Népújság, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-12 / 163. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. július 12., kedd Nemzetpróbáló feladatok Felelős számvetést végzett a héten az MSZMP Központi Bizottsága, és gyakorlatához híven olyan következtetésekre jutott, amelyek aligha csak jelenünkre vonatkoznak. E politikai mérlegelés szükségszerűen felölelte a külvilág meghatározó eseményeit csakúgy, mint a szocialista társadalomépítés mindennapi és hosszú távú feladatait. A megjelent közlemény pontosan érzékelteti azt, hogy népünk, gazdaságunk közvetlenül reagál mindarra, ami a világban történik, akár kedvezően, akár kedvezőtlenül érint az bennünket. A Központi Bizottság ezért sem mulaszthatta el — ez is hagyománya már —, hogy objektiven elemezze a nemzetközi élet eseményeit. Megállapítsa azt, hogy az országot milyen hatások érik a határon túlról, s a világ sorsának alakulása mire kel'l hogy indítson mindannyiunkat. A helyzetkép realista — mint ahogyan korábban az áprilisi, most pedig ezen az ülésen is megállapította a Központi Bizottság: egymás, nak ellentmondó erők bonyolult körülmények közötti harca jellemzi világunkat. „ ... A nemzetközi helyzetet továbbra is éle-- zik azok az imperialista törekvések, amelyek a katonai erőfölény megteremtésére, a fegyverkezési verseny fokozására irányulnak. Ezek a törekvések súlyosan veszélyeztetik a világ békéjét és társadalmi berendezkedéstől függetlenül ellentétesek valamennyi nép legalapvetőbb érdekeivel.” E helyzetben a Magyar Népköztársaság továbbra is a bevált, a sok év óta változatlan elveken alapuló, partnereink számára világos és kiszámítható külpolitikát folytat. Hisszük, hogy a különböző társadalmi bei^ndezkedésű országok békés egymás mellett élése közös érdek, s hogy az enyhülés vívmányait meg lehet és meg kell őriznünk. A feszültségektől terhes nemzetközi viszonyokat azonban figyelembe kell vennünk napi munkánkban. A termelés helyzetét, a vállalatok munkáját nehezítette és nehezíti a külföldi piacok változatlan stagnálása, a makacsul kitartó recessziós hullám. A tőkés államokban tovább emelkedett a munkanélküliség, s ennek visszatartó ereje van exportunkkal szemben is, hiszen az alacsony kereslet hatványozottan növeli a termékekkel, a szállításokkal szembeni követelményeket. Kiélesedett küzdelem dúl a vevőért, s a piacokért. Ez viszont ösztönzést ad egyes tőkés államoknak arra, hogy protekcionista, illetve politikai indítékú akadályokkal nehezítsék a számukra kevésbé kívánatos exportőr törekvéseket. Röviden fogalmazva: mindez annyit tesz, hogy továbbra is a tartósan szigorodó követelményekkel kell szembenézni a nem szocialista piacokon. Ugyanakkor az is befolyásolja gazdaságunk munkafeltételeit, hogy a szocialista gazdasági közösségben barátaink hasonló feltételek között élnek és dolgoznak, nehézségeik hozzánk hasonlóak, fejlődésük hasonló szakaszában járva ők sem mentesíthetik magukat a kedvezőtlen világ- gazdasági hatásoktól. Így gazdasági közösségünk együttesen érzékeli az idő erőpróbáját, s ez nem egyszerűsíti közös feladatainkat. Egyértelmű képet rajzol elénk a Központi Bizottság közleménye, hogy az összetett igényeknek miként tet- -'fünk eleget az első félévben. Megállapította: ,,.. .Népünk kiegyensúlyozott belpolitikai helyzetben, szervezetten és céltudatosan dolgozik a kitűzött gazdasági feladatok megvalósításáért; Az első félévben a népgazdaság a gazdaságpolitika fő céljaival összhangban fejlődött: az ország eleget tett fizetési kötelezettségeinek, az áruellátás, a bérek, és a fogyasztói árak a tervnek megfelelően alakultak.” Azaz a fő tendenciákkal, a meghatározó folyamatokkal nincs különösebb gondunk. Az 1983. évi népgazdasági terv alapvető gazdasági céljai teljesülnek, illetve e teljesítésnek továbbra is megvannak a feltételei. A helyzet azonban nem mindenben megnyugtató, egyes területeken javítani kell a teljesítményeket. Figyelmet érdemel, hogy az év eddigi hónapjaiban az ipar — különösen az export szempontjából fontos gépipar és könnyűipar — termelése ingadozó volt. s ha ez a tendencia folytatódik, akkor emiatt az egész népgazdaság produktuma gyengülhet. Márpedig továbbra is elsőrendű cél a külgazdasági, a belső egyensúly, illetve a fizetőképesség megőrzése- javítása, az életszínvonal terv szerinti alakítása. Ehhez az kell, hogy a kivitel legalább a tervezett ütemben növekedjen, mégpedig az oly fontos ipari termékekből is. (Igaz, az ipar dolga nem lesz könnyebb továbbra sem; a behozatal nem haladhatja meg a tervben számítottat, sőt az lenne a kívánatos, ha aránya tovább csökkenne.) Szándékosan hangsúlyoz, zuk népgazdaságunk vezető ága, az ipar fontosságát, kiemelkedő szerepét. A kiindulási pont, hogy a kétségtelen nagy fejlődés mellett látnivalóak azok a jelek, amelyek bizonyítják: ez a népgazdasági ág nem mindenben tudta követni a módosuló világ- és a hazai piac követelményeit. Erre mutat, hogy az iparilag fejlett országokban sebesebb ütemű termékváltás zajlik, s ott erőteljesebb a versenyképesség. Iparunknak az irányítási, szerkezeti elő. relépésre éppen úgy szüksége van, mint arra, hogy javuljon innovációs érzékenysége, gyorsabban alkalmazza az új technikát, javítsa termékei minőségét. De nem mulasztható el a súlypontok meghatározása, a fontossági sorrendek haladéktalan kimunkálása sem, mert nem vagyunk bővében sem anyagi, sem emberi forrásoknak. Ám ha gondosan megválogatott célokra fordítjuk energiánkat — s erre hív fel a párt közleménye — hiánytalanul megtehetők a legszükségesebb intézkedések a verseny- képesség fejlesztése érdekében. A követelmények azonban aligha csak az ipar számára adottak. Fokozott terhelést érzékel a társadalom, amikor a fejlődésének nehéz kaptatóján jár. Ezért fontos, hogy e körülmények közepette még inkább érvényesüljön a nemzeti egység, s a szocialista demokrácia. Az emberek kapjanak az eddigieknél is nagyobb lehetőséget a közügyekbe való beleszóláshoz, közös sorsunk alakításához. E célt szolgálja majd a választási rendszer továbbfejlesztése is, melyet most a Hazafias Népfront Országos Tanácsá. nak állásfoglalását figyelembe véve vitatott meg a párt Központi Bizottsága, és ajánl az országgyűlésnek. Nemzetpróbáló feladatok az egyik oldalon és nyitottság, készség mindezeknek a közérdekű vállalására, a társadalom még aktívabb ellenőrző tevékenységével. Végül ennyivel' is összefoglalható a politikai mérlegkészítés. No és azzal a szándékkal, ami a határozat szavaiból kicsendül: munkálkodjunk azon, hogy eredményeinket megőrizve tegyük otthonosabbá országunkat minden becsületes ember számára, MIT JELENT A CÉGTÁBLA? Érc- és Ásványbányák Kutató és Termelő Művei A központi laboratóriumban technikus Nem sok olyan vállalat létezik a megyénkben, melyről olyan keveset tudnánk, mint az Érc- és Ásványbányák Kutató és Termelő Műveiről. Mit takar hát a* cégtábla? Mivel foglalkoznak, hogyan élnek? Ennek jártunk utána dr. Gyurkó László főmérnök segítségével. Kutató Elmondta, hogy amikor a 40-es évek végén megindult a hazai ásványvagyon kutatása, s termelése, létrehozták az Ércbányászati Feltáró Vállalatot, melynél ekkor Radovics Lászlóné geológusmég hagyományos bányászati módszerekkel folyt a munka. Gyöngyösorosziban, a Dunántúlon pedig Pátkán, Szűzváron tártak fel többek között értékes lelőhelyeket. Aztán amikor az Érc- és Ásványbányászati Vállalattá alakultak, részben szakítottak a hagyományos bányászati módszerekkel, egyre inkább a mélyfúrás került előtérbe. Ezt a kutató tevékenységet először a felszínhez közel eső ásványok feltárására alkalmazták. A legutolsó hagyományos eljárással történt kutatást 1973-ban a Mátrában végezték, amikor is a bányabérci ércet tárták fel. A kutatórészleg az ásványi anyagok technológiai fejlesztését országosan biztosítja, ezért központi laboratórium az övék. Termelő A cégtábla következő feliratának a termelő szónak is története van. A kutatás ugyanis nem adott lehetőséget az önálló megélhetéshez, valamint a központi laboratórium sem volt képes nyereséggel dolgozni. 