Népújság, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-28 / 229. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. szeptember 28., szerda 2. Hazánk vendége A grenadai miniszterelnök Maurice Bishop, a Grenadai Népi Forradalmi Kormány ! elnöke, ; hadügy-, egészségügyi és belügyminiszter, az Üj Mozgalom Párt (JEWEL) elnöke 1944. május 29-én született Gre- nadán. Felsőfokú tanulmányait Angliában, a Londoni Egyetemen tvégezte, ahol 1966-ban kapta meg ügyvédi diplomáját. Fiatal korától aktívan részt vett különböző haladó diákszervezetek tevékenységében. A diák Maurice Bishop gondolkodására nagy hatással voltak az akkori időszak gyarmatosításellenes harcai, Ghana függetlenné válása, az afrikai és karibi független államok létrejötte, Nkrumah, Fidel Castro és Che Guevara tevékenysége. Londoni tartózkodása idején alaposan tanulmányozta a század legnagyobb politikai teoretikusainak r— köztük Leninnek — müveit. Bishop 1970-ben tért visz- sza Grenadára, ahol 1973- ban az Űj Mozgalom Párt (JEWEL) megalakulásakor a szervezet titkárává választották. E tpárt állt az élére az 1979-es népi mozgalomnak, amely elűzte az ország diktátorált. Bishop 1979. március 13. óta az Üj Mozgalom Párt (JEWEL) elnöke és Grenada miniszterelnöke. A Reagan-beszéd visszhangja Az elnöknek nagyon kevés mondanivalója volt Kedden újabb tizenkét állam- és kormányfő, külügyminiszter és ENSZ-delegátus mondott beszédet New Yorkban, az ENSZ-közgyű- lés 38. ülésszakának általános vitájában. Folytatódott a különböző országok állam- és kormányfőinek Indira Ghandi által kezdeményezett nem hivatalos találkozója, amelyen részt vesz és kedden a késő esti órákban mond beszédet Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Mindkét reprezentatív tanácskozás figyelmének középpontjában világosan két kérdés áll: a megromlott nemzetközi helyzet javításának lehetősége és a fejlődő országok növekvő mértékben hátrányos gazdasági és pénzügyi helyzete, amelyen semmit sem változtatott az Egyesült Államokban mutatkozó fellendülés. Ezeket a kérdéseket érintette beszédében Indira Gandhi miniszterelnök is, aki a nem hivatalos magas szintű eszmecsere kezdeményezője volt. Mindenekelőtt az általános és teljes leszerelés New Yorkban már-már feledésbe vesző eszméjének megvalósítását sürgette, aláhúzva, hogy az egész fejlődő világ növekvő nyugtalansággal figyeli a konfrontáció fokozódását. Ami miatt „a nemzetközi béke egész szövete szüntelen túlfeszített- ségnek van kitéve”. A libanoni tűzszünetet üd.- vözölve Gandhi asszony nem mulasztotta el kiemelni, hogy a jelenlegi libanoni nehézségek gyökerét az elmúlt évi izraeli agresszióban kell keresni. A közel-keleti kérdés megoldásának alapja, mondotta, az izraeli agresz- szió megszüntetése. Gandhi a közép-amerikai helyzetről szólva szintén a nyugati tömb álláspontjával ellentétes pozíciót foglalt el a namíbiai kérdésben, amelynek megoldását „nem lehet nagyhatalmi érdekek miatt halogatni”. A fejlődő országok gazdasági problémáiért az indiai kormányfő szerint „az idejét' múlt egyenlőtlen nemzetközi monetáris és pénzügyi rendszer” hibáztatható elsősorban. Az ENSZ-közgyűlés üléstermében szólalt fel kedden délelőtt az általános politikai vita keretében Daniel Ortega Saavedra, a nicara- guai nemzeti újjáépítési kormány egyik vezetője. A ni- caraguai vezető rámutatott, hogy azokért az erőszakcselekményekért, amelyek országban napról-napra történnek, kizárólag az Egyesült Államokat terheli a felelősség. Reagan elnöknek az ENSZ-ben elhangzott beszédéről szólva amerikai politikai kommentátorok megállapítják: az elnöknek nagyon kevés mondanivalója volt. Fegyverzetkorlátozási „kezdeményezései” nem változtattak a lényegen: a NATO még halasztani sem hajlandó az amerikai rakéták Európába telepítését. Egy magas rangú amerikai hivatalnok azt mondta: a NATO megállapodás esetén hajlandó lenne százzal kevesebb rakétát telepíteni Európába, mint amennyi a szovjeteknek van. Ezt sokan engedményként fogták fel, holott csak arról van szó, hogy Washington „lemond” az Ázsiában lévő szovjet közepes hatótávolságú rakéták európai ellentételéről. Némely amerikai megfigyelők az amerikai javaslatot úgy próbálják értelmezni, hogy Washington „burkolt formában” hajlandó a brit és a francia rakéták bevonására a tárgyalásokba. Shultz külügyminiszter azonban hétfőn a Waldorf Astoria Hotelben tartott sajtóértekezletén kifejezetten tagadta ennek az értelmezésnek a létjogosultságát. WEINBERGER PERINGBEN Amerikai fegyverek Kínának? Csao Ce-jang kínai miniszterelnök elvben nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Kína fegyvereket vásárol az Egyesült Államoktól. „Amennyiben az Egyesült Államok kész fegyvereket eladni nekünk, s nekünk ezekre szükségünk van, megrendelhetjük magunknak őket, nem zárnám ki bizonyos fegyverek megvásárlásának lehetőségét. Nemzetvédelmünk korszerűsítésében elsősorban saját erőfeszítéseinkre támaszkodunk. Egy ilyen nagy ország esetében, mint amilyen a mienk, egyszerűen lehetetlen a nemzetvédelem korszerűsítése fegyverek vásárlásával” jelentette ki Csao Ce-jang. A miniszterelnök megismételte, hogy Kína független külpolitikát folytat, egyetlen nagyhatalomhoz, vagy hatalmi csopontosulás- hoz sem köti magát, „a nemzetközi kérdésekben Kína saját független álláspontot alakít ki, minden egyes eset jó, vagy rossz oldalától függően”. Csao Ce-jang is úgy vélekedett, hogy az elmúlt hónapokban a javulás jelei mutatkoztak Kína és az Egyesült Államok viszonyában. Egyben bejelentette, hogy valószínűleg csak jövő tavasszal kerül sor amerikai látogatására, illetve Reagan elnök kínai útjára. Mindazonáltal Tajvan kérdését Csao Ce-jang a viszony fejlődését gátló egyik akadálynak nevezte és sürgette Washingtont: tartsa magát a két ország tavaly augusztus 17-én kiadott közös közleményének elveihez, csökkentse, majd szüntesse be Tajvanra irányuló fegyverszállításait Külpolitikai kommentárunk Új köntösben AZ AMERIKAI ELNÖK ismét a béke elszánt hívének matatta magát — ezúttal a nemzetközi élet egyik leginkább reflektorfényben álló fórumán, az ENSZ-közgyűlés szónoki emelvényén. Csakhogy amit mondott, s ahogy mondta, az a jelek szerint nem sokat változtatott az eddigi washingtoni állásponton. Moszkvából hivatalos nyilatkozat még nem hangzott el,az első visszhangok azonban meglehetősen borúlátók. Ügy értékelik a Reagan által „fontos fegyverzetcsökkentési kezdeményezésnek” beállított amerikai javaslatokat, hogy azok csak igen csekély mértékben térnek el az eddigiektől, a legfontosabb kérdésekben pedig gyakorlatilag semmi változást nem mutatnak. Egy megfogalmazás szerint az „új” reagani javaslat nem egyéb, mint a jól ismert — s a Szovjetunió számára köztudottan elfogadhatatlan — nulla-változat más köntösbe öltöztetése. Mit is tartalmazott hát Reagan beszéde? A legfontosabb talán, hogy az USA zárkózik el attól, hogy a közép-hatótávolságú európai atomfegyverek csökkentésébe az amerikai repülőgépeket is bevonják. Köztudott, hogy e kategóriában jelentős a nyugati fölény Európában, s erről eddig Washington nem volt hajlandó tárgyalni. Annál inkább a rakétákról, amelyeknél az amerikai kormány következetesen a Szovjetunió „túlnyomó fölényére” hivatkozik. Csakhogy a fölény sokszori hangoztatásánál nem veszik figyelembe Nagy-Britannia és Franciaország hasonló kategóriájú fegyvereit, amelyek pedig ugyancsak a potenciális ellenfél, a Szovjetunió területére vannak irányozva. Nos, ebben a kulcsfontosságú kérdésben mit sem változott az amerikai álláspont. Reagan csak annyit mondott, hogy kormánya átgondolja „a csökkentés után megmaradó rakéták összetételének kérdését”. AZ ELSŐ AMERIKAI KOMMENTÁROK közül néhány úgy vélte: ebbe a megfogalmazásba beleférhet az a gondolat, hogy egy genfi megállapodásban a telepítendő eurorakéták számát a brit és francia eszközök figyelembevételével szabják meg. Erre azonban mindeddig semmilyen tény nem utal. Annál inkább az ellenkezőjére. REAGAN JAVASLATÁNAK harmadik eleme a lemondás arról, hogy a Szovjetunió ázsiai területein elhelyezett kközép-hatótávolságú rakétáit számításba vegyék Genfben. Ezekről azonban eleve nem lehet szó, hiszen a sokszor hangoztatott amerikai álláspont szerint is e tárgyalásokon az európai egyensúlyt kellene elérni. Mindebből körvonalazódik, hogy a washingtoni magatartás valamit változott ugyan, de kétségkívül nem jelentősen. Az év vége, s a kilátásba helyezett telepítés azonban közeledik. A veszély akkor nő miig, ha a mostani — a megnyugtató egyezményhez kicsi — előremozdulást a Reagan-kormány- zat utolsó szavának szánta. Avar Károly A Római Klub Élelmiszer hatmílliárd ember számára Szeptember 27. és 30. között Budapesten tartja ülését a Római Klub a föld lakóinak Jövője szempontjából rendkívül fontos témakörről: a világ; élelmiszer-ellátásának kérdéseiről. Mi is a Római Klub? Ali Nasszer Mohammed Moszkvában Rövid munkalátogatásra kedden Moszkvába érkezett Ali Nasszer Mohammed, a Jemeni Szocialista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság állam- és kormányfője. A vendéget a repülőtéren Nyi- kolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Borisz Ponomarjov, az SZKP KB PB póttagja, a Központi Bizottság titkára fogadta. Tűzszünet Bár kedden szembetűnen megszilárdult a hétfő reggeltől érvényben lévő libanoni tűzszünet, és az élet kezd visszatérni a „rendes” kerékvágásba, Bej rútban általános a meggyőződés, hogy a politikai kibontakozás gyorsaságától függ a fegyvernyugvás sorsa, időtartama. A forgalom, az üzleti élet megélénkülése mellett a bizakodás jele, hogy emelkedett a libanoni font árfolyama. A különböző frontszakaszokon szemben álló felek — egyfelől a libanoni hadsereg és a falangista milíciák, másfelől a drúz és a Eurorakéta-tárgyalások Kedden Genfben az európai közepes-hatótávolságú fegyverzetek korlátozásáról folytatott tárgyalásokon teljes ülést tartott a szovjet és az amerikai küldöttség. GROM1KOCHNOUPEK TALÁLKOZÓ Kedden Moszkvában befejeződtek Andrej Gromiko, szovjet és Bohuslav Chnou- pek csehszlovák külügyminiszter megbeszélései. síita fegyveresek — teljes harckészültségben maradtak, sőt sietős intézkedéseket tesznek állásaik megerősítésére, egységeik kiegészítésére, fel- frissítésére. Aggasztó fejlemény, hogy elhalasztották a tűzszüneti vegyes bizottság kedd reggelre meghirdetett első ülését. Az ok: nézeteltérések támadtak a tanácskozás színhelyét és a bizottság összetételét illetően. Kormány- források szerint több ENSZ- megfigyelőre volna szükség a különböző frontszakaszok ellenőrzésére. Az 1960‘as évek végén egyre szélesebb körben tudatosodott az a felismerés, hogy fokozatosan szükségessé válik egy olyan ún. világmo- dell megalkotása, amely kísérletet tesz a termelés egész földet átfogó szabályozására. A világgazdaságban észlelt válságtünetek hatására az emberiség jövőjéért érzett aggodalom egy sajátos „probléma-tudatot” alakított ki. Egyre világosabban látszott, hogy nem az egyes országokban elszigetelten jelentkező problémákról van szó, hanem egy általános válság különféle megnyilvánulásairól. 1968 áprilisában harminc neves különböző nemzetiségű tudós, társadalmi személyiség és több nagy nemzetiségű tudós, társadalmi személyiség és több nagy nemzetközi vállalkozás vezetője a Római Akadémián tartott fogadás után összegyűlt Aurelio Pecceinek az Olivetti cég alelnökének, a Fiat cég igazgatósági tanácsa tagjának a házában, hogy megvitassák „az emberi társadalom fejlődésének baljós perspektíváit, és kicseréljék gondolataikat arról, hogy mit tehet egy ilyen kis csoport é távlatok jobbítása érdekében”. így kezdődött a Római Klub működése. A Római Klub főként tudományos jövőkutatások szervezésével foglalkozik, amelyben a tudomány különböző területeit képviselő szakemberek vesznek részt. A Római Klub előtt két fő feladat megoldása lebeg: „az emberiség előtt tornyosuló nehézségek hitelesebb és mélyebbre ható feltárása, és e munka eredményeinek terjesztése, valamint a jelenlegi helyzettel megbirkózni képes stratégiák, intézményrendszer elfogadásának és jóváhagyásának a segítése”. E kutatásokat nagy nemzetközi vállalkozások és alapok hozzájárulásából finanszírozzák és eredményeit a Római Klub jelentése elnevezésű kiadványok formájában hozzák nyilvánosságra. Az első jelentés a növekedés határai címet viselte. Az 1972-ben napvilágot látott (amelyet M. D. Meadows és munkatársai állítottak össze) célja az volt, hogy a különböző válságtünetek magyarázatát adják meg. Ez az ún. Globális modell tartalmazta a hírhedt zéró-növekedés elméletét, amely szerint minden termelőtevékenységet az adott, szinten be kell fagyasztani. Az 1974-ben kiadott második jelentés a „túlélés stratégiájával” foglalkozott. E szerint nem általában a növekedést, hanem az egyes országok egyenlőtlen fejlődését kell korlátozni. A 3. jelentés a Nobel-dí- jas Finbergen nevéhez fűződik. A nemzetközi gazdasági rend átalakítása címen 1976-ban jelent meg. Lényege, hogy az emberiség fő gondját a fejlett és a fejlődő országok közötti fejlettségbeli különbségek mérséklésével lehet enyhíteni, illetve megoldani. A Tinbergen-jelentés a fő témája a mostani budapesti ülésszaknak. A különböző tőkés, szocialista, fejlett és fejlődő országból érkező hetvenöt tudós megvitatja az éhező 400—500 millió problémáját, és cselekvési programot fogadnak el, javaslatot tesznek az egyes kormányok, nemzetközi szervezetek számára. Nyomuk veszett ...az északír szökevényeknek Kedden az északír rendőrségnek egyetlen börtön- szökevényt sem sikerült kézre kerítenie. Akárcsak előző nap, a Maze-ibörtön 38 szökevénye közül 21 még mindig szabadlábon van — dacára a példa nélkül álló, egész Észak-lrországra kiterjedő embervadászaitnak. A londoni rádióban megszólaltatott helyiek szerint a tartomány útjain legfeljebb 1—2 kilométert lehet haladni anélkül, hogy a gépkocsik rendőri és katonai ellenőrző osztagokba ne ütköznének. A nagyvárosokban még ennél is szűkebb a járművek szabad mozgásterülete. Közben Sir James Hennessey, a brit börtönök főfelügyelője, a szökés körülményeinek kivizsgálására kirendelt bizottság vezetője megkezdte a Maze-börtön illetékeseinek meghallgatását. Az északír protestáns pártvezetők szeretnének „együttműködést” rábizonyítani a hatóságokra a szökevényekkel. Belfastban azt suttogják, hogy a „szökésbiztos” börtön „szitává válása” csakis a büntetésvégrehajtási illetékesek közreműködésével történhetett i meg. Emelkedett a libanoni font árfolyama