Népújság, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-17 / 220. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. szeptember 17., szombat 13 Századunk kiemelkedő tudományága a biológia, az élővilág tudománya. Eredményei jelentősen hozzájárulnak világunk fejlődéséhez, az élőlények jobb megismeréséhez. A biológia napjainkban úgynevezett határtudományok, mint a biofizika, a biokémia területén fejlődik leginkább. Amikor köszöntjük Szent-Györgyi Albertet, a Nobel-díjas magyar származású biológust 90. születésnapján, akkor az élővilág tudományának újabb kutatási eredményeire is utalunk néhány írásunkban. összeállította: Mentusz Károly A sejtek felszínen A kitüntetettek új elméletüket magyarázzák munkatársaiknak. Anyagtranszport tanulmányozása zöld édesvízi algák sejtmembránján. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Az élő szervezetek normális működése nem képzelhető el különféle szabályozó- rendszerek nélkül. Ilyen rendszert képeznek az idegrendszeren kívül, illetve vele együtt ható hormonok. A belső elválasztású mirigyek termékei ezek, amelyek kis mennyiségben a vér útján fejtik ki hatásukat. Sokáig azonban teljesen nyitott volt a kérdés, hogy a hormonok valójában hogyan hatnak a sejtekre, csak az volt világos, hogy kiválasztódva bekerülnek a keringő vérbe, ahol részben fehérjéhez kötődnek. További sorsukat és hatásuk mikéntjét az újabb kutatások kezdték tisztázni. Afelől nem lehetett kétség, hogy a sejtekhez eljutott hormonmolekulák csak akkor tudják hatásukat kifejteni, ha a sejtek valamiképpen — mint külső jeleket — érzékelik jelenlétüket. A sejteknek ezeket a részeit receptoroknak, jelfogóknak nevezik, amelyek lehetnek a sejtek felszínén, membránjukon éppúgy, mint a belsejükben. A sejtmembránt ma már fehérjék és zsírok dirfamikus rendszerének tekintik, ahol a membrán folyékonysága teremti meg az egyes molekulák mozgási lehetőségét. Kívülről burok veszi körül, és az ebben elhelyezkedő fehérjemolekulák látják el a receptor funkcióját megfelelő mintázatuk révén. E mintázatok alapján ismerik fel egymást a sejtek, illetve képesek a környezet anyagai közül a hasonló mintázatúa- kat magukhoz kapcsolni. S minthogy a fehérjék teljesen átszövik a membránt, a receptoron megtapadt hormontól kapott impulzust továbbítják a sejt belsejébe. Itt a receptor egy másik fehérjetermészetű anyagnak, enzimnek adja át az impulzust, esetleg maga az enzim, amely részt vesz a jel továbbvitelében. A membránok kutatása terén sikereket értek el a Csehszlovák Tudományos Akadémia Mikrobiológiai Intézetének a kutatói, akiket ezért nemrégiben a Klement Gottwald állami díjjal tüntették ki. Vércsoport — a könnyben Kutatók kiderítették, hogy a vércsoportok antigénjei a könnyben is megtalálhatók. Ennek alapján rendkívül leegyszerűsödhet a vércsoport-meghatározás. Nem kell mást tenni, mint az egyik szembe az A vércsoport vérsejtjeit, a másikba pedig a B vércsoport vérsejtjeit tartalmazó fiziológiás sóoldatot cseppenteni. Ha az azonos vércsoport antitestjeivel érintkezik a folyadék, akkor megalvad, ami optikai vizsgálattal perceken belül megállapítható. Ha nem következik be az alvadás, abban az esetben a vércsoport AB, ha pedig mindkét szemben megalvad, akkor 0. A módszer természetesen még csak kísérleti munkára alkalmas. Szent-Györgyi Albert kilencvenéves Kilencven éve, 1893. szezptember 16- án született Szent-Györgyi Albert, a világon a legismertebb magyar tudós, az egyetlen, aki hazai földről utazhatott 1937-ben a Nobél-díj átvételére. Méltán tartja a tudományos világ Szent- Györgyit az ötletekben leggazdagabb kutatók egyikének, akinek számos tanítványa dolgozik a világ minden részén, és hasznosítja a nagy orvos-biokémikus mester tanításait. Apja erdélyi gazdálkodó, jómódú földbirtokos volt, de neveltetésében inkább az anyai hatás érvényesült: Erről az oldalról már a negyedik tudósgenerációnak vallhatta magát, hiszen anyja testvére, ifj. Lenhos- sék Mihály, és annak édesapja, nagyhírű, nemzetközileg elismert anatómus professzorok voltak a budapesti orvostudományi karon. Szent- Györgyi 1911-ben iratkozott be az orvosi fakultásra, és már harmadéves korában elkezdte az élettani búvárkodást. 1914-ben félbeszakadtak egyetemi tanulmányai, a frontra került, de a meggyűlölt háború erkölcstelenségét látva önsebesülést okozott magának, így sebesülten hazakerült. Felgyógyulása után egy katonai laboratóriumba helyezték, ahol újra bonyodalmai támadtak: megtagadta az emberre ártalmas kísérletek végzését, ezért büntetésül az olasz frontra vezényelték. A háború után a hazai viszonyok nem tették lehetővé kísérletei folytatását, ezért vándorútra kelt. Prága, Berlin, Hamburg, Leyden, Groningen azok a városok, amelyek egyetemein Szent- Györgyi rövidebb-hosszabb időt töltve tanult és dolgozott. Groningenben fedezte fel a később oly fontossá vált hexuronsavat a mellékvese kéregállományában, és több érdekes biokémiai probléma megoldásával kísérletezett. Cambridge a következő állomás, majd Rochester. 1932-ben kapta a meghívást a szegedi egyetem orvoskémiai tanszékére. Űj szellem tört be a szegedi egyetemre, pezsgő tudományos élet kezdődött el, amelynek központja Szent- Györgyi tanszéke volt. Tehetséges fiatal kutatók vették körül, és munkájukat hamarosan szebbnél-szebb eredmények koronázták. Ezek közé tartozott a sejt oxidációs folyamatai több részletének a megismerése, és az ezekkel a vizsgálatokkal nyert ismeretlen festékanyagnak, a „cytoflavin”-nak a felismerése. (Ma ezt az anyagot riboflavin néven ismerjük, és biológiai jelentősége közismert.) A szegedi évek alatt sikerült bebizonyítani, hogy a korábban felfedezett hexu- ronsav azonos a C-vitamin- nal, vagy más néven aszkor- binsavval. Tudta, hogy ennek az anyagnak fontos szerepe lesz az orvoslásban, de Magyarországon nem juthatott az előállításához szükséges elegendő állati mellékveséhez. Ekkor ötlött fel először agyában a paprika, mint C-vitamint tartalmazó anyag, amelynek akkoriban Szeged és környéke volt a hazája. Ez tette lehetővé a C-vitamin nagy mennyiségű előállítását, és a világ minden tájára küldhetett belőle kísérleti célokra. 1937-ben kapott Nobel- díjat, és akkor felhagyott a vitaminkutatással. Csapongó szelleme új területre vezette, az izom-biokémiára. Az izom összehúzódását tanulmányozta munkatársaival, Bangóval és Straubbal, és sikereket értek el az összehúzódásban részt vevő fehérjék előállításában. A második világháború idején nyugati kapcsolatait igyekezett felhasználni arra, hogy az országot kimentse a fasiszta háború karjaiból. Isztambulba utazott, ahol kapcsolatba is került az angol titkosszolgálattal, de erről a németek is tudomást szereztek, így hazatérve csak a svéd követségen találhatott menedéket. Budapest felszabadulásakor szovjet járőr kutatta fel, és Molotov személyes utasítására családjával együtt a főhadiszálláson helyezték el Mali- novszkij marsall meghívására. Nem sokkal később elfogadta a Szovjetunió Tudományos Akadémiája meghívását: két hónapot töltött Moszkvában. Budapestre visszatérve legfontosabb feladatának tekintette a tudományos munka elindítását és megszervezését. ö azonban elsősorban kutató volt, a szervezés nem elégítette ki, az akkori Magyarországon azonban nem voltak meg a kutatás feltételei. Előbb Svájcba utánzóit gyógykezeltetésre, majd 1947-ben az Egyesült Államokban telepedett le, ahol a Woods Hole-i tengerészeti biológiai laboratóriumban átvette az Izomkutató Intézet vezetését. Itt többek között a sejtosztódás és a rákos megbetegedések megoldatlan kérdéseivel foglalkozott. Kapcsolata hazájával mindig szoros maradt, többször hazalátogatott — és szívében magyar maradt. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjának választotta. Kívánjuk, hogy a szép kort megért tudós még sokáig adhassa át tapasztalatait a fiatal kutatóknak./ H. J. Az élet titkainak feltárása Hordozható művese A vesebetegségek és a veseelégtelenség még negyven évvel ezelőtt is igen nagy valószínűséggel halálhoz vezettek. Elég hosszú ideig tartott, amíg sikerült megoldani — legalább kórházi körülmények között — a betegek vérének mesterséges szűrését az óriás méretű, helyhez kötött készülékekkel, a művesékkel. Sajnos, ezek a különleges berendezések oly sokba kerültek, és olyan szakképzett kezelőszemélyzetet igényeltek, hogy igazán széles körben nem terjedhettek el. így azután az orvosoknak kellett eldönteniük a nehéz kérdést, kinek tegyék lehetővé a gép használatát, s kit fosszanak meg ettől az utolsó lehetőségtől. Az utóbbi években születtek meg a hordozható dialízisállomások, amelyek már többek számára nyújthatnak reményt. A biológiai tudomány rohamos fejlődése ellenére annak alapvető problémái inkább csak kibontakozni kezdenek, nem pedig megoldódni. Elsősorban azok a szakágak fejlődtek gyorsan, amelyek az élő anyag legáltalánosabb tulajdonságaihoz közel állnak: a molekuláris biológia és a biokémia. A molekuláris biológia leglényegesebb újdonsága a sejt, és ezen belül a sejtmag egyes tulajdonságainak részletes feltárása, a dezoxiribonuk- leinsav (DNS) és a ribonukleinsav (RNS) óriásmoleku- lák kémiai szerkezetének a megismerése. A megismerést különösen bonyolulttá teszi, hogy a molekulájában csavarodások lépnek fel, amelyek alapvetően megváltoztatják kémiai és fizikai tulajdonságaikat. E szakágaknak a felfedezései mind újkeletűek, ezért a molekuláris biológia és biokémia csak mostanában kezd fontos információkat szolgáltatni a társtudomány oknak, például a genetikáinak, a fiziológiának, illetve az orvostudománynak, a mezőgazdaságnak és a technikának. Kiderült például, hogy a növekedés és a fejlődés —, amelyek a legösszetettebb élettani folyamatok közé tartoznak — most megérthetők a molekuláris biológia segítségével. Az utóbbi időben az érdeklődés középpont jóban a génsebészet, a genetikai manipuláció kérdése áll, amelynek a perspektívái szinte belátha- tatianok. Sok olyan embert betegség van például, aminek alapját öröklődő génhibák képezik. Elvileg lehetséges, hogy egy hiányzó gént baktériumban felszaporítva bejuttassanak az emberi “sejtbe, vagy a hibás gént egészségesre cseréljék. Mindezek gyakorlati hasznosítása természetesen még messze van, de a jövő szempontjából perspektivikus. A rákos megbetegedés biológiája Az NSZK-ban naponta 400 ember hal meg rákban, A kutatók jól tudják, hogy egy ilyen hatalmas és fontos probléma megoldása reményében mélyen az alapokig le kell nyúlni. A tudomány ma már sok mindent tud a rákról, de nem eleget. A rákos megbetegedések problematikája ma két kérdési- komplexumra összpontosul: mi a rák és milyen gyógyszerekkel gyógyítható, illetve előzhető meg. A kutatás elsősorban azokra a sejten e- chanizmusokra irányul, amelyek tumorok keletkezéséhez vezethetnek. A környezeti hatások tükrében is vizsgálják a rákos megbetegedések kérdését; de az életszokások is hatással vannak a tumor- képződésre. Érdekes képet mutat a bőrrák gyakoriságának és a különféle természe- tesi sugárzások földrajzi eloszlásának összehasonlító grafikája. A Szabolcs-Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalat rövid határidővel vállalja MÉLYFÚRÁSÚ KUTAK JAVÍTÁSÁT, FELÚJÍTÁSÁT. Tájékoztató árak: — kútjavítás, kompresszorozással 70-80 ezer Ft.- intenzív kútjavítás vegyszeres kezeléssel, vízhozamnöveléssel 130—150 ezer Ft. Az árak a felvonulási távolságok függvényében módosulhatnak. Megrendeléseiket: SZAVICSAV Nyíregyháza, Stadion u. 5. címre kérjük megküldeni. KAEV 10. SZ. GYÁRA FELVESZ targoncavezetőt, forgácsoló szakmunkásokat, külső szerelőket és segédmunkásokat. Jelentkezni lehet a gyár közgazdasági osztályán, EGER, Kistályai út 6. sz. alatt.
