Népújság, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-21 / 171. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1983. július 21., csütörtök Filharmonikusaink Portugáliában Spanyolországban két koncert A Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara Kötődi András karmester vezetésével július 28—30. között a portugáliai Estorilbam vendégszerepei. Műsorukban Brahms IX.. szimfóniája és kettősversenye, Wagner A nürnbergi mesterdalnokok című operájának nyitánya és a Wesendonck-dalok című ciklusa. Erkel Hunyadi László nyitánya, Braga- Santos brácsaversenye, Frei- tas-Branco II. szimfóniája és Lopes-Graca szvitje csendül fel. A koncertek szólistái — többek közt — Margarita Lilova bolgár énekesnő, Varga Tibor hegedűművész lesznek. Az együttes a portugáliai vendégszereplés után Spanyolországban ad két koncertet. Anyanyelvi tábor Szerdán megnyílt Győrött az országos anyanyelvi tábor, amelynek a nagy múltú Kazinczy Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola ad otthont Budapestről és az ország 19 megyéjéből 60 középiskolás diák és ugyancsak hatvani magyar irodalom szakos tanár vesz részt az egyhetes táborozáson, amelynek célja a szép magyar beszéd, a helyes kiejtés ápolása. Vasi színműtár Huszonöt évvel ezelőtt hozták létre Szombathelyen, a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár színműtárát. A cél az volt, hogy az öntevékeny színjátszó együttesnek segítsenek a darabválasztásban, műsoruk összeállításában. A színműtárban — ahonnan minden beiratkozott olvasó kölcsönözhet drámákat, irodalmi és gyermekműsor-összeállításokat, bábjátékokat és táncfüzeteket — jelenleg már kétezer-kétszáz mű van a polcokon. Színészek, szerzők, szerepek Hatodik forduló Végére értünk sorozatunknak. Akik velünk tartattak játékos utazásunkon, reméljük, jól szórakoztak. Rájöhettek arra, hogy milyen színes világ a Színészet, s milyen érdekességeket kínál a színháztörténet. Természetesen csak ízelítőt tudunk adni, de ha kedvet kaptak, ismerkedjenek tovább ezzel a művészeti ággal. De lássuk az utolsó fejtörőt. A) Táviratok. Ezeket a táviratokat soha nem adta fel senki: költöttek. Mégis, ha valaki megfogalmazta volna őket, ki lett volna az, melyik szerző, melyik darabjából? Minden helyes válasz egy pontot ér. J. nem szoolhatok egy szoot sem stop haarom eev szootlansaagot fogadtam stop 2. kedves gyaamleaanyom, feleseegül adlak az ' unoka- oecseemhez stop úgy hallottam, egy színeesz csapja ne. ked a szelet stop számolj le vele de gyorsan stop mie- loett megeerkezem stop 3. hovaa lett a tuendeer laany stop milyen orszaagba menjek utaana stop hol ta- laalom az oerdoegfiakat stop 4. felszabadítom francia- orszaagot stop isteni sugallatot kaptam stop keeszuel- jetek stop 5. ne baantsaatok gertrudist stop feleseegem hibaa- zott stop majd mindent rendbehozok stop a meraa- niaikat elkueldoem stop a beeketlenkedoeket lecsillapítom stop 6. a feleseegem aittool tartok megcsal stop elaarulta a kendője stop jaagootol mindent megtudtam stop leszaamolok vele stop C) Színészmúzeum: Egy arc és egy életrajz: a nevet kérjük. (1902—11960). A realista előadói stílus úttörő képviselője; Kossuth-díjas, kiváló művész. A Nemzeti Színház még növendék korában szerződtette. Shakes- peare-szerepekben