Népújság, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-06 / 210. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. szeptember 6., kedd

3.

A követelmények és a vezetők

Az MSZMP Központi Bizottságának július 6'án meg" tartott ülésén az egyik fontos. téma volt az ipar hely- I zetéről és feladatairól szóló I jelentés megvitatása. A KB- i ülésről kiadott közlemény I hangsúlyozza, hogy az ipar ! kiemelkedő szerepet játszik a lakossági ellátásban, a külkereskedelemben, a népgazdaság külső és belső egyensúlyának fenntartásában. Tapasztaltuk azt a nagyarányú fejlődést is, amely ezt az ágazatot jellemezte és jellemzi ma is. S nem ismeretlenek az ipar előtt álló nagy feladatok sem, amelyek teljesítését számos külső és belső gond teszi még nehezebbé, megkövetelve, hogy az ipar fokozza teljesítményét, jobban használja ki tartalékait, a szellemi és anyagi erőforrásokat, gyorsítsa a műszaki haladást, növelje a termékek versenyképességét és jövedelmezőségét.

A KB-ülésről szóló közlemény azonban az úgynevezett objektív termelési tényezők szerepe mellett hangsúlyozottan említi az szubjektív oldalt is, vagy ahogyan manapság mondjuk, az emberi tényező szerepét, növekvő súlyát és fontosságát, mindenekelőtt a dolgozók szakképzettségének, műveltségének emelését, a megszerzett tudás hasznosítását, a hatékonyabb foglalkoztatóst. Kiemeli annak fontosságát, hogy erősíteni kell a dolgozók alkotó, érdemi közreműködését a gazdasági feladatok kialakításában és megoldásában. S amikor a közlemény dolgozókat említ, akkor ezalatt valamennyi, az iparban foglalkoztatót* embert kell érteni: segédmunkástól a mérnökig, fizikai dolgozótól az alkalmazottakig, beosztottaktól a legfelső szintű vezetőig. Az ipar előtt álló újszerű és nagy feladatok csakis közös egységes cselekvéssel valósíthatók meg.

Mindemellett azonban külön is említi a közlemény a vezetők felelősségét. A vállalatirányítás korszerűsítése, a vállalatok önállóságának, gazdálkodói felelősségének növelése, kezdeményező képességének erősítése ugyanis minden eddiginél magasabb követelményeket támaszt a vezetőkkel szemben. Igényli a vezetőképzés, kiválasztás és kinevezés gyakorlatának tökéletesítését is.

A Minisztertanács 1982 novemberében már e célok érdekében hozott határozatot a vállalati felügyelő bizottságok működésének fejlesztéséről, az igazgatótanácsok jogkörének növeléséről, illetve a vállalati magasabb vezető állású dolgozók kiválasztási gyakorlatának korszerűsítéséről. A rugalmasságot szolgálja a vállalati szervezeti rendszer folyamatos felülvizsgálata és az azt követő intézkedéssor. amelynek eredményeként számos tröszt és nagyvállalat szűnt meg, és több mint húsz százalékkal emelkedett az önállóan gazdálkodó egységek száma. (ötven százalékot meghaladó mértékben Heves, Bács-Kiskun, Komárom és Hajdú-Bihar megyékben.)

Az önállósult vállalatok eredményei összességükben kedvező képet mutatnak. Megkezdődött a termékszerkezet módosítása, a beszerzés és értékesítés átirányítása, ami általában a kereslet jobb kielégítésével is együtt jár, főleg ott, ahol versenyhelyzet is kialakult. Korábban ráfizetéses egységek váltak nyereségessé, vagy mérsékelték addig fátumként kezelt veszteségeiket.

Mindez bizonyítja, hogy a vezetők jelentős hányada képes volt rugalmasan alkalmazkodni a megváltozott helyzethez. Hogy nem mindenhol, arra utalnak az utóbbi időben megszaporodott pályázati hirdetmények, amelyekben vállalatok osztály- vezetői, főosztályvezetői, sőt igazgatói állásokat hirdetnek meg.

A vezetőkiválasztásnak ez a tárgyilagos formája, a személyzeti munka nyilvánosságának, demokratizmusának ilyen irányú fejlődése már a jövő képét vetíti elénk. A konkrét követelmények és feladatok nyilvánosságra hozatala, az utánpótlási forrás szélyesítése, a szubjektivizmus visszaszorítása és a meghatározott időre szóló kinevezés gyakorlatának általánossá tétele garancia arra, hogy csak azok kerüljenek vezető beosztásba, akik arra valóban alkalmasak.

Az ipar — de szélesebben értelmezve az egész magyar társadalom — létszükséglete, hogy ez a jövőben mindinkább így legyen.

(A. T.)

Makiárra és Feldebrőre szennyvízzel

A víz kincs. A lakásba bevezetett víz a legnagyobb mértékben megkönnyíti az ember dolgát. A kényelmét jelenti. Erről bizonyára azok tudnának a legtöbbet mondani, akik gémes- vagy kerekes kútról hordják kannákban, száz métereken át cipekedve. Persze manapság már egyr.e kevesebb helyen kerül ilyenre sor, hiszen amint Reskovics Miklóstól, az Észak-magyarországi Vízgazdálkodási Társulások Egyesülése egri kirendeltségének vezetőjétől munkatársunk megtudta, a megye egy jelentős részén már bevezet, ték a vizet.

— Társulásunk a beruházásokat szervezi meg — mondja. — Biztosítja a kivitelezőknek az építéshez szükséges anyagokat, s ellenőrzi a munkát. Jelenleg Noszvajon, Demjénben,

Gyöngyösorosziban, Adócsőn, Feldebrőn, Aldebrőn, Tófaluban és Makiáron folyik a csövek lefektetése. Ecséden pedig az agitáció zajlik. Ugyanis meg kell beaz idén bevezetik a vizet

Víz, víz

szélnünk a lakossággal minden egyes helyen, hogy vál- lalják-e a rájuk eső költségeket. Egy családnak általában hét- és tizenötezer forint között kell hozzájárulnia.

— Mint ismert, az ivóvíz bevezetését a falugyűléseken határozzák el. S a hálózat kiépítéséhez anyagi támogatást nyújt a megyei tanács is. A kivitelezőt újabban versenytárgyaláson jelölik ki, és az sokszor évekig készíti elő a bekötést...

— A legnagyobb gondot a pénzügyi fedezet hiánya okozza — folytatja. — Noszvajon például már megkezdtük a munkát. De 1985- ig is elhúzódik a beruházás, mert nem tudják egyszerre biztosítani az anyagiakat. Ennek persze van egy olyan oka is, hogy időközben úgy határoztak, hogy , az üdülő- területre is bevezetik a vizet, s ez az eredeti elképzelésekben nem szerepelt. Ecséden is eléggé lassan halad ez az ügy. Viszont Makiáron és Feldebrőn már az

Bányászainkat ünnepeltük

KITÜNTETTÉK, MEGJUTALMAZTAK A LEGJOBBAKAT

Bányász zenekar pattogó ritmusú zenéje köszöntötte az ünnepeiteket Gyöngyösön..

(Fotó: Szabó Sándor)

A 33. bányásznap alkalmából megyeszerte köszöntötték a bányászokat. A pénteken lezajlott petőfibá- nyai ünnepség mellett — melyről már beszámoltunk — a hét végén is folytatódtak a rendezvények.

A Thorez Bányaüzem dolgozói a város lakóival együtt közösen ünnepelték meg Gyöngyösön vasárnap, egész napos, színes program keretében a bányásznapot.

A jó hangulat megteremtéséhez hozzájárult a bányász zenekar, mert 9 órától térzenével szórakoztatta az érkezőket. A szabadtéri színpadon tartott ünnepség 10 órakor kezdődött. Az elnökség tagjai között volt Vaskó Mihály, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja és Schmidt Rezső, a megyei pártbizottság titkára. A

megjelenteket Szerencsés István, a bányaüzem szak- szervezeti bizottságának titkára köszöntötte.

