Népújság, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-30 / 231. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. szeptember 30., péntek S. Bélyeg­A Magyar Posta a bélyeg- kibocsátási tervtől eltérően a második negyedév 5. hó­napjára tervezett bélyeg­sort és blokkot a hírközlési világév alkalmából, a ne­gyedik negyedév első hó­napjában, október 7-én hoz­za forgalomba. A hatcímle­tű, összesen húsz forint névértékű sor 360 300 foga­zott és 5700 vágott példány­ban, míg a húsz forint név­értékű blokk 248 300 foga­zott és 6800 vágott pél­dányban készült az Állami Nyomdában. Tervezője Var­ga Pál grafikusművész. A megjelenés napján első napi bélyegzés lesz. — A negye­dik negyedév terv szerint hátralevő kiadásai: Az Év­fordulók — események ’83 sorozatban 2 Ft-os, a SZOC- FILEX Moszkva, a nemzet­közi asztronautikai kong­resszus és a Babits Mihály születésének centenáriuma alkalmából kiadott bélyeg kétcímletű, 3 Ft-os névér­tékű a Karácsonyi bélyeg­pár. A szarajevói téli olim­pia alkalmából 7 címletű sor 20 Ft és 1 blokk 20+10 Ft névértékben jelenik meg. ★ Az ENSZ postaigazgatása kiadta a tervezett tizenhat bélyegből álló zászlósorát, amely Nagy-Britannia, Bar­bados, Nepál, Izrael, Ma­lawi, a Belorusz SZSZK, Jamaika, Kenya, Kína, Pe­ru, Bulgária, Kanada, Szo­mália, Szepegál, Brazília és Svédország lobogóit ábrá­zolja. A magyar zászló már korábbi kiadásban megje­lent. ★ POSTAI LEVELEZŐLA­POK: Egy forint benyomott értékű levelezőlapok kiadá­sára került sor Szőnyei György grafikusművész munkájával, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete 70 éves jubileumára, valamint Forgács Miklós grafikus- művésztől a Madách: Az ember tragédiája bemutatá­sának centenáriumára. A le­velezőlapokat százezer pél­dányban forgalmazzák. A továbbiakban Forgács Mik­lós munkája, a Zalaszent- grót kilencszáz évét kö­szöntő és Vertei József gra­fikusművész műve, Báthori István születésének 450. év­fordulója alkalmából ha­sonló címletű és példány- számú levelezőlapon. Németi V. Hazai tájon Harangtornyos Lónya Egészen északon, ott, ahol Tiszánk nevezetes nagy ka­nyarját veti. éli szerény éle­tét egy kis magyar település, Lónya. Ma legföljebb, ha a neve tűnik ismerősnek — az is nyilván a híres-neves Lá­nyai család kapcsán —, no­ha egykor jeles helység volt, és még ma is van egy olyan látnivalója, amelyre bizony büszke lehetne nem egy vá­rosunk is: a harangtorony. Lássuk előbb, mi adott rangot ennek a beregi síkon megtelepült lakhelynek? Nos, Lónya egykor, a XIII. szá­zadban Bánk bán birtoka volt. S ő nemcsak uralta, de alkalmankint ott is lakott. Ezt egyébként egy máig élő legenda is alátámasztja, amely azt hirdeti, hogy ott. Lónya közelében a Tiszában lelte szomorú halálát a me­nekülő Melinda. A falu jeles birtokosának elhunyta után hamarosan átvették a birtoklás jogát a föntebb említett Lónyaiak. Tehát az a család, amely oly sok neves politikust, közéleti embert adott a ma­gyar történelemnek. Ismereteink szerint akkor is egy Lónyai-utód parancs­nokolt a községben, amikor a román és gót stílusú öreg templom mellé azt a máig is biztosan álló remekmivű harangtornyot felépítették. Pontosan tudjuk építésének idejét, a torony bejáratával szemközti gerendán ugyanis ott a felirat: „Kakuk Imre ácsmester csinálta Bán Pé­ter legényével 1781”. Tehát akkor, amikor II. József csá­szár közismert türelmi ren­deleté megengedte, hogy a református egyházak mellé vagy fölé is épülhessenek tornyok. Ami pedig az építmény stílusát illeti, azt igazán mindenki megállapíthatja, r ^'1 aki egyszer is látott erdélyi — pontosabban erdélyi szász — templomtornyokat. Ahogy Segesváron, Nagyszebenben vagy másutt törnek az ég felé a kúpszerű sisakok, négy sarkukon egy-egy ún. fiatoronnyal, Lónyán sincs ez másként. Ez a beregi épít­mény mégis más, mint egy átlagosan szép erdélyi to­rony, hiszen — képünk ezt jól mutatja — rendkívül erőteljes, robusztus építmény; szinte középkori erődítmény­hez hasonlatos. Ezt a hatal­mas famonstrumot olyan — 35-ször 35 cm-nyi vastag — talpgerendák tartják, ame­lyekben egy fia vasszög, vagy fémkapocs sincs. És mégis szolgálnak immár több mint kétszáz esztendeje! Aki megcsodálja ezt a fiatornyos remeket, s véle együtt az öreg templom festett kazettás mennyezetét, az nyilván arra is kíváncsi, hogy kapcsolódik-e valami monda, legenda ehhez a Fel- ső-Tisza vidéki látványosság­hoz. Nos, nem sokat kell kér­dezősködni, a község öre­gebb lakói szívesen elmond­ják, hogy tornyuk öregha­rangja hajdan beszélgetni is tudott. Ha megkondították, ezt panaszolta^ „Lónyán nin­csen kenyér! Lónyán nin­csen kenyér!" Búslakodásra válasz is érkezett, mégpedig a folyó túlpartjáról, Benk- ről. Onnan ez hallatszott: „Benken sincsen! Senken sincsen!” Társalkodásukat a mezőkaszonyi társuk toldot­ta meg emígyen: „Bódog is­ten, mivel élünk? Csikkal, hallal! Csikkal, hallal!” A. L. SÉTÁK TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEINKEN A nag/visnyói kőfalak A Bükk erdőrengetegét járva, a hegy­oldalak zöldjében gyakran láthatók fehé­ren, szürkén vagy vörösen tátongó „seb­helyek”. Némelyikről az időnként fülsü­ketítő robaj kíséretében felszálló porfel­hő jelzi, hogy működő kőbánya, másokat pedig már gyógyítgat a természet. A fel­hagyott bányák omladékáit birtokba vet­ték az igénytelenebb növények, hogy elő­készítsék a terepet a „kényesebbek” szá­mára. A felhagyott kőbányák — a gyakran el­szomorító esztétikai látványon kívül — a hegység kialakulásáról, fejlődéséről, válto­zásairól mesélnek a paleontológusok és geológusok számára. Különösen értéke­sek, sokatmondóak a Nagyvisnyó közelé­ben levő kőzetfeltárások: a vasúti bevágás és a Mihalovits-kőfejtő. A vasútállomástól alig egy kilométer­nyire, a megyehatárt átszelő kanyarban a vasút mély bevágásban fut. A kőárok meredek, mintegy 30 méter hosszú és 8— 10 méter magas rézsűje számos érdekessé­get rejteget. A látványnak is megkapó kő­falon a Bükk és az Upponyi-hegység Perm korú mészkő és agyagpala egymásra te- lepültsége tanulmányozható. A kutatók 1977-ben fogták vallatóra a vasfeldúsulás- tól helyenként barna palát s a Karbon korszak kőbe rejtett üzeneteit találták meg benne. A megkövesedet tengeri liliomok, magános koraitok és ezernyi ősrák mel­lett — bár sokkal kisebb mennyiségben — páfránj maradványok is előbukkantak, sői, olyan állatok kövületei is láthatók itt, amelyek ma már nem tagjai bolygónk élővilágának, ugyanis a földtörténeti ókor végén kihaltak. Közülük legfigyelemre­méltóbbak a pincékben mindenütt látható ászkarákokhoz (népies nevük: pincebogár) hasonló háromkaréjú ősrákok, amelyek az ókorban a sekély tengerek iszapos fene­kén óriási tömegben éltek. Az előkerült állati ősmaradványokból arra következ­tethetünk, hogy mintegy 300 millió évvel ezelőtt, a Karbon időszak második felé­ben e területet tenger borította. A tenger által elöntött területeken üledékes kőze­tek halmozódtak föl, nevezetesen agyag­pala és mészkő. A kőfalon látható pala tetőfedésre kiválóan alkalmas. A környék­béli falvak idős házainak tetején még nap­jainkban is megfigyelhető. A vasútállomás közelében levő Mihalo- vits-kőbányában a földtörténeti ókor fia­talabb időszakának emlékei tanulmányoz­hatók. A régi kőbánya falában és a csatla­kozó kőzetkibúvásokban szokatlan színű — a pados kifejlődésű fekete mészkő fi­gyelhető meg. A néha gyengén bitumen- szagú fekete kődarabokról talán még a gyakorlott természetjáró sem gondolná, hogy mészkő, hiszen e. kőzet leggyakrab­ban fehér színű. Itt az egykori sekély ten­ger elzáródó lagúnáiban, a rothadó szer­ves anyagokból keletkezett bitumen keve­redett össze a mésziszappal és színezte azt feketére. A kőbánya fala ősmaradványok­ban is gazdag, különösed szép rajzola­túnk az átkristályosodott csiga- és kagyló­vázak. A kőfalak oktatási és tudományos je­lentősége felbecsülhetetlen, ezért azokat 1982-ben környezetükkel együtt termé­szetvédelmi területté nyilvánították. Nagyvisnyó az Eger—Putnok vasútvonalon, illetve autóbusszal könnyen megközelít­hető. Dr. Kárász Imre Emléktúra - természetbarátoknak Szak- szervezeti napok kulturális és sportműsorral Változatos kiállítások Megyei műsorkalauz Túrajavaslattal kezdjük most is hét végi ajánlatun­kat. Az Eger városi Termé­szetbarát Szövetségtől érke­zett ez alkalommal a meghí­vó, amit szívesen továbbí­tunk olvasóinkhoz, miután kellemes programmal biztat. A résztvevők ugyanis a ré­gi sporttárs, Diviaczky Gyula emlékének tiszte­legve vasárnap Szilvásvá­radról a Bácsó-völgyön, Ba­csó-kerten, Kelemen-székén keresztül, a katonasírok vo­nalán Bélapátfalváig tartó tíz kilométeres szép bükki szakaszon élvezhetik az őszi erdei séták örömeit. Mind­azokat, akiket érdekel az emléktúra, az egri nagy vas­útállomáson várják október 2-án reggel, hogy Gyulai István vezetésével a 7.15-ös vonattal indulhassanak is. Visszafelé — a tervek sze­rint — a 14.22-es járattal jönnek a cementgyári meg­állótól. Szabadtéri szórakozásra csábít a helyi városgondozási üzem gyöngyösi sportnapja is — már szombaton 9 óra­kor — a városi pályán, a szakszervezetek egyhónapos rendezvénysorozatában. Míg a Heves megyei Gabonafor­galmi és Malomipari Vállalat sporttelepén ma délután 14 órától az ÉDOSZ hirdet ku­panapot a kispályás labda­rúgóknak. Ugyancsak a szakszervezeti napok programjához kap­csolódik, de más jellegű kel­lemes, hasznos időtöltést ígér az SZMT székházában mától látható kiállítás az „Életünk” c. mozgalmi fotópályázat anyagából munkanapokon 8—18 óra között. Miként a Gyöngyösi Játékszín bemuta­tója 18 órától a Mátraalji Szénbányák vállalati tanács­termében, vagy délelőtt 10- től a gyermekeknek szánt „Aranyszőrű bárány” c. a műsor a füzesabonyi kul- túrházban. Még mindig a mai napnál maradva: Hevesen, este fél 8-tól hangversenyt tartanak a művelődési központ nagy­termében a zenei világnap alkalmából a helybeli taná­rok, a Marenzio ének-kvin­tett, a járási pedagóguskó­rus, valamint az egri Ifjúsági Ház ének-kvintettje fellé­pésével. Egerben a már említett szakszervezeti fotókiállításon kívül az érdeklődők az ipari szakmunkásképzőben megte­kinthetik Sebestyén Sándor­nak, a firenzei Dante-bien- nálén díjazott fiatal szob­rásznak az érmeit, az Ifjú­sági Házban pedig a könyv- kötészet ipar- és stílustörté­neti bemutatóját is. Mit kínál az „X”? Az első olvasásra megle­pő cím valójában elég is­mert, mivel a rejtélyes „X” az Iparcikk Kölcsönző és Szolgáltató Vállalat emblé­mája. A Pacsirta u. 2. szám alatti egri fiók mintegy há­rom hónapja áll a lakosság szolgálatára. Elsősorban a háztartási munka könnyíté­sét szolgáló tartós fogyasz­tási cikkeket kölcsönöznek itt, de csecsemőmérlegek és gyermekápolási eszközök is állnak a kismamák és papák rendelkezésére. Színes a kí­nálat hét végi és őszi nagy- takarításhoz szükséges sző­nyegtisztító, vagy éppenség­gel kertápolási kisgépekből is. Mivel itt van már a szü­reti szezon, a szőlősgazdák megtalálhatják a darálókat és présgépeket egyaránt, és ha a szüret örömteli perceit meg akarják örökíteni: megtehetik a kikölcsönzött fotófelszerelésekkel. A szabad idő hasznos és kellemes eltöltését is előse­gítik azzal, hogy két hónap­ra színes televíziót bocsáta­nak az igénylők rendelkezé­sére. Ha valaki annyira megszereti, hogy nem kíván megválni tőle, a használati díj leszámításával meg is vásárolhatja a készüléket a vállalattól OTP-részletre. ősi szokás szerint a hét vége a családi ünnepeké, ezért említjük még, hogy: a vendéglátáshoz szükséges étkészletek és evőeszközök is kölcsönözhetők ugyanitt. összeállította: Gyóni Gyula Játékos szombatok Egerben Az egri Megyei Művelő­dési Központ — a hagyo­mányokhoz híven — októ­bertől ismét megindítja já­tékos gyermekfoglalkozás - sorozatát. Szombatonként a megyeszékhely két lakóte­lepének iskoláiban — a 6­osban és a 8-asban — kelle­mes kikapcsolódás várja a kisdobosokat és az úttörő­ket. Október elsején Pataki Tibor készíttet velük ötle­tes papírcsodákat, nyolcadi- kán Dimény Judit tart ne­kik hangszerbemutatót, 15- én a népszerű ifjúsági író, Balogh Béni találkozik ve­lük, s felidézi Heves megye mondáinak világát, 29-én Bai Imréné népművész avatja be őket a kosárfonás műhelytitkaiba. Ami igaz, az igaz VÍZSZINTES: 1. Régi mondás, örök értékkel. 12. Noha. 13. Olajfa. 14. Vesz­tegel. 15. Rudakra állított szalmatetejű szénaszín. 16. Háromszoros. 17. Megszólí­tás. 18. Szoknyadivat. 20. Az érem egyik oldala. 21. Vízi növény. 22. „ ... kérdez” (Ady). 23. Asszonyjelölt. 25. Hamis. 27. A vízszintes 1. számú sor kettős betűje. 28. Szolmizációs hang. 29. Min­den részletre kiterjedő. 31. Régi orosz súlymérték. 34. Országutak kísérője. 35. Gyógyszer. 27. „Háború és . .." (Dosztojevszkij). 40. Bolt. 42. Egy kevéssé. 43. írásjel. 45. Papagájnév. 47. Sérülés. 48. „A ... Robur” (Verne). 49. KR. 50. A nit­rogén és a kálium vegyjele. 52. Időmeghatározás. 53. Ak­tákon látható rövidített jel­zés. 54. Tő — sürgönynyel­ven, 56. A mai telefon ősé­nek feltalálója. 58. „ ... fok”, Izland ény-i csücske. 59. A kripton vegyjele. 60. Kár­tyajáték. 61. Üveggyáráról ismert helység. 62. Lószer­szám. 64. Alul. 65. USA- állam. FÜGGŐLEGES: 1. 1926­ban léghajón repülte át az Északi-sarkot. 2. Megvásá­rolható. 3. Borfajta. 4. Leg­főbb tudományos intézmé­nyünk névjele. 5. Igeképző. 6. Becézett Dóra. 7. Baki az írásban. 8. Ország a Hima­lája hegyláncai között. 9. Hamis. 10. Kabát része! 11. Fertőző betegségek ellen­szere. 12. Tanulságos régi mondás. 19. Az örmény fel­föld legmagasabb hegytö­mege. 23. Helyhatározó név­utó. 24. „ ... kódex” (nyelv­emlék). 26. Népi hangszer. 30. Saját kárán tanuló. 31. Olasz folyó. 32. Délceg. 33. Felcicomázott. 35. Sportesz­köz. 36. Egyforma betűk. 38. Egyszerű gép. 39. Kerek szám. 41. Becenév. 44. Házi­állat. 46. E helyen. 48. Dur­va posztó. 49. Így hívták ré­gen a kórházat. 51. Fedetlen istálló. 52. Mozdulatlan. 54. A világ egyik leghíresebb bortermő helye. 56. Gön­gyöleg. 57. Sok szeme van. 58. Schuibert-dal. 61. Igor ... -Ovanes zjan, világrekorder szovjet atléta. 63. Mint a vízszintes 52. számú sor. 65. Biztatás. ★ Elmúlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Ősz húr­ja zsong, jajong, búsong a tájon, s ont monoton bút konokon és fájón ...’ A he­lyes megfejtésért — sorso­lással — a következők kap­ják könyvjutalmainkat: Adám Rudolf né (Erdőtelek), Bakacsi Ernő (Eger), Erényi Tibor (Mezőnyárád), Szilágyi Agnes (Eger) és Vincze Zol­tánná (Szilvásvárad). Gratu­lálunk! A könyveket pos­tán küldjük.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom