Népújság, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-08 / 212. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. szeptember 8., csütörtök f. Bulgária nemzeti ünnepén Ünnepet fii holnap a bolgár nép, a szabadság ünnepét. Harminckilenc esztendővel ezelőtt, 1944. szeptember 9-én, a kommunista párt vezette Hazafias Front antifasiszta, haladó erői, a szovjet hadsereg segítségével megdöntötték a burzsoá bolgár államot és a maguk kezébe vették a hatalmat. A népi felkelés győzelme a monarcho-fasiszta diktatúra felszámolását jelentette Bulgáriában. Az eltelt 39 év alatt a dolgos bolgár nép szocialista építőmunkája az ország történetében példátlan fejlődést hozott: Bulgária elmaradott mezőgazdasági országból, korszerű, ipari agrárálammá vált. Jellemző, hogy míg régen a bolgár export szinte kizárólag mezőgazdasági cikkekre korlátozódott, addig ma a kivitel csaknem felét gépek és termelőeszközök teszik ki. Százezer tonnás hajók, korszerű elektromos targoncák, villanymotorok és fémforgácsoló gépek tömege kerül ki a gyárakból. A Bolgár Népköztársaság a KGST és a Varsói Szerződés tagjaként aktív, következetes békepolitikát folytat. Mindent elkövet, hogy a Balkán-félsziget a béke és a jószomszédi kapcsolatok területévé váljon, küzd a térség fegyvermentes övezetté alakításáért. Az ország külpolitikája az enyhülés eredményeinek megőrzését, a népek közötti jobb megértést, az általános és teljes leszerelés célját szolgálja. A magyar és a bolgár nép barátsága történelmi hagyományokon nyugszik. A két ország állami, társadalmi és tömegszervezetei szoros kapcsolatban állnak egymással, kapcsolataink eredményesen fejlődnek az élet minden területén. Todor Zsivkov és Kádár János megbeszélései mindenkor fontos állomásai a népeink, országaink közti együttműködés elmélyítésének. Így volt ez Kádár János 1979-es bulgáriai és Todor Zsivkov legutóbbi júniusi látogatása során. Ez utóbbi találkozó jelentőségét az is emelte, hogy épp 35 évvel ezelőtt írták alá hazánk és Bulgária barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezményét, amely új alapokra helyezte és még szorosabbra fűzte országaink hagyományos baráti kapcsolatát. Nagy nemzeti ünnepén szívből köszöntjük a testvéri bolgár népet. Kívánjuk, hogy érjenek el újabb sikereket a szocialista építésben, hazájuk további felvirágoztatásában. A hazaszeretet tűzhelye A Csernolomie zöld halmai közé rejtőzött Gagovo iskolája kilencvennégy esztendeje áll fenn. A Kliment Oh- ridszki nevét viselő tanintézetnek hasszú és érdekes a története, kortársaink is tanulhatnak belőle. Nagyon nehéz volt a kezdet. Ám a megújulás és az újjászületés szelleme, amely a török iga alól való felszabadulás után egész Bulgáriában érezhető volt, az egyszerű gagovóikat is magával ragadta. Az első tanító, Ilija Kulev 1889. őszén kezdte még a foglalkozásokat a betűre éhes gagovói gyerekekkel. A tanítás először Nedel- cso Goszpodinov házában folyt, később pedig egy másik öreg házban, rendkívül kedvezőtlen körülmények között. Tavasszal, ha jó idő volt, az órák a* mezőn folytak, mivel az iskolaépületben nagyon mostohák voltak a körülmények. A nyomor és az ínség évei az iskola állapotán is tükröződtek. A gagovóiak szerete- te a tudomány iránt azonban minden nehézség ellenére növekedett. Ebben különleges érdeme volt az 1904-ben segédtanítónak kinevezett Sztefan Piszarevnek. Az ő igen hatékony részvételével új iskolaépületet emeltek. Piszarev gyorsan meghódította Gagovóban az egész ifjúság szívét. Tanítójuk és barátjuk volt, ő magyarázta el nekik és terjesztette köztük a szocialista eszméket. Életéből közel húsz esztendőt áldozott szeretett iskolájának. Ám ezután nehéz évek következtek Bulgáriára. Pisza- revet és kollégáját, Dimitar Nenovot kommunista meggyőződésük miatt elbocsátották. Valamivel később eltávolították Piszarev lányát, Jovkát is a „feltorgató eszmék terjesztéséért...” A fasiszta diktatúra éveiben a gagovói tanítók a nép- és emberellenes zsarnoki rendszerrel való fegyveres harc útjára léptek. Az 1923-as szeptemberi antifasiszta felkelés idején golyó kaszálta le Sztefan Piszarev és Marko Nikolov tanítókat, két évvel később pedig a szófiai Szveta Nedelja templomban lezajlott merénylet során Denjo Miner tanító is életét vesztette. A fasizmus elleni harcban kifejtett lankadatlan energiájuk, forradalmi eszméik, egyszerű emberi vonzerejük tartós és kitörölhetetlen nyomokat hagytak azok tudatában, akik tőlük tanultak meg írni, olvasni. 1923 szeptemberének hősei után több tucat tanító váltotta egymást a gagovói iskolában, és mindegyikük ott hagyta szívének egy darabját. 1944. szeptember 9-e új fejezetet nyitott a Kliment Ohridszki iskola életébén. A népi hatalom rendszeresen gondoskodott az iskola anyagi bázisának megújításáról és gazdagításáról. Sokasodtak a technikai eszközök, szaktantermeket rendeztek be. 1967-ben befejeződött a második emeleti szint felépítése, amely megszűntette a helyhiányt. Nem hagyható említés nélkül, hogy az iskolaépület bővítéséből közvetlenül vagy közvetve minden gagovói kivette a részét. A falu vezetői is megértéssel kezelték az iskola problémáit. A tanítók különösen nagyra értékelik Gagovo volt bírójának, a ma már nyugdíjas Krasztju Peevnek a segítségét. Most a gagovói általános iskola I—VIII. osztályában 130 gyermek tanul, akiket jól felkészült tanítók oktatnak. Az iskola félinternátusi alapon működik, ami azt jelenti, hogy a tanulók délután tapasztalt nevelők felügyelete alatt készülnek másnapi óráikra. A gyerekek ingyenes reggeliben, az iskolai menzán pedig ízletes, olcsó ebédben részesülnek. A tanulók munkára nevelése szempontjából jelentős szerepet játszik a gagovói agrár-ipari egyesülés komplex brigádjával kötött együttműködési szerződés. Talán ennek is köszönhető, hogy az iskola valamennyi végzős növendéke magasabb iskolatípusban folytatja tanulmányait. Az iskolából már eddig is sok mérnök, tanár, orvos és technikus került ki... Szépen fejlődik a testnevelés és a sport. A kis sportolók számos járási és megyei versenyen szereztek érmeket, helyezéseket. Méltán büszkék tánccsoportjukra is, amely az amatőr együttesek országos fesztiválján aranyérmet kapott. A megye több falujában tapsolták meg magas művészi színvonalú fellépéseiket. Ivan Kovacsev (Targoviste) (Bolgárból fordította: Zahemszky László) Ha a gyerek néhányszor tüsszent — a legtöbb szülő már aggódni kezd. Ha pedig komoly beteg és kórházba kell feküdnie, azonnal pánikba esik. Még akkor is, ha az orvosok biztos gyógyulást ígérnek, a kérdések egész serege tolul fel a képzeletében. Mennyi tanulási időt veszít a gyerek, nem marad-e el a tanulásban korosztályától ? Mindebben az úgynevezett egészségügyi iskolák nyújtanak segítséget a bolgár szülőknek. 1963-ban 26 volt, 1983-ban már 47 ilyen működik a különböző üdülő-központokban, amelyekben több mint 6000 gyermek tanul és gyógyul egyszerre. Az egészségügyi iskolába a gyermekeket díjmentesen, teljes ellátással veszik fel. A tanintézetekbe kórházból vagy szanatóriumból jönnek a fiúk és a leányok. A cél a betegség következményeinek leküzdése és a tanulási lemaradás pótlása. Az oktatási program könnyített. A tanórák időtartamát 10 perccel csökkentik, a szüneteket meghosszabbítják. A pedagógusok feleltetés helyett inkább beszélgetnek, megvitatják az anyagot. Figyelmet érdemel az a gyakorlat is, hogy a növendékek megfelelő szakoktatásban részesülnek. A hasz- kovói gyógyfürdők melletti iskolában például, ahol szív, ér és reumatikus megbetegedéseket kezelnek, közgazdasági technikum működik. A varseci egészségügyi iskolában cukorbetegeket, szíves érbetegeket, reumásokat gyógyítanak. Szintén közgazdasági technikum nyílt. A szandanszki üdülőközpont iskolájában allergiás megbetegedésekben szenvedő gyermekeket kezelnek. A felsorolást sokáig lehetne folytatni. Egy dolog azonban mindenhol közös: ezekben az iskolákban rátermett szakemberek gondoskodnak a gyermekekről. Közel hatszáz tanár odaadó munkája segíti a növendékeket betegségük leküzdésében és tanulmányaik folytatásában. Ljubomir Ljubenov Nemzeti Kultúrpalota A szófiai Ljudmila Zsivkova Nemzeti Kultúrpalota, mint nagy társadalmi jelentőségű, sok funkciójú létesítmény, számos hazai és nemzetközi rendezvénynek adott otthont fennállásának három éve alatt. Az eredeti szépségű kultúrpalotában, amelynek terveit Alekszandr Barov érdemes építész és alkotó kollektívája készítette el, 12 nagyterem található 10 750 hellyel. A látogatók, a közönség felüdülését szolgálják az éttermek, eszpresszók, üzletek, s különböző ifjúsági klubok állnak á fiatalok rendelkezésére. Az építkezéshez 10 millió tonna acélszerkezetet használtak fel, s a palota berendezését 13 vállalat állította elő. A termek közül a legnagyobb a 4 ezer személyes kongresszusi hangversenyterem. Mozgatható falaival, s leereszthető mennyezetével a világ legkorszerűbb hangversenytermei közé tartozik. Színpadán 25 méter átmérőjű forgószínpad és egy 24 méter magasságú — nézőtérré is átalakítható — előszínpad található. A klimatizálható termet 14 csatornás szinkrontolmács-berendezéssel is felszerelték. A kisebb koncerteknek és színházi előadásoknak az 500—700 személy befogadására alkalmas kamaraterem ad otthont. Abban a nagyteremben pedig, ahol a konferenciákat, kiállításokat, ifjúsági ünnepségeket, sportrendezvényeket tartják, 1400 vendég számára tudnak helyet biztosítani. A Nemzeti Kultúrpalota belsőépítészeti munkáiban a legnevesebb bolgár művészek — építészek, festők, szobrászok — vettek részt. A palotát díszítő gobelinek, mozaikok, fémdomborítások, fafaragások érdemes művészek alkotásai. összeállítottá: Gyurkó Géza Neszebar varázsa Neszebárl utcarészlet Neszebárl házak A Pantokrator-templom Utcai festő Több ezer ember látogat el évente a Naposparttól nem messze levő Neszebárba, bogy megtekintse a bolgár tengerpart egyik legszebb mfiemlékvárosát. A tengerbe nyúló félszigeten terül el a hétezer lakosú Meszembrla, a mai Neszebár. Élményt jelentenek a bizánci stílusban épült, lenyűgöző szépségű középkori templomok. Ezek közül Is kiemelkedik a Pántok rá tor-templom, amely a XIV. században épült. Különösen szép a külső kiképzése, színes kerámiadíszekkel szegélyezett lioltivek ritmusa, valamint ezek színösszeállítása. A város legrégibb műemléke az V—VI. században épült Sztarata Mitropolija (püspöki) templom, ahol ma irodalmi műsorokat és filmelőadásokat tartanak az idelátogató turistáknak. A sok-sok műemlékház és templom látványa felvonultatja előttünk a bizánci építészet motívumgazdagságát. Egyaránt lenyűgözve az Idelátogatót és a szakértőt. A püspöki templom romjai (Fotó: Szántó György) A szandanszkl egészségügyi Iskola '(Fotó: Szófiapress — KS)