Népújság, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-22 / 224. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. szeptember 22., csütörtök 3 II kiegészítő, kisegítő gazdaságról III/3. VITA A VÁLASZTÁSI TÖRVÉNYTERVEZETRŐL „Nem kell tartani a kéttűs jelölésektől...” Élénk eszmecsere GyöngyösoroszJban Néhányat! a vita résztvevői közül (Koto. Szabó Sándort Ilyen és ehhez hasonló pél" dát még lehetne sorolni. Azt is látnunk kell azonban, hogy az egész kiegészítő, kisegítő gazdaságra mégsem ez a fő jellemző. Csak negatív pél" dák, tapasztalatok alapján megközelíteni az egészet és úgy értékelni nem lehet. Ter­mészetesen minden lehetséges módon csökkenteni kell mindazokat a negatív jelen­ségeket, amelyek ezzel a té­makörrel összefüggésben fel­színre jöttek. Máról holnap­ra azonban ezeket megszün­tetni nem lehet, mert döntő többségét illetően objektív eredetűek, s szoros összefüg­gésben vannak a kereslet­kínálat törvényeivel. Külö­nösen a kisipar, a magán kereskedelem tervezi, szerve­zi és irányítja gazdasági te­vékenységünket, hanem ép­pen úgy mint eddig, a jö­vőben is a szocialista ipar, mezőgazdaság és kereskede­lem teszi ezt. A magánkez­deményezéssel összefüggés­ben fontos megemlíteni a mezőgazdaságban szerzett ta­pasztalataink elvi tanulsága­it. A mezőgazdasági kister­melés szervesen támaszko­dik a nagyüzemre. Csak így életképes a kistermelés! Ész­szerű munkamegosztás van a szocialista mezőgazdaság és a kistermelés között. A nagyüzem és a kisgazdálko- dás szerves integrációja jött létre, amelyek a szövetkezeti és egyéni tulajdonformák új variánsait is jelentik. Az így létrejött integráció nemhogy veszélyeztetne, hanem ellen­kezőleg, hasznosan segíti a szocialista viszonyok fej­lődését és eredményesen szol­gálja a lakosság jobb ellá­tását. Feltétlen szólni kell ar­ról is, hogy ez a folyamat nem volt és nem is lesz el­lentmondásoktól mentes. Tudjuk, már eddig is sok és megválaszolásra igényt tartó kérdést ez vetett fel. Így lesz ez a jövőben is. Ez a folya­mat azonban, amely a kiegé­szítő, kisegítő gazdaságban a kisárúterrhelés, a magángaz­dálkodás, a kisüzemi terme­lés kapcsán kiszélesedett és kiszélesedik, nem jelenti a szocializmus valamiféle foko­zatos fellazulását, nem jelen­ti azt, hogy netán megkez­dődne a szocializmus, a szo­cialista tulajdon lebontási fo­lyamata. Bérfeszültséget fog hozni ? — teszik fel nem kevesen a kérdést. Erről már volt szó, de szeretném megemlíteni — amiről talán keveset beszé­lünk —, hogy jelenleg is van bérfeszültség. S ez talán na­gyobb is, mint amit a má­sodlagos gazdaság okoz vagy okozhat. A még mindig meg­lévő egyenlősdiről van szó. Ezen a téren is van feladat, s nem is kevés. A szocializ­musnak nem alaptörvénye, hogy egyenlő vagy közel azonos szinten — s ráadásul jól — tartsa el a jó vállala­tot, szövetkezetei, termelő­szövetkezetet és a gyengéket, avagy a jó mérnököt, köz­gazdászt, írót, pedagógust, esztergályost, meg az átlagon aluli teljesítményt nyújtót. A mi társadalmunk a mun­ka társadalma és nem a jut­tatások társadalma. Éppen ezért az igényeket elsősorban a munkával, a teljesítmény­nyel szemben kell növel­nünk, nem csupán az elosz­tással. A végzett munkának jobban kellene érződnie a fizetésekben és az életszín­vonalban is. Csábító lehet-e a jól jöve­delmező magánvállalkozás az állami vállalatok legjobb szakemberei, dolgozói szá­mára? Bizonyára igen, és ez­zel reálisan számolni lehet. Elszívó hatása — az eddigi tapasztalatok csak igen kis­mértékű, szinte jelentékte­len mozgásról szólnak — biztosan érződni fog. Ez azonban azt is követeli, hogy a nagyvállalatoknál is meg kell találni a módját, hogy a legértékesebb dolgozók jobban kereshessenek. i Ez többek között azt je­lenti, hogy nagyvállalatoknál meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyekben egy­részt mindenki képességei szerint dolgozhat, másrészt biztosított a többletmunka vállalása. Meggyőződésem, hogy ha a dolgozónak a nagyvállalat biztosítani tud­ja a hatékonyabb, az inten­zívebb munka lehetőségét és a képességei számára ehhez a jobb feltételeket, a több­letmunka lehetőségét és mindezekkel arányos anyagi juttatásokat, akkor nem fog­ja a nagyüzemet otthagyni és a kisüzem felé fordulni. Többen — s nem alapta­lanul — aggódnak amiatt, hogy jövedelmi egyenlőtlen­ségek jöhetnek létre, s „nagy pénzek” keletkeznek a má­sodlagos gazdaságban. Ha a „nagy pénzek” mögött, azzal értékarányos teljesítmény, valóságos érték és alapvető­en munka vagy áru van, ez semmiképp nem ártalmas. Ami egyébként a kiegészí­tő, kisegítő gazdasággal kap­csolatban mint alapvető fo­lyamat kezd felélénkülni, az az MSZMP XII. kongresszu­sa határozatai ide vonatkozó részeivel összhangban törté­nik. A párt XII. kongresz- szusa határozata kimondja: „Változatlanul ösztönözni kell a háztáji és kisegítő gazda­ságok termelését. Elő kell se­gíteni szorosabb együttműkö­désüket a nagyüzemekkel, valamint a felvásárló válla­latokkal és a fogyasztási szö­vetkezetekkel.” És a kong­resszusi határozat nem csu­pán elvi útmutatást ad e tevékenységi forrna helyes megközelítéséhez, hanem vi­lágosan meg is jelöli azokat a területeket, amelyeken az előrehaladás szükséges. Többször megfogalmazódott már az is, hogy erkölcsös-e, egyáltalán ez a tevékenység? A kérdés megfordítható:, er­kölcsös lenne-e az, ha nem lenne elegendő hús, vagy a szolgáltatás nem lenne kielé­gítő? Tudjuk, hogy ezeken a területeken tevékenykedők közösségi élete egy sor kíván­nivalót hagy maga után. Nincs idejük az itt dolgozók­nak megfelelő közösségi éle­tet élni, rendszeresen kultu­rálódni, művelődni, továbbta­nulni. Mindezeket látva azon­ban egy percre sem mon­dunk le arról, hogy az e te­rületen dolgozók művelődje­nek, kulturálódjanak. Tud­juk azt is, hogy morálisan nem éppen minden vonatko­zásában a szocialista ideált erősítik és szolgálják. Am az eddigi tapasztala­tok mégis egyértelműen iga­zolják hogy a kiegészítő, ki­segítő gazdaságok fejleszté­sére hozott döntések alapvetően helyesnek bizonyultak. Az új szervezeti formák ed­dig fel nem tárt tartaléko­kat, újfajta, eredményes gaz­dálkodási megoldásokat hoz­tak felszínre. A dolgozók többletmunkavégzési lehető­ségei szélesedtek, a jövede­lemkiegészítési igények le­gális keretei tágultak. A kiegészítő, kisegítő gaz­daságok létrehozásával és működésével kapcsolatban tett intézkedések nem takti­kai lépések, hanem stratégiai, hosszú távú stratégiai elképze­lések következményei. Ezek a tevékenységi formák további elemzéseket igényelnek, több tapasztalat is szükséges hoz­zájuk. Helyes ösztönzésük, a túlzások csökkentése nagyobb és érdemibb odafigyelést kö­vetelnek. Higgadt, kiegyensú­lyozott kezelésük politikai feladat is! Dr. Vasas Joachim, a megyei pártbizottság osztályvezetője Milyen lehetőségek rejle­nek az új választási tör­vénytervezetben? A majda­ni törvény milyen formában szolgálna leginkább a köz­ség javára? — Elsősorban ezek a kérdések foglalkoz­tatták a gyöngyösorosziakat azon a társadalmi vitán, amelyre a helyi népfrontbi­zottság kezdeményezésére került sor a minap az 1600 lelket számláló település párt­házában. A résztvevőkkel Bolyós Pál, a községi tanács vb-titkára ismertette a té­ma részleteit, különösen azoknak az alternatív javas­latoknak a megvilágosltására törekedvén, amelyek legin­kább érinthetik az itt lakó­kat. Vitaindítója élénk hozzá­szólásra serkentette a jelen­lévőket. Rövid idő alatt pezs­gő eszmecsere bontakozott ki. A falubeliek azon voltak, Élénk üzleti élet jelle­mezte szerdán a vásárvárost, folytatódtak a szakmai programok, az ipar és a ke­reskedelem tárgyalásai, több kiállító tájékoztatta az új­ságírókat eddigi tapasztala­tairól. Reggel Petrovai, László, építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes megnyitó­jával megkezdődött az épí­tésügyi „Alkotó ifjúság” pá­lyázatot értékelő konferencia. A miniszterhelyettes elmon­dotta, hogy a pályázatok bővelkedtek olyan ötletekben, elképzelésekben, amelyek az építőiparban javíthatják a munka hatékonyságát. Ilyen például a díjazott Alba-ház, amely gyorsan felépíthető, s ára is elfogadható, négyzet- méterenként 12 ezer forint. A vásáron már külföldi vevő is akadt a Graboplast újdonságaira. A BNV-n ki­állító 8 szovjet külkereske­delmi vállalat közül szerdán a Raznoexport adott találko­zót magyarországi partnerei­nek. A Raznoexport külke­reskedelmi vállalat az idén a szabad idő jegyében 'ren­dezte meg a BNV-s árube­mutatóját. A szabad időben használható cikkekből sport- felszerelésekből, valamint a vadász- és sportfegyverekből az idén különösen gazdag választékot vonultatnak fel a nemzetközi vásáron. A Kiváló Áruk Fórumának az őszi BNV alkalmából meghirdetett pályázatán 57 gyártó 116 terméke nyerte el a megkülönböztető minősítő jel viselésének jogát. Ezen­kívül három vállalatot, — a Szegedi Szalámigyár és Hús­kombinátot, a Kőbányai Gyógyszerárugyárat és a Habselyem Kötöttárugyárat — külön is kitüntettek, ho­norálva ezzel a Kiváló Áruk Fórumán az elmúlt évtized­ben elért eredményeiket. Az őszi BNV-pályázatra egyébként 69 gyártó 176 ter­mékével nevezett be. A je­hogy megtalálják a légin-" kább hasznosítható vélemé­nyeket. Molnár József el­sősorban azt tette szóvá, hogy a mostani megyei ta­nácstagjuk gyöngyössolymosi, s bizony nem ismeri annyi­ra a gondjaikat, mintha he­lyi lenne. Pedig a községnek nagy előnyt jelenthetne, ha innen is kikerülhetne megyei képvisélő. Emellett kérte, hogy a jelölőgyűléseken ele­ve csak az illető kerület la­kosai vehessenek részt, s kö­zülük választhassanak, mert később a téeszben, vagy az ércbányák helyi üzemeiben dolgozó, más helyen élő ta­nácstagot jóval nehezebb el­érnie a lakosságnak egyegy orvoslásra váró ügyben. Tóth Tiborné azt javasol­ta, hogy az országos veze­tőkhöz hasonlóan kellene vá­lasztani a megyei vezetőket is, egy külön jelölési listán. lentkezők száma és az el­fogadott áruk 65,9 százalékos aránya kiemelkedően ma­gas, annak ellenére, hogy a KÁF követelményeit tovább szigorították, s hogy ezúttal hiányoztak a lakberendezési cikkek és a bútorok, amelyek önálló pályázaton vettek részt. A legtöbb, 47 új kiváló termék az élelmiszerek kö­zül került ki. Közöttük vá­sári nagydíjas is van, a Szol­nok megyei ÁHV csípős, paprikás kolbásza, és a szol­noki teakolbásza, amelyek a KÁF-minősítések során ki­ugróan magas, a maximális 100 élvezeti érték pontszá­mot érdemelték ki. A minő­sítő jelre pályázó ruházati cikkek 81,5 százalékát, szám szerint 25-öt, fogadták el, köztük örvendetesen az Al­földi, a Tisza és a Savaria Cipőgyár egy-egy cipőcsalád­ját; nagy sikerre számíthat­nak a szombathelyiek kü­lönleges kiképzésű, kellemes viseletű, esztétikus GO-GO lábbelijei. Az egyéb ipar­cikkek — 14 gyártó 37 termé­ke — között ugyancsak van BNV-nagydíjas, mégpedig a CAOLA Vállalat Exotic pumpás dezodorcsaládja, ★ Szebb és jobb minőségű bútorfóliát használ ezentúl irodabútorai és szekrény­sorai készítéséhez a székes- fehérvári bútoripari válla­lat. Az e célt szolgáló együtt­működési megállapodást a BNV-n írta alá a Hungária Műanyagfeldolgozó Válla­lattal és a győri Graboplast­tal. A szerződés értelmében az új, a korábbiaknál elő­nyösebb tulajdonságokkal rendelkező egyszínű és fa- utánzatú lap-, illetve élfó­liák készítését a két nagy­üzem megosztotta egymás között: az alapfóliát a Hun­gária Műanyagfeldolgozó Vállalatnál készítik el, a színnyomást pedig Győrben végzik. Bolyós Pál: Aki nem felel meg, azt vissza lehet hívni tisztségéből Kulcsár Tibor nem értett egyet azzal, hogy a letartóz­Az Egyesült Államok leg­nagyobb cigarettagyártó vál­lalata, a Philip Morris és az Egri Dohánygyár között öt éve partneri kapcsolat ala­kult ki. A nemzetközi tekin­télyű amerikai cégről any- nyit feltétlenül érdemes tud­ni, hogy a világ cigaretta­termelésének tíz százalékát mondhatják magukénak. Nemcsak cigarettát, hanem sört és üdítő italt is gyárta­nak, sőt lakótelepeket épí­tenek. Az egriekkel kapcsolatuk 1978-ban kezdődött, a Marl­boro licenc alapon történő gyártásával. A piacon 1981- ben jelent meg a Philip Morris Multifiltere, most pe­dig az új termékkel, az L & M-,mel ismerkedhetnek meg a fogyasztók. Mint megtudtuk, a szak­emberek elemezték a magyar dohányzási magatartásokat. Megállapították, hogy a ci- garettázók között emelkedik a nők aránya, ugyanakkor megnőtt a kereslet az egész­séget kevésbé. károsító, ala­csony kátrány- és nikotin- tartalmú cigaretták iránt, így esett a választás az L & M- re. — Mindenütt, ahol ciga­rettáinkat gyártják, rendsze­resen ellenőrzik a gyártási folyamatot. Az Egri Dohány­gyár a legjobb partnereink közé tartozik. Köszönet fe­Egy hazai találmány gyár­tási jogának megvásárlásá­val új ellenőrző műszer — alkoholtester — sorozatgyár­tását kezdte meg a prügyi termelőszövetkezet. A hordozható elektronikus készülék bárhol és bármi­lyen körülmények között al­kalmas személy vagy cso­port ittasságának vizsgálatá­ra. Az alkoholos befolyásolt­ság mértékét igen gyorsan, minden különösebb előkészü­tatásban lévők is szavazhas­sanak, mert — mint mond­ta — lehet közöttük esetleg még olyan is, aki súlyosabb bűntettet követett el, netán hazaáruló. Majd egy másik gondolathoz kapcsolódva hoz­záfűzte, hogy szerinte is a lakóhely alapján kellene meg­választani a tanácstagot, mert az „énnekem csináltat jár­dát, gyerekemnek intézi el az óvodai helyet”. Janók Lí­via a kettős jelölés ma még sajnos kísérő veszélyére hív­ta fel a figyelmet. Mint mondta: falun a vesztes, bu­kott embernek számít az, aki „lemarad”. Erniatt tudatosíta­ni kell az itt lakókkal, hogy szó sincs ilyesmiről, hiszen a listára már eleve az arra érdemesek kerülnek fel. A megjegyzésekhez kapcso- lódve Bolyós Pál elmondot­ta még, hogy jónak tartja a kettős — vagy többes — jelölést és az ezzel járó pót­tagságot, mivel — bár a kis­községekre ez nem jellem­ző — mindjárt vissza lehet hívni tisztségéből a felada­tát elhanyagolót. Ezzel pe­dig arra sarkallják a válasz­tottakat, hogy igyekezzenek minél jobban megfelelni az elvárásoknak. A társadalmi vitát vezető Zimány Kálmán, a HNF he­lyi elnöke, zárszavában ösz- szegezte az alkotó „párbeszé­det”, s kifejtette, hogy az ehhez hasonló összejövetelek minden bizonnyal elősegítik majd a megfelelőbb válasz­tási törvény megalkotását. Homa János lel ős munkájukért, melyet most az új termék előállí­tása során is tapasztaltunk — nyilatkozta az amerikai cég képviselője. — A cigaretta jó minősé­gét nekünk megtartanunk, a fogyasztóknak pedig megfi­zetniük kell — állapította meg dr. Domán László, az Egri Dohánygyár igazgatója. — Gyártmányfejlesztési kon­cepciónk lényege, hogy az egészségre kevésbé ártalmas cigarettákat juttassunk a pi­acra. A Philip Morris'cég és az egriek együttműködése nyo­mán a Marlboro öt, a Mul­tifilter már csak egy év, míg az L & M hat hónap alatt került a fogyasztókhoz. A Marlboro sikerét bizonyít­ja, hogy míg 1978-ban évi 50 millió darabot adtak el, az idén ez a szám már 330 millió. Nő a Multifilter ked­velőinek száma, s egyre töb­ben keresik az egri Milde Sorteot is. A dohánygyár azt tervezi, hogy piacra dobja a karton csomagolású Marlborot, il­letve a Milde Sorteot, s meg­jelenik az L & M rövidebb változata is. Ennek mostani változatát egyébként nem­csak hazánkban, hanem Irakban, Iránban és az af­rikai országokban is szeret­nék értékesíteni. Fazekas Eszter let nélkül rögzíti. Mindössze néhány szót kell mondani mikrofonjába, a műszer már­is jelzi a vér alkoholtartal­mát. Ha ennek értéke meg­haladja a 0,2 ezreléket, a műszer sípoló hangot ad. A prügyi tsz külön kisüze­met hozott létre az elektro­nikus ittasságvizsgáló gyár­tására, s a tervek szerint az idén 500 készüléket adnák át a megrendelőknek. (MTI) Szebb és jobb bútorfóliák Az ősz kiváló árui Szakmai programok a BNV-n Philip Morris—Egri Dohánygyár együttműködése Megjelent az U M cigaretta SÍPOL is... Uj alkoholtester

Next

/
Oldalképek
Tartalom