Népújság, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-13 / 216. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 218. szám ARA: 1983. szeptember 13., kedd 1,40 FORINT Hazánkba érkezett a brit külügyminiszter Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására hétfőn hivatalos látogatásra hazánkba érkezett Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter. Az angol diplo­mácia vezetőjét a Ferihegyi repülőtéren vendéglátója fogadta. Jelen volt Bányász Rezső, hazánk londoni, valamint Peter William Unwin, Nagy-Britannia és Észak-lrország I----------------­M inek ez? Van egy faramuci kife­jezés a kereskedelemben, így mondják: minimum­készlet. Arról most hallga­tok, hogy az ilyen és eh­hez hasonló, nyakatokért szóhasználat hogyan bur­jánzik el a köznapi nyelv­ben, mintegy annak jele­ként, hogy használója „•bennfentes” személyiség, érti a mesterségét, elsajá­tította szakterülete szó­készletét. Véleményem szerint ez a fajta önmutogatás is hozzá­járul a nyelvünktől idegen kifejezések divattá válásá­hoz, gyors elterjedéséhez. Senki sem akar „lemarad­ni”, kevesebbnek látszani a többinél. De most ne erről. Hanem a már említett minimumkészlet lényegéről. Illetve: a lényege helyett kialakított gyakorlatról. Arról van szó ugyanis, hegy irányító szerveink igyekeznek elejét venni a raktári készletek fölösleges felduzzadásának. Ez helyes. Ha jól meggondolom, a szándékot még értem, de hozzáteszem: ha valami ke­lendő áru megérkezik az üzletbe, annak nem sok ideje van vevőre várakoz­nia. Viszik, mint a cukrot. Ha tehát a raktár pultjai zsúfolásig meg vannak pa­kolva, annak egyetlen oka lehet. A kutyának se kell az ott porosodó portéka. A kérdés lényege tehát, hogy minek gyártunk olyan árucikkeket, amiket nem lehet eladni? De ez újabb irányba vinne el bennünket, tehát ezt a kérdést is hagyjuk megválaszolatlanul. Marad az eredeti szándék: forog­jon a pénz, minél gyor­sabban váljék árucikké, majd feldolgozandó anyag­gá, hogy a piac körforgása révén ne penészedjen a bankó a szalmazsákban. Tudom, mindez nagyon is túlzó leegyszerűsítése a piaci törvényszerűségeknek. Van azonban a rendelet. Az év meghatározott nap­jára a kereskedelemben, az iparban a raktári készlet­nek az előre megállapított, legalacsonyabb értékszinten kell lennie. Ha nem ott van, akkor ... jaj, a fele­lős személynek, jön a bír­ság. Tessék elmenni egy-egy üzletbe a minimumkészlet előtti napokban. Szinte üresen ásítoznak a polcok. Mi az, nincs áru’ Van, volna, de ... a minimum- készlet. Ekkor jönnek az ügyes elmék, és azt mondják: vi­szek én árut a boltba, de számlát nem adok mellé. Ha letelik a minimum­nap, mindent rendezünk. No, nem emberbaráti ér­zéstől vezéreltetve... Jön az ellenőrzés és pa­píron mindent rendben ta­lál. Pedig az ellenőr is tud­ja, hogy ki, hogyan játssza ki a rendeletet..Azt hiszem, még a rendelet megterve- zői és kiadói is tudják. Mindenki tudja: önmagun­kat csapjuk be. Már csak egyetlen kér- désem maradt: minek az ilyen rendelet? G. Molnár Ferenc SZEPTEMBER 15-TÖL 28-IG MEGYÉNKBEN IS Társadalmi vita a választási törvényjavaslatról Ankétok a községekben, iskolákban, gyárakban — Figyelmet érde­melnek az alternatív javaslatok — Számítanak a lakosság véleményére: írásban, szóban egyaránt Egyesült Királyság budapesti nagykövete. (MTI) Víztározás, erdőgazdálkodás, ökológia Tanácskoztak a Bükki Nemzeti Park helyzetéről — A társadalmi vita szer­vezésében törekvésünk, hogy a megye közvéleménye érzé­kelje: az eszmecsere széles körű, s abban minden érdek­lődő állampolgár részt ve­het ... — ezzel a kiragadott mondattal lehet a legjobban érzékeltetni annak a tanács­kozásnak a lényegét, amely­re tegnap került sor Eger­ben, a Hazafias Népfront Heves megyei Bizottságának székházában. Az itt megje­lentek — jogászok, tanácsi dolgozók, népfrontosok — elsőként dr. Kovács Páltól, az Egri Megyei Bíróság el­nökétől, a HNF alkotmány- jogi munkabizottsága veze­tőjétől kaptak információ­kat a választási törvény mó­dosításának tervezetéről. Mint az előadó hangsúlyoz­ta: az elkövetkezendő társa­dalmi vita alapozza meg a törvény „jóságát”. Azaz: alaposságát, hitelét, erejét. S hogy ez a törvény valóban jó legyen, szükség van az állampolgárok véleményére: ankétokon, iskolai, üzemi röpgyűléseken lesz mód szeptember 15. és 28. között a közös gondolkodásra, a ja­vaslatok elmondására. A vi­tát szervező szakemberek arra számítanak, hogy ebben az országos méretű párbe­szédben . — amelyre várha­tóan az érdemi vita, s nem a parttalan csevegés lesz jellemző — a társadalom valamennyi rétegéhez tarto­zók leteszik a voksukat. A mostani vitára bocsá­tott tervezettel kapcsolat­ban a javaslat előterjesztői külön kiemelik: az előzetes anyagban nyolc alternatív verzió van — ezekre szeret­nének az állampolgároktól egyértelmű választ, döntést kapni. A jogalkotást előké­szítők szerint ugyanis ez a széles körű véleménynyilvá­nítás segíti majd a törvény­hozókat, hogy szélesítsék az állampolgári jogok gyakor­lásának lehetőségeit és jel­tételeit; hogy hatékonyabbá tegyék a népképviseleti szer­vek, testületek munkáját; hogy egyszerűsítsék a válasz­tási rendszert. Egyben azt a célt is kitűzték, hogy a java­solt többes jelöléssel megta­lálják azokat az embereket, akik — legyenek azok ré­gebben, vagy mostanában érdeklődő, közéleti életet élő állampolgárok — valóban alkalmasak a képviselői, il­letve a tanácstagi megbízás­ra, s akik tenni is szándékoz­nak a közért. A tanácskozás további ré­szében Görög István, az al­kotmányjogi munkabizottság titkára ismertette a társa­dalmi vitával kapcsolatos „menetrendet”. Ezek szerint megyénkben 15-én, csütörtö­kön kezdődik az eszmecsere, s mind a községekben, isko­lákban, munkahelyi kollektí­váknál, mind pedig a tanácsi és népfront-apparátusban gondolatokban gazdag vitá­ra számítanak. A megyeszék­helyen egyebek között a vá­rosi tanácson, a Diófakút utcai pártkörzetben, vala­mint a Csepel Autógyárban kerül sor a törvényjavaslat megbeszélésére. Hatvanban 15-én például a városi kór­ház, illetve a cukorgyár kol­lektívája tűzi napirendre a tervezetet, ugyancsak több helyütt megvitatják az elő­terjesztést Gyöngyösön. He­vesen 19. és 23. között tizen­kilenc helyen rendeznek tár­sadalmi vitát, de hasonló ankétra kerül sor Detken, Gyöngyöspatán, Nagyrédén, Lőrinciben, a füzesabonyi járás tíz településén, vagy a hevesi járásban: Kiskörén, Erken, Boconádon, Zárón­kon. A vitában egyébként bár­ki részt vehet: lapunk szer­kesztősége, valamint a HNF helyi, illetve megyei munka­társai minden levelet, észre­vételt, véleményt továbbíta­nak a tervezet országos vitá­jának előkészítőihez. ★ Hétfőn egyébként az or­szág számos részében meg­kezdődött a törvénytervezet vitája. Mint az MTI jelen­tette: Angyalföldön a nagy­üzemi munkások, Százha­lombattán az időskorúak, Szegeden a városi értelmi­ség képviselői, Dunakeszin a vasutasok mondták el véle"1 ményüket e fontos témában. A Bükki Nemzeti Park helyzetéről, fejlesztésének lehetőségeiről, valamint az aggteleki tájvédelmi körzet Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal ke­zelésébe való átvételéről volt szó tegnap Egerben. Az Or­szágos Környezet- és Tenné, szetvédelmi Hivatal elnök­ségi ülésén részt vett dr. Gonda György államtitkár, az OKTH elnöke, Somodi Lajos, a Heves megyei párt- bizottság osztályvezetője, és Bágyi Imre, a megyei tanács elnökhelyettese is. Megtudhattuk, hogy a Bükki Nemzeti Park látoga­tóinak ' száma megközelíti a másfél milliót, a bükki karszt pedig félmillió ember vizé­nek tárolója. Hangsúlyozták, hogy ki kell dolgozni egy olyan koncepciót, amelyben összehangolják az erdőgaz­dálkodási és az ökológiai szempontokat. Emellett ren­dezni kell a Bükk-fennsík közlekedését, hogy az meg­feleljen az idegenforgalmi és természetvédelmi igények­nek. Elmondták, hogy a látoga­tók fogadására úgynevezett kapukat, fogadó komplexu­mokat terveznek a Miskolc melletti Csanyik-völgyben, később a Szalajkában és Fel- sőtárkányban is. Elkészültek a tanösvények tervei, ilye­neket a Szinva-patak men­tén, Heregréten, Felsőtárkány környékén, Ipolytarnócon, Salgóvárban, a gyöngyösi Sáshegyen, a siroki Nyíres- tónál, Szőlőske erdejében, valamint a kerecsendi erdő­ben alakítanak ki. Érdekes a Panoráma-program is, amely a legkülönbözőbb pon­tokon, a bérei utakon nyit ablakot, hogy a látogatóknak lehetővé tegye a táj szemlé­lését. A nemzeti park belső területén jelenleg három szegélyén ennél is több út­törő vándortábor működik, s elkészítik az állandó tá­borhelyek végleges tervét is. Az elnökségi ülésen szó volt a Bükki Nemzeti Park gondjairól. így többek kö­zött a magán autóforgalom csökkentéséről és a hulladék- gyűjtés, valamint a szenny­vízmentesítés megoldásáról. A gazdálkodás és a termé­szetvédelem szempontjainak összeegyeztetésével kapcso­latban elmondták, hogy az új erdőgazdasági üzemter­vek kidolgozásában teljes lesz az együttműködés a gazdaságok és a nemzeti park igazgatósága között. Az elnökség úgy határo­zott, hogy 1984. január 1-től az OKTH átveszi az aggte­leki tájvédelmi körzet nagy értékű barlangjait, idegen- forgalmi hasznosításra. Jelentős előrehaladás a légzőszervi megbetegedések gyógyításában Tudományos orvosgyűlés Kékestetőn Jélenitős előrehaladás történt a légzőszerve meg- betegetések gyógyításábam — mutattak rá a magyar ai- .leirgollógdaá és klinikai im- muinoílágiiiaá társaság tudö- málnyos ülésén, amelyet hét­főn rendeztek Kékestetőn. A tudományos orvosgyűlésen mintegy kétszáz orvo6 és kutató részvételével az aller­giás légzési megbetegedé­sék felismerésének, gyógyí­tásának legújabb kutatási eredményeit összegezték. Dr. Nagy György, a Mát­rai Állalmi Gyógyintézet fő­igazgatója megnyitó beszé­dében rámutatott, hogy az emberi szervezet túlérzé­kenységén alapuló allergiás betegségeik világszerte rend- ikívül elterjedtek. Hangoztat­ta. hogy Kékestető szívesen ad otthont az itt évenként ismétlődő orvosgyűlésnek, amely minden alkalommal, újabb hasznos tapasztala tó­ikat összegez a gyógyítás számára. Az allergiás megbetegedé­sek egyik elterjedt formája a szénanátha néven ismert •légzési betegség, amelynek felismerése, tünetei és gyó­gyítása köréből ezúttal mint­egy ötrven előadó ismertette tapasztalatait. Az előadók egyetértettek abban, hogy a gyógyítás alapvető feltétele a túlérzé­kenységét kiváltó okok pon­tos meghatározása, ennek alapján dönthető el a kor­szerű gyógymódok valame­lyikének alkalmazása. Rá­mutattak, hogy a szénanátha az utóbbi időben fokozot­tabban terjed, éppen ezért az orvostudomány lényegesen többet foglalkozik ezzel a területtel. Azt is elmondot­ták, hogy ez a betegség jel­legében ugyan nem súlyos, de nagyon kellemetlen. Kü­lönösen az év egyes idősza­kaiban gyakori. Az orrüreg- rnek olyan megbetegedése, amelyet többnyire külső té­nyezők: virágporok, gomba- spórák, továbbá háziporok, vagy éppen állati szőrök egyaránt kiválthatnak az ar­ra érzékeny szervezetben. Figyelmeztettek arra, •hogy a szénanátha elhanya­golása könnyen asztmává válhat, éppen ezért jelent­kezésénél szükséges a mi-. előbbi orvosi beavatkozás. Dr. Leövey András a társaság elnöke záróbeszédé­ben nagyon eredményesnek ítélte a tanácskozást. Mint mondotta, az allergiás be­tegségek olyan területével foglalkoztak, amelyek az or­vosi gyakorlat számos te­rületét érintik és ezért a tapasiztalatok és a tudomá­nyos eredmények összegzé­se és ismertetése különösien fontos. Elszívóberendezés a természettudományi előadóban — sok városi iskola megirigyelhetné Minden különösebb ceremó­nia nélkül már július köze­pére befejezték a recski új iskolaszárny építését a He­ves megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalat dolgozói, öt új tanterem, tornaterem, ter­mészettudományi előadó és két műhely — ezekkel gaz­dagodott 12 millió forintból a recski iskola. A rajzterem dönthető aszta­lai már az ebő napokban is nagy sikert arattak (Fotó: Kőhidi Imre)

Next

/
Oldalképek
Tartalom