Népújság, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-22 / 224. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. szeptember 22., csütörtök S. BULGÁRIA A világ első antifasiszta felkelése . ja, 11 ' . A szeptemberi hősöknek emelt emlékmű a Vidin me­gyei Gomi Lomban (Fotó — BTA — KS) Bulgáriában ma 60 év előt­ti eseményekre emlékeznek. A bolgár nép 1923. szeptem­ber 23-ám, a világon első­ként fegyveres harcot indí­tott a fasizmus ellen. Ezért a Bolgár Kommunista Párt által szervezett szeptemberi felkelés nemcsak a bolgár történelem, de a nemzetközi munkásmozgalom jelentős eseménye is. A felkelés előzménye: az olasz fasizmus uralomra ju­tását követően a bolgár szél­sőjobboldali erők a népelle­nes tisztikarral szövetkezve 1923. június 9-én államcsíny­nyel megdöntötték a Bolgár Parasztpárt Alexander Sztambolij&zki vezette hala­dó polgári kormányát. Sztambolijszkit bestiális mó­don meggyilkolták. A fasisz­ta puccsisták akkor az el­lenállást vérbefojtották, mert a népi erők nem voltak egy­ségesek. A Parasztpárt el­zárkózott a baloldallal való összefogás elől, a kommu­nisták vezette baloldal pedig ugyancsak bizalmatlan volta polgári demokratikus erők­kel szemben. A kommunisták az első felkelés kudarcából levonták a megfelelő következtetést: csak a népi erők összefogá­sa állíthatja meg a reakció előretörését. A párt Közpon­ti Bizottsága 1923 augusztu­sában határozatot hozott a------------%----------------------------­L ENGYELORSZÁG munkás-paraszt hatalom meg­teremtését célzó fegyveres felkelés előkészítésére. A párt Lapjában, a Rabotnicseszko Vestnikben Georgi Dimitrov harcos cikkekben leplezte le a fasizmus jellegét és az egy­ségfront megteremtésében je­lölte meg a nép ellenségei elleni harc legfőbb eszközét. A fasiszta rezsim a nép­megmozdulás megelőzésére több mint kétezer kommu­nistát letartóztatott. Válasz­ként egyes falvakban és vá­rosokban idő előtt tört ki a felkelés. A BKP Központi Bi­zottsága ezért a tervezettnél korábban, szeptember 23-ra meghirdette a fegyveres har­cot. A párt felhívására pa­rasztok, munkások és értel­miségiek ezrei fogtak fegy­vert. A felkelők különösen az ország északnyugati ré­szében értek el jelentős si­kereket: Vraca megye szin­te valamennyi városát és falvát elfoglalták. S bár a felkelt nép csodálatos hősi­ességgel szállt szembe a kor­mány talpig felfegyverzett katonai és csendőregységei­vel, az ország jelentős ré­szét nem sikerült elfoglal­niuk. A fasiszták kezén ma­radt a főváros is. Így az el­lenség átcsoportosíthatta erő­it és végül is tűzbe-vérbe fojtotta a felkelésit. A harc akkor elbukott, de 21 év­vel később mégis elvezetett a győzelemhez, Bulgária fel- szabadulásához. Tanulságai hozzájárultak a bolgár és a nemzetközi munkásmozga­lom további harcához. A fasizmus abban az idő­ben még új jelenség volt, következésképpen a kommu­nista pártok nem ismerték fel azonnal, hogy feltartóz­tatásához mozgósítani kell a tömegeket Így történt ez 1922-ben Olaszországban, ahol Mussolini ellenállás nélkül vonulhatott be Rómába. S ugyanez ismétlődött meg 1923 júniusában Bugáriában. A szeptemberi felkelés leg­főbb tanulsága: csak a nép egységfrontja állhatja útját a fasizmusnak. És az a meg­állapítás — az alapjaiban megváltozott körülmények között — ma is érvényes: a fasizmus, újfasizmus, a reak­ció és az újgyarmatosítás ellen csak a haladó erők szi­lárd egységfrontja emelhet gátat. Gáti István Tengerparti szerenádok A nyári szezonban