Népújság, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-05 / 184. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. augusztus 5., péntek 1. Világcégek ajánlatai a magyar gabonaprogramhoz Gépgyártók versenytárgyalása Az elmúlt évtized gabonatermesztési sikerei legalább olyan mértékben köszönhetőek a korszerű, nagy teljesítményű gépek megjelenésének, mint az új búza-, kukoricafajtáknak és a kémiai anyagok egyre szélesebb körű alkalmazásának. Ebben az időszakban mind nagyobb termőképességű gabonafajták kerültek köztermesztésbe, mind tökéletesebb növényvédő szerek alkalmazására kerülhetett sor és megtorpanások árán ugyan, de napjainkra az üzemek zömében a tényleges biológiai igénnyel összhangba került a talajerővisszapótlás is. Gondot, növekvő gondot a mind magasabb technológiai igényeiknek megfelelő gépek beszerzése jelentett. A hetvenes évek elején még nagy számban és széles választékban kerültek a mező- gazdasági üzemeikbe nagy teljesítményű traktorok és kombájnok, de azóta ismert és növékvő gazdasági nehézségeink okán évről évre csökken az ilyen gépek beszerzésének lehetősége. Amelyek helyettük bejöttek az országba, illetve amelyeket itthon gyártottak, egy-két kivételt leszámítva nem feledtek és nem felelnek meg az élenjáró üzemek öt tonnát meghaladó hektáronkénti búzahozama és a nyolc tonna körüli kukorica-átlagtermése által támasztott igényeknek. Ilyen körülmények között az élenjáró gabonatermesztők nem tehettek mást: próbálták és próbálják üzemben tartani a régi gépeket. Van olyan IH traktor, amelyik minden reális élettartamot meghaladva már tizenhárom éve dolgozik. Képzelhető, mibe kerül a karbantartása. De nem jobb a helyzet a magyar. a szovjet, a csehszlovák, a lengyel és mindenekelőtt az NDK erő- és műn- ikagépékkel sem. Illetve az utóbbi gépekkel már fiatalabb korukban is sóik volt a baj; a krónikus pótalkatrész-hiány az üzemeltetőknek rengeteg gondot és persze jókora költséget okozott. Az utóbbi időben agrár- körökben — okkal-joggal — már a termelőalapok feléléséről kezdtek beszélni. Nyilvánvalóvá vált, hogy ha rövid időn belül nem kerül sor az elhasználódott gépek cseréjére, / úgy akár a gabonatermelés színvonala is visszaeshet. Ennek épp az ellenkezője a cél. A VI. ötéves terv nyitányával egy- időben útjára indított intenzív gabonaprogram a hozamok nagyarányú emelkedését irányozta elő; csökkenő vetésterületen nagyobb terménymennyiség előállítását. Ennek érdekében, az ország nehéz fizetési helyzete ellenére már tavaly is, idén év elején is, igaz, korlátozott mennyiségben, de sor került nyugat-európai és tengerentúli közép- és nagy teljesítményű traktorok, gabonakombájnok importjára. Jelentős változásra a Világbankkal a közelmúltban aláírt hitelszerződés ad módot. Az egyébként megszokottnál lényegesen kedvezőbb feltételekkel nyújtott hitel nemcsak viszonylag nagyszámú gépvásárlásokat tesz lehetővé, hanem a mezőgazdasági gépimportban eddig szokatlan, széles körű versenytárgyalás — tender — kiírását is lehetővé tette. A Világbank közlönyében még a hitelszerződés végleges aláírása előtt, áprilisban megjelent a tender kiírása. Eszerint Magyarország intenzív gabona- programjának III, szakaszában gépi eszközök szállítására lehetett pályázni. Ezen belül 240 lóerő fölötti teljesítményű nehéz szántó- traktorok, 160—180 lóerő között univerzális traktorok, a hozzájuk kapcsolható talajművelő és vetőgépek, zöldtakarmány-betakarító gépek és persze gabonakombájnok szállítására kerülhet sor. Érdekesség: a verseny- tárgyaláson azonos feltétel mellett magyar cégek is részt vehettek. Aki nyer közülük, az a magyar mezőgazdaságnak olyan módon szállíthat gépet, mintha nem rubelelszámolású exportot teljesítene. A tender felbontása után kiderült, hogy a pályázók között gyakorlatilag a világ valamennyi jelentős mező- gazdasági gépgyártója megtalálható volt, közöttük a John Deer, az IHC, a Claas, a Fiat, a H esst on, a Laver- da, a Steyer és mások, egyebeik mellett a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár és a Mezőgéptroszt. Több tucat géptípus szállítására mintegy 80 cég tett ajánlatot, örvendetes, hogy a magyar ajánlatok színvonala mind formailag, mind tartalmilag versenyképesnek bizonyult a nagy világcégek ajánlataival. Ez azért is igen jó hír, mert a Világbankhoz csatlakozott valamennyi ország vállalatai minden olyan tenderen indulhatnak, amelyet a Világbank valamely célhite finanszíroz. A pályázatok értékelésében részt vevő világbanki szakemberek véleménye szerint ilyen színvonalú ajánlatokkal akár a Rába, akár a Mezőgép- tröszt jó esélyekkel szerepelhet a külföldi verseny- tárgyalásokon is. A magyar gabonaprogramra kiírt tender értékelése folyamatban van, eredményhirdetés a közeli napokban várható. Az értékelés széles körű műszaki stáb álltai kidolgozott pontrendszer alapján történik. Ez műszaki paraméterék, munkaminőség, üzemanyag-fogyasztás és persze az ár alapján rangsorolja a szállításra ajánlott gépeket. Jó bír, hogy az ajánlatok döntő hányada jelentős árengedményeket tartalmaz. Ugyanazt az univerzális * traktort, amelyet az év elején még rövid lejáratú céghiteles konstrukcióban vásároltunk 39 ezer dollárért, most ugyanaz a cég a Világbank hosszú lejáratú hitelével 29 ezer dollárért ajánlja. Az ebből adódó következtetés egyértelmű: nagyobb mértékű vásárlásoknál, a Világbanktól függetlenül is, a jövőben célszerű lesz minden esetben széles körű versenytárgyalásokat meghirdetni. (G. I.) KEREKEN TÍZMILLIÓ A LEGMAGASABB CSÚCSOKÉRT Mátrai hétköznapi gondok Több mint tiz évvel ezelőtt látott napvilágot az a kormányhatározat, amely intézkedett hazánk különleges helyet elfoglaló üdülőkörzete, a Mátra fejlesztéséről. Azért különleges ez a táj, mert itt található az ország legmagasabb csúcsait magába foglaló hegyvidék és a legnagyobb összefüggő erdőterület. Ezek a körülmények egyben meghatározzák változatos és kedvező klímaviszonyait, mivel a tiszta magaslati levegő még a gyógyüdülés lehetőségeit is megteremti. A természeti adottságok lehetővé teszik a tartós üdülés, a természetjárás. a sportolás és a kirándulás egész évi folytatását. Van még ennek a körzetnek vonzó ereje abban a tényben is, hogy nemzetközi hírű borvidék csatlakozik hozzá, és figyelemre méltó kultúrtörténeti és építészeti értékekkel is rendelkezik. Mostanában már egyre többet emlegetjük azt is, hogy vízparti üdülőterületekkel szemben egész évi, tehát téti és nyári idényű üdülést, gyógyító pihenést tesz lehetővé. A kormányhatározat megjelenése óta felgyorsult a Mátra fejlesztését szolgáló tevékenység. Ennek tényeit mindazok tapasztalhatják, akik időszakonként újból felkeresik a Mátrát. Ennek ellenére sem lehet azt mondani, hogy mindenki elégedett lehet az üdülőhelyek nyújtotta lehetőségekkel, a kereskedelmi és a forgalmi helyzettel. Ha azt is hozzátesszük a véleményekhez, hogy csupán az utóbbi években kereken tízmillió forintot használtak fel a legkülönbözőbb munkák elvégzésére, az összeg ugyan jól cseng, de csak egy töredékét adja annak, amire szükség lenne. Olyan csekélységnek látszó, de a mindennapok gyakorlatában bosszantó hiányosságok is fellelhetők, mint amilyen a szemétszál Időnként kell lennie egy olyan fórumnak, ahol vezetők és beosztottak találkoznak és megbeszélik közös dolgaikat. Tanácskozás és tanácskozás között azonban különbség van! Mert csak a tartalmas eszmecserének van értelme, ahol a vezető lényegre törően, a közösséget közvetlenül érintő témákban tájékoztat, a hallgatóság pedig választ, majd intézkedést kap kérdéseire, problémáira. Így volt ez a minap a Fi- nomszerelvénygyárban, ahol az üzemfenntartási főosztály dolgozóinak termelési tanácskozását ^tartották, igaz, a szokásosnál kevesebb résztvevővel. Szóvá is tették ezt azok, akik a hőség ellenére természetesen munkaidő után még összeültek. Kifogásolták, vajon a tisztség- viselők némelyike miért nincs jelen? Ezen persze nekik, maguknak kell gondolkozniuk, de kérdés az is: csak a funkcionáriusnak kötelező mindenütt megjelennie? Az itt-ott üresen maradt székek szerencsére nem befolyásolták az érdemi munkát. Mert akadt, aki rávilágított az idén bizonyítványt szerzett és a már két-három éve szakmunkás fiatalok bélítás akadozása, a parkolóhelyek szűk területe, az ellátásban mutatkozó átmeneti nehézségek. Az okok között szerepel az a furcsaság is, hogy a Mátra idegenforgalma soha sem volt egyenletes, nagyon függ az időjárási tényezőktől, ezért hol nagyon sokan vannak a vendégek és a turisták, hol pedig üres székek és vevő nélküli boltok, pavilonok láthatók sokszor napokon keresztül. A téli sport lehetőségeinek fejlesztésére az elmúlt egy-két évben jelentős beruházásokat végeztek.- Főként Mátraháza és Kékestető térségében látszik ennek eredménye. Mátraházán háromszáz méter hosszú és 15 méter széles szánkó- pályát alakítottak ki. Kékes- tetőn hóágyú segiti a kedvezőtlen időjárási viszonyok jobbítását. Miután a havas napokon nagyon sokan személygépkocsival indulnak a hegyekbe, a hétvégeken lezárják a Mátraháza—-Kékes közötti re között feszülő problémára. Pontosabban arra, hogy hó végén egyforma összeget találnak a borítékban. Pedig az „idősebbek” szakmai gyakorlatát, rutinját anyagilag is honorálni kellene. Mert sokszor éppen Ők azok, akik a most végzetteknek segítséget adnak. A tónkban a legjobb szakembereket tartanák meg, de ilyen feltételek között nem csoda, hogy a fiatalok egymás után felmondanak. Az idén hét lakatosból csak egy maradt ott, mert a gyár más üzemeiben betanított munkával is többet kereshetnek. Jogosan emelt szót az a dolgozó is, aki a 15-ös öntöde egyik kemencéjének fogyatékosságát ecsetelte. Az olvasztóba ugyanis vastégely helyett grafitból készült ed.ényt építettek be, amely mulasztás miatt elrepedt, a forró alumínium pedig „szétrágta” a tégelyt körbevevő elektromos fűtőrendszert. A hibát csak nagy munkával, magas költséggel lehet kijavítani. Volt, aki az anyagtakarékosság kérdését feszegette. Nem mindegy ugyanis, hogy a brigádnak féláron, vagy hulladékként számolva írják jóvá a bontott alkatrészek megmentését és azok újbóli utat. Bár újabb parkolókat létesítettek Mátraházán, ezek egy részéről nem takarítják le a havat, s emiatt az autók az út két szélén várakoznak. Megtörtént már, hogy még a mentőautó is csak alig tudott elvergődni az így keletkezett forgalmi akadály között. Szükség van tehát további parkolóhelyek kialakítására és szükség van arra is, hogy a havat letisztítsák a meglévő parkolókról. A kirándulók irányítására több mint 150 táblát helyeztek ki, és az elmúlt másfél év alatt mindössze csak harminckét helyen hagyták meg a „jókedvű,, turisták az irányító jelzőtáblákat. A Görgőbércen erdei pihenőhelyet alakítottak ki ötszáz méter hosszú parkoló- úttal. Mátraházától hatszáz méterre a Vízgáti-tónál és a Gyökeres-forrásnál szintén új pihenő várja a gyaloglókat. Csórhegyen. a galyate- tői elágazás fölött, elkészült a kilátó, ahonnan talán a Mátra legszebb látképe tárul a szemlélődő elé. felhasználását. Mert ki az, aki mondjuk tíz forintért kiszereli a jót, megtisztítja és újra beépíti? Ezért a pénzért senki nem kínlódik, egyszerűbb a raktár felé vennie az irányt. Szóvá tették azt is, hogy olyan import alkatrész érkezik be késve, amire már nincs szükség, ugyanakkor a többszörösen sürgetett, nélkülözhetetlen anyag hiányzik. Az illetékes külkereskedelmi vállalat ugyanis az egyszer már megrendelt cikkeket elküldi akkor is, ha időközben módosították a kérést. Néhány csupán a felvetett gondolatok közül, amelyek mind azt tükrözik, hogy a munkások felelősséggel dolgoznak az üzemben és élénken foglalkoztatja őket minden napi probléma. Mert rajtuk is múlik, hogy a Fi- nomszerelvénygyár teljesíti-e idei tervét, és azt a tizenegymillió forintos többlet- exportot is, amit nemrégiben ajánlottak fel az ország külkereskedelmi aktívumának javításához. A többlet- export után járó bérpreferenciát a gyár jövőre szabadon használhatja fel, ösztönözve ezzel a hatékony, minőségi munkát. (1- e.) A fejlesztési tervek szerint az elkövetkezendő mint-- egy két évtized alatt harmincezer, majd később mintegy 40 ezer üdülő, pihenő és turista fogadására kell felkészíteni a Mátra hegyes vidékét. Ezek az adatok azt is jelzik, hogy van még tennivaló bőven. A fejlesztésnek legtöbbször pénzügyi nehézségei vannak, mint ahogy pénz hiányában nem tudják megépíteni a lanofkát a Kékestetőre, pedig ennek már elkészültek a tervei. Közmű- fejlesztési nehézségek miatt kellett elrendelni a Felső- Mátrában az építési tilalmat. Nagyon nagy szükség lenne további szálláshelyek kialakítására is, de egyelőre csak a panziók létesítése látszik megoldhatónak, ez is magánkezdeményezésre. A Mátra déli része Gyöngyöshöz tartozik. Gondjainak megoldására azonban a városi tanács lehetőségei túlságosan szűkek. Ezért nagyon bonyolult kooperáció segíti a már meglévő tervek valóra váltását, amelynek üteme azonban mindenekelőtt népgazdaságunk teherbíróképességétől függ. Természetesen azok, akik a Mátrába kirándulnak, aligha gondolják végig, milyen erőfeszítések szükségesek ahhoz, hogy a mai állapotok is fenntarthatók lehessenek. (gml.) Szövetkezeti szakemberek országos találkozója Harkányban Pannónia ’83 elnevezéssel az idén is megrendezik a szövetkezeti szakemberek országos találkozóját Harkányban. Augusztus 23. és szeptember 3. között' immár a tizennegyedik alkalommal tanácskoznak a három nagy szövetkezeti ágazat — a mezőgazdasági, az ipari és a fogyasztási szövetkezetek — képviselői mozgalmuk időszerű kérdéseiről. Hazánkban ez a legjelentősebb szövetkezetpolitikai fórum, amelyet az Országos Szövetkezeti Tanács támogatásával évről évre megrendez a TIT Baranya megyei Szervezete. Az idei találkozón száztíz szakember vesz részt. A munkaprogramban négy témakört dolgoznak fel, ezek: a szövetkezetek együttműködésének újabb lehetőségei, a vállalkozás és a kockázat szerepe a szövetkezeti gazdálkodásban, a közgazdasági és a jogi szabályozás időszerű kérdései, végül a falu és a szövetkezet kapcsolata. Az előadásokat, konzultációkat, kerekasztal-be- szélgetéseket a szövetkezeti mozgalom országos vezetői és a szakminisztériumok, illetve más irányító szervek vezető munkatársai tartják. KÖZÖS AKARATTAL: TÖBB EXPORT Körültekintő felelősséggel
