobb féltengely csapágyát; a négyes számú henger szívó­szelep-emelője be van ragad­va; a sebességváltóban az 1. sebesség fogaskerekének csapágya törött, száz kilo­méteren belül ki kell cserél­ni, stb. Ez a vizsgálati módszer bizonyos hangfrekvenciák mérésén alapszik. Az Am­pex gyár által előállított ké­szülék a hangokat, rezgése­ket figyeli, felerősíti, és ki­mutatja egy 512 soros ka- tódsugárcsövön. A fogaske­rék kicsorbulása okozta kat­togás például egy megismét­lődő fénypontot képez a ka­tódsugárcső ernyőjén, ezt a katódsugárcső-képet lefény­képezik, átlátszó filmanyag­ra. A fényképet azután lé­dig az ezredfordulóig növe­kedni fog az egész világon. De növekszik a kocsik tel­jesítménye is, s az autógyá­rakat kötelezik egyre biz­tonságosabb, hatékonyabban fékezhető kocsik gyártására. A kulturáltság követelmé­nyei is változnak. Az autós­nak ismernie kell új kocsi­jának biztonsági határait. Aki például nem követi a gépkocsiteohnika műszaki fejleményeit és abból indul ki, hogy az ő fékjei sokkal jobbak, könnyebben bal­esetet okozhat, mint az, aki öreg kocsiját nagy elővigyá- zattal vezeti. Sokan vannak, akik „gyű­lölik az autót”, s úgy vélik, hogy az felér egy istencsa­pással: mérgezi a városi le­vegőt, elfoglalja az utakat, ideges légkört teremt, gyil­kos eszköz ... ök elfelejtik, hogy mindenre van orvos­ság. Mire számíthatunk? Ezt a kérdést gyakran fel­teszik az autógyárak képvi­selőinek, mint legutóbb a Mercedes-Benz autógyár el­nökének is. A válaszát nyu­godtan vállalhatjuk, ezt mondta: „A közlekedés kul­turáltsága mindenütt a tár­sadalmi magatartásformák­tól, a társadalom kulturált­ságától függ. Nem feledkez­tünk meg a gépkocsik fej­lesztéséről, új úthálózatok kiépítéséről, a közlekedés- technika és -szabályzat tö­kéletesítéséről, de csak ke­vés figyelmet fordítottunk a közlekedők nevelésére. Ezt pedig az iskolában kell mi­előbb elkezdeni.” Szluka Emil zersugár útjába helyezik, úgy, hogy a sugárnyaláb a képen való áthatolás után egy gyújtólencsén megy ke­resztül. A gyújtólencse fóku­szában a lézersugár hatásá­ra ún. diffrakciós kép alakul ki, amely olyannak tetszik, mintha valaki játékos ked­vében egy csomó változó nagyságú és feketeségű pon­tot nyomott volna papírra. A pontok sűrűsége változik, a legsűrűbb alakzat kereszt alakban helyezkedik el. A pont nagysága a hangfrek­vencia erősségét jelzi. A mérnökök az autó különféle alkatrészeinek legjobban megfelelő frekvenciákat előre kiszámították, így eb­ből az adathalmazból — is­merve a vizsgálat sorrendjét — egy kisebb komputer azonnal m össze tudja egyeztetni a kapott frekvenciákat és erősségeket a gépalkatrészek megfelelő adataival. Ezután már csak az van hátra, hogy a számítógép a kapott ered­ményeket kiértékelje, és megállapítsa, melyik al­katrész hibás, illetve melyik lesz rövidesen hibás. A vizsgálati mód elterje­dését pillanatnyilag az aka­dályozza, hogy a hangfelvé­telt le kell fényképezni ah­hoz, hogy a lézersugár átvi­lágíthassa. Azon törik a fe­jüket a szakemberek, hogy miképpen lehetne a lézersu­gárral egyenesen a képer­nyőről átvenni a jeleket, ami nagyon meggyorsítaná a diagnosztika elvégzését. B. I. Fokozza a balesetveszélyt! Öncélú díszítő szenvedély Az autógyárak ma már mindent megtesznek, hogy a kocsiból való kilátás a le­hető legjobb legyen. Ugyan­akkor az autósok körében mindjobban kezd eluralkod­ni az öncélú díszítő szen­vedély. Olykor megdöbbe­néssel szemlélhetjük a szél­védőre ragasztott, zsinórra függesztett, semmire sem jó, semmire sem való, és még csak nem is esztétikus dí­szítő kellékeket. Pedig ezek­kel az autós mesterségesen beszűkíti saját látóterét, s ezáltal jelentős mértékben fokozza a balesetveszélyt. Amikor az autógyárakban egy-egy új kocsi megszüle­tik, a prototípusnak a labo­ratóriumi „nyúzópróbák” megpróbáltatásait is ki kell állnia. Az egyik ilyen teszt­vizsgán például a vezető szemmagasságából kibocsá­tott fénysugarak világítják meg a kocsi előtti ernyő ívét. Az ott kirajzolódó árnyékok pontosan mutatják, hogy az adott autótípusból kitekintve, a tükrök, szélvédő oszlopok, ablaktörlők, illetve a „tör­lési mezők” mennyire za­varják vagy éppen segítik a vezető biztonságos tájékozó­dását. Az egyik ilyen mélyreható és sokoldalú vizsgálatsorozat alkalmával érzékletesen nyo­mon követhették, hogy az ütemesen váltakozó kápráz- tatáskor — szembejövő autó­sor reflektorai, az utat övező fák mögül elő-előbukkanó napfény, a gyorsan mozgó árnyékok (például a szélvédő homlokterében ütemesen himbálódzó dísz) hatására a szemhéj reflexszerűen mi­ként vibrál. Ha a forgalmi helyzet megváltozik — ka­nyarból hirtelen kibukkanó jármű, elénk ugró ember stb. —, könnyen baleset kö­vetkezhet be. Az ablaktörlő mozgásakor például a szem­héj rezgése az előbbi érték ötszörösére is növekedhet, ami azt jelenti, hogy a mért időszak nyolc százaléka alatt vakon autózik a kocsi irányítója. Az optikai észle­lést ugyanakkor korlátoz­hatja a látómezőt átszelő törlőkar, s a törlés miatt változó vastagságú vízréteg, vagy éppen a kocsi tetejéről lefolyó víz csillogása. Az öncélú díszítő kellékek helyett inkább olyasmire ér. demes költeni a pénzünket, ami javítja a kilátást és nö­veli a közlekedési biztonsá­got. Ilyen például — azok­nál a kocsiknál, ahol gyári­lag még nincs megoldva — az ablakmosó berendezés, és a több fokozatú ablaktörlő szerkezet. De említhetnénk akár a különféle páramente­sítő megoldásokat is, ame­lyek ugyancsak a zavartalan kilátást segítik elő. A kis termetű emberek nem nyu­godhatnak bele, hogy csupán a kocsi mélyéről, mintegy „a kormányküllők közül” nézhetnek csak ki az első szélvédőn. Az ő jobb kite­kintésüket a magasító párna és egy jó háttámla segíti elő. Végezetül szólni kell az autóablakokban feleslegesen felhalmozott útiholmiról, és az autók belső, oldalsó fo­gasain elhelyezett nagyobb ruhadarabokról is. Mind le­szűkítik a vezető látóterét. S végeredményben ezért emelnek kifogást a szakem­berek a hátsó autófüggönyök és az első szélvédő felső szélén húzódó ún. napfény- védő-sávok ellen is, mond­ván, zavarják a kocsiból való megfelelő kilátást Fényképezőgép a vasúti átjáróban Meddig fog még jól működni? Úton a korszerű autódiagnosztika felé A Mátraaljai Szénbányák Gépüzeme SZABAD KAPACITÁSSAL RENDELKEZIK az alábbi gépekre:- BKO-50 típusú főtengelyköszörűre (megmunkálható legnagyobb átmérő: 500 mm hossz.: 1600 mm) — felrakó hegesztő célgépre (felrakható legnagyobb átmérő: 1200 mm szélesség: 1000 mm) — hengerfúróra (megmunkálható legkisebb belső átmérő: 20 mm legnagyobb belső átmérő: 330 mm lökethossz: 630 mm) ÉRDEKLŐDNI: 3023 PETÖFIBÁNYA, GÉPÜZEM ügyintéző: Kovács Róbert Telefon: Lőrinci 4/274 Telex: 25-221

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom