Népújság, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-30 / 204. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Japán parlamenti küldöttség hazánkban Szűret- ünnep.,3 Szeptember: őszközel. Öszközel: október. Október: szüretel az em­ber. Most, amikor még alig hogy csak közelében va­gyunk, szüretről — hihet- nők — esetleg, ha álmod­hatunk. Nos, nem így van. Érin­tésközeibe került a szüret — már jártunk olyan he­lyen, ahol a korai csemegét javában, vígan szüretelik. Szüret! — tehát, kezde­tét vette a szüretünnep. Mert ünnep ez. Mióta sző­lő a szőlő és jó bor a jó bor, a szüret minálunk mind időben, mind fontos­ságát nézve,' rangban az aratás után következik. Ha azt mondjuk: szüret, akkor — ha nem is mindig szőlő­szedésre, de — valami jóra gondolunk. Mindenekelőtt, persze, a szőlőskertek jó­kedvű emberseregére, akik vidám terefere közben sze­dik a kedvesen mosolygó, szépen illatozó, méhrajo­kat csalogató, kövérkés, sú­lyos fürtöket. Nálunk, Heves megyében különös rangja, tekintélye van a szőlőnek. Történelmi borvidékünk finom nedűi ősidők óta messze földön elismertek, és nincs az a gazdag lakomához terített asztal, amelyen rangos hej. lye ne lenne borkülönleges­ségeinknek. Ily tekintetben — talán túlzás nélkül azt mondhatni — kicsit követei is kies kis hazánknak a jó borok, amelyek a Mátra lankáin teremnek. A ma szőlő- és borgazda­ságáról sokan tudják, hogy az már alig-alig hasonlítha­tó össze — akár csak a tíz- húsz esztendővel ezelőttivel is. Üj fajták, új módszerek lépjenek a régiek mellé és helyébe, új megmunkálást, kezelést követelve maguk­nak. Mert — bár igaz még az ősi tétel: a szőlőt sze­retni, tisztelni és ápolni kell —, igaz az is, hogy míg a„tiszteletig” eljutunk, addig bizony — nagyon sok a gondunk, bajunk. Most ismét előtérbe ke­rülnek a szüret örömei, gondjai. És eszünkbe jut az elmúlt esztendő, amikor az utóbbi két évtized legbősé­gesebb termését takarítot­tuk be. S — mégsem volt „fenékig tejfel” az a szü­ret: gyengébb minőség, tá­rolási gondok. Ezer hekto­literszámra volt kénytelen egyik-másik gazdaságunk a bő termést ideiglenes tá­rolókban elhelyezni, s eb­ből komoly károk is szár­maztak. Most, immár igen közel az igazi szürethez, még mindig vannak szövet­kezetek, amelyektől a szer­ződéses gazdaság a bor je­lentős részét ez ideig nem vette át. Igaz, nem indo­kolatlanul: tárolási és értékesítési gondok miatt. (Ezáltal viszont az érintett szövetkezetekben keletkezik most többé-kevésbé súlyos tárolási gond.) így — bár szintén szép, gazdag szüret előtt állunk — akad azért még bőség­gel gondunk. Tárgyalás tárgyalást, vita vitát követ, csak hogy veszendőbe ne menjenek az oly fáradságos munkával „kipréselt” mil­liós értékek. Reméljük: az eredmény végül jó lesz, s jöhet a szép — szüretün­nep. B. Kun Tibor Apró Antalnak, az ország- gyűlés elnökének meghívá­sára vasárnap óta japán parlamenti küldöttség tartóz­kodik hazánkban, Hajime Fukudának, a japán alsóház elnökének vezetésével. A de­legáció hétfőn a Hősök te­rén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. A ko­szorúzásnál jelen volt Vida Miklós, az Elnöki Tanács tagja, az országgyűlés ma­gyar—japán tagozatának el­nöke. Megjelent Kazuo Wacht, Japán budapesti rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete. Ezt követően a japán de­legáció megkezdte hivatalos Olvasóink az utóbbi hetek, ben igen gyakran kifogásol­ták szerkesztőségünkben megyénk élelmiszerüzletei­nek árukínálatát. Lapunk munkatársai tegnap körutat tettek az említett kereske­delmi egységekben, ahol majdnem kivétel nélkül úgy tapasztalták: elmúlt a turis­taszezon ... Időpont: 1983. augusztus 29, délután három óra. Mun­katársaink az említett idő­pontban egyszerre léptek be Eger, Gyöngyös és Hatvan város élelmiszerüzleteibe, ahol mindennapi megszokott „betevőink”, a tej, a kenyér és a felvágott kínálata iránt érdeklődtek. Tapasztalatai­kat az alábbi csoportban nyújtjuk át olvasóinknak, il­letve az érintett üzletek rendszeres és alkalmi vásár­lóinak, valamint a megye élelmiszerellátásáért felelős illetékeseknek. Eger AZ EGRI BELVÁROSI ABC — a megyeszékhely forgalmas bevásárlóközpont­ja — hétfőn délután három óra körül viszonylag csen­des. Láthatóan elég jelentős „tartalékkal” rendelkezik még a közönség a hét végén beszerzett különféle cikkek­ből. Ennek ellenére a bolt — ha nincs éppen feltöltve” — korántsem mutatja a ki- fosztottság képét. Van napi sütésű kenyér többféle is, le­het válogatni a hentesáru, ból, kimondottan nagy a mennyiség sajtfélékből. Tej­ből azonban már csak lite­res zacskó kínálja magát, úgyszólván mutatóban látni néhány nem különösebben étvágygerjesztő kakaós, ka­ramellás tejet, s a tejföl kö­zelében alig lehet ráakadni a kevéske kefirre. A SZÉCHENYI UTCAI CSEMEGE, mondhatni: szo­katlanul bőséges készlettel várja a vásárlókat. A „szom­szédénál” választékosabb például a tej- és tejtermék­kínálat — talán teljes a cikklista —, a töltelékáru meglepően változatos. Akad még téliszalámi is. Mi több: most nem csupán rúdban, hanem —* nemrégí rossz ta­pasztalataitokat mintegy fe­ledtetni akarván -* termé­eszmecseréjét a Parlament­ben. A magyar tárgyalócso­portot Apró Antal, a japán küldöttséget Hajime Fukuda vezette. A találkozón kölcsönösen tájékoztatták egymást a két ország gazdasági, politikai helyzetéről, törvényhozó, tes­tületéinek éé azok állandó bizottságainak munkájáról. Eszmecserét folytattak Ma­gyarország és Japán kapcso­latairól, s a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseiről. Megállapították, hogy kap­csolataink megfelelőek, s fejlesztésükre mind gazda­sági, mind kulturális terüle­ten további lehetőségek van­szetesen: szeletelve is. A ke­nyérpultnál a ritkábban kapható kerek alföldi is kel­leti magát, s a közelében — ha nem is éppen illatozó, s friss, cserepes — olyan a zsemle, hogy feltétlenül ven­ni kell belőle. Legalább már a vacsorához ... EGER, LENIN ÜT, a He­ves megyei Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat 1102. számú ABC Áruháza: a ke­nyér és a pékáru friss. Van fonott és kakaós kalács, kug­lóf, cipó, kifli, zsömle, fran­cia kenyér, 1 és 2 kilós, leg­alábbis erre lehet következ­tetni az eladótérben. Kevés a tej, a néhány doboz jog­hurt és kefir szavatosságát csak mára, legfeljebb hol­napra garantálják. Süte­ményből öt-hatfélét kapni szemre mainak tűnik, fran­cia konyhai készítmény azon­ban egyáltalán nincs. Siralmas a csemegéspult: párizsi és olasz. A néhány szál krinolint, virslit, pár ki- lónyi főzőkolbászt és disznó­sajtot a legjobb indulattal sem lehet elegendőnek tar­tani. És jobb, ha ezek után már nem szólunk a megbar- nult hot-dogról... A zöld­ségespult kínálata sem vala­mi vásárlásra ingerlő: van fonnyadt szőlő húszért, két láda „öregecske” pritamin- paprika, néhány aszott tök a pult alján. Igaz, ami igaz, vigasztalásul, kedves vásárló, végy tévépaprikát és paradi­csomot, azt bizton tárolhatod néhány napot. ÁFÉSZ ABC, CSEBOKSZA- Rl-LAKÖTELEP: a lakótelep Áfész ABC-jében a kisze­melt áruk közül szinte min­dent lehetett kapni ebben a délutáni órában. A hűtőpult tele volt literes és félliteres tasakos tejjel. Csupán a ka­kaó fogyott el. A vásárlók több mint tízféle felvágott közül választhattak. Bőséges kínálat mutatkozott szalon­nából, lehetett venni olcsó kolbászt is. Emellett a ke­nyér és a többi péksütemény elegendő és friss volt. Gyöngyös A Puskin utca és a Jókai utca sarkán lévő élelmiszer- üzlet Gyöngyösön betegség miatt zárva. A Kossuth La­jos utcában lévő 2108. számú nak. A japán küldöttség