Népújság, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-13 / 216. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. szeptember 13., kedd S. A TÚRTÓL A TEMZÉIG A három Korda testvér (középen Sándor, a filmrendező) (MTI fotó — KS) Korda-legenda Lelkendező sorokkal kezdi kötetét a nagy filmes egyik életrajzírója: ,,Jóval azelőtt, hogy találkoztam vele, legenda és jelkép volt számomra Korda Sándor. A pusztai fiú, a fiatal újságíró, aki filmeket csinált Bécsben, Berlinben, Rómában, Párizsban és Hollywoodban ...” A motívum Ady-versre emlékeztet. Az Értől az óceánig, a vidéki bölcsőihelytől — de egyúttal a provinciális elmaradottságból is — az emberi kultúra egyetemességéig és a tehetség kibontakoztatásáig eljutni sokak vágya volt a változásokat érlelő századelőn.-9 is Volt egyszer három testvér Az Ér Korda esetében a Berettyó, amelynek alsó folyását hajdan Túrnak nevezték. E tájon, a Túrkevéhez tartozó Pásztó-pusztán született kilencven éve. Kellner Henriknek, a Somló-birtok intézőjének és Weiss Ernesz- tinának az első fia a Sándor László nevet kapta. Születését — a lexikonoktól eltérően újabb közlés szerint — 1893. szeptember 13-án jegyezték be a túrkevei hitközségnél. Két év múlva Zoltán — majdani egzotikus filmek rendezője —, s újabb két év után Vince öccse követte — a leendő festőművész és díszlettervező. A három testvér együtt hódította meg a .világhírnevet, csak éppen jfordítva, mint a mesékben: a »legidősebb fiú tört utat, s vitte magával — hogy megtartsa magának — a családot, Sándor majdnem tizenhárom éves, amikor apja meghalt. Rokonok támogatására szorulnak, ö így folytatja Pesten az iskolát — Kisújszállás és Mezőtúr után — a Mester utcai kereskedelmiben. Szenvedélye az irodalom ; könyvekről, színdarabokról ír az iskolai faliújságra, de nemsokára a Független Magyarországnak is. Égy latin egyházi kifejezés — sursum corda: fel a szíveket! — sugallja neki az önmagát buzdító Sursum álnevet, amivel megannyi írását jegyzi, s a később világhírűvé tett Korda nevet is. A filmmel a Velence kávéházban ismerkedik meg. Üj, sokat ígérő lehetőség — ez az ő műfaja! Tizennyolc évesen már Párizsból tudósítja lapját — nem utolsósorban erről. Hazatérve filmlapokat szerkeszt, szervez, alapít. S 1914-ben maga is belevág a fikncsinálásba — sikerrel. Két évvel később már egy esztendő alatt kilenc filmet forgat. Az államosító és a vállalkozó 1918: őszirózsás forradalom. Korda a polgári átalakulás híve — ez ígér szabadságot a művészetnek is. Károlyi a haladó polgári filmgyártás megszervezésével bízza meg. A Tanácsköztársaság alatt a Művészeti Direktórium tagjaként a filmgyártás művészeti vezetője, s a filmgyártás államosítását indítványozza Kun Bélának. Érré 1919 áprilisában kerül sor (néhány hónap múlva a Szovjetunióban is). Ebben szintén művészi meggondolások vezetik — nem politikus —, s ez idő alatt is filmeket készít. (Az egyik színes bőrű rabszolgák lázadásáról, a másik egy elvetemült Habsburg hercegről szól.) Munkáját Horthy fogdmegjei szakítják félbe — a Gellért- szállőbeli hadiszállásukra hurcolják. Kiszabadulása tisztázatlan; alapos monog- ráfusa, K. Kulik a londoni Observer egy későbbi közleményére hivatkozik, amely diplomáciai közbenjárást sejtet. Korda nem beszélt erről; mindenesetre levonta a tanulságokat, s amilyen gyorsan csak befejezhette félbehagyott dolgait, örökre elhagyta az országot. Bécsben már várják a jóhírű filmszakembert. Ott, majd Berlinben, aztán az Egyesült Államokban forgat; Angliába költözik, de közben az amerikai, s a francia filméletben is fel-feltűnik. Filmez, szervez, filmvállalatokat alapít. Az üzletben is tehetség, mindig mer újba fogni, kockáztat, veszít is, de még többet nyer. Nem a film szolgálja az üzletembert, hanem az üzlet is a filmest. Kedveli a nagy történelmi és irodalmi témákat, a hétköznapi, a magánélet felől való megközelítést, s a monumentális megjelenítést. Az utóbbit jól jellemzi egy anekdota. Nagy izgalomban vár A bagdadi tolvaj stábja: sok pénz elfogyott, még sehol se tartanak, s megjött Korda, ö elégedetlenül jár a díszletek közt, s az egyik előtt megáll. — Vince, te bolond vagy! — fakad ki öcs- csére. — Siess, keríts sok embert, csináld négyszer ekkorára, s fesd bíborra az egészet. .. Egy művész ' antifasizmusa Ez a film a háború alatt készült Angliában. Korda szerepét a második világháború alatt — legendák köde fedi. Előbb Amerikába megy — emiatt szinte szökevénynek bélyegzi a sajtó —, de ott olyan filmeket csinál, amelyek a közvéleményt a fasizmussal szembeni harcra hangolják. A legmaradandóbb a Lady Hamilton. Ennek Nelson admirálisa Napóleonról szólva Hitlerre fi- gyilmeztet: „Diktátorokkal nem lehet békét kötni. Le kell győzni őket”. Nem véletlen, hogy Korda neve ott szerepel az Anglia elfoglalása után kihallgatandó személyeknek a Gestapo készítette listáján. Másfelől az Egyesült Államokban e film — s éppen a Nelson-beszéd — miatt háborús izgatással vádolva szenátusi vizsgáló- bizottság elé idézik. Közben azonban a japánok Pearl Harbournál hadüzenet nélkül megsemmisítették az amerikai flottát —, a történelem igazolja az „izgatás” igazságát. A filmnek tömegsikere van. Számtalanszor végignézi Churchill is, s a brit miniszterelnök értékelni tudja közvélemény-formáló hatását. Ennek is szerepe lehet abban, hogy 1942 őszén „a brit filmiparhoz való hozzájárulásért" először ütnek lovaggá filmrendezőt — így lett Sir Alexander Korda. Közel hatvan filmet rendezett — az utolsó az Eszményi férj volt 1947-ben —, és több mint száz film született a közreműködésével 1956-ban bekövetkezett haláláig. Akkor már főleg a televízió foglalkoztatta de fölösleges azon tűnődni, mit produkálhatott volna még. Bőven kifejtette tehetségét, eljutott az óceánig ... (németh) ^ Hogyan lesz a pénzes zsákból képviselő? Karikatúrakiállítás j A Munkásmozgalmi Múzeumban Egy tapintatlan ember P<>}y# f ihs>t .. \\ t Lapok a karikatúra-kiállításról T orz képek 1848—1919 címmel karikatúra-kiállítás nyílt a Magyar Munkás- mozgalmi Múzeumban. E kiállítással sorozatot indított a múzeum, amelyben korszakonként mutatja be a magyar politikai karikatúra történetét. Látványosan, korabeli hangulatot idézően tárják a néző elé a múlt század közepének, a századfordulónak, s a háborúk viharának élc- lapjaiból, folyóirataiból a kor A magyar közönség a Kabaré Sallyjaként ismerte és- szerette meg. s most két dolog tette időszerűvé, hogy beszéljünk Liza Minnelliről. Az együk: a televízióban ve ti tett Charlie Bubbles című film, a má&ilk a nemrég Budapesten járt rendező, Alan J. Pakula nyilatkozata. A neves amerikai rendező úgy beszélt Lizáról, minit olyan színésznőről, aki „éli, átgondolja szerepét” — ol- vashatt.uk a Film, Színház, Muzsikában. Nem kis d:csé- .ret ez a kitűnő művésztől, aki a nyilatkozatban említett Meddő madárkát 1969- ben készítette az akkor mindössze 23 esztendős színésznővel. Lizának ez a negyedik filmje volt — a .négybe beleszámítva a gyermekként 1949-ben eljátszott szerepet, és a Visszatérés óz földjére című rajzfilmet, amelyben a hangját kölcsönözte Dorothy fiigurá- jámlak. A tévében látott Charlie Bubbles az igazi bemutatkozás volt 1968-ban. Angliában forgatta a rendezőként döbüitáló neves színész, Albert Finney partnereként. politikai szatíráit, karikatúráit. A karikatúra ősi műfaj. Már az ókori művészetben is jelen volt, mint gunyoros, eltúlzott, a lényeget humorosan kiemelő művészi ábrázolás — képben, rajzban, szoborban —, jelentősége a kapitalizmus korában nőtt meg. Ekkor a legnagyobb művészek — Hogart, Goya, Daumier — éltek a karikatúra eszközével, s agitáltak, harcoltak eszméikért, s nevetségessé tették rajzaikkal A nagyon tehetséges és népszerű színésznő neves művészházaspár gyermeke. Édesapja Vincente Minnelli rendező, édesanyja a világhírű Judy Garland. Liza sztángyenak volt, akiit édesanyja kosztüm.jeinek mini- változatába öltöztették, és áki vele lépeltt először a .kamerák elé, mindössze kétévesen. Karrierje egyenesen ívelt felfelé, egyénisége, tehetsége segítségével sikerült önmagaként érvényesülnie. Kitűnő rendezőikkel dolgozott, ragyogó partnerei voltak, érdekes, változatos figuráikat •keltett és kelt életre. 1970- ben Pakula már említett filmjével Mar Del Platában a legjobb színésznő díját nyerte, 1972-ben a Kabaré Sailily Bowlesé-ért megkapta az Oscar-díjat. Azóta igazi sztár, aki a tévében is sokat szerepel, kabarécsiiililag, aki bejárja a világot. 1975-ben Stanley Donén rendezésében Gene Hackman és Burt Reynolds Oldalán a Lucky Lady ben arat sikert, 1976-ban Ingrid Bergman és Charles Boyer partnere az Idő kérdése cí A BOLDOG BÉKE NAPJAIBAN. — Merre van a Conti*utca? — Alig egy puskalövésnyire . - • a bürokráciát, a pénzhará- csolást, a polgári jólétet, a kizsákmányolást, a társadalom megannyi feszültségét. Népszerűségét a karikatúra akkor érte el, amikor a plakátoktól, nyomatoktól, kiállítási termekből eljutott az igazi nyilvánosságig —, az újságok, folyóiratok fokozódó elterjedésével. Amikor sorra jelentek meg a főleg karikatúrát tartalmazó élc- lapok, hogy csak hazai példákat idézzünk, a Borsszem Jankó, az Üstökös, a Bolond Istók, a Kakas Márton, a Mátyás Diák, vagy a ma is megújult formában létező Ludas Matyi. S amikor olyan neves magyar képzőművészek fordultak a karikatúra műfajához, mint Vértes Marcell, Jankó János, Major Henrik vagy Pólya Tibor. Szellemes, kellemes, mulattató vagy éppen felháborító karikatúrák sorakoznak a Munkásmozgalmi Múzeum kiállításán. (K. M.) mű amerikai—olasz produkcióban. Martin Scorse rendezi a New York New Yorkban, Robert De Nivával együtt. Az egyik új kedvenc, Dudley Moore és a veterán John Gielgud a partnere az Arthur című, 1981-ben készült produkcióban. Magánélete kevésbé mond ható sikeresnek. Első férje Peter Allen ausztrál énekes volt. Másodszor Jack Haley felesége. A rendező-producer édesapja valaha Liza édesanyjának, Judy Gar land- nalk partnere volt az Óz, a csodák csodálja című filmben. Ez a házasság csak hónapokig tartott. Aztán együtt emlegették Barisnyikovval, a neves baletit-táncossal, majd rövid időig Peter Sellersszel. 1979-ben ment férjhez Mark Goto producerhez. Élelte nagy tragédiája, hogy bár imádja a gyerekeiket, terhességeit nem sikerült kihordania. Sok időt tölt legjobb barátnője, Goldie Hawn gyermekeivel, és társadalmi munkát vállalt a hátrányos helyzetű gyermekek otthonában, Philadelphiáiban. H eti umor ét elején A cirkuszigazgató munkát ajánl Charlie-nak: a ragadozók ketrecét kellene kitakarítania. — Biztosíthatom: egyáltalán nem olyan félelmetes munka, mint amilyennek látszik. Az a fő, hogy amikor bemegy a tigris- vagy oroszlánketrecbe, ne mutassa, hogy fél. — Azt hiszem, ez nem fog menni — sóhajt Charlie. — Én ugyanis egyáltalán nem tudok hazudni! ★ A farmer felesége kihívja a körorvost és megkéri, vizsgálja meg a disznót. — Nem értem, miért nem gyarapodik... — Miért nem az állatorvost hívta ki? — háborodik fel az orvos. — Jaj, ne haragudjon doktor úr, de valahogy nem bízom benne: olyan vézna... ★ — Szóval felhívhatom a munkahelyén, Charlotte? — Igen, de ha a főnöknőm szól bele a telefonba, azonnal tegye le a kagylót! — És honnan fogom tudni, hogy ő az? — Szemüveges és kontyot visel! ★ — Amikor megnősülsz, fiacskám, megtudod, mi az igazi boldogság. — Igazán? — Igen, de akkor már késő lesz. ★ — Folyton töröm a fejem, hogyan magyarázzam meg a feleségemnek, miért maradtam ki ilyen soká. Te mit mondanál neki a helyemben? — Semmit. Egészen biztos vagyok, hogy egyetlen szót se tudnék közbeszúrni! ★ — Mi történt veled Hans? Miért van begipszelve a vállad? — Vasárnap horgásztam, és egy hatalmas halat fogtam. — És akkor ficamítottad ki a válladat, amikor a partra vonszoltad ? * — Nem —, amikor megmutattam, hogy mekkora volt! Liza Minnelli Második megszakadt terhessége, uitán a munkában keresetit vigaszt. Joel Grayjel, Kabaré- beli partnerével koncertezett, egyszemélyes show-műsorával turnézott, filmtenvekről tárgyalt John Travoltával. Befejezésül idézzük ismét Alan J. Pakulát, aki egy alkalommal ezt mondta róla: „Sok mindent megtanulhat egy színésznő, de az a képesség, hogy valaki lelket leheljen egy figurába, olyasmi, ami vagy van, vagy nincs meg. Ez a tehetség Lizában megvan”. Meggyőződhettünk róla. (erdős) . .átgondolja szerepét” l_izar a sztár
