Népújság, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-23 / 198. szám

1, NÉPÚJSÁG, 1983. augusztus 23., kedd TELEX BUDAPEST Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propaganda, osztályának vezetője az MSZMP képviseletében Koppenhágában részt vett a Dán Kommunista Párt sajtó­fesztiválján. A Land og Folk ünnepsé­gén — augusztus 20—21-én — több százezer ember vett részt. Sok ezren keresték fel a magyar pavilont. Lakatos Ernő megbeszélést folytatott Jörgen Jensennel, a Dán Kommunista Párt elnökével és a párt több más vezető­jével. TUNISZ Jasszer Aráját vezetésével hétfőn Tuniszban folytató­dott a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezet végrehajtó bizottságának ülése. Egyelőre nem ismeretes, hogy a ta­nácskozás mikor ér véget, és befejeztével kiadnak-e zá róközlemény t. BONN Willy Brandt, az ellenzéki Német Szociáldemokrata Párt elnöke, vasárnap a gö­rög televíziónak adott in­terjújában támogatta Gö­rögországnak azt a javasla­tát, hogy hat hónappal hosz- szabbítsák meg az európai közép-hatótávolságú fegy­verek korlátozásáról Géni­ben folyó szovjet—amerikai tárgyalásokat. MOSZKVA A Szovjetunióban vasár­nap ötvenedik alkalommal ünnepelték a légiflotta nap­ját. Az ünnep alkalmából Dmitrij Usztyinov, a Szovjet­unió marsallja, honvédelmi miniszter napiparancsot adott ki. AMMAN — Washington közel-keleti politikája lehetetlenné teszi a béke megteremtését, s az egész térséget a háború felé sodorja — jelentette ki hét­főn Mudar Badran jordániai miniszterelnök az ammani parlamentben. A kormányfő élesen bírálta Washingtont, amiért a közelmúltban meg­akadályozta a Biztonsági Ta­nácsban az Izrael település­politikáját elítélő határozat- tervezet elfogadását. SZOVJET BÉKEJAVASLAT II világűr ne váljon harctérré A TASZSZ hírügynökség részletesen ismerteti a Szov­jetuniónak azt a javaslatát, hogy a világszervezet köz­gyűlésének 38. ülésszakán tűzzék napirendre egy olyan megállapodás kérdését, amely betiltaná az erő al­kalmazását a világűrben és a kozmikus térségből a föld ellen. _ Andrej Gromiiko, a Szovjetunió Minisztertaná­csának első elnökhelyettese, külügyminiszter — mint je­lentettük — levélben tájé­koztatta erről az indítvány­ról Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárt. A megállapodás célja tud­valevőleg az, hogy megelőz, zék a fegyverkezési hajszá­nak a világűrbe történő ki- terjesztését, csökkentsék a nukleáris háború veszélyét, és segítsék elő a kozmikus térség — beleértve a hol­dat és a többi égitestet — kizárólag békés célú kutatá­sát és hasznosítását. A javasolt megállapodás cikkelyei megtiltják az erő alkalmazását és az erőszak­kal való fenyegetést a vi­lágűrben. a légkörben és a földön. Tiltják, hogy az ilyen célokra a föld körüli pályán keringő, az égiteste­ken levő, vagy a. kozmikus térségben bármely más mó­don elhelyezett űrobjektu­mokat megsemmisítő esz­közként használják fel. E megállapodás megtiltja a föld körüli pályán kerin­gő, az égitesteken levő, vagy a kozmikus térségben bár­mely más módon elhelyezett űrobjektumok elleni erő al­kalmazását és az erőszakkal való fenyegetést. A megállapodásban részt­vevő államok kötelezik ma­gukat a következőikre: 1. Nem próbálnak ki és nem állítanak rendszerbe semmiféle földi, légi, és a kozmikus térségben elhelye­zett célpont ellen felhasz­nálható, kozmikus telepíté­sű fegyvert, sem úgy, hogy azt föld körüli pályára bo­csátják. sem pedig úgy, hogy elhelyezik valamely égites­ten, sem másképpen. 2. A föld körüli pályán keringő, az égitesteken le­vő, vagy a kozmikus tér­ségben bármely más módon elhelyezett űrobjektumokat nem használják fel földi, légi vagy a világűrben levő célpontok ellen. 3. Nem semmisítik meg és nem rongálják meg más államok űrobjektumait, nem zavarják meg azok normá­lis működését, nem változ­tatják meg azok röppályá- ját. 4. Nem próbálnak ki és nem létesítenek újabb mű­hold-romboló rendszereket, és felszámolják a már meg­levő ilyen rendszereiket. 5. Nem próbálnak ki, és nem használnak fel katonai célra — egyebek között mű­holdak megsemmisítésére — személyzet irányította űrha­jót. Amerikai híradós katonák Hondurasban az augusztus végén kezdődő héthónapos amerikai—hondurasi hadgyakorlat hadi­szállása előtt (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Románia nemzeti ünnepén Hazánk párt- és állami vezetői népünk nevében üd­vözlő táviratban köszöntötték a Román Kommunista Párt Központi Bizottságát, a Ro­mán Szocialista Köztársaság Államtanácsát és kormányát, valamint minden román ál­lampolgárt az ország nem­zeti ünnepe, Románia fel- szabadulásának 39. évfor­dulója alkalmából. A Román Szocialista Köz­társaságban ma emlékeznek meg arról, hogy 39 éve, 1944-ben ezen a napon döntötte meg a népfelkelés Antonescu fasiszta rendsze­rét. Az új antifasiszta kor­mány szakított a korábbi németbarát politikával, s Románia hadserege ettől kezdve a Szovjetunió oldalán harcolt a második világhá­ború végéig. A népfelkelés győzelme igazolta a romá­niai kommunisták régóta hangoztatott álláspontját: az ország nemzeti érdekeit, Ro­mánia igazi függetlenségét csakis a Szovjetunióval való együttműködés és szoros szövetség garantálja. Románia népei — romá­nok, magyarok, szászok és még tizennégy nemzetiség — a kommunista párt vezeté­sével a szocializmus felépí­tését tűzték ki célul. Har­minckilenc év — történel­mileg igen rövid — idő alatt évszázados utat bejárva, Ro­mánia leküzdötte az örökül kapott elmaradottságot. Ki­épült és megerősödött a szocialista nagyipar, amely ma ötvenszer termel többet, mint 1938-ban. Az egy fő­re jutó nemzeti jövedelem tizenötszörösére emelkedett. E sikerek eléréséhez nagy­ban hozzájárult, hogy Ro­mánia a KGST tagjaként a szocialista országok testvéri közösségében él és dolgozik. A világgazdaság jelenlegi gondjai, feszültségei Romá­niában is éreztetik hatásu­kat. Az RKP legutóbbi, XII. kongresszusa célul tűzte ki a népgazdaság korszerűsíté­sét, intenzív fejlesztését, szerkezeti egyensúlyának ja­vítását. A párt- és állami vezetés elsőrendű feladat­ként jelölte meg az ipari és mezőgazdasági ágazatok termelékenységének növelé­sét, a kiegyensúlyozott élel­miszer-ellátás biztosítását. Különös gondot fordítanak az energiával, a kőolajtermé­kekkel történő ésszerű gaz­dálkodásra. Hazánk és a Román Szo­cialista Köztársaság barátsá­gának alapja szocialista cél­jaink, marxista—leninista, proletár internacionalista eszméink közössége. Kap­csolatunk fontos tényezője, országaink részvétele a KGST-ben és a Varsói Szer­ződés szervezetében. A köl­csönös érdekek valóra vál­tásáért folytatott közös mun­kában hasznos szerepet tölt­het be a Magyarországon élő román és a romániai magyar nemzetiség, melyek összekötő hídként szolgálhat­ják az együttműködést. Nemzeti ünnepükön kö­szöntjük Románia testvéri népeit és kívánjuk, hogy to­vábbi sikereket érjenek el szocialista építőmunkájuk során. Franciák Csádban Veszélyes katonai kaland Párizsban közölték, hogy Mitterrand elnök e héten egy francia napilapnak adandó nyilatkozatában foglalkozik majd a csádi helyzettel, s kifejti, hogy milyen meg­fontolásokból küldtek fran­cia katonai erőket Csádba. A francia harcigépek Csádba küldésével kapcso­latban a jobboldali Le Fi­garo vezércikkében egyetér­tését fejezi ki a lépéssel, és csak azt veti Mitterrand el­nök szemére, hogy „túlsá­gosan sokáig habozoW” a döntés meghozatala előtt. Gaston Plissonnier, az FKP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, a múlt hét végén kijelentette, a francia kommunistákat nyug­talanítják a csádi fejlemé­nyek, mert az egyre újabb katonai alakulatok kikül­dése veszélyes eszkalációt indíthat el. A kommunis­ták ugyanakkor tiltakoznak Reagan elnöknek az ellen a törekvése ellen, hogy kato­nai kalandba sodorja Fran­ciaországot. Plissonnier rámutatott: a katonai eszkaláció helyett a politikai megoldást kell megkeresni. Ezt az utat ja­vasolta az Afrikai Egység- szervezet is, és Mitterrand elnök néhány nappal ez­előtt a Le Monde munkatár­sával folytatott beszélgeté­se során maga is arra utalt: azt szeretné elősegíteni, hogy tárgyalások induljanak az érdekelt felek között. Külpolitikai kommentárunk Merénylet Manilában MAR A CÍM IS KRIMIRE UTAL. Mint ahogy a történet az is: bűnügyi história a javából. Főszereplője és áldozata Benigno Aquino Fülöp- szigeteki ellenzéki politikus. Vasárnap Manila repülő­terén oltotta ki az életét egy — vagy több — revol­vergolyó. Hároméves önkéntes száműzetéséből tért haza, az Egyesült Államokból. Aquino halálához, az ellene elkövetett gyilkos me­rénylethez a Fülöp-szigetek múltjában kell keresni a kereteket. A 7100 szigetből álló, 1946. július 7. óta független köztársaság 300 ezer négyzetkilométerén sokféle politikai szándék szunnyad. Nagy családok, befolyásos klánok uralták emberemlékezet óta. Le­származottjuk Marcos elnök, de befolyásos família képviselője volt a meggyilkolt politikus is. Benigno Aquino az ellenzéki liberális, párt főtitkáraként Marcos elnök egyik legtekintélyesebb riválisának számított. A hetvenes évek elején bebörtönözték, majd kiszabadulása után az Egyesült Államokba tá­vozott. MAR JÓ IDEJE HÍRE JÁRTA, hogy az 1984-ben esedékes parlamenti választásokra vissza akar térni hazájába. Voltak, akik óvták ettől a lépéstől. A Fü­löp-szigetek hatóságai nem járultak hozzá hazatérésé­hez, s maga Marcos elnök is többször kifejezésre jut­tatta; nem szívesen fogadná, ha az ellenzéki politikus elszánná magát a repatriálásra. Tudta ezt Benigno Aquino is. Utolsó, még a repülő­gép fedélzetén adott nyilatkozatában nyíltan beszélt azokról a veszélyekről, amelyek Manilában leskelőd- hetnek rá. A Tajvanról Manila nemzetközi repülő­terére érkező menetrendszerű járaton több japán újságíró és az UPI amerikai hírügynökség tudósítója együtt utazott Aquinóval. Ami a repülőtéren történt, az a hivatalos manilai változat szerint másodpercek alatt zajlott le. Eszerint az ellenzéki politikust egy férfi közvetlen közelről egyetlen lövéssel leterítette. A biztonsági emberek nyomban tüzet nyitottak, s a merénylőt — az ügy ko­ronatanúját — agyonlőtték. Egy másik verzió szerint Aquinót már a gép fedélzetén titkosrendőrök vették közre, majd a többi utast visszatartva, leszállították a repülőtéren és agyonlőtték. Tulajdonképpen nem az az érdekes, hogy a Fülöp- szigetek tájékoztatási minisztériuma most rágalmazás címén eljárást indít az amerikai és a japán újság­írók ellen, még kevésbé az, hogy egy vagy több lövés dördült-e el a manilai repülőtéren. A lényeg: vajon milyen okokból tették el láb alól az ellenzék egyik ve­zérét? Figyelemre méltó, hogy az általában rendkívül jól értesült Far Eastern Economic Review egyik au­gusztus eleji számában hosszabb cikket szentelt a Fülöp-szigeteknek, „Az Aquino-tényező” címmel. A Hong Kongban megjelenő lap Marcos riválisai kö­zött az első helyen említette a tragikus véget ért politikust. KÉTSÉGTELEN, hogy az amúgy is feszült belső helyzetet Benigno Aquino meggyilkolása tovább élezi a Fülöp-szigeteken. A hadsereg riadókészültségbe helyezése aligha oldja meg a problémákat. Nem is szólva arról, hogy a jövőre megtartandó választáso­kig Manila újabb erőpróba előtt áll: novemberben Ronald Reagan amerikai elnök készül fölkeresni a szigetországot. A talányos politikai merénylet hullá­mai pedig addig aligha csitulnak el. Gyapay Dénes Tüzérségi csata Libanonban Tűzszünet jött létre hétfőn délelőtt a bejrút elővárosai­nál és a Suf-hegységben szemben álló keresztény mi- licisták és drúz harcosok között. A hajnalban kirob­bant tüzérségi összecsapá­sok következtében négy sze­mély életét vesztette, mint­egy tízen megsebesültek. Hírügynökségi jelentések szerint a lövöldözések idején Bejrút keleti és déli perem­vidékén néhány épület talá­latot kapott, közülük több kigyulladt. Lövedékek rob­bantak az elnöki palota kör­nyékén és a bejrúti nemzet­közi repülőtér közelében is. A libanoni haladó szocia­lista párt a délelőtti órákban nyilatkozatot tett közzé Da- maszkuszban. Közölte, hogy a libanoni hadsereg a nem­zetközi repülőtér közelében kiépített állásaiból tovább lövi a drúzok által lakott kelet-bejrúti hegyvidéket. A nyilatkozat felszólítja a li­banoni hatóságokat, hogy szűntessék be a drúz terüle­tek ágyúzását. Ellenkező esetben a libanoni haladó szocialista párt erői válasz­ra kényszerülhetnek, ami is­mét a bejrúti nemzetközi re­pülőtér bezárását vonhatja maga után — figyelmeztet a Valid Dzsumblatt vezette párt nyilatkozata. AUGUSZTUS 24-27-IG engedményes parkettavásár* telepein. ftfci Normál csaphornyos parketta 20% Mozaikparketta 25% Panelparketta 10% ENGEDMÉNNYEL KAPHATÓ, AMÍG A KÉSZLET TART!

Next

/
Oldalképek
Tartalom