Népújság, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-03 / 182. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXXIV. évfolyam, 182. szám ARA: 1983. augusztus 3., szerda 1,40 FORINT GARÁZSSZOVETKEZETEK MEGYÉNKBEN Összefogással lehet (és kell) előbbre lépni Nemrég adták át Hatvanban az Ifjúság úti lakótelep szomszédságában az új szalaggarázs- sorokat (Fotó: Szabó Sándor) Többet, másképpen Évente több száz áj tu- dományos kutatási ered­ményről értesültünk, ame­lyek között szép számban találni az élelmiszerterme­lés korszerűsítését segítő módszereket is. Nyilván, hogy a valóban gyakorla­ti, és a széles körű elterjesz­tésre érett alkotások szá­ma érvnél lényegesen keve­sebb. Lehet, hogy nem is mindig az új szellemi ter­mék színvonala, netán cse­kély értéke, hanem legalább ennyire a gyors elterjesz­tésének útjába álló akadá­lyok, a rugalmatlanság, oly­kor a bürokratikus útvesz­tők miatt hasznosítanak kevesebbet belőlük. Pedig a szellemi tőkére, különösen napjainkban nagy szükség van, amikor ' szűkösebbek az anyagi for­rások. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium immár negyedik esztende­je külön jutalmazza és ezen keresztül serkenti a leg­eredményesebb tudományos kutatási eredmények gyors gyakorlati elterjesztését. Az idén az előremutató örök­léstani, nemesítést, takar­mányozási módszerek ki­dolgozói, az energiatakaré­kos eljárások kiművelői, valamint az agrárgazda­ság kiemelkedő kutatói nyerték el Váncsa Jenő miniszter jutalmát. Harminchétén pályáztak és közülük negyedmillió fo­rinttal azt a tízet díjazták, amelyek szerzői valóban magas mércén jutottak át. A pályázok között az el­múlt években is találkoz­tunk Heves megyei siker­rel, gondoljunk csak a Gö­döllői Agrártudományi Egyetem Kompolti Kutató Intézetének a jelenleg leg­korábban érő ősziárpa-faj- ta nemesítésért és a hazai elterjesztéséért kapott dí­jára. Az idén elismertek sorában is akadt Heves megyei érdekeltségű, az a speciális szűrő, melyet 1980- ban dolgozott ki dr. Beneth Péter és két munkatársa és először az Eger—Mátra vi­déki Kombinátnál hasznosí­tották. Azóta a Badacsony vi­déki Pincegazdaságnál, il­letve a MEZŐGÉP Tröszt győri üzemegységénél is al­kalmazzák. A pályázat azért kiemel- ' kedő jelentőségű, mert mint szűrési technológia a napjainkban a legkorsze­rűbb. Hasznosítása a bor­iparon túl a sör- és üdítő italokat gyártó, továbbá a gyógyszeriparra is kiterjed. Az eljárás bevezetésével sokat javult az exportra szánt termékek, közöttük a borok minősége, és elter­jesztése lehetővé tette a biztonságosabb gyártást is. Az idén díjazott tudomá­nyos eredmények azért emelkedhettek magas rang­ra, mert a kutatók és a gyakorlatban dolgozó szak­emberek valóban egymás­ra találtak. Az élelmiszer- gazdaságban most a mun­ka, a gazdálkodás minősé­gének javítása a fő feladat. Ezért nemcsak többet, ha­nem másképpen is kell dol­gozni. Az új kutatási ered­mények alkotói pedig is­mét bebizonyították, hogy van szellemi erőnk a so­kasodó feladatok teljesíté­séhez. Mentusz Károly Hazánkban a személygép­kocsi-tulajdonosok száma ma már a milliós nagyságren­det elérte. A gépkocsiállo­mány rohamos növekedése azonban felszínre hozta az autók tárolásának a megol­datlanságát is. Különösen a varosok új lakótelepein mu­tatkozik jogosan a garázsok iránti igény. A kijelölt par­kolóhelyek ugyanis rövid időn belül telítődnek. Nem beszélve arról, hogy e meg­oldás távlatokban az időjá­rás viszontagságai miatt a jármű állagának romlásához vezet, amely viszont már közügy! A létező gondokon ésszerű kezdeményezéssel, a szövetkezeti garázsok építé­sével igyekeztek enyhíteni megyénkben. Szűkebb pát­riánkban 12 éves múltra te­kintenek vissza a garázsszö­vetkezetek. S hogy van jö­vője e társulási formának, mindezt jól példázza, hogy a három városban együttvéve már 12 közösség működik. Miként s milyen léptek­ben haladnak a megoldás felé, erről tájékoztatott An­tal János, a MÉSZÖV lakás­szövetkezeti titkára. A gyöngyösiek előnyben 1972 óta a garázsszövetke­zetek kezelésében 1115 „tá­roló” épült, ezenkívül a ki­lenc egri lakásszövetkezet 653 tagja tudja elhelyezni födél alatt személygépkocsi­ját. A puszta számok nem sokat árulnak el, ha csak hozzá nem tesszük, hogy aT szövetkezetek az elmúlt esz­tendőben 413 garázst adtak át, s ebből a gyöngyösiek­nek 310 jutott. A fellendü­lés tehát nem nagy múltra tekint vissza. Viszont az is érdekes, hogy a várakozók listája Egerben a legtelítet- tebb, mégis mintha itt meg­torpanást tapasztalnánk. El­mondhatjuk. hogy a gyön­gyösi garázsszövetkezetek a helyi tanácsban partnerükre találtak, hiszen nagyobb összefüggő területet biztosí­tott az igénylőknek. A me­gyeszékhelyén viszont más­képp fest az ábra. Kudarcba fulladt például a Csebokszári-városrészbe tervezett 400 férőhelyes fe­dett parkolóház, miután egy- egy helyre olyan magas lett volna a bekerülési költség, hogy mindez megtizedelte az igénylők számát. Ered­ményesebb volt viszont a másik próbálkozás. Eger vá­ros Tanácsa a Berzeviczi G. utcában 206 garázs építésére jelölt ki területet, ahol ma már száz autó „zárt ajtók” mögött van. Csakhogy a to­vábbi lehetőség kihasználat­lanul maradt, ugyanis a sorbanállók kedvét szegte, hogy az említett hely zűrza­varosán, időt fecsérlő módon közelíthető meg. A kérdés még mindig nyitott, ugyanis a gyöngyösi példához hason­lóan Egerben úgy tűnik, nem találnak nagyobb garázsszám megépítéséhez alkalmas terü­letet. Nehéz közös nevezőre jutni Vagy mégis lenne? A vá­rosi tanács ugyanis a tiha- méri „felnövekvő” lakótele? pen 180 gépkocsitulajdonos­nak ki tudná elégíteni az igényét. A hírverés azonban csak pusztába kiáltott szó maradt, nyolcán jelentkez­tek. A szorgalmazók ezúttal sem találkoztak a szemben­állók elképzeléseivel. Nehéz tehát közös nevezőre jutni. Most már csak azon lehetne meditálni, hogy ha netán a belvárosban — ahová köztu­dottan még egy gombostű elhelyezése is kifogna az építtetőkön — lenne mód a tárolásra, hányán vállalnák a költségeket. Tudvalevő ugyanis, hogy az árak szinte egyenes arányban az idő mú­lásával emelkednek, ötven­hetven-kilencvenezer forint, de már hallottunk föld alat­ti, fűtött garázsról is, amely a 170 ezret is eléri. Igaz, hogy a mindenkori forgal­mi érték még ezt is megha­ladja. További ütközőpontok S mit kapnak vajon az élükre állított tízezrekért a tulajok? Gyakorlatilag ugyanis a garázs inkább a tárolónak felelne meg, ahol a porosodó autó megpihen. Kocsimosás, autójavítás kizárva, a felté­telek hiánya miatt. Jelenleg Egerben a szétszórtság még azt is akadályozza, hogy egy úgynevezett önkiszolgáló műhelyt meghonosítsanak. S ha már az ütközőpontok­ról szó esett, miért épp a garázsszövetkezetek műkö­désében ne lelnénk fel el­lentmondást. Nem kell na­gyon bizonygatni, hogy az ötlettől a megvalósításig, a kivitelezésig a tagok mily lelkesen összetartanak. A kulcsátadás után pedig ér­dektelenség mutatkozik a közös ügyek iránt. A de­mokratikus önkormányzat csorbát szenved, a közgyűlé­sek hovatovább lehetetlenné válnak a visszahúzódók miatt. Ettől eltérő . esetek persze mindig vannak, így az egri tündérparti, vagy a gyöngyösi Mérges úti ga­rázsszövetkezetek példamu­tatóan összekovácsolódtak. Tájékoztatják a tagokat, kü­lönösebb gondok nélkül üze­meltetik a szövetkezetei. A garázsszövetkezeti forma mind a településeknek, mind az egyéneknek előnyös. Az együttműködés javítása pedig bármely oldalról te­kintve is megalapozhatná a fegyelmet. Igény van a ga­rázsokra, most már csak összefogással lehet (és kell) megoldani a még hátralévő feladatokat... Tereny Andrea magyarságukat * új környezetükben is meg akarják tartani Világtalálkozó Budapesten magyar orvosokkal Segíteni azoknak, akik Kedden Budapesten meg­kezdődött a világ magyar or­vosainak első szervezett ta­lálkozóját jelentő tudomá­nyos tanácskozás. Program­ja négynapos. Huszonkét országból érkeztek óhazájuk­ba az orvostudományok ma­gyar származású művelői, hogy a gyógyászat, az or­vosképzés több száz itthoni képviselőjével együtt föl­mérjék azokat az eredmé­nyeiket, amelyekkel — a nemzetközi szakmai közvé­lemény által is elismerten — hozzájárultak az orvos­lás egyetemes fejlődéséhez. A találkozót közösen hívta össze és védnökséggel is pat­ronálja a Magyarok Világ- szövetsége, a Magyar Tudo­mányos Akadémia, valamint a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesülete Szövetsége. A megnyitó ün­nepséget az Akadémia szék­házában tartották, ahol a program során plenáris ülé­seken és szekciókban hang­zik el várhatóan mintegy 150 tudományos előadás a gyó­gyítás történeti témáiról, el­méleti kérdéseiről, az orvo­si kutatásokról és gyakorla­ti tapasztalatokról. Az első plenáris összejö­vetelen Zoltán Imrének, a MOTESZ elnökének beveze­tő szavai arról szóltak, miért fontos ez a nemzetközi jel­legű magyar rendezvény. Egyfelől azért — mondta — mert fórumot ad a szakmai értékek, a tudományos és klinikai munkálkodás köl­csönös megismertetésére, másfelől pedig elősegíti a világ magyar orvosainak kapcsolatteremtését, és -bő­vítését. az eddigieknél szo­rosabb személyi együttmű­ködését. A Magyarok Világszövetsé­ge nevében Gosztonyi János főtitkár mondott megnyitó beszédet, külön is köszöntve a külföldről hazalátogatott mintegy 200 orvost. A legfőbb törekvésként említette a főtitkár a világ- szövetség sokrétű tevékeny­ségével kapcsolatban, hogy segítsék a kivándorolt, emig­rált magyarokat a magyar nyelv megtartásában, kultu­rális örökségünk kinti ápo­lásában. Munkálkodásunknak a cél­ja — mutatott rá Gosztonyi János — a jó értelemben vett szolgálat. Segíteni azok­nak, akik magyarságukat új környezetükben is meg akar­ják tartani, akik — bár új hazában élnek — Magyaror­szághoz való kötődésüket is meg szeretnék őrizni. Ez a szándékunk, semmi más. Szentágothai János, az MTÁ elnöke méltatta ezután a magyar orvosok világtalál­kozójának jelentőségét. Be­jelentette, hogy Magyar Tu­dományos Akadémia idei közgyűlésén külföldi tisztele­ti tagjává választotta Klein Györgyöt, a stockholmi Ka- rolinska Intézet professzorát, aki úttörő megállapításokat tett a daganatimmunológiá­ban és Lajtha Lászlót, a manchesteri Christhie Hos­pital professzorát, akinek az experimentális haematológia területén végzett kutatásai nemzetközi hírűek. Mindket­tejüknek átadta tiszteleti tag­ságuk dokumentumát. Ugyancsak átadták a ha­sonló okmányt a 'Magyar Humángenetikai Társaság tiszteleti tagjává választott Pozsonyi József kanadai or­vosprofesszornak, aki a kli­nikai genetikában ért el je­lentős eredményeket. Ezután megkezdődött a vi­lágtalálkozó tudományos elő­adássorozata. Elsőként Schul- theisz Emil egészségügyi mi­niszter „Magyar orvosok kül­földön az évszázadok folya­mán" címmel tartott elő­adást, majd Lajtha László a vérképző sejtekről, Klein György a karciogenezis mechanizmusáról értekezett, s a további előadásokban a klinikai orvostudomány ma­gyarországi történetéről, a hazai népegészségügyről volt szó a plénumon. (MTI) Az eszperantó világkongresszus keddi eseményei A 68. eszperantó világ- kongresszus harmadik nap­ján, kedden a Budapest Sportcsarnokban ülést tar­tott az Eszperantó Világszö­vetség választmánya. A moz­galom „parlamentje” elfogad­ta a világszövetség elkövet­kező ötéves munkatervét, amely a legfontosabb fel­adatként a nyelv közelgő százéves jubileumával kap­csolatos ünnepségek előkészí­tését jelöli meg. A tanács­kozáson 45. tagországként fel­vették Kubát a világszövet­ség tagjai sorába, majd új­jáválasztották a mozgalom legfelsőbb szervének elnök­ségét. A 9 tagú testület el­nöke ismét a belga Grégoire Maertens, alelnöke az egye­sült államokbeli Humphrey Tonkin, valamint a japán Yoshimi Umeda, főtitkára pedig újból a magyar Szabó Flóra lett. Nyilvános üléssel folytató­dott a kongresszus fő témá­jának megvitatása: a mo­dern kommunikáció társa­dalmi és nyelvi vonatkozá­sairól magyar, szovjet és NSZK-beli kutatók, szakér­tők előadásai hangzottak el. A nemzetközi kongresszusi esvetem résztvevői kémiá­val. környezetvédelemmel és nyelvtudománnyal kapcsola­tos témákkal foglalkoztak. A tanácskozássorozat ré­szeként tartotta újjáalakuló ülését az Eszperantó író- szövetség, amely korábban a hatvanas évek közepéig mű­ködött. A három kontinens­ről érkezett mintegy 60 esz- perantista irodalmár megha­tározta a szövetség céljait, szabályzatot fogadott el és ideiglenes vezetőséget válasz­tott. Közös állásfoglalásuk­nak megfelelően a szövetség az írók jogvédelme mellett igyekszik fórumot teremteni az eszperantó irodalom ak­tuális problémáinak rendsze­res és folyamatos megvita­tásához. s hozzá kíván já­rulni az eszperantó irodalom szélesebb körű nemzeti nyel­vű megismertetéséhez is. Ugyancsak kedden 18 or­szág szövetkezeti eszperan- tistái rendeztek konferenci­át Budapesten az Ipari Szö­vetkezetek Székházában. Szlamenicky István, az Or­szágos Szövetkezeti Tanács soros elnöke üdvözölte a résztvevőket és tájékoztatást adott a magyar szövetkezeti mozgalomról. Ülést tartott az Eszperantó Tudós Szövetség is. Megvi­tatták az eszperantó nyelv alkalmazási lehetőségeit a különböző tudományok terü­letén. Az eszperantó világbéke- mozgalom küldöttei jubile­umi ülésre jöttek össze. Az idén harmincéves mozga­lom elnöke, Pethes Imre, a Béke-világtanács tagja el­mondotta: harmincnégy or­szág szervezete vagy kép­viselője tagja a mozgalom­nak, amely 1973 óta együtt működik a Béke-világtanács- csal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom