Népújság, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-04 / 183. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 183. szám ÁRA: 1983. augusztus 4., csütörtök 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ügyeskedők virágkora? Már-már nem telik el nap, hogy ne hallanánk vagy. ne olvasnánk ember­társaikat becsapó, az ő pénzükön meggazdagodni kívánó ügyeskedők üzel- meiről. Mindannyiunknak emlé­kezetesek az egész ország nyilvánossága elé került olyan esetek, mint a fővá­rosi Szivárvány Áruházban a vásárlókat éveken át több millió forinttal meg­károsító dolgozóké, a Deb­receni Dohánygyárban el­követett visszaéléseké, a budapesti, lakásokkal üzér­kedő tanácsosoké és jogá­szoké, a szinte mindenütt felbukkanó totócsalóké, vagy a Kék Fény legutóbbi adásában látott — s ko­rántsem egyedülállóan em­legethető — zöldségkeres­kedőké. De megyénk hatá­rain belül is találhattunk az elmúlt években bőség­gel példát: gondoljunk csak az egyik építőipari vállalatunk azóta jogerős ítélettel zárult, nagy port kavart ügyére, az EGZÓ- TA munkatársainak, vagy a FŰSZERT áruszállítói­nak, valamint a hatvani vasúti vagonfosztogatók­nak a dicstelen „aranykor­szakára”! Nem feledkezhetünk el a sajtónak ama híradásairól, tudósításairól sem, ame­lyek a kereskedelemben, a szolgáltatásoknál, a ven­déglátóiparban végzett el­lenőrzések cseppet sem szívderítő tapasztalatairól számolnak be. Eszerint napjainkban, sajnos, egyre szaporodik azoknak a mód­szereknek, trükköknek a száma, amelyek segítségé­vel az említett területeken dolgozók egy része igyek­szik kiegészíteni saját jö­vedelmét — persze, a má­sok kárára. A szinte mindennapos bosszúságok leírásával foly­tathatnánk tovább a listát, de a tények felsorakoztatá­sánál két dolog még in­kább elgondolkoztató! Az egyik az a flegmatikus ele­gancia, sőt cinizmus, aho­gyan a zsebünkre jászó csalók magyarázzák tettei­ket, egyenesen a jogszabá­lyokat hibáztatva azért, hogy lehetőségeket adnak a kiskapuk megtalálására. Azt pedig magától értető­dőnek tartják, hogy éljenek az alkalmakkal, akár a törvény ellenére is. Ráadá­sul szép számmal vannak, akik — bár csak gondolat­ban, szemléletüket el nem ítélvén, elnézően kezelve mesterkedéseiket, vagy ép­pen rokonszenvezve velük — szinte bátorítják őket, s így társaikká válnak az ügyeskedőknek. Mindaddig persze, amíg maguk is nem lesznek szenvedő ala­nyaikká. A másik — ugyancsak közös jellemző­jük a fentebb citált ese­teknek —, a felelőtlenség, a kellő ellenőrzés hiánya, ami szabad utat enged a bűnös törekvéseknek. A megoldás kulcsa a bérek arányosabb elosztá­sa mellett csakis a na­gyobb, következetesebb szi­gor, a határozottabb fel­lépés lehet velük szemben, ellenkező esetben kibonta­kozóban lévő virágkoruk egykor valamennyiünkre visszaüthet! Szalay Zoltán EGERREL ÉS SZILVÁSVÁRADDAL IS Hazánk nevezetességeivel ismerkedtek az eszperantó világkongresszus résztvevői Szerdán Magyarország ne­vezetességeivel ismerkedtek a 68. eszperantó világkong­resszus küldöttei. Az eszpe- rantislták egyik - csoportja Veszprémibe és Herendre llátogatott, mások Kecske­méttel és Bugac cal, Egerrel és Szilvásváraddal, illetve Szentendrével, Visegráddal és Esztergommal ismerked­tek. Hajókirándulást tettek a Duna-kanyarban, illetve ellátogattak a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Abaújszán- ifcóra, Kailocsay Kálmán ne­ves eszperantista költő és műfordító szülőfalujába. A 20. nemzetközi eszperantó gyermekkongresszus részt­vevői ugyancsak kirándul­tak: Szentendre városával ismerkedtek. , A világkongresszus szín­helyén, a Budapest Sport­csarnokban együttes ülést tartott az Eszperantó Világ- szövetség elnöksége és a len­gyel eszperantó szövetség el­nöksége. A tanácskozáson az 1987-ben — az eszperan­tó nyelv létrehozásának 100. évfordulóján — Varsóban megrendezendő jubileumi világkongresszus előké­szítésével kapcsolatos felada­tokat vitatták meg. A LEGÚJABB SZOLGÁLTATÁS - MIKOR MÁSFÉL A HÁROM SZÁZALÉK? - HIRDETMÉNYEN KIFÜGGESZTVE Az OTP majd eladja Űjabb kellemes meglepe­tést szerzett az OTP a la­kosságnak augusztus 1-től. Megbízatás alapján segít az ingatlanok, a házak, a nem tanácsi bérlakások értékesí­tésében, A megyei fióknál Mészá­ros Gábor igazgatóhelyettes­től érdeklődtünk a gyakor­lati teendők felől. Kérdé­sünkre elmondotta, hogy az, aki lakását, házát értékesí­teni szándékozik, bemehet a legközelebbi OTP-fiókba és ott bejelentheti a tervét. Ek­kor egy adatlapot kap kéz­hez, amit kitöltve azonnal vissza is adhat. Ettől kez­dődik a tulajdonképpeni ügylet. A vége pedig az, amikor megkötik az adás­vételi szerződést, illetve át­vezetik a tulajdonlapon a változást. Közben mindent az OTP intéz. Természetesen meg kell állapítaniuk aZ ingatlan for­galmi értékét. Ezt egy szak­emberekből álló csoport vég­zi el, majd az általuk reá­lisnak vélt értéket közük a tulajdonossal. Ekkor a vá­lasz kétféle lehet: vagy egyetért az eladni szándé­kozó az értékkel vagy nem. Az utóbbi esetben tulajdon­képpen még egy lehetőség van, úgynevezett külső szak­értőt kérnek fel, aki esetleg más végösszeget mond. Ha ez megfelelő, az OTP to­vább folytatja a közvetítést. A megvásárolandó házak, lakások címét az OTP-fió- ikoknál kifüggesztett hirdet­ményen tekintheti meg bár­ki, természetesen itt az árat is megtudhatja, és ennek alapján dönthet arról, hogy szándékszik-e megvásá­rolni a lakást vagy sem. Ezt a tervét az OTP-vel közli. Amennyiben több ve­vő is jelentkezik ugyanar­ra az ingatlanra, akkor a pénzintézet bizottsága dönt, és az esetleges szociális kö­rülmények, illetve a pénz­ügyi lehetőségek számbavé­tele után fogadja el a leg­kedvezőbb ajánlatot. Mit kell fizetnie az eladó­nak, illetve a vevőnek? A jelentkezéskor az eladni szándékozó bizonyos pénz­összeget fizet be, ezzel mint­egy 'kezességet vállal azért, hogy komolyan veszi a dol­got. Amikor már minden ügyletet lebonyolítottak, kész az adásvételi szerző­dés, akkor az értékesítési ár három százalékát fizetik be az OTP-nek. Ezt is meg­osztva, nagyobbik részét az eladó, kisebbik részét a ve­vő. Van egy ettől „olcsóbb” megoldás is. Ennek fejében az értékesítési ár másfél százalékát kell befizetnie a tulajdonosnak. Ilyenkor a2 OTP csupán a venni szán­dékozók nevét közli a tu­lajdonossal, mindent mást neki kell magának intéznie, azaz értékesíteni a lakást, a házat, megkötni a szerző­dést, elvégeztetni az átíra­tást és így tovább. Minden részletét ennek a közvetítői