Népújság, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-23 / 225. szám
/ AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kádár János hazaérkezett Helsinkiből Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön hazaérkezett a Finn Köztársaságból, ahol Mauno Koivistónak, a Finn Köztársaság elnökének meghívására tett hivatalos látogatást. Kádár Jánost és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Horn Gyula, a KB külügyi osztályának vezetője, Horváth István belügyminiszter, Pullai Árpád közlekedési miniszter és Roska István külügyminiszter-helyettes fogadta. Jelen volt Mikko Jokela, a Finn Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (A látogatás befejező napjáról szóló tudósításunk a 2. oldalon olvasható.) Nyitot- tabban Vonzó, csillogó paloták — düledező, jobb híján használt gazdasági épületek, s a két véglet között: utolsó pillanatban felújított, vagy rég épített, már elavult házak sorakoznak. Ilyenek ma művelődési otthonaink, vegyes felszereltséggel, gyakran még ve- gyesebb színvonalú szakmai irányítással. Közművelődési kínálatuk, s ebből, valamint a feltételekből eredően vonzásuk is nagy szóródást mutat. Az viszont általános tapasztalat — felmérések adatai bizonyítják —, hogy ezeket az intézményeket az össznépességnek csak elenyészően kis hányada látogatja rendszeresen. Szélsőségesen vélekedők szerint a hálózat jelenlegi formájában, mai adottságaival teljesen elavult, túlélte önmagát, nem lehet vele mit kezdeni. Az ilyen ítélet azonban a létező tárgyi hiányosságok, kedvezőtlen személyi feltételek — szakképzetlenség, fluktuáció — ellenére sem elfogadható. Szakmai tanácskozáson hangzott el, hogy a gondok elemzésekor kitűnő diagnoszták sokaságát vonultatjuk fel, de annál kevesebbet, amikor a terápia megjelölésére kerülne sor. Valóban nem köny- nyű a feszesebb gazdasági körülmények között — amikor a művelődésre is kevesebb pénz jut — megtalálni a kibontakozás módozatait, de nem is lehetetlen. A korábbinál rugalmasabb szemléletre, az életmód, a szokások, az igények változását nyitottab- ban felfogó gondolkodásra és cselekvésre van szükség a közművelődés hivatott szakembereinek körében is. Követni kell és lehet azokat a változásokat, amelyek gazdasági életünkben az elmúlt másfél évtizedben végbementek, s hasznosítani az ott felgyülemlett tapasztalatokat. Lépést kell tartani művelődési házainknak is a hatáskörükben végbemenő társadalmi folyamatokkal. Szükségszerű ismerni, hogy mi mozdítja az ott élő embereket, érzékelni, fel- karplni a külső kezdeményezéseket. Jó néhány kipróbált új módszer — „nyitott házak”, kis településen, lakótelepen, lépcsőházban szerveződött öntevékeny, kötetlenebb közösségek, falusi komplex művelődési intézmények — eredményei igazolják, hogy vannak járható útjai a hatékonyabb közművelődési munkának. És a hagyományos formák mindegyikét is hiba lenne értékeik megőrzése nélkül, egy füst alatt életképtelennek nyilvánítani. Kétségkívül nagyobb felelősséget, önállóbb gondolkodást feltételez a sikeresebb módszerek felkutatása és alkalmazása, mint sablonok követése. De a nyitottság, az állandó megújulás, a változások gyors érzékelése a közművelődésben is ugyanolyan szükségszerű követelmény, mint az élet más területein. Virágh Tibor KÖZVETLEN KAPCSOLAT BUDAPESTTEL Számítógép a tervezésben Losonczi Pál New Yorkba utazik Íme a rendszer: a VT 20 Videoton kisszámítógép, a három terminál és a két bolgár gyártmányú mágneslemezes adattároló (Fotó Kőhidi Imre) Mintegy fél éve a Heves megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomáson számítógépet állítottak munkába. A több mint kétmillió forintos beruházás üzempróbája már megkezdődött. A gépet és kiegészítő berendezéseit egy háromtagú csoport üzemelteti. Kovács István igazgató, tájékoztatójában elmondta, hogy a számítógépes agrokémiai adatfeldolgozás előkészítése már évekkel ezelőtt megkezdődött. Hat éve bízták meg az állomást az észszerűbb tápanyaggazdálkodás lehetőségeinek vizsgálatával, s azóta fokozatosan értek a számítógép alkalmazásának feltételei. A feldolgozásra kerülő adatok három forrásból erednek. Közülük az egyik leglényegesebb a három- évenként kötelező talajtáp- anyag-vizsgálat. Ennek bevezetéséhez elengedhetetlen volt az egységes műszerparkra és módszertani elvekre alapozott talajlaboratóriumok országos hálózatának kiépítése. A szaktanács- adás egységesített módszere is több korábbi gond megszűnését tette lehetővé. Az új, korszerűsített táb- latörzskönyv bevezetése — gazdag adatanyagával — szintén előfeltétele volt a számítógépes adatfeldolgozás elkezdésének. Ezen információs csatornák adatait táplálják a számítógépbe, amely az agrokémiai és számítástechnikai szakemberek közreműködésével sok — a gazdálkodást érzékenyen érintő — kérdés megoldásához tud segítséget adni. A termőhelyi adottságoknak megfelelő termelői szerkezet és fajta, agrotechnikai és agrokémiai eljárások kiválasztása olyan kérdés, amely egy-egy mezőgazdasági üzem gazdálkodását alapvetően befolyásolja. Minderről és a további tudnivalókról Kiskéry Rezső, főmérnök mond még részleteket. — A Heves megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás számítógépe közvetlen kapcsolatban áll a budapesti számítóközponttal, megkönnyítve ezzel az országos tervezés munkáját, elősegítve a mezőgazdasági termelés ésszerűbb területi elhelyezését is. A számítógépes agrokémiai adatfeldolgozás most van születőben, az első nagyobb munka a megye 1983- as kalászos gabona termés- eredményeinek feldolgozása lesz. A -szakemberek szerint a jövőben a legkülönbözőbb feladatok megoldására lehet igénybe venni a gépet, amely garancia - a beruházás megtérülésére, a mezőgazdaság hatékonyságának további növelésére. A számítógép ugyan nem helyettesíti az embert, hiszen ő vonja le a végső következtetéseket. Megszabadít viszont egy sor gyöt- relmes számítási munkától, s lehetővé teszi olyan bonyolult adatfeldolgozások elvégzését, melyekre a hagyományos módszerek már alkalmatlannak bizonyulnak. Losonczi Pál, az Elnöiki Tanács elnöke szeptember 25-én, vasárnap New Yorkba utazik, ahol részt vesz Indira Gandhi indiai miniszterelnök, az el nem kötelezett országok mozgalma soros elnöke Csütörtök az utolsó szakmai nap volt a BNV-n, így a korábbiaknál egy dél- előttel hosszabb idő állt a kiállítók rendelkezésére üzleti tárgyalásaikhoz, szakmai megbeszéléseikhez. Elsőként a Budapesti Harisnyagyár kiállítói rendeztek sajtótájékoztatót. Szu- rovecz Belőné vezérigazgató elmondotta, hogy a BNV- n 32 újdonságot mutattak be, s ebből 29-félét megrendelt a belkereskedelem. A MAHART Balatoni Hajózási Üzemigazgatóság sajtótájékoztatóján különféle saját fejlesztésű vitorlás csónakokat mutattak be. Mint mondották, közülük a négyszemélyes Pillangó II. a sztár, amely egy családnak is elegendő. Nem utolsósorban nagy előnye, hogy viszonylag olcsó, 39 500 forint, OTP-hitelre is vásárolható. Az építőiparban felhasználható textíliákat állította idei vásári kiállításának középpontjába a Temaforg. Lukács Béla igazgató sajtó- tájékoztatóján azokról a megbeszélésekről számolt kezdeményezésére összehívott állam- és kormányfői találkozón. Losonczi Pál New York'i 'tartózkodása idején részt vesz az ENSZ-közgyű- lés 38. ülésszakának munkájában is. (MTI) be, amelyeket építőipari szakemberekkel folytattak a BNV-n. A szovjet kiállítók közül ezúttal a Novoexport külkereskedelmi vállalat képviselői tartottak szakmai megbeszélést magyarországi partnereikkel, a kül- és belkereskedelmi, valamint ipari vállalatok szakembereivel. A Novoexport által bemutatott kézműipari termékek, iparművészeti alkotások, valamint a neves szovjet porcelángyárak termékei megnyerték a magyar kereskedők és a vásárlátogatók tetszését. A Motokov csehszlovák külkereskedelmi vállalat szabadtéri bemutatóján ünnepélyesen átadták a Magyarországra szállított kétszázezredik Skoda személy- gépkocsit Németh István budapesti lakosnak. A Nestle cég csütörtökön is folytatta üzleti tárgyalásait magyarországi partnereivel. Elsősorban a kooperációk továbbfejlesztésének lehetőségeiről tárgyaltak. Utolsó szakmai nap a BNV-n Védnökség az új Nemzeti Színház felépítésére A ' * / Tájékoztató az adomány módjáról A Minisztertanács — a párt vezető testületéinek korábbi állásfoglalása és a társadalom széles köreiből kiinduló kezdeményezés alapján — határozatot hozott az új Nemzeti Színház felépítésére. A kormány egyetértett azzal, hogy — a központi keretek biztosítása mellett — az építkezés széles körű társadalmi összefogással valósuljon meg. A Hazafias Népfront, a Magyarok Világszövetsége, a Magyar Színházművészeti Szövetség, a Magyar Írók Szövetsége és a Magyar Építőművészek Szövetsége közös felhívással fordult a hazai és a külföldön élő magyarsághoz: mindenki tehetsége szerint járuljon hozzá a felépítéshez. A minden bizonnyal sok támogatót, ötletet, felajánlást eredményező nemes akció összefogására, elvi irányítására csütörtökön védnökség és operatív bizottság alakult a Parlamentben. A 75 tagú testület elnöke Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke; alelnöke Kö- peczi Béla művelődési miniszter; titkára, és az operatív bizottság vezetője Dre- cin József művelődési államtitkár. Losonczi _Pál az alakuló ülést megnyitó beszédében, egyebek között elmondotta. — Fejlett kultúrával, színházművészettel rendelkező országoknak többnyire van olyan színháza, amely művészi munkája, társulata, de épülete, működési feltételei alapján is a jobbak között a legjobb szerepét tölti be. Közép-Kelet-Euró- pában túlnyomórészt Nemzeti Színháznak hívják az ilyen műhelyeket, utalva ezzel a nemzeti kultúrában vállalt szerepükre. Feladatuk, hivatásuk a nemzeti nyelv művelése, a nemzeti drámairodalom felkarolása, a világirodalom nagy értékeinek felmutatása, a legjobb színművészek alkotói közösséggé szervezése. Ezért a nemzeti színházakat a létrehozó társadalmak, államok előjogokkal és rangos feladatokkal ruházzák fel, megkülönböztetett épületeket emelnek és működtetnek számukra. A védnökség elnöke ezután arról szólt, hogy mióta az első világháború előtt, egy spekuláció miatt, lebontották a nemzet első színházát, azóta az intézmény csak ideiglenes otthonokra talált, melyekben nem valósulhatott meg egészében a nemzeti színházi gondolat. — Ezért jelentkezett a sürgető óhaj a magyar közvéleményben — folytatta Losonczi Pál —, hogy az ország fővárosában a nemzet színházának állandó, végleges otthona épüljön. Az igény hangjából ki lehetett hallani az áldozatkészséget és áldozatvállalást is, mintha a közvélemény azt is szükségesnek érezné, hogy egy ilyen nemes vállalkozásban — és épp a nehezebb időben — mutassa fel az összefogás próbáját. E vállalkozás minden bizonnyal .hatással lesz majd az egész magyar kultúrára, közművelődésre, nemzeti közérzetre, a magyar ifjúságra és a világ bármely pontján élő magyarokra — mondotta az Elnöki Tanács elnöke. Ezután Köpeczi Béla ismertette a védnökséggel az új Nemzeti Színház főbb építészeti jellemzőit. A Nemzeti Színház részletes beruházási programja az év végéig készül el. Az építkezés, amelynek 1989-re kell befejeződnie, az előzetes számítások szerint mintegy 2,5 milliárd forintba kerül. A színház egy nemzetközi pályázaton díjazott magyar terv korszerűsített változata alapján épül fel. Az átdolgozás hasznosítja a tervezők korábbi elemző vizsgálatainak tapasztalatait, és az elmúlt évek nemzetközi szín- háztechinológiai fejlődését. A tervezés — Hófer Miklós egyetemi tanár vezetésével — a Középülettervező Vállalat tervezőcsoportjának feladata, a kormány által jóváhagyott építési hely és a Művelődési Minisztérium meghatározta funkcionális, műszaki paraméterek alapján. A színház a Dózsa György úton, a Gorkij fasor tengelyében épül, homlokzata a Dózsa György útra néz majd. A színház — a korszerű közművelődési elvek szellemében — egész nap nyitott lesz a kulturális rendezvények előtt. Az épületnek a közönség látogatta részeit modern elvek alapján alakítják ki, olyan alaprajzi megoldással, amely a Városliget és a Dózsa György út felé is megnyitja a színház nagy tereit. A közönség mozgását, illetve az üzemi-gazdasági forgalmat egymástól elkülönítik. Az autóbusszal, a földalatti megállójától gyalog, vagy a gépkocsival érkező közönség a Dózsa György úti főbejáraton lép az épületbe, és a pénztár- csarnokon, a ruhatári tereken át tágas, télikert jellegű előcsarnokba érkezik. A színpadot karéjban körülölelő nézőtér — amely az előcsarnok központjában lesz — befogadóképessége változtatható, maximálisan ezer- egyszázan foglalhatnak helyet a széksorokon. Kialakítanak egy stúdiószínpadot is, amely kétszáz nézőt fogadhat. A színpadrendszerhez közvetlenül kapcsolódik a díszletösszeállító tér és az üzemi bejárat. A színpad széles megnyitása, a nagy előszínpad, olyan és akkora nyílt teret ad, amely alkalmas szinte bármely rendezői koncepció megoldására. Ezt segítik a színpadtechnikai berendezések is, amelyek tervezésénél az élenjáró nemzetközi tapasztalatokhoz igazodnak. Dob-forgószínpadot alakítanak ki, süllyedő pódiumokkal, a zsinórpadláson díszletmozgató berendezések, háttérfüggöny-tartók, a mozgatható világítási tornyok és előfüggönyt mozgató gépek kapnak helyet. Természetesen lesznek biztonsági (vas) függönyök a színpad és a nézőtér, illetve a fő- és mellékszínpadok között. A díszletek, bútorok, emelvények mozgatását, szállítását felvonók és emelők segítik. A próbaszínpad felszereltsége nemcsak próbákra, de stúdióelőadásokra is lehetőséget ad. A színház nemes anyagok felhasználásával készül, rep(Folytatás a 3. oldalon)
