Népújság, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-10 / 214. szám

6 NÉPÚJSÁG, 1983. szeptember 10., szombat Bánya­múzeum Gánton Hazánk külszíni bauxit­bányászatának őshelyén, Gánton, a valódi tárnák­hoz hasonló helyen be­rendezett múzeumban is­merkedhetnek meg a lá­togatók bauxitbányásza­tunk történetével. Az ere­deti bánya hangulatát árasztó helyiségekben 1926-ig visszamenően ta­lálhatók meg a bányá­szathoz szükséges gépek és berendezések. (MTI fotó — Kabáczy Szilárd felvétele — KS) Lesz idő a felkészülésre \ Fakultáció az általános iskolákban Az ötlet nem mai keletű. Elég csaik aura utalni, hogy az 1972-es' oktatáspolitikai párthatározat már egyértel­műen megfogalmazta azt, hogy a felsőbb osztályokban, azaz a hetedikben és a -nyolcadikban — gondosan ki kell dolgozni a fakultatív képzés rendszerét. Ekkor esett szó arról is, hogy a későbbi bevezetés sikerét csak' a jókor meg­kezdett, s az alaposan, a 'körüliüekimtőan értékelt kí­sérleteik tapasztalatai ga- namitóilihaitjak. Kedvező jelek Az elhatározást te'it kö­vette, méghozzá három sza­kaszban. Az elsőben — tíz oktatási intézményben — fi­zikád pályákra orientáló fog­lalkozásokat indítottak; a másodikban már a szemé- lyiséglfejleszitéssel, a gyere­kek érdeklődésének feltér­képezésével és a sajátos képességek kialakításával törőditek; a harmadikban az idegen nyelvben és a tech­nikában rejlő lehetőségeket igyekeztek kiaknázná. Nem feledkeztek meg a számvetésről sem. A peda­gógusok azt állították, azt fogalmazták meg, hogy ér­demes az új ú*ra lépni, mert nagyszerű lehetőségek sorát nyújtja. Javult — ,többék között — az egyes -gazdasági egységekkel, ter­melőüzemekkel formált együttműködés. Az is meg­nyugtató, sőt örvendetes, hogy a fiúk, lányok tetszés, síel fogadták az új szellemi kínálatot. Folytathatnánk az erények felsorolását, de eny- nyí is elég amnák érzékelte­tésére, hogy ígéretes válltail- kozásről lesz szó, méghozzá az 1984—85-ös tanévtől, ugyanis a minisztérium úgy rendelkezett, hogy egy esz­tendőt biztosít a felkészü­lésre a feltételek megterem­tésére. Csák dicsérhetjük ezt, hiszen a sietség — saj­nos erre már bőven akadt példa az utóbbi évek gya­korlatában —, soha nam vezet jóra. Okos tanácsok A tájékoztatót megkapták az érintettek, azaz töpreng­hetnek a helyileg legcélra­vezetőbb megoldásokon. Nincs akadálya annak, hogy nevelői körben tisztázzák a fogalmakat, a félreérthető nézeteket, hiszen csak így kristályosodhat ki egységes álláspont, vagyis olyan alap, amelyre a későbbiek folya­mán bízvást építhetnek. Azt senki sem vitatja — még a legtamáskodóbbaik sem —, hogy feltétlenül szükséges, mindenképp ész­szerű, az ifjúság javát szol­gáló intézkedés született, A katedrán állók tudják leg­inkább 13—14 esztendős kor­ban milyen nehéz a pálya­választás, mennyire bonyo­lult dolog a valódi érzék és hajlam felfedezése. A tisz­tes ügy érdekében eddig is sokat tettek a tanárok, de az egyéni jellegű kezdemé­nyezéseknél sakkal többet jelent, az összehangolt, a tervszerű cselekvés. A fakul­táció révén — ez aligha vonható kétségbe —, a diá­kok önismerete is fejlődik, csiszolódik, azaz a közép­fokú oktatási intézményeik­ben jóval könnyebben meg­találják a helyüket, mint koraibban. Helyi sajátosságok Az is dicséretes, — hogy s ez a tantestületi demokra­tizmus további elmélyítésé* nek