Népújság, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-21 / 223. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. szeptember 21., szerda 3 D kiegészítő, kisegítő gazdaságról Országos átlag felett és alatt Napirenden: a megyei gyermek- és diákétkeztetés 111/2. Tevékenységük a szocialista viszonyok között folyik, társadalmi korlátozás mellett történik, mai körülményeknek megfelelő ellenőrzés között valósul meg. Szeretném aláhúzni, hogy ezeknek a jelenségeknek a magyarázata nem új a marxizmus—leninizmus tanításában; és nem előzmények nélküli a szocializmus építésének nemzetközi és magyar- országi gyakorlatában sem. A marxista—leninista tanítás elméletileg már választ adott ezekre a tevékenységi formákra. A szocializmus építésének nemzetközi és hazai tapasztalatai sokoldalúan bizonyították helyességét. A marxizmus—leninizmus elméletileg tételesen megválaszolta ezeket a kérdéseket, gondolok itt a szocializmus építésében az áruviszonyokról szóló marxista—leninista tanításra. A kisárutermelés szükségességéről szóló tanításokra, az érdekeltségre, az anyagi érdekeltségre vonatkozó marxista-leninista tételekre, a jövedelem szocialista elosztására vonatkozó elvi útmutatásokra. A gazdálkodás önállóságát, a vállalkozást nem szabad leszűkíteni a kisvállalkozásra. A nagyvállalatok is vállalkozók, gazdálkodók. A mi társadalmunk nem a kisvállalkozások társadalma. Az igen, hogy az elkövetkező időszakban a piac szerepe, jelentősége, s lehetőségei is növekedni fognak. Mindezek nagyobb fokú rugalmasságot, reagálóképességet, vállalkozást igényelnek, mint korábban, ami a tervszerűbb, a tudatosabb munka nélkül elképzelhetetlen. A kisvállalkozás nem társadalmi ideál, s nem is lehet az. A képességek, a tehetségek kibontakozása nemcsak a kisvállalkozás keretén belül képzelhető el. Az önmegvalósítás, az értelmes, hatékony, tartalmas munka feltételei és lehetőségei objektíve is nagyobbak a szocialista nagyvállalatoknál, a kereskedelemben, mint a kisvállalkozásban. Azt viszont sokoldalúan tanulmányozni kell, hogy miért nem * ad a nagyvállalat még szélesebb körű lehetőséget erre a kibontakozásra? E tevékenységi formák kapcsán egyébként a szocialista tulajdon nem csorbul, mert a bérbe adott üzlet továbbra is szocialista tulajdon marad, alapvetően gazdagítja a nemzeti jövedelmet. Lényeges kérdés az is, és talán itt van a legnagyobb ellentmondás, hogy érvényesül-e a munka szerinti elosztás, arányban vannak-e az ezeken területeken keletkezett bérek a végzett munkával? A válasz az, hogy alapvetően és ösz- szességében igen. Hozzáteszem azonban, hogy nem minden területen. Köztudott az is, hogy a munka nélkül vagy a munkával nem arányos jövedelem ellen mindig felléptünk és fellépünk ott, ahol előfordul. E tevékenység kapcsán azonban politikai és elvi magatartásról is szó van. Az állami intézkedések és a közvélemény tapasztalatai elősegíthetik a helyes magatartásnormák kialakítását. Fontos dolog, hogy a közvélemény elítéli-e vagy sem, vagy tesz is ellene valamit? A közvélemény ítéletében a morális megközelítésben nagyfokú egyoldalúság tapasztalható, alapvetően a jövedelem megszerzésének oldaláról, annak nagyságát figyelembe véve történik. Viszonylag keveset beszélünk arról, hogy azok, akik a másodlagos gazdaságban tevékenykednek, mennyit dolgoznak és milyen minőségű munkát végeznek. Döntő többségük több mint 8 órát dolgozik. A munkaintenzitásuk is — a túlnyomó többségnél — igen magas. Mégis mi a gond, probléma, mi okozza a feszültséget? A szocialista nagyipar, a kereskedelem és a szolgáltatás nem tudja még tartósan kielégíteni azokat a reális igényeket, szükségleteket, amelyek a szocialista társadalomban jelentkeznek. Továbbá a másodlagos gazdaságban előállított termékek ára és a végzett tevékenység bérezése nincs mindig szinkronban értékükkel. Az esetek egy részében jóval értékük fölötti árról, illetve bérezésről van szó. A nemzeti jövedelem termeléséhez nem járulnak hozzá olyan mértékben, mint amennyit a pénzben kifejezett értékük mutat. Csak egy kiragadott példa: egy kőművesmester egynapi munkáért elkér 800—1000 forintot, a kőműves segédmunkás meg 300—600 forint között. Az építőiparban (vállalatoknál, szövetkezeteknél) dolgozó kő- ■ művesmester napi jövedelme az előbb említett jövedelem felét sem éri el. Az általuk létrehozott érték között pedig nincs ekkora aránytalanság. Az esetek többségében az állami, szövetkezeti szektorban dolgozó kőműves hoz létre nagyobb értéket. Dr. Vasas Joachim, a megyei pártbizottság osztályvezetője ÖT NAP A SZABADBAN Kezdődik a diákmunka Mind több diák kapcsolódik be az őszi mezőgazdasági munkába. Jelenleg mintegy százezer általános iskolai tanuló, középiskolás, főiskolás, illetve egyetemista tevékenykedik a földeken, gyümölcsösökben: legtöbben most Bács-Kiskun és Szar bölcs megye mezőgazdasági üzemeiben segédkeznek, hogy a termés mielőbb biztonságba kerüljön. A megközelítőleg Ötszázezer tanuló többsége a szőlőszüretben, az alma, körte, szilva szedésében vesz részt, illetve a paprika-, paradicsomszedés gyorsításában működik közre. Egy részük a burgonya-, napraforgó- és a kukoricaföldeken a gépek által hátrahagyott termést szedi össze, hogy minél kisebb legyen a veszteség. Néhány ezren konzervgyárakban, hűtőházi üzemekben az előfeldolgozásból, az őszibarack felezéséből, a paprika csumázásából veszik ki részüket. A megye néhány mező- gazdasági üzemében már dolgoznak a diákok a földeken. Gyöngyösön, Csányban, Füzesabonyban, Hevesen a paradicsom- és az almaszedésben segédkeznek. A legtöbb diákot megmozgató munka a szőlőszüret, a jövő héttől veszi általánosan kezdetét. Előreláthatólag október végéig tart. A tanulók ötnapos turnusokban váltják egymást, ez behozhatatlan lemaradást a tanulmányi munkában sem okoz. A Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság Nógrád és Hajdú megyéből is fogad diákokat. A gyermek- és diákétkeztetés az életszínvonal-, illetve szociálpolitika fontos területe, így korántsem véletlen, hogy a helyzetét szőkébb hazánk vezető testületéi is figyelemmel kísérik, időről időre értékelik, javítását pedig szorgalmazzák. Az intézkedések hatására — mint a megyei tanács vb kedd délelőtti ülésén megállapították — két év alatt ezer adaggal nőtt a konyhák teljesitménye, s a kereskedelmi, munkahelyi vendéglátás tartósan szabad kapacitását is növekvő mértékben vehették igénybe a fiatalok. Az óvodákban asztalhoz ülők aránya már tavaly jobb volt, mint országosan, az általános iskolások hasonló ellátása, napközis kiszolgálása azonban a kétségtelen fejlődés ellenére sem érte ■még el a vidéki átlagot. Ráadásul a lemaradás az egyes területek és' intézmények között is szembetűnő. Különösen kedvezőtlenek a tapasztalatok- az egri és a gyöngyösi járásban, illetve a város környéki településeken; nagyok a különbségek a gyöngyösi járáson, vagy éppenséggel a megyeszékhelyen belül. Eltérések mutatkoznak más korosztályoknál is. Amíg például a szakmunkástanulók igényeit a diákotthonok, munkahelyek többé-kevésbé kielégítik, a középiskolákban a fiatalok csökkenő hányadban élvezhetik a szóban forgó szolgáltatást. A gondok talán alapvető oka a hálózat korszerűtlensége. Az ellátást hatvan százalékban háromszáz adagosnál kisebb konyhák biztosítják, míg a jelentéktelenebb falvak mindegyikében sem törekszenek túlságosan a főzőkapacitások összevonására, növelésére. Másrészt gyakori, hogy a korszerűsítések, bővítések ellenére is nagy a túlterhelés, a felszereltség elmarad a tényleges forgalomtól. Nem egy étkezdében azonos területre két- szer-háromszor több gyermek jut, mint átlagosan. A zsúfoltság miatt az ételek meFelvételünk a Petőfi Sándor kollégium diákkonyháján készült legen tartása, tálalása egyre nehezebb, s mind több közegészségügyi kívánnivalót hagy maga után. A személyi feltételek javulása és a szervezeti formákban történt korszerűsítés ugyan a megfelelőbb munkamódszerek egész sorának bevezetését tette lehetővé, az előrelépés mégis lassúbb, mintsem kívánnánk. A gyermekétkeztetést jelentősen befolyásolják a rendelkezésre álló költségvetési összegek, amelyek úgyszólván csak a legszükségesebb fenntartási és működési kiadásokat fedezik, a felszerelés tökéletesítésére azonban már korántsem elegendők. Fékezi a fejlődést az érvényben levő étkezési nyersanyagnorma is, mert csak kevésbé biztosítja a fiatalok számára az igényelt, a korszerűbb választékot. Sok például a tésztaféle, a zsiradék, s ugyanekkor a menü nem tartalmaz elegendő fehérjét, vagy friss zöldséggyümölcsfélét. Ha az étrendek s változatosságát tekintve éppenséggel nincs is azért kirívó egyhangúság, főleg a saját kezelésű konyhákon bizony előfordul némely ételek gyakori ismétlődése. Vigasztaló viszont, hogy az idén — az év végéig — számos gond csökken. Tovább javul az óvodai ellátásban részesülők aránya, a középtávú tervidőszak utójára pedig már megközelítően kielégítik az igényeket. Hasonlóan pozitív változásokra számíthatnak az általános iskolákban is, s legalább három városunkban az eddiginél . feltétlenül többen nyerhetnek felvételt a napközi otthonokba. Ha jelentősebb fejlesztésekre nincs is sok kilátás, a meglevő létesítmények helyi összefogással, s megyei segítséggel történő átalakítását, bővítését azért jó néhány helyen remélhetjük. A szakmunkástanulók kiszolgálását Gyöngyösön új iskolai konyha teszi panaszmentesebbé, míg a középis(Fotó: Perl Márton) kólákban az eddigi saját kezelésű egységek vendéglátóipari átvétele teremthet jobb helyzetet. ★ A vb-ülésen sajnos nem esett szó azokról a tapasztalatokról, amelyeket, a kijelölt vendéglőkben naponta tapasztalhat a felnőtt. A gyermekek bizony néhezen jönnek ki jegyeik összegéből, sajnos még III. osztályú önkiszolgáló vendéglőben is előfordul, hogy a jegy értékéből nem futja az öt darab gombócot kínáló egytálételre. Így egyik-másik óvatosabb lurkó legfeljebb egy kólát mer megkockáztatni valamilyen puszta főzelékkel, netán egyszerű körettel. Merjük remélni, hogy — ha a keddi vb-ülésen még nem is biztattak ezzel —, a jövőben azért ez utóbbi helyzet sem marad változatlan. Gyóni Gyula Formásabb kádak — Védőruha: kényelmes és tartós — Alumínium radiátorok? — . .itt vevőszolgálat. . .” Félidő a vásáron A Skoda-gyár elhozta a közeljövőben hazánkban is forgalomba kerülő új típusát, a sportos Gardát (Fotó: Kőhidá Imre) Félidejéhez ért az őszi BNV, amelyen kedden megsűrűsödtek a szakmai programok. Számos vállalat a vásár félidejére időzítette sajtótájékoztatóját azért, hogy beszámolhasson: milyen fogadtatásra találtak újdonságaik a szakmai és a nagy- közönség körében. . A Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát sajtótájékoztatóját BNV-nagy- díjas Betonyp családi házukban tartották. Elmondották, hogy a házak hőszigetelése kiváló, a megfelelő fűtési mód kiválasztásával ötven százalékkal kevesebb hőenergia szükséges, mint a hagyományos épületek fűtéséhez. A laboratóriumi vizsgálatok azt mutatják — hiszen az új építőanyag csak néhány éves —, hogy élettartama azonos lesz a tégla- házakéval. Hamarosan kevesebb bosz- szúsággal jár a fürdőszobaberendezések beszerzése — ígérték sajtótájékoztatójukon a Kecskeméti Zománc- és Kádgyár képviselői. A jövő évtől ugyanis megváltoztatják eddigi kereskedelmi gyakorlatukat, nem a nagy-, hanem közvetlenül a kiskereskedelemnek, a Tüzép-tele- peknek, valamint az iparcikküzleteknek, nagyobb áruházaknak szállítják termékeiket. A merészebb stílus kedvelőinek a hagyományostól eltérő, formatervezett kádakat is kínálnak. Ergotext néven Védőruházati Gazdasági Társulás alakult — jelentette be sajtó- tájékoztatóján Szlenka József, a Munkaruházati Kereskedelmi Vállalat igazgatója. A társaság célja, hogy megfelelő színű, méretű, s a speciális igénybevétellel szemben ellenállóképes védőruházatot alakítsanak ki, amelyek — főként a bányászat, a kohászat, a vegyipar, a papíripar és a villamos- energia-ipar területén — megfelelnek a szigorú munkavédelmi előírásoknak. Bővítik a budapesti és vidéki kiskereskedelmi közösbolthálózatot, s szélesítik az alumínium, valamint az ötvözött termékek választékát — mondották az Alumínium- ipari Kereskedelmi Vállalat sajtótájékoztatóján. A jövő év elején vevőszolgálati központot létesítenek Budapesten, a József körút 52. szám alatt, s itt minta után, illetve előjegyzéssel vásárolhatók termékeik. Sok vásárlónak — főként az építkezőknek — okoz bosszúságot az alumíniumradiátor-hiány, ami a vállalat ígérete szerint rövidesen megszűnik: októ- ' bér 1-től ugyanis felvesznek / előjegyzést a fővárosi és vidéki üzletekben, s az első megrendelők néhány héten belül átvehetik a fűtőtesteket. A Szovjetunióból évről évre több műszaki cikk, háztartási gép érkezik hazánkba, a választékot bővítő külföldi áruk 43 százaléka a szovjet ipar terméke. Az idén egyebek közt 65 ezer hűtőszekrényt, több mint 30 ezer hordozható színes tévét, csaknem 40 ezer fényképezőgépet, mosógépeket, porszívókat, órákat stb. exportálnak. Az idei újdonságok közül a vásárlátogatók tetszését az eddigi tapasztalatok szerint az új szovjet automata mosógép és a különböző űrtartalmú hűtőszekrények, a továbbfejlesztett asztali és hordozható színes tévék nyerték meg. Az NDK az őszi BNV-n főként olyan termékekkel jelentkezett, amelyek a magyar—NDK árucsere további bővítését segíthetik elő. A Textilcommerz külkereskedelmi vállalat reprezentatív kiállításon mutatja be kínálatát : szőnyegeket, függönyöket, lakástextíliát és konfekciót, szabadidőruházati cikkeket, amelyeket az üzletekben is bizonyára szívesen lát majd a magyar közönség. A Transport Maschinen külkereskedelmi vállalat új ajánlata a vásáron a 11 személyes IFA Barkas mikrobusz, valamint a közúton és könnyű terepen használható Simson mokick S—51 E/3 jelzésű motorkerékpár.
