Népújság, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-20 / 197. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 197. szám ARA: 1983. augusztus 30., szombat 1,80 FORINT Sióéit auguiztiu 20. Hazánk és Európa Mint minden évben, idén is tűzijáték i világítja be augusztus 20. estéjén a Gellérthegyet. A robbanó petárdák fénybe borítják a hegy két szobrát: a Szabadság pálmalevelét emelő nő alakját és — az Erzsébet-híddal szemben — Gellért püspököt. A hegyet koszorúzó fényív egy ezredévet kapcsol egybe. Miként az ünnep maga is. Augusztus 20. a modern Magyarország ünnepnapja, az európai Magyarországé. És ezt nem a „modem” szó leszűkítő értelmében kell felfogni. Hiszen István király is — akinek emléke előtt augusztus 20-án ugyancsak tisztelgünk — modern, európai államot teremtett a szó akkori legteljesebb értelmében. Miként államunk 1949. augusztus 20-án törvényibe iktatott alkotmánya a lehető legkorszerűbb módon jelölte ki a magyarság helyét Európa népei között. Gellért tűzijáték-rakétákkal megvilágított alakja arra emlékeztet, hogy sohasem volt egyszerű az újért folyó harc. A püspökre támadó pogá- nyök — nyilván öntudatlanul — nemcsak az itáliai papot, hanem a személye által jelképezett új eszme- rendszert is kívánták szöges hordóba zárva legurítani a hegyről. István király kívülről hozott eszméket, vallást, kormányzási rendet, sőt papokat, lovagokat is. A kor pogányái ezzel szembeállították a hagyományt, az ősi hitet, a törzsi-nemzetiségi kereteket, mindazt, amiben a magyarság különbözött Európától. És mégis István és tábora volt az igazi, a jó magyar. Nemcsak a győző jogán. Nemcsak egy történelmileg lezárt harc eredményeként. István volt az, aki az akkori Európa legmodernebb gondolatkörébe kapcsolta a nemzetet. Aki képes volt megújulásra, továbblépésre, országa, népe megmentésére. A Szabadság-szobor már a jelennek számító közelmúlt jeliképe. Annak a korszaknak, amelynek alaptörvénye törvény- táblához illő méltósággal és biztonsággal fogalmazta meg 34 esztendővel ezelőtt: „Magyarország: népköztársaság. A Magyar Népköztársaság szocialista állam”. Tudjuk, az elmúlt bő három évtized sem volt zavartalan. Az első évtizedben alkotmányunk szellemét a személyi kultusz torzulásai sértették, majd az ellen- forradalmi kísérlet a mun^ káshatalmat akarta megfojtani. De az alkotmányban megfogalmazott gondoláitok ereje napjainkban erősebben hat, mint bármikor. Alaptörvényünk ismét — mint ezer éve az istváni alkotás — a kor leghaladóbb eszmeáramlatához kapcsolta hazánkat. Megtaláltuk helyünket Európában és a világban, megtaláltuk szerepünket a nemzetközi életben. Európai és Európán kívüli partnereink egyaránt tudják, hogy hazánk nem azonos az 1945 előttivel. Eredményeink azok előtt is ismerték, akik szemben L.. állnak világnézetünkkel, társadalmi rendünkkel, szocialista mivoltunkkal. Jól tudják, hogy a népek közötti párbeszéd, a békés egymás mellett élés, a nemzeti értékek — legyenek azok gazdasági, kulturális, emberi értékek — cseréjének hívei vagyunk. Jól tudják, minden lépésünkkel erősítjük azokat a kötelékeket, amelyek a töb- hi szocialista országhoz fűznek bennünket. Jól tudják, támaszai vagyunk minden olyan törekvésnek, amelynek — a világ bármely sarkában — a béke, a szabadság és a függetlenség kivívása a célja. Egyetlen mondatban össze lehet foglalni mindezt : elkötelezett, felelős nemzetként építjük nemzetközi kap cs o tataink a t. István