nagyszerű módja —, hogy az egyes iskoláikban a körülményekkel leginkább tisztában l-evők határozhat­ják meg azt, hogy milyen listát állítanak össze, mit javasolnak a szülőknek és az ifjaknak. Mindenütt elképzelhetők — évi 64 órában — gyakorlati technikai, természet-, társa, dalom tudómén y i, művészeti- nevetési, matematikai, anya- és idegen nyelvi foglalkozá­sok. Ezek közül azokat le­het, érdemes és kell válasz­tani,, amelyek az adottsé- -gdkhoz leginkább idomul­nak. Arra ügyelni kell, — ez egyébként érthető —, hogy ne csak az óraszám gyara­podjék, hanem minőségi elöbbrelépés bontakozzék ki. Szó, sem lehet tehát a ha­gyományos tantárgyak anya­gárnak ismétléséről Az a jó, ha polgárjogot nyer a fia­ltalak kezdeményezőkészsége, ötletessége, önállósága, azaz vérbeli műhelymunka bon­takozik ki, mert ebben a légkörben kétségkívül fel­villannak a tehetség egyér­telmű jelei. A részleteket tisztázza a máiniszténium által meg jelen­tetett tájékoztató, amely hangsúlyozza — s ez nagyon lényeges —, hogy 1984 szep- embeirétől csak ott Lehet rajtolni, ahol nrncs különö­sebb baj sem a személyi, sem a tárgyi feltételekkel Hia gondok mutatkoznak, akkor egy-két esztendőt kés. hét a kezdés. Lesz hát idő a felkészü­lésre, a megfontolásra. Jó érzés ezt tudni, hiszen leg­alább ilyen lelkiismeretesen Illett volna eljárni a gimná­ziumi fakultáció esetében is. fia ez történik, akkor az ottani rajt az álta’ános is­kolait követte volna, azaz mem hiibádaana az egymásra épültiség. Hosszú távon persze el­törpülnek ezék a gon dóik, hiszen az elkövetkezendő esztendőik során kialakul, megteremtődik az összhang, s ez mindenképpen a felnö­vekvő nemzedékek javát szolgálja. Pécsi István Wolfgang Ebert: Puccs Palawában Reagan: Jó reggelt, Bili. Mi újság a nagyvilágban? Clark, az elnök nemzet­biztonsági tanácsadója: Pa­lawában puccs tört ki! Pol­gárháború lángolhat fel. Reagan: Készenlétbe he­lyezte már valamelyik flot­tánkat? Clark: Ennek semmi ér­telme. Palawa ezer kilomé­terre van a legközelebbi, tengerparttól. Közölték, hogy a puccs során Burani államfő életét vesztette. Reagan: Elfelejtettem, ki volt az — a mi „demokra­tikus diktátorunk" vagy „Moszkva embere"? Clark: ön, nyilván azt akarja tudni, hogy részt vett-e a puccsban a C1A, vagy, hogy a palawai de­mokráciát a kubaiak szá­molták-e föl? Megparan­csoltam a felderítésünknek, hogy radarberendezések se­gítségével tisztázzák ezt a kérdést. Reagan: Bushnak alkal­masint Palawába kell re­pülnie, hogy részt vegyen ennek a Buraninak a te­metésén vagy az utódja be­iktatási ceremóniáján... Clark: Bush bármely pil­lanatban indulhat... Reagan: Az ördög vigye el, hol van tulajdonképpen az a Palawa? A bejárati ajtónk előtt, a hátsó ud­varban vagy a kertben? Clark: Tizennégyezer ki­lométerre van a határaink­tól. Reagan: Olaj vagy égyéb ásványi kincsek? Clark: Semmi ilyesmi. Koldüsszegény ország, melynek pénzügyi segítség­re van szüksége. , Reagan: No, akkor küld­jön oda néhány AWACS rendszerű repülőgépet és egy pár tankot. Clark: Ha Palawa új urai a mi embereink, ak­kor a legrövidebb időn belül katonai segítségre lesz szükségük, hogy lever­jék az éhezők lázadásait. Ezenkívül Palawa és a szomszédos Alfó-Bim kö­zött már régen kiéleződött a határkonfliktus. Reagan: Folyamatosan tájékoztasson a fejlemé­nyekről. Ez nagyon fontos. Nem kellene Palawába vagy ebbe a hogyishívják ... Alsó-Bimbe esetleg ka­tonai tanácsadókat külde­ni? ötezer elég lesz? Clark: Most nehezen tud­nék pontos számot monda­ni. Hiszen tudja, hogy ál­landóan szűkében vagyunk a katonai tanácsadóknak. Reagan: Ő, igen, teljesen kiment a fejemből. Hanem van egy ragyogó ötletem. Szervezzük meg Palawa Alsó-Bim hadseregei és a mi fegyveres erőink közös hadgyakorlatait. És ha si­kerül úgy intéznünk a dol­gokat, hogy ők maguk hív­janak be minket, akkor senki sem vádolhat ben­nünket beavatkozással. Clark: Legfeljebb csak azok, akik patologikus gyű­löletet táplálnak Amerika iránt. Engem inkább a de­mokraták nyugtalanítanak. A választás előtti kampány során ezek a mostani ese­ményeket a vietnami há­borúhoz hasonlíthatják. Reagan: Az oroszokat mindenesetre figyelmez­tesse. hogy haladéktalanul takarodjanak ki Palawá- ból! Clark: Csakhogy azok nincsenek ott... Reagan: Akkor világos, hogy Palawában Kadhafi ügyködik. Haladéktalanul tengeri blokád alá kell venni Tuniszt! Clark: Elnézést, Sir, de Líbia fővárosa — Algír. Shultz államtitkár (be­nyit): Tripoli! Clark: Már megint az idegeimre megy a szőrszál- hasogatásával. Igen, és még egy fontos közlemény: a lí­biai vadászgépek megtá­madták a repülőinket! Reagan: Ez már sok. Mé­résre kell őket tanítani. Hol történt ez? Clark: Líbia területe fö­lött. Reagan: Hát ez már sza­bályos agresszió! Mi keres­nivalójuk van a líbiai re­pülőgépeknek Líbia területe fölött?! (Die Zeit — Hamburg) Zahem&ky László fordítása Kérdőjelek Zsineg-művészet Elismerem, félreérthető a kifejezés. Méghogy — zsi­negművészet? Mentségemre szolgáljon, hogy tulajdon­képpen az alkotó által használt kifejezést „fordítottam le”, mert ő „spargart” elnevezést használ, aminek ma­gától értetődő kapcsolata van a spárgával. A gyöngyösi Diósy Antal-teremben most Várnai Gitta grafikus képei láthatók, amelyeknek anyaga ez a kötö­ző eszköz, a spárga, a madzag, a zsineg. Valami olyan anyag tehát, ami teljesen új, teljesen szokatlan, teljesen meghökkentő és egy kicsit nehezen elfogadható. Mit lehet kezdeni a zsineggel? Méghozzá úgy, hogy en­nek a „kezdésnek” a nyomán olyan produktum szüles­sék, ami művészet, azaz: megállásra, gondolkodásra kész­tet, azt követeli tőlem, hogy értsem és érezzem, ráhan­golódjam vagy éppen ellenkezzem vele. Egyszóval: hasson. Aztán feloldódik a kérdőjel, és szinte mosolyogva je­lentem ki, hogy persze, nincs itt semmiféle érthetetlen bravúr, hiszen a zsineg, a madzag, a spárga nem egyéb, mint a vonal — „megtestesítve”. Kínálja magát a gra­fikusnak: használja ceruza, szén vagy karcoló tű helyett: engedelmes eszköz lesz, és ráadásul még olyat is tud, amire a grafikus valamennyi klasszikus eszköze képte­len — játszik a fénnyel, teret képez maga körül, testet ad a vonalnak. Az egymás mellé húzott és valamiféle ragasztó anyag­gal rögzített zsineg egyben megszabja önmaga korlát­ját is, hiszen a párhuzamosok éltetik, de ennek olyan teméntelen variációja kínálja magát, hogy a dús fantá­ziájú néző is csak sántikálva kulloghat a valóság sok­színűsége mellett., Ha valahogy érzékeltetni akarom Várnai Gitta sparg- artját, Vasarelyre kell hivatkoznom. Az ő alkotói mód­szerével rokoníthatom a mostani képeket, a sajátos gra­fikákat. Az nagyon valószínűnek látszik, hogy a gyöngyösi lá­togatók között sokféle vélemény alakulhat ki a kiállítás anyagának a láttán. Már csak a technikai megoldás szokatlansága miatt is. Lehet, hogy egyik-másik nézgelő- dőt az árcédulák számai is elgondolkozásra késztetik. Ez is lehet és még sok minden egyéb is. Csupán egyetlen dolgot nem tudok elképzelni, azt, hogy a Diósy-terem mostani bemutatója közömbössé tehetne bárkit is. Hadd ajánljam — tessék kipróbálni. (gmf) Új színház első bemutatója Szeptember 15-én tartja első évadjának első premi­erjét a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház. Az úgyneve­zett beavató színházi soro­zatban Katona József: Bánk bán című drámáját Halasi Imre rendezésében adja elő a társulat a megyei művelő­dési és ifjúsági központban. A címszerepet Áron László alakítja, Gertrudisként Deák Évát, Melinda szerepében Császár Gyöngyit, Tiborc­ként pedig Derzsi Jánost láthatja a közönség. A pro­dukcióval tájolnak is: Nagy­kanizsán, Keszthelyen; Len­tiben, Zalaszentgróton, Csesztregen, valamint ' a szomszédos Vas megye vá­rosaiban, továbbá Sopron­ban és Nagyatádon szintén bemutatják nagy nemzeti drámánkat. (MTI) Verdi: Alzira Új operafelvételek a rádióban Űjabb operalemezekkel, érdekes felvételekkel gaz­dagodott a Magyar Rádió gyűjteménye. A közeljövő­ben Verdi ritkán színpadra kerülő operáját, az Alzirát hallhatják a komoly zene ba­rátai — Franco Capuana di­rigálásával. A következő hó­napok programjában szere­ppel két olyan dalmű bemu­tatása, amelyek témája más komponista megzenésítésé­ben lett világhírűvé. Közü­lük az egyik Rossini Otelló­ja, amelynek új lemezfelvé­tele olyan világhírű művé­szek közreműködésével ké­szült, mint a címszerepet éneklő Jósé Carreras, vagy a Jágót alakító Gianfranco Pastini. Desdemonát Frede­rica von Stade szólaltatja meg. A másik érdekesség Leoncavallo: Bohémek című operája, amely — akárcsak Puccinié — Murger regénye nyomán született. A két kompozíció „szereplőlistöja” nem tér el egymástól, de hangfajban igen: a felvéte­len Rodolfo bariton — Bernd Weikl interpretálása —, Marcello ppedig tenor — Franco Bonisolli énekli. Mi­mi Lecncavallonál is szop­rán: Lucia Popp előadásá­ban rögzítették lemezre. A főleg kamara- és zene­kari művek komponistája­ként ismert Gabriel Fauré ezúttal operájával mutatko­zik be a hazai rádióhallga­tóknak. 1913-ban írt Pénelo­pé című dalművének új le­meze nemrégiben ugyancsak a rádió gyűjteményébe ke­rült. A főszerep>ekben Jes­sye Norman és Alain Vanzo hallható. Üj opperával gazdagodott nemrégiben az orosz—szov­jet zeneirodalom Gogol Holt lelkek című művéhez Rogyi- on Scsedrin írt zenét. Az opperát a Melódia-cég leme­zen jelentette meg, s a Ma­gyar Rádióhoz is eljuttatta. A felvételen a főszereplő Csicsikovot Alekszandr Vo- rosilovo, a neves szovjet te­norista szólaltatja meg. Az előadás dirigense Jurij Tye- mirkanov. (MTI) Iparművészek portékáiból Kirakodóvásár Békéscsabán Szeptember 11-én, vasár­nap egésznapos kirakodóvá­sár lesz Békéscsabán a vá­sárcsarnokban. A reggel nyolc órakor kezdődő csabai vásárban félszáz népi ippar- művész kínálja majd leg­szebb portékáit. Az első vi­harsarki meghívásos kirako­dóvásárra az egész ország­ból érkeznek fa. és csontfa­ragók, fazekasok, kosárfo­nók, ötvösök, mézeskalácso- sok, tűzzománcozók, gyertya, öntők, üvegcsiszolók, szűrrá- tétesek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom