Népújság, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-13 / 216. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. szeptember 13., kedd 3. Korszerűsödő általános iskolák Beszélgetés Drecin József művelődési miniszterhelyettessel Fiat - Allis helyett Darugyár? Visontai exportgondok (Fotó: Szabó Sándor) A 180 ezer első osztályos tanulóval együtt 1 millió 270 ezer — az előző évinél 25 ezerrel több — diák ült be augusztus 29-én az álta­lános iskolák padjaiba. Jó helyzetben vagyunk, mert — gazdasági és más gond­jaink ellenére — az oktató­nevelő munka megújításá­ban biztató eredmények szü. lettek. Természetesen ebben a tanévben sem lesz keve­sebb a tennivaló. Felkéré­sünkre Drecin József műve­lődési államtitkárral a fel­készülésről, az oktatás anya­gi-technikai feltételeiről, kö_ rülményeiről, korszerűsíté­séről adott tájékoztatást. — Egyes településeken még hiányosak, néhol rosz- szak a feltételek, még min­dig sok az elavult felszerelt- ségű iskola és a szükség- tanterem. Milyen fejlesztés­ről lehet számot adni? — Az elmúlt tanévben a 3567 általános iskolából 722 működött váltakozó tanítás­sál. A 40 ezer 442 osztály­terem kilenc százaléka minő­síthető szükségtanteremnek, s mintegy ötezer tantermet használnak váltakozva. A most kezdődött oktatási év­ben 1375 új tanterem várja a tanulókat, nagyobb részük új, önálló iskolaépületben vah. Ez tette lehetővé ezer újaítanulócsoport szervezését, s azt is, hogy ne növekedjék az osztályok tavalyi huszon- hetes átlaglétszáma. A ta­nácsok 1983-ban 4 milliárd forintot irányoztak elő az általános iskolai hálózat fejlesztésére, ez csaknem 700 millióval haladja meg a VI. ötéves tervben erre az évre tervezett összeget. Ez döntően annak eredménye, hogy több megyei tanács meggyorsította a fejlesztése­ket, illetve korábban kezdte meg eredetileg későbbre ter­vezett iskolák építését. Ja­vítja a képet az is, hogy a tanácsok az általános isko­lákra költik felújítási pén­zeik jelentős részét. A beru­házások jelenlegi, szükség­szerűen lassúbb üteme mel­lett fontos a meglevő épüle­tek jó állapotának megőr­zése. Az elmúlt évben a kul­turális ágazat teljes egészé­ben 2 milliárd 745 millió forintot fordított erre a cél­ra, amelyből 1 milliárd 29 millióval részesültek az ál­talános iskolák. — Jelentősek még az egyes iskolák közötti különbségek, ami nyilvánvalóan késlelteti a tanulók egyenlőbb esélyei­nek megteremtését... — Kétségtelen, hogy a fo­lyamatos felújításokra az említettnél még több pénzre lenne szükség. Tény, hogy iskoláinknak mindössze ne­gyede nem szorul felújításra, ötödrészüket meg már nem is érdemes felújítani, hiszen legtöbbjük vályogból készült. Tetézi gondunkat, hogy az oktatóhelyek 21 százaléka eredetileg más célt szolgált. Az egy tanteremre jutó ta­nulócsoportok száma mégis csökkent, miután több te­A Minisztertanács módo­sította az iparban, az élel­miszerkereskedelemben és a vendéglátásban dolgozók műszakpótlékáról szóló 15/1977. (V. 22.) MT számú rendeletet. A jogszabály mó­dosítása lehetővé teszi, hogy azok a gazdálkodó szerveze­tek, amelyek a szükséges eszközökkel rendelkeznek, a rendeletben meghatározott mértéket (délutáni műszak­nál a törzsbér 20 százalékát, éjszakai műszaknál a törzs­bér 40 százalékát, folytonos munkarendnél 10 százalékát) meghaladó műszakpótlékot fizessenek külön engedély nélkül. A pótlék felemelésé­rem épült és épül, mint ahány csoport alakult. Ter­mészetesen segít ebben az úgynevezett egyéb helyisé­gek, tehát a napközis szo­bák, az úttörő- és klubhelyi­ségek, a könyvtárak igénybe­vétele. Az iskolák közötti különbségek felszámolása a tárca régi törekvése. A ki- egyenlítés azonban még hosszú időt igényel. Meg kell fontolni alaposan minden döntést, hiszen a helyi gon­dok átmeneti, kapkodó meg­oldása - egyrészt rontja a meglevő színvonalat, ugyan­akkor más természetű, meg­lehet : súlyosabb problémát szülhet. Nyilvánvaló, hogy a tanteremhiány felszámolá­sának legjobb, módja egy új iskola, amely nemcsak fe­delet, hanem korszerű, szín­vonalas, hatékony oktatást teremt a gyerekeknek. Am lehet ez az iskola mégoly nagyszerűen felszerelt is, ha zsúfolt, kevesebbet képes nyújtani, mint egy tárgyi el­látottságban szerényebb, ke­vésbé korszerű, de nyugodt légkörű intézmény. Az opti­mális megoldást mindenütt az összes mérlegelést ér­demlő szempont összevetésé­vel kell megtalálni. — A jó iskola fogalmába beletartozik a taneszközök és állóeszközök korszerűsége is. Milyennek látja ebből a szempontból az országos helyzetet? — Igen jelentősnek tartom az iskolavilágítási program végrehajtását. A megyei ta­nácsok pályázatokkal folya­modhattak vissza nem térí­tendő állami támogatásért. Valamennyi jóváhagyott pá­lyázat; költségigényét fedez­tük, az eredetileg előirány­zott összeg háromszorosát: 62 millió forintot utaltunk az illetékes tanácsoknak. Gyors ütemben folynak a világításkorszerűsítési mun. kálatok. A pályázatba be nem vont, illetve nem von­ható, jelenleg nem- megfe­lelő megvilágítású tantermek ilyen jellegű átszerelése azonban még sok pénzt és időt igényel... A tanácsok minden évben — idén is — számottevő összegekkel egé­szítik ki a taneszközbeszer­zésre központilag biztosított 60 millió forintot. Az új ne­velési-oktatási tervek beve­zetésével egyidőben készül­nek az alapvető fontosságú taneszközök. Jelenleg is fo­lyamatosan érkeznek az is­kolákba a szükséges segéd­letek. A minisztérium az in­tézmények tíz százalékában megvizsgálta a taneszköz- ellátottságot. Arról a meg­nyugtató tényről győződhet­tünk meg, hogy az iskolák rendelkeznek az új nevelési­oktatási terv teljesítéséhez feltétlenül szükséges eszkö­zökkel. A műveltséget ala­pozó általános iskolák meg­felelő körülmények között kezdhetik-folytathatják ősz­től a fiatal generáció okta­tását. ről a kollektív szerződésben (munkaügyi szabályzatban) kell rendelkezni. Az alapren­deletben meghatározott mű­szakpótlékot akkor is ki kell fizetni, ha arról a kollektív szerződésben nem intézked­nek. A rendelkezés arra ösztön­zi a gazdálkodó szerveket, hogy ahol ez szükséges, több műszakos munkarend beve­zetésével, fenntartásával, il­letve kiterjesztésével jobban használják ki a korszerű berendezéseket. A jogsza­bály módosítás október 1-én lép hatályba, szövegét a Magyar Közlöny szeptember 8-i száma közli. Bürotéka irodabútor­kiállítás A Nyugat-Magyarországi Fagazdasági Kombinát hét­főn, az Ipari Reklám és Propaganda Vállalat bemu­tatóházában kiállítást nyi­tott, amelyen a Bútoripari Fejlesztési Intézettel közösen tervezett Bürotéka elemes irodabútor-családját mutatja be. A kiállított termék az Ipari Minisztérium múlt évi gyártmányfejlesztési pályá­zatán első díjat nyert. Mint a megnyitót megelő­ző sajtótájékoztatón elmond­ták az új bútorcsalád rend­kívül sokféleképpen felhasz­nálható, a szekrények térel­választóként is elrendezhe­tek. Az alapanyag forgács­lap, s az új technológiával végzett felületkezelés ma a legkorszerűbbnek számít Európában, növeli a bútorok élettartamát, víz- sav- és hő­álló. S bár a bútorok külle­mükben is esztétikusabbak a megszokottnál, áruk nem lesz magasabb azoknál a megoldások egyszerűsége miatt. A Nyugat-magyaror­szági Fagazdasági Kombinát a sorozatgyártást a negyedik negyedévben kezdi meg, s a jövő évben — teljes kapaci­tásuk ötven százalékának felhasználásával — mintegy 100 millió forint értékben termelik az új bútorcsalá­dot. A készterméket lapokra szerelten szállítják, s az elemek a helyszínen különö­sebb szakértelem nélkül összeállíthatók. A tíz napig nyitva tartó kiállításra meghívták a ter­vező, beruházó és a felhasz­náló vállalatokat, valamint kereskedelmi partnereiket. A faipari és bútoripari szak­embereket tájékoztatják ar­ról, hogy az irodabútornál alkalmazott technológia ho­gyan használható fel lakás­bútorok előállításánál. Már megkezdték az ex­portpiacok felkutatását, s a tapasztalatok azt mutatják, hogy a Bürotéka termékcsa­lád külföldön is kapós lesz. Az NSZK-ba ugyanis már szállítottak hasonlóan kikép­zett irodabútorokat. A fagazdasági kombinát részt vesz az őszi BNV-n is: családi házat állítanak fel, s itt mutatják be legújabb ter­mékeiket. (MTI) Két esztendeje, hogy a szakemberek megálliapítot- itáik: a Megyei Művelődési Központ 1774-ben emelt épületének egy része életve­szélyessé vált. Ezt követő­en az illetékeseik úgy hatá­roztak, hogy megoldják a renoválást. Eleinte kivitele­ző nem akadt, később ész­szerűen módosultak az el­képzeléseik: a statikai vizs­gálat kiterjedt az egész ház­ira, s ennek alapján a tel­jes felújítást, átalakítást ftűzték ki célul. Vállalkozót is találták: a Heves megyei Tanácsú Építőipari Vállalat tervosztálya elkészítette a műszáki tervet, s dolgo­zói október 1-től ennek megfelelően meg is kezdik a munkálatokat. Nyilvánvaló, hogy ez sa­játos helyzetet teremt az iitt munkálkodó népművelők számálra. Erről kérdeztük Sebestyén Jánost, az intéz­mény igazgatóját. Igényes elképzelések Megtudtuk, hogy az újjá­varázsolás 16 millió forintba ikerül, s az is tény, hogy ezt a jókora summát öko­A NIKEX közvetítésével még tavaly üzletet kötött a Thorez Bányaüzem és az olasz Fiat—Allis cég. En­nek értelmében a visontaiak rakodógépekhez szükséges nagy méretű merítőkanalat szállítanak Itáliába, ahonnan ellenszolgáltatásként dóze­reket kap a magyar gazda­ság. Mint Kálomista Imre igazgató elmondotta, igen jó üzletnek tűnik a vállalkozás, fel is készültek rá kellő szerszámozással, és december 31-ig leszállították az 1982-es év második felére beüteme­zett száz merítőkanalat, bő százezer dollár értékben. Az idei esztendő viszont már kellemetlenül kezdődött. Keretszerződést kötöttek az olaszokkal további 200 ra­kodógép-alkatrész szállítá­sára, és a cella gyártó csar­nokban — Domoszlai Jó­zsef részlegvezető irányításá­val — folytatták a merítő­san használják fel. Az át­adásra előreláthatólag 1984 decemberében kerüli sor. Jó érzés arról szólni, hogy ré- igi, jogos óhajaik válnak va­llóra. Az egész létesítményt mi használjuk majd, azaz végre ideális körülmények között szorgoskodhatunk. Lesz önálló, ízléses galérli- ánik, a bejáratnál ruhatárat alakítunk ki, a portán in­formációs szolgálat várja majd az érdeklődőket, a ki- Ikapcsotódmi, a szórakozni vágyókat. Hadd jegyezzem meg, hogy a többi helyiség is a népmű velői ki várnáknak - maik megfelelő lesz, azaz íz­lésessé, lakályossá, vendég- vonzóvá formálódik. Átmeneti nehézségek Ez a biztató jövő, a jelen azonban gondterhes, ám ez szerencsére nem zavarja az érdemi tevékenységet. — Hozzáedződtünk már a megpróbáltatásokhoz, hi­szen eddig is meglehetősen mostoha körülmények között munkálkodtunk. Ennek el­lenére csoportjaink zöme bi­zonyította öttletességgél öt­vözött igekezetét. Az Egri kanalak idomainak gyártását, összeszerelését. Közben jött egyik bukíenc a másik után! A Fiat—Allis cég, különböző indokokra hivatkozva, előbb nem adott szállítási üteme­zést, majd száz darab merí­tőkanál rendelését vissza­vonta. Ez lényegében azt eredményezte, hogy le kel­lett állítani a jó kilátással kecsegtető alkatrész további gyártását, és pillanatnyilag a rakodóterületen, szabad ég alatt sorakozik még azoknak a merítőkanalaknak több tu­catja is, amit a keretszerző­dés alapján ez évben pro­dukáltak. Beszéltünk a Mátraalji Szénbányák Vállalat terme­lési főmérnökével, Szabó Im­rével is, aki elmondotta, hogy a gond ismeretében nem ültek tétlenül, hanem igyekeztek a Thorez Bánya­üzem árbevételét veszélyez­tető akadályokat elhárítani. Szimfonikus Zenekar augusz­tus 20-a alkalmából kapta meg a Szocialista Kultúráért kitüntetést, a kamarakórus fesztiváldíjas lett, az Egini Néptáncegyütites pedig ananydiplomát és kiemelt nívódíjat szerzett az orszá­gos minősítés során. Eb­ben a szellemben szeret­nénk tovább dolgozni. Nem llesz könnyű, hiszen csak az irányító apparátus költözik a szintén életveszélyes, de lideigileniesen megerősített Pamakoszta-házba. Negyven- három művészi csoportunk, szakkörünk és klubunk vi­szont huszonnégy helyen működik majd a városban, többek között a Helyőrségi Művelődési Otthonban, s a KISZÖV, a népfront és a középiskolák álltai rendel­kezésünkre bocsátott ter­mékben. A pontos menet­rendet megszabtuk, s az érintetteket az Egri Hangok szeptemberi szálmában tá­jékoztattuk a részletékről. Nagyobb rendezvényeink a megyeszékhely huszonhét különböző létesítményé­ben — például a Park Szál­lóban, a 212-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézet­Először a NIKEX vezér­igazgató-helyettesével tár­gyaltak, sürgetve legalább a készáru kiszállítását. Friss értesülésük szerint az ola­szok valószínűleg el is kez­dik az átvételt. Megkeresték továbbá a Magyar Hajó- és Darugyárat, amelynek szük­sége lenne ilyen merítőkana­lakra. Egyezség azonban mindeddig nem jöhetett létre árproblémák miatt. A daru­gyáriak nem ígérnek annyit, amennyiből gazdaságosan lehetne ezt az alkatrészter­méket előállítani. Ilyenfor­mán nincs más hátra, mint vagy újabb piac után néz a Thorez Bányaüzem — ha kitart a merítőkanál-gyár­tásnál —, vagy más terüle­ten végzett termelőmunká­val pótolja pillanatnyi ár­bevétel-kiesését. ben, a Kereskedelmi és Vendégláitóiipari Szakisko­lában, illetve Szakközép­iskoláiban kapnak ideiglenes otthont. A lényeg az. hogy a szétszórtság ellenére se adódjék törés, fennakadás. A vidék javára A sajátos adottságokból azért előnyök is fakadnak, s ezek árnyalják az összké­pet. — Szűkébb hazánkban nyolcvamlhat művelődési ház, illetve otthon találha­tó. Eddig is foglálkoztunk velük, számíthattak segítsé­günkre, javaslatainkra, öt- .letednkre. Az elkövetkező időszakban viszont jóval tőbr ibet törődünk velük, mint 'valaha, azaz rendszeresen felkeressük őket, tanácso­kat adunk az eredménye­sebb munkálkodáshoz. Ügy is mondhatnám, hogy olyan tapasztalatokra teszünk szerit, amelyeket sokrétűen kamatoztathatunk majd a korszerű, a minden igényt kielégítő, az újjávarázsolt, a végleges otthonban. Pécsi István (G. R.) Rendelet a műszakpótlékról Moldvay Győző Ideiglenes „otthon“, zavartalan munka Költözik a Megyei Művelődési Központ Szállításra váró merítőkanalak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom