Népújság, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-01 / 206. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 206. szám ÁRA: 1983. szeptember I., csütörtök 1,40 FORINT Durvaságok Szeretem a jó karikatúrákat. Akkor, ha egy villanás alatt hegyes tűként a lényegig hatolnak, s igen fontos jelenségekre hívják fel a figyelmet. Most is találtam egy ilyent: a rajzon általános iskola elsősei tolonganak, csak egy gyerek húzódik félre. Apja noszogatja: — Lökd félre őket, mert azt hiszik, nem vagy iskolaérett. A falon hangsúlyos helyen a felírás: Nem az iskolának, az életnek tanulunk... Valóban nagyon sok durvasággal találkozunk nap mint nap. Hiányzik a kapcsolatok „kenőolajának” tartott udvariasság és figyelmesség. Apróságok miatt hirtelen dühöngeni, szitkozódni kezdenek látszólag kiegyensúlyozott emberek, szavaik, gesztusaik nincsenek arányban az ellenük elkövetett „vétséggel”. Csak az alkalmat használják ki, szinte „várják”: mikor taposhatnak bele mások önérzetébe. Mostanában különösen „divatos” az időjárási frontokra hivatkozni, ezek aztán felmentést adhatnak mindenre. Ha valaki egy reggel „úgy határoz”, hogy aznapra migrénje, „frontja” van, szabadjára engedi indulatait. Esetleg csak a kitörései végén teszi hozzá magyarázóan: — Ügy megvisel ez a hideg (meleg) hullám... S a veszekedések színhelyei? Rendelkezésre áll a munkahely (itt lehet kiabálni a beosztottakkal, vagy a fiatal kollégákkal: ők nem tudnak visszavágni), az utcák, a terek, a járművek, a boltok is lehetőséget kínálnak (itt a névtelenség segít), a legkedve. zőbb terep a „családi fészek” (itt még az is kiereszti a hangját, aki ihás- hol mindig befogja a száját). Felmérhetetlen károkat okoz az a féktelenség, amellyel naponta lehet találkozni. Az idegorvosok a megmondhatói, hogy népbetegséggé vált, új „morbus hungaricussá” a neurózis. Nem is szólva arról, hogy sokan az alkoholban keresnek feloldozást, a feszültségeiket ilyen módon felejtik. Már csak halkan merem hozzátenni, hogy mekkora szerepe lehet ennek a görcsös, konfliktusokat kereső magatartásnak abban, hogy olyan magas a válások és az öngyilkosságok aránya hazánkban. Sokkal több figyelmet kellene fordítani a mindennapok feszültségforrásainak leküzdésére, föltárva a valódi bajokat. Sokszor ugyanis az a durvaság oka, hogy sokan nincsenek tisztában alapvető viselkedési normákkal, nem tudják önmagukban sem tisztázni, hogy miképp viselkedjenek bizonyos helyzetekben, hogyan rendezzék felemás viszonyaikat. Újfajta „közlekedési szabályok” kialakítására volna szükség, amelyek több figyelemre késztetnének egymással szemben. Nyilvánvalóan sok olyan feszültség is van a világban, melyek feloldása ez idő szerint nehéz, vagy éppen lehetetlen: tegyük hát meg egymás között, amire lehetőségünk van. Gábor László ÜLÉST TARTOTT AZ SZMT ELNÖKSÉGE A területfejlesztésről, az adóztatásról, a politikai oktatásról Szerdán ülést tartott az SZMT elnöksége Egerben. Ez alkalomból megjelent Bocskai László, a megyei, párt- bizottság osztályvezető-helyettese is. A napirendi pontok közt szerepelt az a jelentés, amelyet Bágyi Imre, a megyei tanács elnökhelyettese terjesztett elő szűkebb pátriánk VI. ötéves területfejlesztési tervének teljesítéséről. Polgár Miklós, a szak- szervezeti tisztségviselők és a tagság politikai oktatásának tervéről beszélt. Kántor Imre, a megyei tanács pénz- egyi osztályának vezetője volt az előadója annak a napirendi pontnak, amely a' lakosság adóztatásának helyzetéről szólt. Adós! Fizess! Adós, adósság, befizetés, hátralék ... Nincs olyan ember, aki különösebben jó kedvre derülne, ha ilyesmiről hall. Nincs hát könnyű dolguk a megye adóügyi szakembereinek sem, akik gyakran létszámpioblémák- kal küszködve a lehető legkevesebb hibával, s a lakosság számára legkedvezőbb módon próbálják intézni munkájukat, mégis gyakran kell állniuk az okkal, máskor jogtalanul reklamálók ostromát. Hogy milyen sikerrel? Nos, az elmúlt esztendőben a tervezettnél mintegy 20 millióval többet fizettek be arra kötelezettek. Ha figyelembe vesszük, hogy a tanácsok saját bevételeinek negyvenhat százalékát teszi ki ez az összeg, belátható a dolog gazdasági és társadalompolitikai jelentősége. Sajnos ennek' ellenére, akárcsak országosan, megyénkben is nőtt a hátralékok összege, romlott a fizetési morál. Pedig ahol csak indokolt; méltányosságból, humanitásból törlik az elmaradást, avagy részletfizetést, engedélyeznek. Változó jogszabályok Az elmúlt öt évben szinte valamennyi adónem jelentősen módosult. Alkalmazkodni kell ugyanis az új gazdasági feltételekhez, ösztönözni a szolgáltatásokat, a háztáji kisárutermelést, s ugyanakkor csökkenteni az adminisztrációt. A feldolgozás korszerűsítése kezdetben nem ment zökkenőmentesen. A számítógépes adatfeldolgozás, amelyet kísérletképpen elsőként vezettek be megyénkben — eleinte sok vitára adott alkalmat... A tájékoztató a továbbiakban elemezte a kedvező változásokat. így többek közt azt, hogy a megfelelő intézkedések hatására nőtt megyénkben az iparosok létszáma — 1983-ra mintegy négyezerre emelkedett. A kiskereskedők egyelőre jóval kevesebben, 500-an vannak. Adóztatásuk meghatározója, hogy az állam szélesíteni kívánja a szolgáltatások körét, s így számos kedvezményben részesülhetnek az ezzel foglalkozók. Akárcsak a háztájiban és a kisegítő gazdaságokban tevékenykedők. Ennek eredménye, hogy jelenleg például 6 ezren bérelnek „hobbikerteket” az államtól, s hasznosítják e parlagterületeket. A borforgalmi adó és az illeték A borforgalmi adó jelenleg is egyike a legjelentősebbeknek szűkebb - pátriánkban. 1983-ban 12 ezernél többen fizettek ilyen címen. Az új telepítést, a szőlőfelújítást adókedvezménnyel támogatják, de előnyös az is, hogy megszűnt az évenkénti kötelező termésbejelentés. Végezetül az illetékekről, amelyek a lakossági befizetések 65 százalékát teszik ki. A jogszabályalkotók folyamatosan törekszenek arra, hogy minél inkább segítsék a lakásmobilitást, ezen belül is részletfizetési kedvezményekkel, illetve halasztásokkal a fiatalok lakásvásárlását. Új típusú lámpatesteket kezdtek el gyártani az idén a Fénycső, Világítástechnikai és Villamossági Szövekezet verpeléti üzemében. A termék sikerét jelzi, hogy Csehszlovákiából eddig már több ezer darabot igényeltek belőle. Emellett természetesen a hazai megrendeléseknek is eleget tudnak tenni. így az irodákban és az üzemekben sokkal korszerűbb lehet a világítás az újdonsült fénycsővel. ★ Nagy Ferencné és Molnár II. Ferencné a fényterelő lemezeket illeszti az új lámpatestekre (balra fent) ★ A szereidében Pataki Istvánná az armatúrákat készíti elő (jobbra fent) ★ Szállítás előtt többek között Maczkó Istvánná ellenőrzi a fénycsöveket (balra) ★ Kocsmár Tiborné és Gazics Tiborné a megszokottnál is nagyobb gonddal csomagolja az árut (jobbra) (Fotó: Szántó György) Fő a biztonság, a termelékenység Kedvezőbb műszaki feltételek a bányászatban A műszaki fejlesztés, a korszerűsítések nyomán egyre javulnak a bányászok munkakörülményei, biztonságos munkavégzésük feltételei. A mélyművelésű szénbányákban ma már a jövesztés csaknem 70 százalékát géppel végzik, a szállítást szinte teljes egészében, a rakodást pedig több mint 80 százalékban gépesítették. A műszaki fejlődés egyben megalapozta a termelés növelésének lehetőségét is. Az utóbbi két-ihárom évben mintegy 10 százalékkal nőtt a szénbányászatban a termelékenység, bár a bányászok még így is csak túlmunka árán tudják kielégíteni az igényeket. Ezen a munka jobb szervezésével, a vágathajtósi technológiák fejlesztésével, a kiszolgáló és járulékos munkafolyamatok további gépesítésével kívánnak változtatni. A bányák biztonságának fokozására is újabb megoldásokat, . eljárásokat, berendezéseket fejlesztettek ki. Nemcsak az újonnan nyitott bányákban — ahol a technikai színvonal európai mércével mérve is magas —, hanem a régiek felújítása során is nagymértékben fokozták a bányászok biztonságát. Az utóbbi hónapok tragikus eseményei azonban arra is felhívták a szakemberek figyelmét, hogy a mű. szaki fejlesztés nem pótolhatja a munkavédelmi előírások szigorú betartását, annak ellenőrzését. Ezért a bányákban sorra felülvizsgálják a működési és munkavédelmi szabályzatokat, pontosan meghatározzák a felelősök körét, szigorítják az ellenőrzéseket. A szénbányászati vállalatok évente összesen 3,5—3,7 milliárd forint fejlesztési forrással gazdálkodnak. Munka- és egészségvédelmi beruházásokra a Komárom megyei — a tatabányai; a dorogi és az oroszlányi — bányákban összesen mintegy 230 millió forintot költenek. A Tatabányai Szénbányák csordakúti és nagyegyházi bányáiban például a vízbetörések megelőzésére nagy teljesítményű szivattyúkat szerelnek fel, amihez már hozzá is kezdtek, A Dorogi Szénbányák — ugyancsak a munkahelyek víztelenítésére — kétmillió forintért jó hatásfokú szivattyúkat vásároltak, több bányaüzemben pedig nagy teljesítményű ventillátorokkal tovább javítják a szellőztetést. A márkushegyi bányában olyan automatikus metánmérő és -ellenőrző műszerek működnek, amelyek már akkor kikapcsolnak minden energiaforrást, s leállítják a gépeket, berendezéseket, ha a levegő metántartalma eléri az egy százalékot. A Nógrádi Szénbányák négy afcnaüzemében összesen több mint 400. millió forintos költséggel korszerűsítik a szállítást. A Mecseki Szénbányáknál a mostani ötéves tervidőszak első felében 280 millió forintot költöttek a bányaveszélyek elhárítására és megelőzésére. Ennek egyik eredmé. nye, hogy a gázkitörések száma ez idő alatt a korábbihoz viszonyítva a felénél is kevesebbre csökkent. A bauxitbányászatban is nagy anyagi erőforrásokat fordítanak a biztonság fokozására, a munka könnyítésére. A halimíbai bányában például olyan új feltárási módszer kifejlesztésén dolgoznak, amellyel elkerülhetik, hogy a bányák talpazata sáros-vizes legyen, s ezzel lehetőséget teremtenek a gumikerekes személy- és anyagszállító, valamint rakodó járművek alkalmazására. A halimbai és a nyí- rádi bányaüzemben 150 méteres szakaszon már új módszerrel alakították ki a bá- nyabiztosítást, s az eddigi tapasztalatok szerint ez az eljárás ugyanolyan biztonságot nyújt, mint a hagyományos módszer, miközben csupán tizedannyi súlyú anyagot mozgatnak meg, és jóval gyorsabban elvégezhetik a bányaszakasz biztosítását.