tevékenységnek nem mondtuk el. de a lé­nyegét talán igen. Megkérdeztük dr. Balogh Zoltánt, az OTP megyei igazgatóját, hogy egy ilyen pénzintézetnek ez a közve­títői tevékenység mennyi­ben jelent „üzletet” is? Egyetlen dolgot hangsú­lyozott válaszában. Tulajdon­képpen szolgáltatásról van szó, aminek fő célja a la­kosság ilyen irányú gond­jai naik átvállalása. Talán nem is kismértékben (.az egyéb üzleti jó kapcsolatok kialakítása, illetve fejleszté­se céljából. Egy tény, az OTP új vállalkozása mindenekelőtt azoknak segít, akik bármi­lyen oknál fogva maguk nem ákarják ingatlanukat, lakásukat, házukat értékesí­teni. G. Molnár Ferenc Kevesebb érdeklődő Egerben Gépkölcsönzés — magánépítkezőknek Ja/vult a magánépítkezők gépkölcsönzési lehetősége, bővült a kölcsönzőboltok há­lózata. Az Építőipari Gépe­sítő Vállalat, — amely ta­valy kezdte meg önálló há­lózatának kiépítését — Bu­dapest, Eger és Debrecen után az idén Kecskeméten, Salgótarjánban, Szombat­helyen és Győrben nyitott olyan üzleteket, ahol ma­gánszemélyek bérelhetnek kisebb nagyobb építőipari gépeket. A kínálatban olyan földmunkagépek, állvá­nyok, szállítószalagok, szere­lő- és szakipari kisgépek is szerepelnek, amelyekhez a lakosság eddig nem jutha­tott hozzá. Berendezéseiket használati utasítással adják át, a nagyobb szakértelmet kívánó gépek, viszont csak kezelővel együtt bérelhe­tők, kivéve, ha a kölcsön­ző rendelkezik a megfelelő jogosítvánnyal. A vállalat első boltjai egy év előtt csaknem 9 millió forint bevételre tettek szert. A kölcsönzés még úgy is kifizetődőnek bizonyul, hogy az egyszerűbb szak- és szerelőipari gépeiket más vállalatok díjainál 8—10 százalékkal alacsonyabb összegért adják bérbe. A nagy forgalom ellenére az építési szezon közepén is gyorsan kielégítik az igénye­ket; szinte alig van olyan kirendeltségük, ahol a so­kak által igényelt sarok- és parkettacsiszolókra, beton­keverőkre várni kellene. A keresett nagyobb gépek is — például a kotróik vagy a láncfűrészek — a bejelentés után négy-öt nappal el­szállíthatok. Gondot okoz viszont, hogy a kezelési utasítás be nem tartása mi­att gyakran hibásan kerül­nek vissza a gépek, s a ja­vítás'Jk időbe telik. Bővült az Építőipari Gé­pesítő Vállalat kölcsönöz­hető gépeinek választéka is. Újdonságuk: a csőtisztító­berendezés. Most már vala­mennyi boltjukból kölcsö­nözhető parkettacsiszoló gép, ezt tavaly még sokan hiányolták. Az ügyes kisgé­peket Olaszországból szerez­ték be. A vállalat géppark­jára egyébként az jellemző, hogy szinte valamennyi nagygépük, szak- és szere­lőipari berendezésük külföl­di; a hazai építőipari gép­gyárak ugyanis szinte alig gyártanak a magánerős építkezéseknél alkalmaz­ható kisgépeket. Berendezé­seiknek csaknem a felét szocialista partnerektől, Ro­mániából, Csehszlovákiá­ból, az NDK-ból és a Szov­jetunióból vásárolják. A Debrecen környéki magánépítkezők már autó­darut is bérelhetnek a vál­lalat, valamint a Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalat és a Hajdú-Bihar megyei Tanácsi Építőipari Vállalat közös társulásától. A közös vállalkozást ugyan nem lakossági szolgáltatá­sokra hozták létre, — hanem a meglevő géppark jobb kihasználására —, ám ha ilyen igény jelentkezik, azt is kielégítik. Az Építőipari Gépesítő Vállalat az elkövetkezendő években valamennyi megye- székhelyen és számos nagy településen további boltok­kal kívánja bővíteni köl- csönzőhálózaitát. Tervek sze­rint még az idén újabb üzletet nyitnák Zalaegerszegen, Székesfehérváron és Pécsett. Az Iparcikk Kölcsönző és Szolgáltató Vállalat hálóza­ta szintén gyarapodott, Eger­ben és Pakson nyitottak új üzletet, ahol a többi között a lakásépítők és -szépítők is kölcsönözhetnek kisebb be­rendezéseket, kézi szerszá­mokat. Legtöbben a válla­lat betonkeverőit keresik. Ezt a gépet Budapesten csak a rákospalotai üzletben le­het bérelni — itt oldották meg tárolását —, vidéken azokban a boltokban tarta­nak betonkeverőt, ahol eh­hez a technikai feltételek adottak. A betonkeverőre az esetek többségében az igény­lőknek nem kell hosszabb Ideig várakozniuk. Megfe­lelő a kínálat a kisebb kézi­szerszámokból, különböző vakolókból, habarcskeve- rőkből, falfestő hengerek­ből, ecsetekből és tapétázó gépből. Újdonság: a parkef- itacsiszoló mellé már olyan gépet is kölcsönözhetnek, amellyel a parketta szegé­lyét csiszolhatják le — eh­hez eddig csak kézi szerszá­mot tudtak adná. A keresett parkettacsiszoló forgalmá­ban sincs nagyobb fennaka­dás; összesen 350—400 gé­pelt kölcsönözhetnek ki az üzletek, szélcsiszolóból pedig 100—150-et, s ez elegendőnek bizonyul. Heves megye székhelyén a LAKISZ az Építőipari és Gépesítő Vállalattal közö­sen csaknem fél éve hozta létre építőipari kisgépköl­csönző üzletét. A hárommil­lió forint értékű eszközöket azonban a vártnál keveseb­ben veszik igénybe, mivel — a tapasztalatok szerint — kezelésükhöz nem érte­nek az építők, sőt még a kőművesek és az ácsok sem. Ezért nemrégiben gépbemu­tatót szerveztek, hogy meg­ismertessék a betonkeverő­ikét. gyalukat és parketta­csiszolókat. A szövetkezet szakemberei jelenleg felmé­réseket végeznek, s érdeklő­dés esetén újabb gépeket, így többek között kis döm­pereket is vásárolnak, illet­ve kölcsönöznek. Import helyett a Finomszerelvénygyárból Nagykarbantartás az Egri Dohánygyárban A hét elején kezdődött el az Egri Dohánygyár gépei­nek éves nagykarbantartása. A szakemberek két hét alatt varázsolják újjá cigaretta­előkészítő, -gyártó, -csoma­goló, -filterkészítő berende­zéseiket, s rendbe hozzák többek között a kazánokat, és az elektromos telepeket is. Emellett sor kerül kor­szerűsítésekre, így például ezentúl az eddigi kézi ve-. zérlés helyett automatizálás­sal biztosítják, hogy az elő­készítőben kevesebb legyen a dohánytörmelék. Az NSZK és francia pneumati­kus töltőrészeket pedig ma­gyar elemekre cserélik ki, amelyeket a Finomsterel- vénygyárban készítettek. A munkákra tízmillió fo­rintot szántak, de minden bizonnyal megéri a befekte­tés, ugyanis a tervezett 6,3 milliárd cigarettánál az idén jóval többet szeretnének előállítani. Ennek alapja pe­dig a megfelelő minőségű karbantartás. t F :■ * íéu*íI£mí | L v ’•'««900« 4 í ' " m A szivarüzem asszonyai a kényszerszünetet hasznosítják exportdohány válogatásával (Fotó: Kőhidi Imrej Csak a gépkarbantartók dolgoznak — személyekre és órákra részletezett nagyjavítási terv alapján — a cigarettagyári gépteremben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom