Népújság, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-06 / 185. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. augusztus 6., szombat 13. Az égi jelenségeket ősidők óta rendszeresen figyelik az emberek. A közép-amerikai indiánok már 6—11 évvel ezelőtt feljegyeztek csillagászati megfigyeléseket, többek között holdfogyatkozást is. Az ősi kültúrnépek: a kínaiak, az egyiptomiak, az indiaiak, a babilóniaiak csillagászati megfigyelések alapján állították össze a rendszeres földműveléshez szükséges naptárakat. Napjainkban a világegyetem megismerése az emberiség egyik legnagyobb törekvése, melyhez szorosan kapcsolódik az űrhajózás. Ez szorosan támaszkodik a csillagászat ismereteire. Mai összeállításunk ebbe a világba nyújt betekintést. Összeállította: Mentusz Károly AZ UTOLSÓ EGRI CSILLAGÁSZ Monte-Degói Albert Ferenc (1811-1883) Az „Eger” című hetilap 100 évvel ezelőtt az egyik augusztusi számában gyászhírt közölt. „A tudománynak és a népoktatásnak egy jeles bajnokát elvesztettük. Dr. Montedegói Albert Ferenc kir. tanácsos, Heves megyei kir. tanfelügyelő, a budai, majd az egri csillagda volt igazgatója, a nagy tudományú természetkutató, a lelkes hazafi, a széles körben ismert és szeretve tisztelt férfiú nincs többé...” „FEHÉR TÖRPÉK" Haldokló A megfigyelő csillagászat az utóbbi években fontos felfedezéseket tett. Ma már a csillagászok és a fizikusok kísérletileg tanulmányozzák azokat a folyamatokat, amelyek a haldokló csillagok — a neutron csillagok és valószínűleg a fekete lyukak — környezetében játszódnak le. A haldokló csillagok természete elvileg különbözik mindattól, amit ez idáig a világ- egyetemmel kapcsolatban tudunk. A csillagok nem örök életűek: születnek, élnek és elpusztulnak. A csillagképződés után a csillag addig él, ameddig magenergiaforrása ki nem merül. A csillag élettartama nagymértékben függ a tömegétől. A mi Galaktikánk körülbelül 10 Eddig úgy tudták, hogy galaxisunk másik részében, a Tej útnak nevezett lapos, sávszerű csillagrendszerben sok olyan csillag van, amelyeknek nagy a fémtartalma. Ezek a csillagok lassan forognak tejútrendszerünk sávjában a galaxis központja körül. Azok a csillagok viszont, amelyek a galaxis „szféráját", vagyis gömb alakú részét alkotják, nagyobbrészt sokkal régebbiek, mint a tejútrendszer csillagai, és fémben nagyon szegények, emellett jóval gyorsabban és kaotikusabban mozognak, mint amazok. Ebből arra következtettek, hogy ezek a csillagok korábban keletkeztek. amikor még egész galaxisunk gömbformájú volt, tehát még mielőtt — mintegy tizenötmilliárd éve — sűrűsödni kezdett és a ma megfigyelhető formában rendeződött el (tehát amikor megkezdődött a fémben gazdag csillagok képződése). Ezzel a feltételezéssel ellentétben az ausztráliai asztro- nómusok azt állapították meg, hogy a galaktikus térség külső részeiben éppen a csillagok milliárd éves. Itt a nagy fényű és nagy tömegű csillagok aránylag ritkán fordulnak elő. Mérések bizonyítják, hogy Galaktikánkban eddig több millió csillag „halt meg”, de nyomtalanul mégsem tűntek el. Az energiájuk utolsó tartalékait felhasználó csillagok összezsugorodnak, tömegük rendkívül sűrűvé válik. Az ilyen haldokló csillagokat fehér törpéknek nevezték el. A további zsugorodás folyamán, ha a fehér törpe átmérője elérte a kb. 10 kilométert, már neutroncsillagnak kezdik nevezni a csillagászok. A csillag haldoklásának utolsó szakaszában a zsugorodás tovább gyorsul, és amikor eléri a gravitációs átmérőt, „fekete lyuk” lesz belőle. fiatalabb csillagok vannak többségben, amelyek fémtartalma viszonylag nagy, és kémiai összetételüket tekintve a tejútrendszer csillagaihoz hasonlíthatók. Becsléseik szerint ezek az égitestek nem lehetnek egy-két- és fél milliárd évesnél „idősebbek”! Ez azt jelenti, hogy mindegyikük egy rövid idő- intervallumban keletkezett (természetesen galaktikus viszonylatban). De miután ugyanakkor nagyon gyorsan mozognak, egyértelmű, hogy nem keletkezhettek a tejútrendszerben, ahol nem tapasztalható ekkora mozgási sebesség. Ezt az ellentmondást pedig az ausztráliai asztronómusok szerint csak a galaxisok összeütközésének hipotézisével lehet magyarázni. Valószínű, hogy az a galaxis, amely a Tejúttal ütközött, annál százszor kisebb volt és főleg gázokból állt. Még azt sem tartják kizártnak, hogy a mi galaxisunk „mellékbolygója” volt, egy harmadik Magellán-fel- nő, amely „bevonult” a mi csillagrendszerünkbe. A haláláról kiadott gyász- jelentés szerint 1883. augusztus 9-én, este 8 órakor — 72 éves korában — meghalt, íróasztalánál érte a halál; a Hatvani úti temetőben helyezték el hamvait. Nem itt született. Életrajzírói az előnevéből arra következtettek, hogy apja, Monte-Degói Albert József tiroli eredetű, aki a császári hadseregben, a Pesten is állomásozó 32. sz. gyalogezred hadnagya volt. Ám a napóleoni háborúban ezredével együtt nyugat felé sodródott 1810-ben. Csak négy év múlva tért vissza, mint gránátos főhadnagy. Felesége — a férj hadba vonulása idejére — átmenetileg a szüleihez költözött Klagenfurtba. 1811. január 1-én itt látta meg a napvilágot a kis Albert Ferenc. A katona apa kisfiával csak a hadi események elcsende- sedése után találkozhatott 1814-bén. A katonaélet más- más városba szólította az apát, majd a családot. Előbb Milánó, majd Bécs következett. 1820-ban Egerbe rendelték Monte-Degói Albert Józsefet, mint toborzó parancsnokot1. Fia, ki eddig német nyelvű nevelést kapott, az egri nyilvános iskolákba kezdetben nem járhatott. Magánúton tanult. Apja — követve a családi hagyományt — fiából katonát akart nevelni. De gyermeke iníkább a matematika, a természettudományok felé vonzódott. íme az alkalom. Az édesapa Egerben szoros ismeretségbe és barátságba került Tdttel Pállal, az Egri Csillagvizsgáló igazgatójával. E kapcsolat Albert Ferenc életében sorsdöntő jelentőségű lett. Gyakori látogatójává vált a 10 emeletes Speculá- nak (csillagvizsgáló torony). A csillagok bűvöletébe került. Szorongva leste, mikor érkezik l-l csillag a Nagy ■ Faliquadrans távcsövének a fonalkeresztjéhez. Delelt az égitest. Máskor Jupiter holdjainak a naponta váltakozó állása tartotta izgalomba. Ha pedig a Venus mint hajnalcsillag ragyogott a keleti égbolton, a kora reggeli idő is fent találta őt a toronyban. A meg-megújuló észlelést szinte naponta a márvány délvonalon megjelenő sugárnyaláb fénylő foltjának a csodálata jelentette. Ekkor fordult a torony Eger délkörébe. S megszólalt a teraszon függő kis harang. — Franczy, wier gehen zu Mittag essen. Megyünk ebédelni. Mondd utánam magyarul! — szólt hozzá Tit- tel Pál. Az ifjú csillagász Az egri műszerek elavulóban voltak. Tittel tervei nem válhattak valóra. 1824- ben elfogadta a Budára szóló meghívást, ahová az egyetem csillagvizsgálójának az igazgatójává nevezitek ki. (Az obszervatórium a Gellérthegyen áillt). A 13 éves kisfiúnak, döntenie kellett: csillagász akar-e lenni. Miután a bécsújhelyi katonai akadémiára nem vették fel, apja is tudomásul vette fia döntését. Követte Tittel Pált Budára. Kezdetét vette a szakadatlan figyelés és kutatás. 1825. április 11-én, az alig 14 éves fiatalt császári rendelettel segéddíjas gyakornokká nevezték ki. Micsoda boldogság tölthette el, midőn még ezen év augusztus 18-án hajnalban új üstököst fedezett fel. Vasszorgalma újabb sikereket jelentett életében. 1829. szeptember 9-én a csillagászatból kitűnően szigorlatozott a pesti egyetemen. Fejlődésére sokat hatott az a társaság, melynek ott résztvevője lehetett. Láthatta, hallhatta a nagy Széchenyit, aki a csillagvizsgáló gyakori vendége volt. „Feledhetetlenek azok az órák — írja naplójában — melyekben a két kiváló férfiú beszélgetéseit mint fültanú végig hallgathattam.” Albert még nem volt a magyar nyelvnek tökéletesen birtokában. Egyik alkalommal Széchenyi a nyelvünk tökéletes elsajátítására serkentette. — Két év múlva már magyarul írta cikkeit a Közhasznú Esmeretek Tá- rá-ban. Messze volt még attól, hogy tökéletes szakembernek vallhassa magát. Éppen ekkor egy váratlan gyászeset következtében támasz nélkül maradt. 1831 augusztus 26- án a kolerajárványban elhunyt mestere. példaképe: Tittel Pál. Hónapok alatt férfivá érett. Az egyetemi tanács a fontosabb műszereket zár alá vétette, csak a legszükségesebbékkel rendelkezhetett. Ennek ellenére 8000 önálló megfigyelése volt. Adjunktusi állásra pályázott, amit ekkor elutasítottak. Akaratereje nem tört meg. 1835-ben a bölcsészeti karon e tudományok doktorává (tudorává) avatták. Mivel az észlelései 10 000-re szaporodtak, 1836- ban végre adjunktussá léptették elő. Ám a vezető igazgatói állásra nem őt, hanem Mayer Lambert Ferenc, bécsi adjunktust szemelték ki. Külföldi tanulmányutak következtek. Olaszország, Ausztria, hozzá Prága. Pályája felfelé ívelt. 1841-ben a csillagászat, geológia és a földméréstan rendkívüli tanárává tették meg a pesti egyetemen. E tudományokat ő tanította hazánkban először magyar nyelven. Nyugodt munkásévek következtek. De nem sokáig. Az 1848—49-es évekkel lezárult élete második szakasza. A testben-lélekben magyarrá vált Albertet a budai nemzetőrség századosává nevezték ki. A Vár eqpdíté- si munkálatainak a vezetését bízták rá. De a 49-es események a gellérthegyi obszervatórium környékét is a harci cselekmények színterévé tették. A hegyen a magyar huszárság, a Várban pedig az osztrák tüzérség vetette meg a lábát. Májusiban az ágyúzás és a golyózápor rombolta szét a csillagdát. Szinte minden elpusztult, vagy megrongálódott. A megmentett műszereket az egyetem Szerb utcai részlegében helyezték el átmenetileg. De Buda és Pest is osztrák megszállás alá került. Július 27-én a „fegyveres felkelésben” való részvétele miatt elfogták a csillagászt a császári rendőrök. Várfogságra ítélték. Csak november 12-én szabadult, mivel az időközben megjelent amnesztia rá is vonatkozott. De állás és kenyér nélkül maradt. Az egri útkeresés Hová is vezethetett volna útja, mint Egerbe, gyermekkora színhelyére. Itt otthonra talált. Az egri érsek a csillagda igazgatójává nevezte ki, s a Lyceum könyv- tárnokává is megtette. Ez az esemény 1851. március—április havában zajlott le. Mit végezhetett Egerben, mint csillagász? Vágyódott is ide, hiszen itt ragadta meg képzeletét a csillagos ég. De ötévi vergődés után belátta, hogy az elavult (gondozatlan) műszerekkel a kutatást nem folytathatta, hiszen Európa csillagvizsgálói az újabb műszerekkel felszerelve maga mögött hagyták Hell Miksa régi eszközeit. Az obszervatórium felújítására csupán 1800 forintot kért. Nem kapta meg. Sőt, a gellérthegyi csillag- vizsgáló maradék műszereit sem juttatták el Egerbe. Lever ten írja: „...jöhetne ide bárki, eredményesen senki sem tudna kutatni”. Azzal bélyegezték meg, hogy az egri csillagvizsgáló némaságának egyedül ő az okozója. Tudományos ambícióit az akkori tudományos felfogás szerint a csillagászathoz közel álló munkaterületben, a meteorológiai megfigyelésekben élte ki. (A meteorológiai elnevezés a meteorokra utal). 1852-ben meteorológiai állomást rendezett be. Az észleléseket maga végezte, azokat később az Eger c. hetilapban rendszeresen közzé is tette. A Specuilának is nevezett csillagvizsgálókra a hallgatás homálya borult. (Ez tart ma is.) A kíváncsiak tömege csupán a letekintő periszkóp látványossága kedvéért kereste föl. A hatvanas években mint tudományos ismeretterjesztő mutatkozott be. 1860. szeptember 1-én elindította az Egri Értesítőt. Közgazda- sági iránnyal nyitott kaput, de mint hetilap a vármegye életének nyilvános közlönyévé vált. Élénk szervező munkásságot fejtett ki a „Magyar Orvosok és Termé- szetvizsgálók” vándorgyűléseinek a létrehozásánál. Az Egerben 1868. augusztus 21—29-e között lezajlott nagygyűlés egyik titkáraként működött közre. Az erről szerkesztett kiadványban, tartalmas cikkben méltatta mestere, Tittel Pál érdemeit. Közéleti szereplése még ezekben sem merült ki. 1872-ben Heves és Külső- Szolnok vármegyék tanfelügyelőjévé nevezték ki. Idős kora dacára lovas szekérre ült és sorra látogatta megyéje népiskoláit. Aktív munka közben érte a halál. Reánk, a csillagászat és meteorológia ma élő terjesztőire megindító szavakat hagyott örökbe. (Eger, 1863- ból). . .Azért fárasztóm én a t. közönség figyelmét hosszú cikkemmel, hogy hazám kezdő, fiatal tudósait ezen érdekes tárgy terjesztésére serkentsem, észlelésekre indítsam... Észleljetek, tanulmányozzátok a természet erőit, gyűjtsetek adatokat, művelődve műveljétek édesanyánkat, e drága hazát is...” Egerben, az OTP-palota oldalfalába beépített TIT- emléktábla jelzi utolsó lakhelyét. Dr. Zétényi Endre rr Űrkutatása Föld szolgálatában A képen látható Szputnyik—3. szovjet műhold az ötvenes évek végén került a világűrbe, az űrkutatás korszakának hajnalán. Egyik első volt az azóta fellőtt sok száz szovjet műhold között, amelyek egy része Földünket figyeli. Az erőforráskutató műholdak segítségével adatokat kap az ember a geológia, az ásványkincs-kutatás, a geodézia, a vízrendszerek területéről. Ezek végzik még a tengerek vizsgálatát, a hó- és a jégkutatást, a halászat irányítását, a lég- és a vízszennyezettség vizsgálatát. Adatokat szolgáltatnak a műholdak a mezőgazdaság, az erdészet, a környezetvédelem, a városrendezés stb. számára. Kozmosz műholdak adatai révén gyors ütemben halad előre a kazahsztáni aszályos földek öntözése. A műholdak az Ili folyó deltavidékéről felvételeket készítettek. Ezek kiértékelése után szovjet szakemberek kijelölték az új vízművek építésének területeit. Egy hatalmas kozmikus katasztrófa nyomai Az Ausztráliai Nemzeti Egyetem A. Rogers által vezetett asztronómus csoportjától származik az a feltételezés, amely szerint megközelítőleg kétmilliárd év- .vei ezelőtt a mi galaxisunk összeütközött egy másikkal, amelyet elnyelt. Az összeütközéskor kifejlődött gáz nyomása alatt nagy mennyiségű csillag keletkezett, amelyeket ma a mi csillagrendszerünk központja körül elhelyezkedő szférikus térségben láthatunk. A VOLÁN 4. SZ. VÁLLALAT FELVÉTELRE KERES takarítónőket. nyugdíjas udvartakarítókat és kőművest. Jelentkezni lehet a vállalat gondnokánál. EGER, Lenin út 194. BUDAPESTI GEODÉZIAI ÉS TÉRKÉPÉSZETI VÁLLALAT MEGALAKÍTOTTA KIRENDELTSÉGÉT HATVANBAN, a SZOCIALISTA BRIGÁDOK tere 7. szám alatt, — TIGÁZ Üzem épületében, — Telefon: 18-64 11-es mellék. Vállalatok, közületek részére geodéziai munkák elkészítését vállaljuk. KIRENDELTSÉGÜNKRE SZAKKÉPZETT FÖLDMÉRŐKET MŰSZAKI ÁLLOMÁNYBA. ÉRETTSÉGIZETT FIATALOKAT SEGÉDFELMÉRÖNEK FELVESZÜNK. Fizetés a vállalat kollektív szerződése szerint. JELENTKEZÉS: Hatvanban, vagy a gyöngyösi irodánál Gyöifgyös, Fő tér 13. II. 40. Telefon: 12-440.