1967-től a vállalathoz csatolták a Felnémeti Mészkő- és Őrlő Művet. Az Országos Érc- és Ásványbányáknál 1977-ben egy újabb profiltisztítás történt, amikor is az istenme- zejei bentonitbányát is hozzájuk csatolták. Ezen kívül fúrási üzemük van még Ru- dabányán, Ürkúton. Területük: óriási. Felöleli Észak- Magyarországot és a Dunántúlt. Jelenleg fúrásokat végeznek Nagybózsván, Sárisápon, valamint a Székesfehérvár környéki Iszkaszent- györgyön. Nagybózsván per- litet keresnek: rendkívül értékes ásványi anyag, hő- és hangszigetelő, valamint alkalmas az olajszennyeződések felszívására is. Az egyik legfontosabb exportcikkeink közé tartozik. Iszkaszent- györgyön a kohászat, az útépítés, a téglagyártás egyik alapanyagát, az egyébként még számtalan felhasználási területtel rendelkező dolomitot bányásszák. Szűcs Éva laboráns a bükki mészkövet vizsgálja (Fotó: Tóth Gizella) S ami még a táblán található Munkájuk elismeréseként az elmúlt tíz esztendőben négy alkalommal élüzem kitüntetést kaptak. Igaz, a cégtábla ebből csak kettőt mutat, mivel kollektív szerződésük csak 1981 és a 82-es esztendőben adott alkalmat az ilyenfajta büszkélkedésre. Pedig már 76-ban és 80-ban is hasonló elismerésben részesült a mindössze hétszáz embert foglalkoztató, de szinte az egész ország területén dolgozó Érc- és Ásványbányák Kutató és Termelő Művei. Kis Szabó Ervin ÉVES TERVÜKÖN FELÜL Több vasbeton gerenda és tetőfedő pala a kislakásépítőknek Honismereti akadémia Hétfőn délelőtt Kaposvárott megkezdődött a XI. országos honismereti akadémia. Az ország minden részéből jelenlévő szakemberek előadásokat hallgatnak, konzultációkon vesznek részt. Az első napon Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára Nemzet és ifjúság címmel tartott előadást, amit konzultáció követett. Kedden Hanga Mária művelődési miniszterhelyettes Nemzet és iskola című előadáséval folytatódik a program. Szó lesz a nemzetről és anyanyelvről, zenei anyanyelvűnkről, a honismereti mozgalom helyzetéről, feladatairól. Az építőanyag-ellátás javítására tettek felajánlást két Komárom megyei üzem, a Nyergesújfalui Etennitgyár és a Lábatlani Vaslbetongyár dolgozói. Az eternitgyáriak arra vállalkoztak, hogy éves tervükön felül 1,5 millió négyzetméter különböző mérető tetőfedő palát készítenek. A többletből egymillió négyzetméter előállítását saját erőből oldják meg, a munkaszervezés javításéval, a munkaidő jobb kihasználásával. Vállalásuk kisebbik részének teljesítésére, a félmillió négyzetméter tetőfedő anyag legyártására a szabad szombatokon szerveznek termelő műszakokat. A Lábatlani Vasbetongyár dolgozói azt ajánlották fel, hogy az év végéig 70 ezer méter födémgerendát és 30 ezer méter áthidaló vasbeton gerendát gyártanak tervükön felül. Mindkét vasbeton elem nélkülözhetetlen a családi házak, a kislakások építéséhez, de időnként hiába keresik a vevők a TÜ- ZÉP-telepeken. A lábatla- niak a többlettermelés feltételét üzemen belüli munkaerő-átcsoportosítással, pótműszakok szervezésével és műszáki intézkedésekkel teremtik meg. (Mindkét Komárom megyei üzemben hónapról hónapra fokozzák a termelést, s azt ígérik, hogy nem az év végén, hanem az építkezések finisében, a nyári hónapokban erősítik a tempót. (MTI) A MAGYAR KÜLKERESKEDELMI FORGALOM F0NT0SAB8B ORSZÁGONKÉNT, 1983.1. NEGYEDÉV (folyó írón .millió Ft)