tagjai nagy érdeklődést ta­núsítottak gazdaságirányítá­sunk, munkaerő-gazdálko­dásunk, valamint a szociális ellátással 'összefüggő kérdé­sek iránt. A tárgyaláson Darvasi Ist­ván, az Interparlamentáris Unió végrehajtó bizottságá­nak tagja tájékoztatta a ven­dégeket a magyar IPU-cso- port tevékenységéről. A szívélyes légkörű meg­beszélés után Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke az Országház Nándorfehérvári- termében fogadta a japán delegációt. A .találkozón je­len volt Kazuo Wachi. bolt, szemben a tanácsházá­val, este 6-ig tart nyitva hét­főn. A polcok előtt a mű­anyagládákban 50 liter tej találhátó, kenyérből arrébb 25 kilogramm, a csemegerész­nél két kilogramm lecsókol­bász, 15 kilogramm füsölt kolbász, 35 kg turistaszalámi és 20 kg szalonna vár a vá­sárlókra. A Fő téren lévő 2101. sz. bolt, amelyet mindenki Han­gyának emleget, sokkal nagyobb választékot kínál. Hurka 20, disznósajt 10, füs­tölt kolbászt 20, Virsli 15, krinolin 8, párizsi 30, kenő­májas 8, lecsókolbász 8, tu­ristaszalámi 15, lángolt kol­bász 20, olasz szalámi 8, ra­kott fej 3, rakott nyelv 3, csemege szalonna 80, csülök 15, kenyérszalonna 20, teper­tő 15 kilogramm a hűtőpul­tokban. A kenyérből többféle is vásárolható, így vázsonyi, al­földi, rozsláng, zsúrkenyér és zsemlekenyér, mindössze­sen mintegy 200 kilogramm. Van még zsömle 50 darab, foszlós kalács 3 kg, kuglóf és puffancs tíz-tíz darab. Hatvan Dózsa tér, Kisker, nagy­áruház. Délután 3 óra. Elő­ször tőkehússal találkozunk. Van bőséggel. Akárcsak ta­sakos tej, néhány méterrel odébb, a hűtőpultban. Ke­nyér? Nem is lehetne álla­mi-díjas üzlet, ha nem két­féle kínálná magát. De aki netén péksüteményt akar hazavinni, megteheti, mert van. És nem csupán zsemle, kifli, hanem hozzávaló pari- zer, veronai, olasz felvágott, valamint virsli, amelyhez mustárral szolgálnak. Szabadság út, Áfész nagy­áruház. Három óra 10 perc. Kenyér bőséggel, tej, egyéb tejtermék szintén. És bár itt vacsorának való tőkehúst nem találni, felvágott dolgá­ban válogatni is lehet. Űj-Hatvan, Rákóczi úti áfész-kisáruház. 3.20 perc: kenyér, tej,tejtermék: mint az előbbi két helyen. A fel­vágott, disznósajt, kenőmá­jas várja, hogy vegyék, vi­gyék, fogyasszák, akik vi­szonylag olcsón és jól akar­nak ma Hatvanban vacsoráz­ni. A NÉPÚJSÁG (K)ŐRJÁRATA Ahol van és ahol nincs: tej, kenyér és felvágott megyénkben 40 országból 250 szakember Megkezdődött a békekutatók X. kongresszusa Győrött hétfőn megkezdő­dött a Nemzetközi Békeku- tató-társaság, az IPRA X. kongresszusa. A négynapos tanácskozásra a világ 40 országából csaknem 250 el­méleti szakember érkezett. A vendégeket Szakamoto Yosikazu, a tokiói egyetem professzora, az IPRA főtit­kára és Pozsgay Imre, a HNF OT főtitkára köszön­tötte, majd plenáris ülést tartottak. A tanácskozáson áttekintették a békekutatás időszerű feladatait, s meg­határozták a soron követke­ző tennivalókat. A hét folyamán számos előadás hangzik majd el, amelyen főként arra keres­nek választ, hogy az elmé­leti kutatások eredményei mennyiben és miként járul­hatnak hozzá a békemozgal­mak új szakaszának fejlődé­séhez. Szó lesz arról is, hogy — a jelen nemzetközi ese­mények ismeretében — mi­lyen tendenciák válhatnak uralkodóvá a 90-es évek külpolitikájában. A témák részletes kifejtésére és meg­vitatására a szekcióüléseken nyílik lehetőség. E szakmai fórumokon vitavezetők irá­nyításával több fontos kér­dést tekintenek át: például a világgazdasági feszültség- gócok felszámolásának esé­lyeit, a fegyverkezés és a leszerelés politikai, illetve gazdasági összefüggéseit, s nem utolsósorban azt, hogy mit tehet az iskola a diákok békére neveléséért. A ter­vek szerint megkülönbözte­tett figyelemmel foglalkoz­nak majd a békekutatás és a békemozgalom közötti kapcsolatok eddigi alakulá­sával, feltárva a szorosabb együttműködéshez szükséges feltételeket. A magyar béke­kutatók munkásságának el­ismeréseként az IPRA fő­titkára, Szakamoto profesz- szor négy magyar tudóst — Kende Istvánt, Simái Mi­hályt, Szentes Tamást és Tímár Andrást — kérte fel székei ó-társelnöki teendők ellátására. Az IPRA húsz évvel ez­előtt jött létre, s céljául a békekutatások meggyorsítá­sát, a világ különböző tér­ségeiben kialakult konflik­tushelyzetek feloldási lehe­tőségeinek megteremtését tűzte ki. A Nemzetközi Békekutató Társaság tevékenységében jelenleg 40 ország 60 intéz­ménye vesz részt. Hazánk megnövekedett politikai és tudományos tekintélyének bizonyítéka, hogy az idei jubileumi, X. kongresszust Győrben rendezik meg. HÉTFŐN: É.s becsöngettek.. Szombaton délután, vasár­nap és hétfőn reggel szerte az országban virágesokros, ünneplőbe öltözött kisfiúk­kal, lányokkal, bakfisokkal, kamaszokkal találkozhattak a járókelők. Melyik iskolába mikor, de végül is a szokott­nál pár nappal korábban mindenütt megtartották a tanévnyitót; az általános é<s középiskolákban becsönget­tek. Az országos tanévnyitó ün­nepség Szekszárdon, az újon­nan épített 28 tantermes új általános iskola udvarán volt. A mintegy ötezer ember részvételével megtartott ren­dezvényen Köpeczi Béla mű­velődési miniszter mondott beszédet. — A tanév megnyitása alkalmából Szekszárdról kö­szöntőm az alsó-, közép- és felsőfokú tanintézetek vala­mennyi pedagógusát és diák­ját. Köszöntőm külön is azo­kat a szülőket és nagyszülő­ket, akik gyermekeiket, vagy unokáikat most kísérik elő­ször az iskolába. Abból a városból köszöntőm mind­nyájukat, ahöl száz évvel ezelőtt született a XX. szá­zad egyik nagy magyar köl­tője, Babits Mihály. — „Ba- bitsban két tűz égett, a köl­tészet és a nevelés” — mon­dotta róla Illyés Gyula. A nevelés nemcsak költői hi­vatása volt, hanem válasz­tott pályája is. Életének más­fél évtizedét töltötte a ka­tedrán. „A tanárság szívem szerint való pálya volt — írta Ba­bits 1923-ban. Derék tanít­ványokat neveltem, akikre büszke vagyok.” Ennek a nevelői szellemnek tudatos vállalását, a derék tanítvá­nyok nevelésének örömét kí­vánom ezen a napon vala­mennyi pedagógusnak, óvó­nőnek, tanítónak, tanárnak, akik az oktatás és nevelés igazi letéteményesei — mon­dotta. Mint hangsúlyozta: — Az elmúlt tanév legnagyobb vívmánya az ötnapos tanítási hét bevezetése volt. Az új tanítási rendre való átállás erősebb megrázkódtatásokat nem okozott. De arra van szükség, hogy jobban hasz­náljuk föl az időt az isme­retek jó elsajátítására, az ismétlésre, a nevelési célok hatékonyabb érvényesítésére: Szólt arról, hogy az okta­tásügyet milyen nagy próba­tétel elé állítja a demográ­fiai hullám. Megyénkben is mintegy 1500-zal több iskolás elhelye­zéséről kellett gondoskodni, mint a korábbi években. A legnagyobb a gyarapodás az alsó és felső tagozatban. An­nak érdekében, hogy gördü­lékenyen kezdődjön a tanév, 43 új tanterem átadását ter­vezték szeptemberre, ám en­nél jóval több, 54 készült el, s év végéig még további 24. Nincsenek nagyobb gon­dok a tantestületekben sem, van élegendő képzett szak­ember a legtöbb iskolában. Persze az idén sem lesz könnyű dolguk a katedrán állóknak, bár — mint erről már hírt adtunk — a 83/84-es tanév nem hoz különösebb újdonságokat. Magas szinten nevelni, tanítani, az ember­ségre oktatni, s ha kell, kora reggeltől késő estig az ifjú­ság érdekében talpon állni azonban soha nem egyszerű feladat. A tanévkezdésre készült el a kömlői általános iskola négy új tanterme, amely csaknem hétmillió forintba került. A helybéliek mintegy kétszázezer forint értékű társadalmi mun­kával segítették az építkezést. Képünkön az iskola (Fotó: Szántó György)

Next

/
Oldalképek
Tartalom