Népújság, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-02 / 181. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Annak ellenére, hogy a téma nem új, mégsem beszélünk róla eleget. Nem kell ugyanis különösebb bátorság ahhoz, hogy kijelentsük: nem tudunk közösségben élni. Mert mi is jellemző a ma emberére? Többségében ugye lakótelepen él. Miután hazatér a napi munkából, magára ölti a háziköntösét, vagy a szabadidőruhát, s benyomja a televízió gombját. Ha pedig elkívánkozik otthonról, hát beül az autójába, s kikocsikázik a közeli telkére. A telek-, de főképp a lakószomszédait alig ismeri, s addig, amíg nincs probléma velük: nem is nagyon érdekli, hogy kik is ők. Ha azonban lopják a termést, vagy éjszakai zaj riasztja álmából: vádol! — Jogosan — de leginkább jogtalanul — fűt, fát — vagy ahogy mondani szokás — kígyót, békát kiabál az „ismerős” ismeretlenre. Közben meggyőződése: csak őt érhetik sérelmek, ő senkinek nem okoz soha kellemetlenséget. Valahogy így vagyunk ezzel mi, mind a százki- lencvenhat család, a megyeszékhelyed nemrégiben átadott garzonház lakói is. Mindenki fújja a magáét: tűrhetetlen, kibírhatatlan, felháborító a helyzet. Alig fél éve annak, amikor először találkozhatott — sorsolás alkalmából — a városi tanács nagytermében a leendő lakóközösség. Az akkor már ismerősök arról beszélgettek, hogy milyen jó is lesz majd együtt élni. Gyakran összejövünk, jókat beszélgetünk, s ha úgy adódik, hát uram bocsá’, elsöröz- getünk. Aztán az első héten már be kellett vasrá- csozni a bejárati ajtók valamennyi üvegét, mert egy magáról megfeledkező, hajnali hazatérő mindahányat berugdalta, míg végre méretéhez alkalmazkodó rést talált. Arról bizonyára elfeledkezett, hogy az ajtón kívül ott a kaputelefon is, ami ugye arra szolgál, hogy.. . Ugyanitt sokan kifogásolták a lakások „miniatűr" méreteit. S lám, jól megférnek kutyáik társaságában is ebben az egy szobában. Egy súlyos mulasztásukra azonban már a bérbeadók is rájöttek. Mégpedig arra, hogy „elfelejtettek” a fűtött lépcsőházon belüli szemétledobó ajtaján egy használati utasítást elhelyezni. Valami ilyesfélét: a szemétledobó akna ajtajának kinyitásával keletkezett lyukba kell a szemetet önteni, nem pedig a földre. Ezek után nem csoda, hogy valamelyik este a következő felirat fogadta a hazatérőt. „Poloska van a folyosón, irtsuk együtt!” Arról már nem is szólva, hogy az egerek már-már olyan megszokott „lakótársunkká” válnak, mint egyeseknek a kutyák. Pedig ugye har- mincegynéhány négyzet- méteren nagy lehet a zsúfoltság. Nem marad hát más hátra, most közösen irtjuk a poloskákat, lehet, hogy majd ez hoz össze bennünket...?! Kis Szab6 Ervin Téma: az agrár- és ipartörténeti hagyaték Megnyitották a műemlékvédelmi tagozatú egri nyári egyetemet Tizenhárom esztendeje annak, hogy Egerben zászlót bontott az ígéretes elképzelés, azóta minden nyáron a barokk város fogadja azokat a hazai és külföldi szakembereket, akiket vonz a múlt megbecsülésre méltó öröksége. Az idén hetvenen érkeztek, jöttek Ausztriából, Bulgáriából, Csehszlovákiából, Angliából, az NDK-ból, az NSZK-ból, Jugoszláviából. Algériából, a Szovjetunióból, Lengyel-, Török-, Görög-, Francia-, Olasz- és Finnországból. A külföldiek érdeklődésének fokozódása is jelzi, hogy az egykori kezdeményezés beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és határainkon túl is igen népszerűvé vált. A résztvevők augusztus 10-ig az agrár- és ipartörténeti hagyaték óvásának, mentésének, megőrzésének részletkérdéseivel ismerkednek meg, méghozzá kitűnően képzett előadók tolmácsolásában. Bizonyára minden hallgató örül annak, hogy a foglalkozásokat minden igényt kielégítő, műemléki környezetben, a hajdani Fati Pár- tus, a jelenlegi Ifjúsági Ház épületében tartják. A megnyitó ünnepség hétfőn délután zajlott le itt. Ezen megjelentek a megye és a város párt- és állami vezetői, többek között Kiss Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Kovács János, az egri városi pártbizottság titkára, Kovács Sándor né, a megyei tanács elnökhelyettese és dr. Varjú Vilmos. Eger város Tanácsának elnöke. Ott volt Mendele Ferenc, az Országos Műemléki Felügyelőség igazgatója. Nagy Zoltán, a TIT Heves megyei Szervezetének titkára köszöntötte a vendégeket. Beszélt a fő gondolatkör jelentőségéről, hangsúlyozva azt, hogy a mezőgazdaság és az ipar lendületes fejlődése sürgeti a Korábbi évtizedek relikviáinak számbavételét, hiszen ha nem cselekszünk időben, akkor olyan kincsekről mondunk le, amelyek nélkül szegényebb lenne jövőnk. Szólott az eddig elért eredményekről, a széles körű társadalmi összefogás szerepéről, s mindarról, amivel már büszkélkedhetünk. Utalt arra, hogy Egerben kap otthont az ICOMOS történeti városokkal foglalkozó szekciója, méghozzá a hajdani kispréposti palotában. Ez a döntés elismerése, méltatása mindannak, amit szű- kebb pátriánkban őseink „üzenetének” védelméért tettek. Ezután Dér Béláné, a megyeszékhely tanácsának él- nökhelyettese tartott előadást A vendéglátó város címmel. Filmvetítéssel zárult a hivatalos program, az ismerkedési est viszont módot adott arra, hogy találkozzanak a messziről érkezett szakemberek. Bulics Vladimírral, a Novi Sad-i vajdasági múzeum restaurátorával és konzervá- torával éppen tizenhárom esztendeje futottunk össze, az első kurzuson. Azóta folyvást visszatért, s arról nevezetes, hogy tökéletesen megtanult magyarul. — Valaha egy szót sem tudtam nyelvükön, épp ezért rendkívül zavart a helyzet. A tolmácsolás sokat jelent, de igazi, maradandó élményekkel csak a közvetlen társalgás ajándékoz meg. Ezért elővettem a könyveket, a szótárakat, s arra törekedtem, hogy minél jobban elsajátítsam a fordulatokat. Nem bántam meg, hiszen egy új, egy sajátos világot fedeztem fel. A kezdés előtt két nappal utazott ide: — Ennyi idő kellett a gyakorláshoz, ahhoz, hogy érezzem a szavak ízét, s ne vétsek semmilyen hibát. Ezt mindjárt bizonyította is, kirukkolva egy nagyon lényeges megjegyzéssel: — Ezek a tanfolyamok, az összejövetelek rendkívül ka- matozóak. Túlzás nélkül állítom, hogy a magyar kollégák nemzetközi szinten is kiemelkedőt produkáltak. Örömmel olvasom könyveiket, szakcikkeiket, s jó néhány módszert adaptáltam már saját gyakorlatomba. Legalább ennyire -fontos az is, hogy ismerősök, barátok közé jövök abba a városba, ahol mindig találok felfedezni, megcsodálni valót. Akárcsak más országokból érkezett társaim... Pécsi István Nagy Zoltán megnyitóját tartja (Fotó: Szántó György) Jubileumi ünnepség Csillebércen Vasárnap ünnepelte 35. „születésnapját” a csillebérci vezetőképző- és úttörőtábor, ahol a kapuk megnyitása óta nyaranta 10 ezer gyermek tölti vakációjának egy részét élményekben, vidámságban gazdagon, 10—12 napos táborozáson. A jubileumi ünnepségen az 1200 tá borozón kívül mintegy kétszáz meghívott vendég is részt vett: a tábor egykori vezetői, építői, az úttörőparadicsom tevékenységét segítő állami, társadalmi szervek és intézmények képviselői. Ott voltak a „Politizálás a tizenévesek körében” címmel megrendezett nemzetközi szeminárium résztvevői, a Csehszlovákiából, Lengyelországból, a Német Demokratikus Köztársaságból és a Szovjetunióból érkezett úttörővezetők, iskolák, intézmények képviselői. Ballner Károly, a tábor vezetője tartott tájékoztatót a tábor jelenlegi életéről, az úttörőmozgalom életében elfoglalt helyéről. Ezt követően Varga László, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára mondott ünnepi beszédet, majd a tábor vezetőjének átadta a KISZ Központi Bizottsága vörös selyemzászlaját. Eszperantó világkongresszus Budapesten Az eszperantó világkongresszus megnyitó ünnepsége (MTI fotó — KSj Vasárnap délelőtt a Budapest Sportcsarnokban az eszperantó himnusz hangjaival megkezdődött a 88. eszperantó világkongresszus. A nagyszabású találkozót Grégoire Maertens, az Eszperantó Világszövetség elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a 70 országból összegyűlt mintegy ötezer eszperantis- tát, valamint a kongresszus elnökségében helyet foglaló vendégeket, köztük Gáspár Sándort, az Elnöki Tanács helyettes elnökét, a rendezvény fővédnökét és Sarlós Istvánt, a Minisztertanács elnökhelyettesét, a védnöki testület elnökét. Ezután Gáspár Sándor, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar dolgozók és az eszperantisták világtalálkozójának otthont nyújtó főváros lakosságának nevében köszöntötte a 68. eszperantó világkongresz- szus valamennyi résztvevőjét. A tanácskozás fő témájának bevezető előadását Richard E. Butler, a Nemzetközi Távközlői Unió (ITU) főtitkára, a hírközlési viliágév főkoordioátora. a kongresszus díszvendége tartotta a hírközlési világév és a kommunikáció címmel. Hétfőn a Budapest Sportcsarnokban szekcióülésekkel, szakmai rendezvényekkel, egyetemi előadásokkal folytatta munkáját a 68. eszperantó világkongresszus. Külön munkacsoportban tanácskoztak az orvoá-egész- ségügyi eszperantisták, ülésezett a mozgalom egyik legerősebb szakmai szervezete, a Vasutas Eszperantisták Nemzetközi Szövetsége, és ugyancsak összejövetelt tartottak az eszperantista postások és távírdái dolgozók. Tanácskoztak a rádióamatőr eszperantisták is, akik az MHSZ egyik, a Budapest Sportcsarnokhoz közeli klubjában a kongresszus ideje alatt rádióállomást működtetnek : eszperantó nyelven tájékoztatják a világ rádióamatőreit a budapesti rendezvény eseményeiről. Folytatódott a nemzetközi kongresszusi egyetem: az intelligencia méréséről és örökléséről, valamint Kon- fuciusz közgazdasági gondolatairól hangzottak el előadások — eszperantó nyelven. Délután rendezték a Nemzetközi Eszperantó Szövetség szakmai szervezeteinek együttes közgyűlését, amelyen a különböző csoportok tagjait egyaránt érdeklő kérdéseket vitatták meg A nap folyamán számos különleges témával foglalkozó munkacsoport is ülést tartott. A Fataky István Művelődési Központban délután megkezdődtek az eszperantó nyelvű színházi előadások. Este a Csillebérci Úttörőtáborban nemzetközi gyermektábor nyílt a világkongresszuson részt vevő szülők gyermekeinek részvételével. A Budapest Sportcsarnokban nagy sikerű kórusestet rendeztek, amelyen bolgár, lengyel és magyar dalosok léptek fel.' Kádár lános megkezdte szabadságát Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára megkezdte rendes évi szabadságát. (MTI) EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN Meleg víz nélkül!? Mint minden esztendőben, az ország legtöbb nagy városában, most is” e napokban végzik a távfűtő műveknél azokat a munkákat, amelyekhez „teljes nyomás, illetve üzemszünet” szükségeltetik. A lakók persze bosszankodnak. A dátum kiválasztása pedig igen ésszerű. Ilyenkor van a bölcsődékben, óvodákban, iskolákban szünet, ilyenkor vannak legtöbben oda nyaralni.... s megfelelő augusztus első két hete az egyéb közművekkel fog- ilalkozó — karbantartó vállalatoknak is. Egerben, mintegy 3500 la- kásibain tegnap hajnaltól várhatóan 13-ig kell nélkülözni a meleg vizet. Ez idő alatt felújítják a távvezetékhálózat, a kazán és a tágulási tartály bizonyos szerelvényeit. Kicserélik, ha kell a belső csővezetékek elzáróit, szelepeit, csapjait. A legnagyobb munkának ígérkezik a nyomásaknában három gömbcsap beszerelése, amelyek biztosítják, hogy alkalmi meghibásodás esetén csak egyes szakaszokat kelljen lezárni. Több mint fél- százan buzgólkodnak a megyeszékhelyen azért, ho^ mint korábban is minden évben a kitűzött dátumnál, valamivel .hamarabb meg lelhessen nyitni a melegvizescsapokat. Dolgoznak egész .nap szombaton, fél nap vasárnap, hét közben pedig túlóráznak. Hatvanban 138 lakás távfűtéses. E városban már több mint egy hónapja szerelik át az olajtüzelésű kazánt gázosra. Leállásra mégsem fog hosszabb ideig sor kerülni, mint szeptemberben egy-két napra. Gyöngyösön valószínűleg még ennyi időre sem. A karbantartás az itteni 2305 „lakásos” fűtőműnél szezon végén elkezdődött, még áprilisban. Volt itt is nagyobb munka, a 80-as városrésznél a nagyobb mé*-vű korrózió miatt cserélni kellett a távvezetékeket. A szolgáltatással azonban legfeljebb egy-egy napra álltak le, később sem igen kell többel.
