Népújság, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-08 / 212. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. szeptember 8., csütörtök 3. Szövetségben — a turizmus fejlesztéséért Beszélgetés Meszlényi Gézával, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnökével A turizmus nem pusztán divat lett az utóbbi évtizedekben, hanem világszerte az igen jövedelmező üzletágak közé tar­tozik. A turizmus fejlesztése mindenütt — így nálunk is — országos érdek. A fejlesztéshez részint elengedhetetlen az egyes utazási irodák tevékenységének koordinálása, részint nagyon fontos e különálló vállalatok egységes képviselete a nemzetközi porondon. Ezt a szerepet tölti be hazánkban a Magyar Utazási Irodák Szövetsége, amelynek elnökével, Meszlényi Gézával, a szövetség tevékenységéről beszélgetett a Népújság megbízásából Aczél Gábor. Csak a cukorgyárak napi 250 többletvagont igényelnek a MÁV-tól Hatvan felkészült az őszi szállítási csúcsra Jó összmunka: a hatvani pályaudvaron konténerek gyor­sítják a Volán áruszállítását. (Fotó: Szabó Sándor) — Az egyes utazási iro­dák kínálatának gazdago­dása arra utal, hogy a turis­ták megnyerése érdekében konkurrálnak egymással. Miért kell, és hogyan lehet a tevékenységüket összehan­golni? — A konkurrencia első­sorban az úgynevezett ide­genforgalmi termékek kíná­latának bővülése szempont­jából hasznos az országnak. De az irodák nem lehetnek inkorrektek egymással szem­ben, nem ajánlhatnak egy­más alá, tehát nem kínál­hatnak például egy száz­dolláros szállodai szobát ki­lencvenért, mert ha ebben konkurrálnának egymással, a népgazdaság járna rosszul. Emelhetik viszont a szol­gáltatásaik színvonalát, s különböző árakon kínálhat­ják például a gulyáspartit, a vízisízést és más idegen- forgalmi termékeket. Az iro­dák tevékenységének koor­dinálása egyébként vállalati érdek is, hiszen például az­által, hogy szövetségünk közreműködésével megisme­rik egymás partnerlistáját, elkerülhető, hogy az irodákat egymás kárára használják ki a külföldi partnerek. Na­gyon sok tekintetben közös az érdekeltség. Ennek érvé­nyesítése érdekében a szö­vetségben minden utazási iroda képviselve van. Ren­des tagok a teljes jogú uta­zási irodák és a fővállalkozó kempingek, de vannak sza­vazati joggal nem rendelke­ző, rendkívüli tagok is. Ilyen például a Danubius, amely szállodaipari vállalat ugyan, de beutaztatási joggal rendelkezik. A ma már ti­zenegy éves szövetség a munka összehangolása érde­kében különféle bizottságo­kat működtet: a nemzetközi kapcsolatok, a kereskedelmi kapcsolatok bizottságát, to­vábbá propaganda-, jogi, etikai, közlekedési bizottsá­got, amelyeknek vezetője mindig valamely vállalat megbízottja, tagjai pedig az egyes vállalatok jogászai, propagandistái és más ille­tékes szakemberei. A bizott­ságok hajtják végre azokat a feladatokat, amelyeket számukra a szövetség előír. — Milyen szerepe van a szövetségnek a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésében, s miért fontos fejleszteni eze­ket a kapcsolatokat? — Egy példával érzékeltet­hetem a kapcsolatok fejlesz­tésének fontosságát. Minden évben megrendezik a nem­zetközi idegenforgalmi bör­zét. Jövőre az osztrák és a jugoszláv szövetséggel közö­sen olyan programot dolgo­zunk ki, amelynek ezen a börzén remélhetőleg nagy keletje lesz. A program Inn- comming club néven a há­rom ország különféle turisz­tikai lehetőségeit összehan­goltan kínálja majd. Egyéb­ként éppen az osztrák és a jugoszláv utazási irodák szö­vetségével különösen élő a kapcsolatunk, emellett má­jusban írtunk alá együttmű­ködési szerződést a svéd szövetséggel, folyamatban van a szerződéskötés a fin­nekkel, s hasonló együttmű­ködés érdekében felvettük már a kapcsolatot a belga és a spanyol utazási irodák szövetségével is. Ezek a kap­csolatok többek között a ki­utazó magyar turisták és az idelátogató külföldiek érdek- védelmét is szolgálják. Ez azt jelenti például, hogy egy-egy jogos panasz esetén nem a turista, s nem is az utazási iroda, hanem az adott ország szövetsége lép fel a panaszra okot adó vál­lalattal, szállodával szem­ben, továbbá, hogy az adott ország szövetsége képviseli és segíti is a turistát, ameny- nyiben ellopják a kocsiját, vagy más kár éri. — Mindez azt jelenti, hogy az egyes nemzeti szö­vetségek kapcsolatának a nemzetközi turizmus fejlesz­tésében van szerepe? — Azt is. Ezen belül kü­lönösen jelentős az úgyne­vezett harmadik országból jövő turizmus fejlesztése. Ez azt jelenti, hogy megálla­podásunk értelmében példá­ul egy Bécsbe látogató ja­pán turistának az osztrák szövetség propagandája ma­gyarországi programot is kí­nál, mi pedig a hozzánk tá­voli országból érkező kül­földinek bécsi, belgrádi prog­ramot is ajánlunk. Mondok egy konkrét példát. A jövő év októberében nálunk, Ma­gyarországon rendezik az amerikai turisztikai írók, újságírók közgyűlését. A köz­gyűlés résztvevőinek még ideutazásuk előtt olyan programot kínálunk, amely­ben egy-egy fakultatív kül­földi kirándulás is szerepel. Hasonlóképpen jár el ilyen esetben az osztrák és a jugoszláv szövetség is, mert közös érdekünk, hogy a tá­voli földrészről érkezők, ha már itt vannak, valameny- nyiünk országába eljussanak. Idetartozik még valami. Egy­más országának propagálá­sához fontos tudni, hogy az egyes szövetségek mit pro­pagáljanak. Ezt szolgálják az úgynevezett studytour- ok, tehát az idegenforgalmi szakemberek számára szer­vezett kölcsönös tanulmány­utak. Az osztrák szövetség meghívására nemrégiben harminc magyar idegenfor­galmi dolgozó, nem vezető, hanem pultos, eladó, keres­kedelmi szakember vett részt ilyen tanulmányúton, mi meg osztrák szakembereket hí­vunk ide hasonló céllal. Azt mutatjuk be, amit el aka­runk adni: tehát nem az egyébként is kelendő buda­pesti, balatoni látnivalókat és lehetőségeket, hanem pél­dául Egerbe és a Duna-ka- nyarhoz visszük őket. — A Magyar Utazási Iro­dák Szövetsége külföldön valamennyi magyar utazási irodát képviseli. Ezzel kap­csolatban engedjen meg egy személyes kérdést, ön nem­csak a szövetség elnöke, ha­nem egyúttal az egyik uta­zási iroda igazgatója is. Nem származott ebből konflik­tusa? — Dehogynem. Igaz ugyan, hogy a főtitkár és egy ad­minisztrátor kivételével a szövetség valamennyi tagja, az elnököt is beleértve, vál­lalati dolgozó, tehát nem a szövetségben végzett mun­káért kapjuk a fizetésünket, de ha én a szövetség elnö­keként tárgyalok, bármilyen kecsegtető lehetőség is kí­nálkozik, nem köthetek a Volántourist számára üzle­tet. Előfordult, hogy ezt na­gyon sajnáltam. De vala­mennyi utazási irodát kép­viselni, a magyarországi tu­rizmus egészének fejleszté­sét szolgálni megtisztelőbb feladat annál, semhogy visz- szaéljen vele az ember. Ezért van két névjegyem ... Aczél Gábor Van-e őszi szállítási csúcs? E kérdésre ad igenlő választ az a friss tájékoztatás, ame­lyet Kovács Kálmán hatva­ni MÁV-üzemfőnöktől kap­tunk tegnap. A mezőgazda- sági környezetbe „ágyazott” csomóponton évről évre, így szeptember táján, törvény­szerűen jelentkezik a csúcs- forgalom. A hó elejétől de­cember végéig csak a két cu­korgyár — Hatvan, Selyp — napi 250 vagont igényel, egy­részt a gazdaságokból érkező répa beszállítására, részben pedig a késztermék expor­tálására. Az így „utazó” nyersanyag az idén várha­tóan meghaladja a 615 ezer tonnát, amely mellett eltör­pül a közúton — 4-es Volán Vállalat — szállítandó 125 ezer tonnányi cukorrépa. A jelzett napi 250 vagon szük­ségletet tovább növeli 20—25 vagonnal a Hatvani Kon­zervgyár, amely a korábbi évek háromszorosának meg­felelő mustsűrítményt készít az idén, de sok lesz a ki­szállításra váró különböző késztermék is, mint például a paradicsompüré, vagy a zöldségkonzervek. Természetesen a MÁV — a Volánnal együtt — felké­szült a nagy kampányra, és ebben segítségére volt a debreceni, miskolci igazgató­ság, amelyek öt zárt szerel­vényt küldtek Hatvanba. Ezek a „fordák” Felnémet­ről már hordják is a cukor- gyártáshoz szükséges mész­követ, és ahogy végeztek e (Folytatás az 1. oldalról) litikai módszerek mellett most jogi eszközökkel is biz­tosítja, hogy a választókerü­letekben a képviselők és a helyi tanácstagok választása­kor mindenütt két, vagy több jelöltet állítsanak. Azok a je­löltek, akik a második, vagy harmadik helyre szorulnak — feltéve, hogy megszerzik az érvényes szavazatoknak legalább az egynegyedét — pótképviselők, illetőleg pót­tanácstagok lesznek. A tör­vényjavaslat további lénye­ges új rendelkezése, hogy a társadalmi életben jelentős tevékenységet kifejtő, ki­emelkedő személyiségek kö­réből jelölik a képviselők mintegy tíz százalékát, or­szágos választási listán. Erő­(Tudósítónktól.) Mielőtt beléptem volna a Gagarin Hőerőmű Vállalat salgótarjáni fűtőművének ka­puján, folyton az járt a fe­jemben: vajon az itteniek­nek mennyire más, nem He­ves megyében, az anyavál­lalattól távol élni és dolgoz­ni? Mert a dolgok összefügg­nek. És az összefüggések rendszerében tán a legbo­nyolultabb az ember, a ma­ga mentalitásával, szokásai­val. A fűtőműben dolgozók be­széltek önmagukról, munká­jukról, a két megyéhez va­ló kötődésükről. Beilleszked­tek földrajzi könyezetükbe; tájból és vállalatból is táp­lálkozó személyiségükre jel­lemző, hogy „nógrádi gaga- rinosok”-nak érzik magukat. Noha az üzem az iparváros szélén helyezkedik el, gond­jaikat nem periférikusán ke­zelik, erőfeszítéseiket, mun­kasikereiket Hevesben és Nógrádban egyaránt számon tartják. „Házasság” — előnyökkel Horváth Miklós, a fűtő­mű vezetője mondja: munkával, áttérnek a répa­szállításra. A cukorgyárak és a konzervgyár megnőtt igénye azonban helyben is többleteszközt és munkás­létszámot követel. Ahogyan Kovács Kálmán elmondotta, sitik a társközségek közvet­len érdekvédelmét is: társ­községi elöljáróságokat hoz­nak létre, amelyeknek a kö­zös tanács székhelyén kívül eső társközségekben megvá­lasztott tanácstagok lesznek a tagjai. S. Hegedűs László, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának titkára felszólalá­sában rámutatott: a szocia­lista demokrácia fejlesztésé" ben már eddig is számottevő eredményeket értünk el, de a továbblépés, vívmányaink megőrzése szükségessé teszi, hogy az állampolgárok minél több közügyben kifejthessék véleményüket, álláspontju­kat. E törvényjavaslat még nem lezárt dokumentum — hangsúlyozta: az illetékesek — A salgótarjáni erőmü­vet 34 esztendeje kapcsolták be az országos villamosener- gia-hálózatba. A város és iparának fejlesztése nép- gazdasági érdek volt és ma­rad. Legfontosabb tenniva­lónk a távhő'szolgáltatás, ugyanakkor évente 7—8 mil­lió kilowattóra villamos energiát termelünk. Fűtjük a város lakásait és az ipari üzemek jelentős részét. Óránként összesen 138 ton­na gőzt állítunk elő, de ka­pacitásunktól többre is te­lik. A hetvenes években a széntüzelésről olajtüzelésre tértünk át. Ma már azonban nem kifizetődő ez a fűtési mód. A gáztüzelésé a jövő. — Milyen a kapcsolatuk a visontai központtal? — Immár harmadik éve a Gagarin Hőerőmű irányít bennünket. Együtt és mégis önállóan dolgozunk. — Nincs ebben ellentmon­dás? — Miért volna? Hiszen anyagilag is megalapozott az önállóságunk. A változások ugyan megnövelték a szemé­lyes felelősségünket, de az ilyen célból két tolatómoz­donyt biztosítottak a gyárak­hoz, továbbá — jobbára a nyugdíjasok bevonásával — a kampány zavartalanságá­hoz szükséges, közel ötven kereskedelmi, illetve forgal­nemcsak várják, de igénylik is az állampolgári álláspon­tokat. Annak érdekében, hogy mind többen fejthessék ki véleményüket a pénteki lapokban közzéteszik a tör­vényjavaslat szövegterveze­tét. A megyei népfront-bi­zottságok, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa — amelyek szeptember 12-től több száz nyilvános vitát szerveznek országszerte —, illetve a tömegkommuniká­ciós eszközök várják az írá­sos észrevételeket is. A Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa októberi ülésén összeg­zi a viták tapasztalatait, ki­dolgozza állásfoglalását, és azt a törvényalkotók elé ter­jeszti. Dr. Markója Imre igazság­is igaz, hogy azóta emelke­dett a bérszínvonal és több jut anyagi ösztönzésre. A központtól való függőségünk tehát nem gátolja, hanem serkenti erőfeszítéseinket. Ré­gebben az erőmű túlságosan is saját hagyományaira, tehát „egy lábra” támaszko­dott. Salgótarjánban joggal le­hetnek büszkék arra, hogy az utóbbi években nem volt üzemzavar. Megerősödött a műszaki és fizikai gárda, ja­vult a munkavédelmi hely­zet. Nem fognak fázni... Fleischer János a pártve­zetőség titkára 30 éve dol­gozik első munkahelyén. — Hogyan működnek a demokratikus fórumok? — Eredményesen. A ter­melési és brigádértekezlete­ken a dolgozók és az erő­művezetés őszintén törekszik a gondok megoldására. Szo­cialista brigádjaink rendsze­resen „szomszédéinak” a Ga- garinban. Élen járnak a mun­kában, az iparági vetélkedő­kön is „dobogósok” mindig. mi szakembert is rövidesen munkába állítanak. Nemrég egyébként az őszi csúcsforgalom lebonyolításá- sában érdekelt gazdaságok, üzemek képviselőivel össze­ültek a MÁV és a Volán ve­zető munkatársai, hogy ha­gyományos módon egyeztes­sék tennivalóikat. E találko­zón Kiss Béla, a kavicsbá­nya vezetője például 40 ezer tonnányi árulemaradásukat tette szóvá, amit egy tavasz- szal végrehajtott rekonstruk­ció, valamint a diszpozíció hiánya okozott, ök a követ­kező hónapokban szintén a MÁV-tól várnak fokozott se­gítséget. A konzervgyár kép­viseletében Fekete Ferenc a tárolás, rakodás jobb össz­hangjának szükségét han­goztatta. Míg a Volántól je­lenlevő Burján László a darabszámlálás és utómérle­gelés pontosságát említette. A kampányfeladatok sike­res megoldása tekintetében azonban Sasvári Béla MÁV kereskedelmi főnökhelyettes szolgált a legfontosabb beje­lentéssel. Eszerint az idei őszön is élnek a hétnapos garantált kocsiellátás mód­szerével, amely mind a fu­varoztatóknak, mind a fu­varozóknak kötelezettséget jelent. Éspedig azt, hogy a gyáraknak szombaton, vasár­nap is rakodniuk kell, a MÁV pedig ehhez mindig kellő ko­csiparkot biztosít. ügyminiszter felszólalásában elmondta: a népképviseleti testületek tevékenységében számottevő a fejlődés, dönté­seiket élénk és érdemi vi­ták előzik meg. Jó példaként említette az országgyűlés bizottságainak tanácskozá­sait, de azt sem titkolta, hogy némely testület mun­kájában még előfordulnak formalitások. Pozsgay Imre zárszavában megállapította: szocialista demokráciánk megerősítésé­nek, továbbfejlesztésének legfőbb haszonélvezői ma­guk az állampolgárok lesz­nek. Alkotó, tudatos hozzá­járulásuk, részvételük nél­kül nem érhet el kellő ered­ményeket a most kezdődő eszmecsere-sorozat. Tarják László, az üzemi szakszervezeti bizottság tit­kára: — Készülünk a fűtési sze­zonra, az idén sem fognak fázni a tarjániak. A nagyja­vításra karbantartóink, he­gesztőink és lakatosaink készséggel vettek részt „oda­át.” Nálunk is javult a mun­kahelyi fegyelem, rend és tisztaság van az üzemek­ben. Elégedettek vagyunk a munkahelyek szociális ellá­tottságával, van hűtőszek­rény és elektromos főzőlap mindenütt. Akadozik viszont a munkaruha-ellátás, baj van a ruhák méreteivel is. Kárpáti Lászlóvá .ügyinté­ző a KISZ-esek munkájába avat. — Háromszor kaptuk meg a KISZ KB Dicsérő okleve­lét az ifjúsági mozgalomban végzett kiemelkedő munká­ért. Dolgozóink többsége 30 éven felüli, összesen 32 KISZ-tagunk van. Nálunk munden pályakezdőnek meg­oldják a lakásigondját. Idén például 12-en kaptak lakásr vásárlási támogatást a vál­lalattól. Mika István Moldvay Győző TANÁCSKOZÁS A NÉPFRONTBAN Társadalmi vita az új választójogi törvényekről ANYAGILAG IS MEGALAPOZOTT ÖNÁLLÓSÁG Nógrádi gagarinosok között

Next

/
Oldalképek
Tartalom