aratta első nagy sikereit, de harna- B) Egy regi Liliomfi. Az egri Gárdonyi Géza Színház társulata is bemutatta annak idején a darabot. Az előadásból látunk egy jelenetet. Ki a két szereplő? rosan kitűnt, hogy minden műfajban a legkiválóbb művészek közé tartozik. Egész lényéből a teremtő művészet varázsa árad. Emlékezetes, legszebb alakításait Az éjjeli menedékhelyben, Az ember tragédiá. jában, a Faustban, az Amerikai Elektrában, a Julius Caesarban — s élete végén Az ügynök haláléiban nyújtotta. Kérjük, hogy megfejtését 26-én, kedden délig postázza. A végső helyezéseket július 28-i számunkban közöljük, az eredményhirdetésre és díjkiosztásra 29-én, ipénteken kerül sor a Népújság klubjában. A 4. forduló helyes megfejtése: A) Brecht: Koldusopera, Madách: Az ember tragédiája, Shakespeare: Makrancos1 hölgy, Moliere: Kényes- kedők, Csehov: Cseresz. nyéskert, Brecht: Kurázsi mama. B) Ladányi Ferenc, Dayka Margit, Tolnai Klári. C) Somlay Artúr A helyes megfejtők közül belépőt nyerték az Agria Játékok valamely előadására: Március 8. szocialista brigád, Gyöngyös, MÁV Kitérőgyártó Üzem, Varga Gyuláné, Vámosgyörk, Vöröshadsereg út 32., Janovicz Zoltánná, Eger, Karaszek tér 5., Rakó Jánosné, Heves, Ságvári út 24. A házasságok a földön köttetnek ... Talpig fehérben, biedermeier csokorral Kávét cukorral, jó bort szódával, szerelmet házassággal elrontani nem szabad — tartja a szólás. A bölcs intelmet azonban — kivált szerelem dolgában —, csak kevesek fogadják meg. így válik a házasság életünk részévé, ámbár korántsem egyszeri, megismételhetetlen eseményévé. Az első házasságot sokszor amilyen gyorsan kötötték, olyan tempóban követi a válás, majd a második boldogító igen, vagy az újabb és újabb próbálkozás. .. Egy szó mint száz, a házasság intézménye — annak ellenére, hogy sokan elavultnak bélyegzik —, tartja magát, benne legfeljebb a szereplők cserélődnek. Az egri házasságkötő teremben tavaly csaknem ötszáz pár fogadott egymásnak „örök hűséget”. Legnagyobb a forgalom a nyári hónapokban, ilyenkor még hétköznapokon is esketnek. Nemcsak a városban, vagy a környékben élők jelentkeznek be, de jönnek az ország minden szegletéből, Kaposvártól Nyíregyházáig, Kecskeméttől Ózdig, Szarvastól Budapestig. A magyarázat egyszerű: az épület valaha templom volt, benne nemes zengésű orgona. Ez szól ma is a szertartásokon ha így kívánja a jegyespár. Hogy milyen egy mai esküvő? A divat természetesen a házasságkötő termeket sem kerülte el. A hagyományos menyasszonyi ruhát néhány éve a színes, vagy a hímzett „költemények” váltották fel, de az idén már ismét talpig fehér a módi. A Faiskola utcai kölcsönzőszalonban száznyolcvanféle öltözet közül lehet válogatni. Fiataloknak a romantikus, csupa csipke, csupa fodor, habkönnyű anyagokból készült modelleket ajánlják, ezek a legújabb osztrák és nyugatnémet divatlapok alapján készültek. A harmincon túli, esetleg teltebb alakúak is megtalálják itt az egyéniségüknek, ízlésüknek megfelelő divatos ruhát. Gyakori eset, hogy az ara másodszor megy férjhez, ekkor pasztell színű hosszú alkalmit viselhet. Ugyanazon anyagból készült tokkalappal, esetleg fehér kiegészítőkkel. A vőlegény fekete vagy fehér szmokingot ölthet, divatosak a sima anyagból