Az ünnepi'beszédet dr. Győri Sándor, a Mátraalji Szénbányák Állami-díjas vezérigazgatója mondta. Történelmi visszapillantása során szólt az elmúlt évek eseményeiről, amelyek aj energiagondok enyhítését szolgálták a szénbányászat újra élesz- tésével. Rámutatott, hogy a vállalat a tízszeresére emelte az egy főre eső széntermelését. Az alakulás évében 500 milliós termelési értéket produkáltak, tavaly pedig már túlhaladták a 3 milliárdot. Meghatározó sze repet töltött be a Thorez- bánya termelésében a 151 szocialista brigád, amelynek 2810 tagja fáradozik az üzemi terv maradéktalan teljesítéséért.

Az ünnepség végén a vezérigazgató tíz személynek adta át a Bányász Szolgálati Érdemérem arany fokozatát. Kiváló bányász kitüntetést ketten, Kiváló Munkáért kitüntetést ugyancsak ketten vettek át. Kálomista Imre, a bánya üzemigazgatója Gyöngyösért kitüntető jelvényt kapott.

Az ünnepség után a bányászok családtagjaikkal, vendégeikkel együtt vettek részt az egész napos műsor további programjában. A Népkertben felállított sátrak pedig sokféle földi jót kínáltak, nem is hiába.

A Borsodi Szénbányák Egercsehi aknájának dolgozói-vasárnap ünnepeltek. Az eseményen részt vett Kiss Sándor, a megyei pártbizottság titkára és Gubán Dezső, az SZMT elnöke is. Csíki István főmérnök szónoklatát követően itt is jutalma7 kát és kitüntetéseket adtak át. így például 7,1 millió fo-s rint hűségjutalmat osztottak szét a szakemberek között, ti

Recsken és a környező teq lepüléseken szombaton reggel a helyi bányászenekar ébresztette a lakókat. Majd az Országos Érc- és Ásványbányák recski rézércműjének dolgozói a helyi sporté pályán gyűltek össze. Az ünnepségen megjelent Mar-, kovics Ferenc, a megyei párt-vb tagja, a megyei tanács elnöke is. Szigeti Károly igazgató ünnepi beszéde után kitüntették az élenjáró szakembereket, majd kulturális programnak tapsolhatott a közönség.

Síkfőkúton gyűltek össze vasárnap a Kőolajkutató Vállalat egri üzemegységének dolgozói. Ünnepi beszédet Németh Lajos üzemvezető mondott. Ezt követően másfél millió forint hűség- jutalmat osztottak szét az olajbányászok között.

A Szépasszony-völgyet választotta az ünnepség színhelyéül a Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat egri üzeme. Az eseményen részt vett Göcző Géza, az SZMT munkavédelmi főfelügyelője, és Békési József, a városi tanács általános elnökhelyettese. Kalmár Imre, a járási pártbizottság titkára méltatta a nap jelentőségét, majd a kitüntetések átadását követően többek között magyarnóta-énekesek produkcióinak tapsolhatott a közönség.

Homa János

Tanácskozás a földvédelemről

Hazánkban a termőföld értéke az összes nemzeti vagyon 18 százaléka, több miint kétszerese az isment ásványi vagyon értékének, ennek megfelelően kell kezelni, védeni, nyilvántartani és hasznosítani — hangsúlyozta Dénes Lajos, mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes a hétfőn Budapesten kezdődött geodéziai és kartográfiai kongresszuson mondott megnyitó beszédében. A miniszterhelyettes emlékeztetett rá, hogy a hetvenes évek végén a mezőgazdasági művelés alatt álló terület évente átlagosan 31 ezer hektárral, a szőlőterület 53 ezer hektárral csökkent, a beruházásoknál gyakoribbá vált a földTérképet készítenek a

f**. < v «•

*> • w r

, IVÓVÍZ

idén lefektetjük az utcákba a csőrendszert. Csupán a házakba kell majd bevezetni, de ez már nem a mi feladatunk.

— Különösen Makiáron, azt hiszem, hogy nagyon jól jön, hiszen a községben nit- rátos ez az éltető folyadék ...

— Főleg az Egertől délre eső településekre jellemző ez a gond. Ásott kutaik erősen szennyezettek, nitráto- sak. Különösen a csecsemők számára veszélyes az ilyen. Mi mélyebbre fúrunk, így mindenki ihatja.

— S van-e mindenütt elég belőle?

— A csőlefektetéseket próbafúrások előzik meg. Ahol abszolút reménytelen a helyzet, ott ez elmarad. De egyetlen falu sem marad víz nélkül, hiszen a víztárolókból jut mindenhová. Ilyen például a Párád mellett a Mátrában köszörű-völgyi tározó, ahonnan több községet látnak el. Ostorost pedig az egri hálózatra kapcsolták át.

— Népszerű a vezetékes

pazarlás és évről évre több tízezer hektárnyi termőterü- ilét maradt parlagon. A jövőben továbbra is szigorúan kell elbírálni a termőterületek kivonásának igényét, és különösen ügyelni kell a szánták csökkenésének megakadályozáséra. — szögezte le a miniszterhelyettes.

A kétnapos tanácskozáson — amelyen csaknem 200 szakember, köztük számos külföldi lengyel, csehszlovák és NDK-beli) vendég is vesz részt — a földhasználat és ,a földvédelem legfontosabb feladatain kívül áttekintik az ingatlan-nyilvántartás, valamint a földmérés, térképészet tapasztalatait, teendőit is.

hálózatról — Gond a

ivóvíz. De van ennek árnyoldala is. Többek között ilyen a csőrepedés.

— A lefektetett hálózatról mi részletes térképet készítünk — mondja a kirendeltségvezető. — A műszaki átadást követően ez az üzemelőhöz, tehát a Heves megyei Vízmű Vállalathoz, vagy a regionális vízműhöz kerül. S így bármilyen munkát végeznek a környéken, tudják, hogy melyik cső hol helyezkedik el. Sajnos, néha előfordul, hogy egy-egy építkezés során a kotrógép felszakítja a vezetéket.

— Még jó néhány községben várat magára a víz bevezetése.

— Mi eltudnánk végezni a munkát, de a legtöbb helyen nincs erre pénz ... Remélhetőleg mielőbb áldoznak rá, csakúgy, mint a hálózattal rendelkező települések a szennyvíz elvezetésére. Mert az ilyen jellegű lemaradás a legnagyobb. S bizony egy idő után ez is kedvezőtlen hatással lehet az ivóvízre: szennyezheti azt.

ŐSZ ELEJI NAGYÜZEM:

Segítenek a diákok a Hatvani Konzervgyárban

Kerekes PiroskW és osztálytársai a konzerves Üvegeket címkézik (Fotó: Szabó Sándor)

Az idei íatrevet is munkával kezdik a középiskolás hatvani diákok. Minden évben segítenek a Konzervgyár exporttervének teljesítésében. Üvegeket törölget- nék, címkéznek, kartondobozokat hajtogattalak, csomagolnak. Az újhaitvand Gimnázium és Vasútforgal- mi Szakközépiskola diákjai — naponta 400-an — a

hét végéig vegyes vágott savanyúságból több minit 400 vagonnal -készítettek elő Szovjetunióba induló exportra és 6 vagont belf öldi kiszállításira. A szorgos munkával megkeresett forintokat a negyedikesek a ballagási összegek enyhítésére, a többdék év végi osztálykirándulásokra fordít- ) ják.

Tanévnyitó az oktatási igazgatóságon

Hétfőn délelőtt Egerben, az MSZMP Heves megyei Bízott á ,ának Oktatási Igazgatóságán tanévnyitót tai- tottak Ez alkalomból az egyéves pártiskola hallgatóit Bóta Albert igazgató köszöntötte és ismertette a tanév feladatait A héten az esti egyetem általános tagozatain is

megkezdődik a tanítás. A jövő héten pedig a szakosító és a speciális tagozatokon lesznék tanévnyitók. Az új idényben csaknem ezerötszáz hallgató pántvezetőségi tagok, propagandisták, munkásók, értelmiségiek tanulnák, az oktatási igazgatóság különböző tagozatain.