király nagy felismerése volt, hogy a nép, amely idegen marad környezetében, amely szomszédaival konfrontációra törekszik, a pusztulás útját járja: a hunok, az avarók sorsára jut. Most sincs ez másként, még ha minden másként is van, mint a X. század Európájában. Most veszélyesebb európainak lenni (és a Föld lakójának), mint bármikor a történelem során. Olyan pusztító erő halmozódott fel, amely többszörösen képes glóbuszunkon megsemmisíteni az életet. És az óceánon túl működik, sőt cselekedetekben ölt testet az a gondolat, hogy még most sem elég, még több, még hatásosabb fegyverre van szükség. Katonailag, politikailag, gazdaságilag még mindig sarakba szoríthatónak vélik a szocialista közösséget. Szerencsére létezik ezzel szemben ellenerő, a szocialista országok és mindenekelőtt a Szovjetunió egyensúlyt teremtő katonai ereje. És létezik a józan — közösségünk által megfogalmazott — gondolat: fenn kell tartani ezt az egyensúlyt, de a lehető legkevesebb fegyverrel. Az európai történelem közelmúltjában volt néhány enythültebb év. Nem szűntek meg az alapvető ellentmondások, de ezek tudomásulvételével együtt tanulgattuk az egymás mellett élés normáit, gyakorlatát. Vissza kell térnie ennek az időszaknak. Nincs más alternatíva, nincs más lehetőség a nukleáris korszakban. Magyarország minden erejével arra törekszik, hogy segítse ezt a folyamatot. Hazánk nyitott ország. Magas szintű kapcsolatokat épít a világ szinte valamennyi államával. A külkereskedelemnek meghatározó szerepe van gazdasági életünkben. A kultúra ezernyi szála fűz bennünket más népekhez. A kétirányú idegenforgalom az emberek közötti viszonyt erősíti. Nyitottak is kívánunk maradni. Ügy, hogy közben nem felejtjük azokat az alapvető érdekeket, amelyeknek birtokában vagyunk. Augusztus 20. ünnep, a modern Magyarország ünnepe. S ha kihunyt a tűzijáték fénye, mindennapi tevékenységünkben az ünnepen megfogalmazott gondolatok jegyében cselekszünk tovább. AZ ALKOTMÁNY ÜNNEPÉNEK ELŐESTÉJÉN Megemlékezések, kitüntetések, avatások ÁTADTAK A MEGYEI TANÁCS KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS MŰVÉSZETI DÍJAIT • ÜNNEPI TANÁCSÜLÉS EGERBEN • A HAZAFIAS NÉPFRONT ELISMERÉSEI • KIVÁLÓAK JUTALMAZÁSA • ÁTVÁGTÁK A SZALAGOT AZ ÚJ LÉTESÍTMÉNYEKNÉL Augusztus 20. alkalmából szerte az országban — így megyénkben is — megemlékezésekre, kitüntetések átadására, új létesítmények avatására került sor már az ünnep előestéjén. Az új kenyér megszegésének aktusára, alkotmányunk születésének évfordulójára emlékeztettek tegnap a színes transzparensek, amelyek a középületeink homlokzatát díszítették, s ott lengtek a tartórúdjaikon a piros- fehér-zöld színű, illetve a vörös lobogók. Már ezen a napon ünnepelt az ország. A Parlamentben Köpeczi Béla művelődési miniszter adott át kitüntetéseket, szűkebb hazánkban is számos helyen tartottak hasonló ünnepséget, amelyeken a kiemelkedő munkát, az önként vállalt társadalmi tevékenységet, a kimagasló helyi eredményeket ismerték el a dolgozók, a kollektívák gyűlésein, politikai demonstrációin. Az Egri Dohánygyárban megrendezték az immár hagyományos munkás-paraszt-ka- tona találkozót, amelyen több mint tíz üzem, gyár, szövetkezet képviselői szegték meg közösen az új kenyeret. Hasonló eseményre került sor Bélapátfalván, Bo- donyban, Gyöngyösön, Gyöngyösorosziban és Horton. Több helyütt — Gyöngyösön a húsiparnál, Kompolton, Ecséden, Eger- szalókon és Recsken — új létesítményeket avattak, s megkezdődtek a jövő hét elejéig tartó kulturális, valamint sportrendezvények is. A közművelődésben dolgozók kitüntetése Immár hagyomány, hogy alkotmányunk ünnepe alkalmából a közművelődésben élenjáró dolgozókat kitünte' tik. Tegnap Egerben, a megyei tanács dísztermében került sor a megemlékezésre és a díjak, kitüntetések átadására. Az elnökségben többek között helyet foglalt Kiss Sándor, a Heves megyei pártbizottság titkára, Lévai Ferenc, az SZMT titkára és dr. Vasas Joachim, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Az ünnepség rövid műsorral kezdődött: Jónás Zoltán szavalata után Pászthy Júliának, az Operaház magánénekesének produkcióját hallhatták a résztvevők. Búzás Lajos, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője mondott ünnepi beszédet. Méltatta alkotmányunk születését, az államalapító István király érdemét. Szólt a munkásparaszt szövetség jelentőségéről, majd köszöntötte a kultúra területén munkálkodókat. A művelődés — közügy, hozzátartozik mindennapjainkhoz — mondotta többek között — napjainkban egyre nagyobb felelősség hárul azokra, akik mint Gárdonyi lámpásai világítanak. Köszönjük áldozatos tevékenységüket, további munkájukhoz sok sikert, töretlen munkakedvet kívánunk. Ezt követően Kovács Sán- dorné, a megyei tanács elnökhelyettese átnyújtotta a kitüntetéseket. Kovács Béla, a Heves megyei Levéltár igazgatója a Szabó Ervin- emlékérmet a parlamenti ünnepségen vette át. Kovács Sándorné, a megyei tanács elnökhelyettese átadja a Közoktatási Díjat Ambruzs Sándornak, a hatvani 213. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatójának (Fotó: Szabó Sándor) Heves megye Tanácsa Közoktatási Díjat adományozott a Hevesi Állami Zeneiskola tantestületének, Ambruzs Sándornak, a hatvani 213. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatójának, Vadász Ernőnek, a gyöngyösi Nemecz József Mezőgazdasági Szakközép- iskola igazgatójának. Heves megye Tanácsa Közművelődési Díját kapta Kerek László, a Hevesi' Járási Hivatal művelődési és sportosztályának vezetője, Berényi Lajosné, az adácsi könyvtár igazgatója és a Lomonoszov szocialista brigád kollektívája kapta meg. Heves megye Tanácsa Művészeti Díját vette át Dohnál Tibor festőművész, dr. Valentin Kálmán, az Építők Kórusa nyugdíjas karnagya. Szombathy Gyula, a Vígszínház művésze július 23-án, az Agria-játékok záróünnepségén vette át a díjat. Heves megye Tanácsa kiemelkedő munkájuk és társadalmi tevékenységük elismeréseként a Megye Művelődésügyéért kitüntetést adományozta Igricz Sándorné- nak, a vármúzeum gazdaságvezetőjének, Kisné Gerlei Mariannának, a Kisegítő Iskola és Nevelőotthon pedagógusának, Korsós Lászlónak, az SZMT központi könyvtára könyvtárosának, Lakatos Lászlónénak, a Heves megyei Moziüzemi Vállalat nyugdíjas csoportvezetőjének, Pók Lajosnak, a Heves megyei Moziüzemi Vállalat igazgatójának, Tar Lőrincnek, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola tanárának. Augusztus 20-a alkalmából kiemelkedő munkájuk elismeréseként a művelődési miniszter Szocialista Kultúráért kitüntetésben részesítette dr. Balogh Ernőnét, a besenyőtelki általános művelődési központ könyvtárosát, Balogh Józsefnét, a tar- naörsi tánccsoport vezetőjét, Balogh Józsefet, a tarnaörsi általános művelődési központ igazgatóhelyettesét, Baranyi Imrét, a Megyei Könyvtár módszertani osztályvezetőjét, Bálintné Nagy Máriát, a fü(Folytatás a 2. oldalon)