Szcze­cin hangversenytermeiből a zene átköltözik a nyugati tengerpart nyaralóhelyeire. Így van ez már közel húsz esztendeje. Az egykori hang­versenyciklusok nemzetközi fesztiválokká alakultak, és sokezres hallgatóságot von­zanak. Az egyik legrangosabb nyári rendezvény a mied- zyzdrojei nemzetközi kórus­fesztivál, amelyet az idén már a ltt-ik alkalommal rendeztek meg. A lengyel és külföldi kórusok két héten át léptek fel a helyi kör­színházban, a városi kultúr- otthonban, a tengerparti mó­lón és az üdülőparkban. Az esti hangversenyek mellett délutánonként szerenádok- Kal szórakoztatják a nyaraló­hely népes közönségét. Sze­repeltek emellett Szczecin­ben a pomorzei vár Bogu- szláv-termében és a közeli Swinoujsciében is. A fesztivál gazdag prog­ramja a részt vevő énekka­rok és repertoárok sokféle­összeóllította: Gyurkó Géza ségét, eltérő zenei és nem­zeti sajátosságait tükrözte. A rendezvénysorozaton 30 énekkar szerepelt, köztük 11 külföldi együttes. Az idei kórusfesztivál sok tekintetben különbözött az eddigiektől. Űj elemet je­lentett az első ízben meg­rendezett énekkari verseny, amelyre 14 vegyes kar je­lentkezett. A résztvevők a Trzyglaw-szobrocskáért és a vele járó fellépési lehetősé­gért versengtek. A díjat hol­land kórus, az utrechti Egye­temi Énekkar nyerte el. Ki­osztották több állami és tár­sadalmi intézmény elismerő okleveleit is. A kitüntetettek között volt a„Rezonans con- tutti” énekkar Zabrzéból, a rostocki Egyetemi Kórus, a bolgár Szláv Egység Kórus, Pozsony város énekkara és a román Margana Kórus. Mint minden esztendőben, a kórusfesztiválnak az idén is több kísérő rendezvénye volt, egyebek között a kar­nagyi szeminárium, amelyet évek óta Jozef Bök profesz- szor, a varsói Zeneművészeti Akadémia tanszékvezetője szervez. A fesztivál koncert­jeit a karnagyokon kívül meghallgatta több zeneszerző is, akik egy másik kísérő rendezvényén, a zeneszerzői versenyen vettek részt. SZOVJETUNIÓ Tánya csillaga Tatjana Szavicseva 1938-ban készült fényképe. Mellette a Tánya kisbolygó pályája és Tánya Szavicseva blokádnaplója (Fotók: APN—KSJ Nyikolaj Sztyepanovics és Ljudmila Ivanova Csernyik a teleszkópot készítik elő a munkához A csillagos égbolt az em­berek többségének csak gyö­nyörködésre szolgál, a Cser- nyih házaspárnak és munka­társainak azonban munka­hely. Nyikolaj Csernyih, a fizi­ka-matematika tudományok kandidátusa a Szovjet Tu­dományos Akadémia Elméleti Csillagászati Intézetének a kis bolygók megfigyelésével foglalkozó tudósok csoportját vezeti. Ezeket aszteroidák­nak, csillagféléknek nevezik. A krími asztrofizikai ob­szervatórium munkájának sikerességéről tánúskodik az a tény, hogy a munkatársak nagy mennyiségű kisbolygót fedeztek fel, amelyek közül 252 állandó számot kapott. És ez több mint harminc százalékát teszi ki a Föld valamennyi obszervatóriu­mában az elmúlt 15 év alatt felfedezett bolygónak. Ezek közül Nyikolaj Csernyih ér­deme 114 kisbolygó és 2 üs­tökös felfedezése, felesége, Ljudmilla 59 aszteroidát ta­lált az égbolton. A Csernyih házaspárt kétszer tüntette ki a Tudományos Akadémia fel­fedező munkásságáért. Viszonylag ritkán fordul elő, hogy egy felfedezett kisbolygó nevet kap. Közis­mert, hogy a csillagokat va­lamikor régi görög és római istenekről nevezték el — Ceres, Juno, Palladium, Dia­na, Viktoria stb ... Sok a megnevezett, de még több a névtelen bolygó. Korunk csillagászainak a felfedező jogán joguk .van saját kí­vánságuk szerint nevet adni. Természetesen Csernyihék is igyekeztek az általuk fel­fedezett csillagot nevezetes személyiségről, illetve ese­ményről elnevezni. Csernyihék fedezték fel Tánya bolygóját. Annak ide­jén megrázta a világot Tá­nya Szavicseva, a 12 eszten­dős leningrádi iskoláslány naplója. Neve, mint az egyik legtragikusabb fejezet író­dott be a Nagy Honvédő Háború történetébe. A fel­jegyzések, amelyeket Tánya a naplójába írt a blokád idején, a nürnbergi perben a fasizmust leleplező doku­mentumokká váltak. Az egész világot megren­dítették azok az egyszerű és köznapiságukban iszonyatos feljegyzések, melyekkel Tá­nya regisztrálta szeretteinek halálát. „A Szavicsevek meg­haltak. Mind meghaltak. Egyedül Tánya maradt.” Ezekkel a szavakkal sza­kad meg a leningrádi isko­láslány blokádnaplója. Mint később kitudódott, nem minden Szavicsev halt meg. Életben maradt Tánya egy bátyja és nővére. De Tányát, akit a blokád után evakuáltak egy Gorkij mel­letti gyermekotthonba, már nem lehetett megmenteni. Csak az emléke él a barna szemű kislánynak az embe­rek szívében, márványtáblá­kon és emlékműveken, és a mai gyermekek mosolyában. És megörökítették a lenin­grádi kislány nevét a krími asztronómusok, Csernyihék is, az általuk felfedezett 2127. számú bolygóval is, amely nevét a leningrádi Tánya Szavicseváról kapta. CSEHSZLOVÁKIA Jubiláló főiskola JUGOSZLÁVIA A modern elektronika otthona A 30 ezer dolgozót foglal­koztató Iskra termelési egye­sülés Szlovénia egyik leg­nagyobb munkaszervezete. Székhelye Ljubljana, 13 nagyüzeme és 6 közös érde­keltségű szolgálata behálózza egész Szlovéniát. A vállalat a tervszerű ipartelepítés pél­dája, újabb létesítményeit ugyanis a köztársaság ke­vésbé fejlett területein épí­tették. A fejlesztési részlegekben több mint 2 ezer mérnök és más szakember dolgozik. A vállalatnál a szabadalmak vásárlása helyett inkább a saját kutatási eredményekre alapozzák a termelés fejlesz­tését és növelését. Elsősor­ban a mikroelektronika, a számítógépek, az optikai elektronika, az automatizá- ciós rendszerek, a telekom­munikáció, továbbá az elekt­ronika és az elektromecha- nika fejlesztésére fordítanak nagy gondot. A termelési programban a legnagyobb helyet a leg­különbözőbb típusú hírköz­lési berendezések foglalják el. Az elektronikus, számító- gépes telefonközpontoktól kezdve a legújabb digitális technikára alapozott beren­dezésekig minden megtalál­ható itt. 1975 óta folyik a kutatás az optikai kommu­nikáció területén. Ezt a rend­szert a holnap hírközlésének tartják. Foglalkoznak az infravörös technika, a holográfia terü­letéhez tartozó kutatásokkal is. A Nemzetközi Mérésügyi Intézettel közösen készítet­ték el a számítógépes irá­nyítású berendezések fontos elemét, a lézeres interfero- métert. A számítógépek családjá­ból az Iskra elsősorban a kis- és közepes méretű rend­szereket tökéletesítette. Ezek ma már nélkülözhetetlenek a kutatómunkában és az ügy­vitelben. Az idén ünnepli fennállá­sának 30. évfordulóját a Prá­gai Közgazdaságtudományi Főiskola. A három évtized alatt a jónevű tanintézetben 28 ezer közgazdász szerzett diplomát, közöttük 1100 külföldi diák. A hallgatók száma a 30 év alatt megkétszereződött, s az idén különösen nagy volt az érdeklődés, sokan felvételiz­28 ezer diploma tek ide. De mert igen maga­sak a követelmények, meg­lehetősen nagyarányú a le­morzsolódás is. Nappali ta­gozaton a hallgatók 70—75 százaléka, levelező tagozaton pedig 50 százaléka fejezi be sikeresen a tanulmányait. A főiskolán folyó tudomá­nyos munkának jelentős a gyakorlati haszna is. Ezek közül kiemelkedik a gazda­ságszervezés kidolgozásában vállalt munka, továbbá a különböző üzemekkel és vál­lalatokkal való együttműkö­dés. Szakdolgozataikkal, tu­dományos diákköri feladata­ikkal a hallgatók is tevéke­nyen bekapcsolódnak az együttműködésbe. A jubiláló főiskola szoros kapcsolatot tart a szocialis­ta országok testvérintézmé­nyeivel, amiről számos közö­sen kidolgozott tudományos munka tanúskodik. NDK Gyermeksorsok Ifjúsági irodalom az NDK-ban A hetvenes években és a nyolcvanas évek elején az NDK ifjúsági irodalma jelen­tős fejlődésnek indult. Vál­tozott témájában, s műfajá­ban egyaránt Kiveszőiéiben vannak a romantikus* a mai gyermekek világától megle­hetősen távoli történetek, ahol minden szép és jó, nin­csenek problémák, s a jó könnyedén győzi le a rosz- szat. Az új könyvék a mai valóságot próbálják megra­gadni, minden bántó didak­tikai eszköz nélkül, az iro­dalom sajátos eszközeivel. Nyilván nem kell hangsú­lyozni, hogy ezek az alkotá­sok sokkal érdekesebbek a korábbiaknál, hiszen a mai tizenévesek örömeit, gond­jait tárják az olvasók elé, s ezért a felnőttek számára is tanulságosak lehetnek. Több ifjúsági könyv fog­lalkozik a szülők és a gyer­mekek közötti kapcsolatok­kal — méghozzá őszintén, a jobbítás nemes szándékával. A tavaly megjelent ifjúsági könyvek közül nagy feltű­nést keltett Barbara Kühl „Márton avagy a két bal kéz” című alkotása. A fiatal író­nő a tizenkét éves Márton szemszögéből Láttatja a csa­ládi mikrovilágot, ahol a tel­jesítményközpontú elveket valló apa, s az ugyancsak a pénzt hajszoló anya nem sokat törődik gyermekével. Arra sem jut idejük, hogy meghallgassák a fiút, aki ezért kénytelen nagyanyjá­hoz fordulni gondjaival. A könyv minden bizonnyal sok gyermek hasonló érzéseit, gondolatait fejezi ki, s ön­vizsgálódásra késztetheti a felnőtt olvasókat is. Ugyancsak a rossz családi környezetből adódó gondok­kal foglalkozik Rosel Klein „A kövér Tilla” című új if­júsági regénye, amely szin­tén siker volt. Tavaly a legolvasottabb ifjúsági könyvek közé tar­tozott Roland Neumann „Fel- fedezőút” című - alkotása, amelyben a szerző 15 éves gyerekek egy kerékpáros tú­ráját meséli eL A mulatsá­gos történet során a diákok sok kalandja elevenedik meg. A természetben valósággal szárnyakat kapnak, megsza­badulnak a mindennapok be­idegződéseitől, tilalomfáitól. A humoros, szellemes kötet másik rétege a pedagógus számos felismerése. A tanár e túra során döbben rá, hogy korrigálnia kell ítéleteit, mert ezek a gyerekek ügyesebbek, talpraesettebbek, jóval több van bennük annál, mint ahogy ezt idáig gondolta volna. Az ifjúsági irodalom ta­valyi nívódíját Jutta Schlott nyerte el „Különleges eset” című könyvével. A történet egy korlátozott szellemi ké­pességű fiú életéről szól, aki végül is jó munkahelyet ta­lál: állatgondozó lesz egy földművesszövetkezetben, ahol fokozatosan megbecsü­lik munkáját, áldozatkészsé­gét, s nem tekintik különc­nek. A cselekmény hátteré­ben érdekes jellemrajzok bon­takoznak ki. Az egyik legérdekesebb új kötet Alfréd Wellm „Pugo- witza" című műve. A lírai részekkel átszőtt regény fő­hőse egy túlérzékeny kisfiú, aki kitűnően rajzol, verseket ír, s így a szobájában te­remt önmaga számára külö­nös álomvilágot. A könyv témája: a kisfiúnak a való­sággal történő találkozása, igazi képességeinek megmé­retése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom