Népújság, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-07 / 186. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. augusztus 7., vasárnap 3. ÖTVENÉVES A MAVAD Már nemcsak vadászattal keresik a valutát Pontosan fél évszázaddal ezelőtt — 1934 őszén — Magyar Apróvad Értékesítő KFT néven, szerény alaptőkéjű új vállalatot jegyeztek be a Fővárosi Cégbíróság nyilvántartásába. A vállalkozók nagy reményeket fűztek az új kezdeményezéshez, mert az akkortájt hazánkban járt magas rangú kü'földi vendégnek feltálalt nyúl- és fácánpecsenye nagy sikert aratott az ínyenc látogatók körében. Még a walesi herceg szakácsa is elkérte az itt készült falatok receptjeit. Bármilyen reményeket is fűztek azonban a cégalapítók kezdeményezésükhöz, azt álmukban sem gondolhatták, hogy késői jogutódjuk — a MAVAD — már rangos nemzetközi hírnévnek örvend majd a szakmában. Arra még kevésbé számíthattak, hogy e jogutód cég — mint erről az 1982. évi mérleg tanúskodik — konvertibilis valutában egy esztendő alatt egymilliárd 160 millió forint értékű exportforgalmat bonyolít le. A nyúl, a csiga meg a többiek A jelenlegi forgalom legjelentősebb tényezője, a vadászat. még néhány évvel ezelőtt igencsak elhanyagolható bevételi forrás volt. A régebbi feljegyzések szerint 1957-ben mindössze 15 vadász látogatott el hozzánk, hogy költséges szenvedélyének hódoljon erdeinkben. Ma ezrekre rúg a számuk. A MAVAD nyilvántartása szerint tízezer-harminchat vadász látogatott hozzánk az elmúlt évben. Az Olaszországból, Ausztriából és az NSZK-ból érkezett vadászok, ötszázmillió forintnál többet költöttek itt-tartózko- dásuk idején. A külföldi piacokon kelendő a továbbtenyésztésre és konyhai célokra szolgáló élő- vad is. Különösen az olasz és francia nagykereskedők vásárolnak évről évre több nyulat, fácánt, foglyot, hogy vevőik igényeit kielégítsék. A lőtt vadakból is jelentős mennyiségeket szállítanak az előbbi piacokra, illetve az NSZK-ba, és Svájcba. A rangos szállodák étlapjainak elmaradhatatlan ínyencsége már a magyar nyúlpaprikás, a magyar fácán-, fogoly- és galambpecsenye. S ugyan ki gondolná, milyen karriert futott be a csiga. Az elmúlt évben 71 millió forint értékben több mint egymillió-négyszázhar- mincezer kilót szállított külföldre a MAVAD. Ez az exportcikk egyébként több erre vállalkozó diáknak, s kisebb keresetű nyugdíjasnak nyújt kiegészítő bevételi forrást. A MAVAD, s ezzel együtt a népgazdaság valutabevételét szaporítja továbbá a magyar puli és a komondor, valamint a pióca, a galamb és a rák. Feldolgozva — magasabb áron A vadászat gyors növekedésének példája ösztönzi a vállalatokat arra, hogy ez utóbbi, jelenleg még kis volumenű szállítások növelését szorgalmazza. Ügyes piackutató munkával — nemegyszer éppen az ideérkező vadászokkal kiépített jó személyes kapcsolatok révén — mind több külföldi nagykereskedővel teremtenek kapcsolatot, e jelenleg még aprócikknek nyilvánított termékek piacának bővítésére. E tevékenységnek érdekes eredményei közé tartozik például, hogy növekszik a magyar díszhalexport. Néhány kezdeményezőkészségéről ismert termelőszövetkezetben — a vállalat ösztönzésére és segítségével — már melléküzemági díszhaltenyésztés szervezésével is foglalkoznak. Mind nagyobb szerepet szánnak a MAVAD-nál annak, hogy termékeiket ne natúr állapotban, hanem különböző módokon feldolgozva juttassák el külföldi vásárlóikhoz. E cél érdekében, a múlt évben Vecsésen kísérleti telepet létesítettek. Itt különféle szakmák rangos szakemberei tevékenykednek. Jelenleg például azzal kísérleteznek, hogy a csigát — burkától megszabadítva — konyhakész állapotban szállíthassák — természetesen a mainál magasabb áron — a külföldi vásárlóknak. Párhuzamos kísérletek folynak a megmaradó csigaház feldolgozásának módszereire is, hiszen a csigaház egyebek között a gomb- és díszműiparban hasznosítható. Űjdonság a vadbőrrel bevont, valamint a fűz- és vadbőr kombinációjú bútorgarnitúra is. Ezt az NSZK- ban megrendezendő őszi nemzetközi bútorkiállításon mutatják majd be. Számítanak a téeszekre A MAVAD mindinkább előtérbe kerülő termelőtermeltető tevékenységében fokozott szerepet szán azoknak a mezőgazdasági üze- meknek-téeszeknek, állami gazdaságoknak —, ahol az év bizonyos időszakában jelentős munkaerő-tartalékok szabadulnak fel, s keresik a lehetőséget e kiegészítő tevékenységek okos megszervezésére. A vadászattal megszerzett jó hírnevet kihasználva a mindig új kezdeményezésekre törekvő vállalat a megújulás útját keresi a feldolgozó tevékenység bővítésében. Eközben azonban arról sem feledkeznek meg. hogy a már jól bevált valutaszerző tevékenységet további szolgáltatásokkal, olyan színvonalra emeljék, amivel nemcsak állják az egyre fokozódó nemzetközi versenyt; hanem az ideérkező külföldi vendégek fogadásával, udvarias kiszolgálásával hazánk idegengforgal- mi jó hírét is erősítik. A nyomok a nyomszakértőhöz vezetnek. .. Gyilkosság Gyöngyöspatán Belépés: csak olvasóknak! Mögöttem kattan a min dig bezárt ajtó ... A történet pedig, amelyet csak ízelíitőül elevenít fel Csefkó Tamás százados, szinte elképesztő: — Az idős asszony ugyan feküdt, de rajta is, a lakásban is minden rendben volt. A szomszédok sem csodálkoztak túlságosan a haláleseten, hiszen a szív- betegségéről régtől tudtak. Ennek ellenére a falu körzeti orvosa úgy dél körül kérte az igazságügyi orvosszakértői boncolást. Nem ő kezelte az asszonyt, ilyenkor ez a kötelessége. Évente sok ezer esetben törté ník ez így, s alig tucatnyi esetben indokoltan. De most igen: a boncolás közben felmerült a gyanú, hogy a halál fojtogatá:s következtében állhatott be. A boncolást az időközben bevonultatott szakértői csoport jelenlétében folytatták, majd a helyszíni szemle következett. Egy különleges lámpa fényében azonnal látszott, hogy a dunyha sarkait erősen gyűrögették, és nyálfolt is került rá — ezzel szorították le az idős asszonyt. Eközben — úgy délután négy körül — a nyomozók azt is megtudták, hogy a néni környezetéből ki nincs ott, ahol lennie kellene szokásai szerint. És bár az eset Gyöngyöspatán történt, éy fél körül már el is fogták Budapesten az odamenekült gyilkost. Nemigen tudok megszólalni; mindezek túl vannak a hétköznapi józan ész lehetőségein. Titkokat rejtenek. Ily módon a rendőrtörténetek nyomozói alapállásból megírt emlékezései, sztorijai kicsit átértékelődnek bennem. Hiszen már az első helyszíni szemlén, a nyomozás irányának megszabásakor döntő a szakértő tevékenysége. Dr. Dunay György rendőrorvos alezredes ezt is egy példán keresztül világítja meg: — Még a Balaton környékén dolgoztam Egerbe helyezésem előtt, amikor egy fürdőzőt elütött egy motorcsónak. A halált okozó sérülésekből a boncorvos és a műszaki szakértő együtt meg tudta határozni, hogy milyen fordulatszámú, miilyen csigaméretű (propellerül csónakmotor okozhatta a tragédiát! Ezután a nyomozóknak csak olyan csónakot kellett kikeresniük, amelyekre a kettőnk szakvéleménye illett. Egynapi vízben ázás múlva a lehetséges öt csónak csigái már mikroszkóp alá kerültek: a festékbe ékelődött csontszilánkból vissza tudtunk következtetni a sérült vércsoportjára, azonos csontösszetételére — megvolt a „tettes” csónak. A többi a nyomozók dolga lett. — Nincs esélyük a bűnözőknek? A fotótechnika legjobb eszközei rögzítik a nagy és a kis nyomokat Csefkó Tamás kezében — Kevés az esély: a bűnözőknek kétféle rendőrtípussal is meg kell küzdeniük. Az egyik, a nyomozó, a történet logikai összefüggéseit keresi, végül a tettest magát. A szakértő, a másik, aki ezalatt a történet bizonyítékait tárja fel. És ráadásul ez a két rendőrtípus nem két ember, hanem néha tíz, néha — a rendőrgyilkosság idején — sok száz, akiket egy csoportba szólít a közös feladat. Ráadásul a szakterület felsőfokú képzettségű mestereiről van szó: dr. Dunay György, az igazságügyi orvosszakértők szakmai szervezetének vezetőségi tagja, Csefkó Tamás a Szovjetunióban tanult, Gábor Albin rendőr hadnagy magas minősítésű igazságügyi írás- szakértő, Újházi Ferenc rendőr főhadnagy a mikronyomok világába „ásta be” magát, a szaktanácsadót, Bárdos László főtörzsőrmestert nem is említettük. ★ — Nehéz ügy volt az is — dr. Dunay György idézi fel —, amikor az út szélén találtak egy halott férfit, egyetlen négyzet alakú lyukkal a koponyáján. Semmi többet. Ám két hónappal később a keresők rábukkantak a ZiIL teherautóra, amelynek oldalán van az az egyetlen négylapú csavaranya, amit kerestek. Elétántorodott a szerencsétlen, ittas férfi. A logikai menet maradjon az ő titkuk: meglett a kalapácsnak is vélhető nyom okozója. ★ Szó, ami szó, bármilyen sikeres is egy-egy ilyen ügy, azért az itt dolgozók élete az élet árnyékos oldalához kötődik. Nagy a lelki teher. Éjszaka is. ünnepnap is ugrik a szakértőcsoport, ha jön a riasztás. És már egy „sima” közlekedési balesethez is — ha haláleset történt — ki kell vonulnia a műszaki, az orvos-, a nyomszakértőnek, a közlekedési ügyésznek. Ha ők kevesek — például cserbenhagyásnál — textilszakértő, vegyész, szerológus, geológus és még ki tudja hány specialista csatlakozik hozzájuk. — Az igazságügyben a technika, a szakértő már kivívta a maga tekintélyét, az állampolgárok között még nem. Egy ujjlenyomatot a laikus is döntő bizonyíték nak ismer el, egy írásszakértői szakvélemény láttán viszont a bűnöző a legritkábban roppan össze. Nem csodaszer tehát a munkánk — mondja Csefkó Tamás. Csak épp nélkülözhetetlen. Érdekes módon például a legkacifántosabb esetek a gondatlansághoz kötődnek; a véletlenek sora ezeket teszi a legnehezebbekké. Vadászbalesetek például: lelövik a cirkusz őszülő idomított szamarát, öregember hajlong palántázás közben, tragédiájára kireped rajta a kihízott nadrágja. A k'_- villanó jégeralsó a szürkületben az őz képzetét kelti a minden mozgásra kiválóan lövő, csak épp túlbuzgó vadászban: az öreg életével fizet érte. Mindkét szakértő állítja: a bölcsesség, a „majd máskor meglövöm” szemlélet nem általános a vadásztársadalomban. A másik nagy élménytár a gondatlanság kategóriájában a közlekedési baleseteké. Szinte mindig vitás például a sebesség, amellyel a baleset pillanatában haladt a gondatlan járművezető. A traszológus — nyomszakértő egy kilométer- óra két fényképét teszi elém. A mutató az egyiken a 140-nél áll meg. De nem azt kell nézni. A résznagyítást. Amelyen már jól látszik az első képen csak sejthető benyomódás. Amit az ütközéskor a számlapra ráhajló mutató hagyott. Csefkó Tamás eddigi legnagyobb bravúrja is egy hasonló vizsgálat: Fegyver- és lőszergyűjtemény az összehasonlító vizsgálatokhoz Dr. Dunay György: „Csak egyetlen lyuk volt a koponyán; négyzet alakú. Semmi több!” — A Balatonba zuhant repülőgép jobban összetört, mintha szántóföldre esett volna. A víz ugyanis összenyomhatatlan. Azt nem tudtuk megállapítani, miért kö vetkezett be a katasztrófa. Azt viszont az előbb említett skálaibenyomódás-vizs- gálattal meg tudtuk mondani, hogy melyik műszer mit mutatott utoljára. Ennek segítségével a repülés szakemberei viszont már megállapították a pilóta rossz mozdulatát! ★ Végül is valóban sikerek ezék. A megszállottságig elkötelezett szakember számára is siker, ha megfejti a talányt és a mi számunkra is, akiknek megnyugtató, ha ilyen elemzőket tudhat a bűnüldözők mögött. Ám az érzés: a szorongás, nehezen száműzhető. Hiszen a folyosón emberi mivoltukból kivetkőzött szörnyetegek tetteit őrzik fényképek, tárgyi bizonyítékok; a fegyverek, lőszerek széles választéka, számlahamisíitások fényképei, és így tovább —■ mind-mind azt bizonyítják: a hétköznapi emberek között fekélyként pusztítanak a gondatlanok, a torz lel- kületűek. Emiatt kell és mindig jobban a szakember a korszerű fegyvertárával, amely mindig bővül, és hatékonyabb lesz. Kőhidi Imre EGYSÉGES TELEFONTÍPUSOK - HATVANBAN CSAK HELYBEN Megyénkben 24 új nyilvános állomás létesül az idén Jól halad a posta fejlesztési programja, amelynek keretében az idén több mint ezer új nyilvános telefon- állomást létesítenek; háromszázat a fővárosban, hétszáz- hetvenhetet a vidéki településeken. Különös gondot fordítanak a nyilvános állomások fejlesztésére, illetve rekonstrukciójára, annál is inkább, mivel a lakástelefonok számának megfelelő növelésére jelenleg nincs lehetőség. A Heves megyei Távközlési Üzem tervei szerint ebben az esztendőben a három városban 24 új nyilvános telefonállomást létesítenek, örvendetes, hogy az első félévben teljesítették a fejlesztési előirányzatokat, hat nyilvános állomást adtak át. Egyébként a megyeszékhelyen már 96 állomás működik, s ebből 77 belföldi távhívásra is alkalmas. Természetesen előbbre lépésre is szükség lesz, ugyanis a Mátra körzetében, Mátrafüredtől Galyatetőig a már meglevő 15 nyilvános állomásból csupán kettő használható belföldi hívásra. Nem beszélve Hatvanról, ahol a jelenlegi nyilvános készülékek (összesen 14) csak helybeli szolgáltatásra alkalmazhatók. A hatodik ötéves terv időszakában másfélszeresére bővül az országos nyilvános telefonhálózat, összesen 369 millió forintot költenek a nyilvános állomások rekonstrukciójára, illetve a tervezett 4100 (új 1200 budapesti és 2900 vidéki) telefonállomás létesítésére. A program keretében Budapesten már befejeződött a rekonstrukció, jelenleg a vidéki hálózat felújításán dolgoznak. A hálózat rekonstrukciója, illetve szélesítése során egyúttal csökkentik a készülék- típusok számát: Budapesten a korábbi 12-íéle helyett, mindössze négyféle telefonkészülékkel találkozunk, s vidéken is folyamatban van az egyeségesítés.