készült öltönyök is. A város kertészei szerint egyre kevesebben rendelnek hosszúra kötött fehér kála- vagy szegfűcsokrot. A színes gerbera még mindig tartja magát, kedvelt a flamingó is, sokan keresik az orchideát, de az idei nyári sláger a kis kerek biedermeier csokor fehér tüllel körbefogva, színes mezei virágból, muskátliból, vagy kardvirágsziromból. Meglepő, manapság nem ritka eset, hogy a párok csak a papírért mennek házasságot kötni. Mellőznének minden ünnepélyességet, még orgonamuzsikát sem kérnek, nemhogy köszöntőt, verset, énekszólót. Érdekes, hogy nem a másodszor, harmadszor nősülő, férjhez menő emberek döntenek, így, hanem olyan diplomás fiatalok, akik először állnak majd az anyakönyvvezető előtt. Pedig a Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iroda kínálata széles, mondhatni: a nászéjszakán kívül mindent vállalnak. Szép kórusművekkel, hangszerszólókkal teszik még maradandóbbá az esküvőt. Kívánságra felszolgálják a pezsgőt, s ha az új házaspár virággal szeretné köszönteni a szülőket, erre is van mód. Sőt, a be- lentkezést követő egyébbel is szolgálhatnak: sokféle meghívóból lehet választani, megrendelik, majd az üzlet házhoz szállíttatja a menyasszonyi csokrot, vállalják taxik és autóbuszok megrendelését, A legtökéletesebben szervezett, külsőségeiben is ünnepélyes szertartást azonban könnyen elronthatja az anyakönyvvezető beszéde, ha az nem illik a házasulandók korához, családi állapotához. Mert fölösleges mondani : idősödő jegyespárnak nem illik családtervezésről beszélni, vagy a már nem először frigyre lépőknek a soha el nem múló boldogságot ecsetelni. A szertartásnak vége, hétköznapok jönnek. És lényegében ekkor dől el, megérte-e a felhajtás, avagy indokolt volt-e a szerénység... Fazekas Eszter II. L. oldalt állt. Némán figyelte a fekete ruhás alakulatot Azok közül né- hányan, bizonyára a magasabb rangúak, néha ránéztek, s ő csak szem villan tással válaszolt, amiből természetesen értettek, és sokszor gyakorolt összeszokott mozdulatokkal zárt sorfalat vontak az ágaskodó, lökdösődő, egymást tépő, nyüszítő és hörgő, káromkodó tömeg köré. A katonák közül egy a busz elejéhez állt. — Csönd legyen! — Kiáltotta — Csönd legyen! Álljanak sorba! Hallják, álljanak sorba! — Még érthető emberi nyelven beszélt. — Értik?! Sorba! Sorakozóóó! — Már ordított, aztán mutogatott. — Azt, azt, meg azt, onnét az öreget, a fiatal ürgét, azt is ... A fekete köpenyesek gyorsan dolgoztak; akire a parancsnok rámutatott, kiemelték és félreállították a fal mellé, szemben a fallal. Aki tiltakozott vagy csodálkozott, az pofont kapott vagy belé- rugtak. Közben megtelt a busz, és elkezdődött a lépcsők elfoglalása. — Az úristenit! — Ordított a tiszt. — Nem tudnak fegyelmezettebbek lenni? Minden tizediket a fal mellé! Az emberek végre ráeszméltek, hogy mi történik, s különösen azok háborodtak föl, akik tizediknek hitték magukat. — Mit akarnak? Azt hiszik, hogy ráérünk? — Majd elintézem én ezt, megvannak a megfelelő kapcsolataim. Egyáltalán mit jelent ez? — Istenem, mi történik? Elkések, hagyjanak! — Pofa be! — Üvöltött a fekete köpenyes tiszt. — Szedjétek le a lépcsőről azokat a férgeket! Megtörtént. Csengetés, az ajtók bezáródtak. A tiszt azonban megtiltotta, hogy a busz elinduljon. — Előbb itt rend lesz..Sorakozóóó! — Vezényelt. — Kettes sorba! L. rádióadó-vevőt vett elő. Bekapcsolta. Rövid ideig sípolás, hangzavar, aztán sorra a pattogó jelentések a végállomásokról. L. mindegyik után csak annyit mondott: oké. — Kérem, én K. igazgató- helyettes vagyok— lépett a tiszthez egy pocakos férfi. — Kivételesen utaznék busszal, mivel a szolgálati kocsim elromlott. Engedjenek szabadon. A tiszt mereven nézte, majd ráérősen felemelte a kezét és szájon vágta. Az igazgatóhelyettes megtánto- rodott, és visszaszédült az emberek közé. — Én sofőr vagyok — mondta egy vékony baj szú. nagy orrú cingár férfi. — Szolgálatba kell állnom. Fuvaroznom kell. A tiszt L-re nézett, az nemet intett, s a magát sofőrnek mondó férfi fején gumibot csattant. — Rohadt dög — morgott az a katona, aki a fejére ütött. — Lehet, hogy igazat mondtál, de mi nem kivételezünk. — Igen, így van — mondta a tiszt. — Rendet csinálunk, és ez kivétel nélkül, értitek, korra, nemre, beosztásra, érdemekre való tekintet nélkül mindenkire érvényes. Egy férfi feltartotta a kezét, ágaskodott, a körülötte állók fölé emelkedett, talán valakinek a hátára mászott. — Nna, mit akarsz? — kérdezte a tiszt. — Kérem, én hosszú ideig szolgáltam, nagy gyakorlatom van. A tiszt pillanatig gondolkodott — Próbaidőre — mondta. — Adjatok neki gumibotot. De ha kudarcot vallasz, súlyosan bűnhődsz... Kezek emelkedtek a magasba. — Én is jelentkezem. — Én a börtönben is ezt csináltam. — Én kápó voltam ... — Én is ... Én is ... Én is ... A tiszt az orrához zsebkendőt tartott. — Sokan vagytok. Ennyi nem kell. Már kettes sorban álltak, egyenesén, fegyelmezetten. A tiszt pedig intett az autóbusz- vezetőnek, hogy most már indíthat. A busz megugrott és elrobogott. A sorban álló sofőr a szomszédjának suttogta. — Engem el kell engedniük. Ránk szükség van, mert a kocsikat csak mi tudjuk vezetni... A szomszédja azonban nem is hallotta, mert süket volt. Hamarosan újfajta életmód alakult ki a végállomáson. Az utasok, mármint a volt utasok és őreik szupersebességgel alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez. Üzletelni kezdtek, s egyesek talán szervezkedni. Bár, ki tudja. No és, ha igen, ha valóban szervezkednek, akkor mi van? S mi lesz? ___ V ÉGE Most a „J’^ig Készül a tájszótár 2. kötete A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetében B. Lőrinczy Éva főszerkesztő és Hosszú Ferenc szerkesztő vezetésével befejezésükhöz közelednek az Űj Magyar Tájszótár második kötetének munkálatai Az anyaggyűjtés 1950-ben kezdődött, az első, 1979-ben megjelent kötet után — amely a tájszavakat A-tól D-ig tartalmazza — most a J betűig terjedő corpuson dolgoznak. A négykötetesre tervezett tájszótár több mint 120 ezer szócikket tartalmaz majd. Az Űj Magyar Tájszótár az 1890 és 1960 közötti időszak nyomtatott és kéziratos nyelvjárási és néprajzi forrásaiban eddig szétszórt, s így a tudomány számára szinte hozzáférhetetlen táj szóanyagot adja közre. Az első Magyar Tájszótár Vörösmarty Mihály nevéhe* fűződik és a Magyar Tudós Társaság 1838-ban adta ki. A másik jelentős lexikográfiai alkotás — a most készülő négykötetes munka előzménye — Szinnyei József 1893 és 1901 között kiadott kétkötetes Magyar Tájszótára.
