Népújság, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-09 / 161. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. július 9., szombat 13 Nyár. A gondtalan örömök, a kirándulások, a vakáció, a pihenés évszaka. Ahogy mondani szokás: uborkaszezon. Felkészülés, feltöltődés a nagy feladatok teljesítésére. Hogy azért ilyenkor is dolgozunk? Természetes! A mezőgazdaságban a munka dandárja következik. Az idegenforgalomban a csúcsforgalom. S azért a tudomány világában is zajlik az élet. Alkalmazkodva az évszakokhoz, oldalunkon rendhagyó módon nem egy témakörből készítettünk összeállítást, hanem az elmúlt hónapok érdekességeiből nyújtunk át most egy csokrot. összeállította: Kis Szabó Ervin Tökéletesebb hegesztőmaszk Avagy „védőszemüveg" a madarakon? Különleges jelenségek a légkörben Szovjet tudósok a madarak — többek között a galambok — látásának, szemszerkezetének közelebbi tanulmányozása során megtalálták egy sokáig rejtélyesnek tűnő jelenség magyarázatát. Eddig megmagyarázhatatlan kérdés volt, miként képesek a madarak — akár hosszú időn keresztül is — a napba tekinteni anélkül, hogy a fény elvákífcaná őket. A kutatók megállapítása szerint a rendkívüli fényállóság a madárszemben végbemenő pigmentképződéssel függ össze. Pontosabban fogalmazva arról van szó, hogy a madarak szemében bizonyos pigmentképződményekből álló „védőszemüveg” található, amelynek egyébként más funkciók betöltésében — például a tájékozódásban — is szerepe van. Műszeres mérésekkel kimutatták, hogy a galamb recehártyájának bioelektromos potenciálja erősödik, ha a napfény alulról jut a látószervbe, és gyengül, ha a napsugarak felülről hatolnak a madár szemébe. Kiderült, hogy amíg a napsugarak a madár csőrénél magasabb szögben hatolnak szemébe, addig az állat azt nem érzi kellemetlennek. Ha viszont a sugarak alulról jutnak a szembe, a madarak lehajtják fejüket, megváltoztatván a fénysugár beesési szögét. Köztudomású, hogy az embernél súlyos szemgyulladáshoz vezet a hegesztési ívfény lángjába való nézés. A madarakat Viszont — a kép tanúsága szerint is — csöppet sem zavarja az erős fényhatás, sőt kíváncsian direkt odanéznek a fényforrásra. Szovjet szakemberek megpróbáltak a madarak szemszerkezetéhez hasonló szemüveget és maszkot létrehozni a hegesztők számára. Ennek eddig kétféle változatát dolgozták ki: az egyik gyengíti a szembe alulról jutó fénysugarakat, a másik p>edig fényelnyelő réteggel védi a szemet a káros fénysugaraktól. (KS) Időjárás alatt rendszerint olyan mindennapi jelenségekre gondolunk, mint a napsütés, a felhők, a szél vagy az eső. Vannak azonban a légkörben is ritkaságok, nagy időközökben előforduló különleges jelenségek. A villám nem tartozik a ritka természeti tünemények közé. Magyarországon egy ' átlagos időjárású esztendőben több százezer villám csap le. Néha azonban előfordulhatnak szokatlan alakú, kivételes villámjelenségek is. Ezek közé tartozik az úgynevezett gyöngysorvillám. A közönséges villámok pályája összefüggő, izzó csatorna. amely a felhőből a föld felé kígyózik. A gyöngysorvillám ellenben nem ösz- szefüggő fényes vonal, hanem csupán fénylő pontok sorozata. Sok vita folyt a meteorológusok között, hogy ez a különös látvány miként keletkezik. A valószínű magyarázat a következő. Ismeretes, hogy a villámok pályája nem nyílegyenes vonal, hanem kacskaringós. kígyóvonalszerű alakzat. E pályának nem minden pontjából jut ugyanannyi fény a szemünkbe. Ha az észlelő véletlenül olyan helyen áll, hogy látóvonala párhuzamos a villám valamelyik pálya- szakaszával, akkor abból az irányból sokkal több fény jut a szemébe, mint a villámpálya szomszédos szakaszaiból. Ezért úgy tűnhet fel neki, hogy ez a pályaszakasz világos, a villámpálya többi szakasza ellenben sötét. Így a villlám képe kis fénylő szakaszok vagy pontok sorozatává bo- molhat fel. Villamos csúcskisülések A heves zivatarok idején, többnyire a magas hegyeken a csúcsban végződő fémtárgyakon apró kékes „lángocskák” jelennek meg. A valóságban azonban nem Ián. gokkal van dolgunk. Úgynevezett villamos csúcskisülésekről van szó, amikor az erős villamos erőtér hatására hideg fénykibocsátás jön létre. Kivételesen az emberi testen is mutatkoznak ilyen „lángocskák”, mégpedig a fejtetőn, a kalapon, vagy magasra nyújtott kezünknek az ujjain. A jelenség elnevezése (Szent Elmo tüze) onnan származik, hogy egyszer nagyon erős mértékben lépett fel a spanyolországi Szent Elmo székesegyháznak aranyozott kupoladíszein. Gyakran előfordul ez a jelenség a nyílt tengeren úszó hajókon is, ha ezek heves zivatarba kerülnek. A régi tengeri hajóknak az árboccsúcsain jelent meg, manapság pedig az antennákon mutatkozik. Állatövi fény Az állatövi fény (zodiakál- fény) szintén a szép és ritkán észlelhető jelenségek közé tartozik. Néhány órával napnyugta után, vagy napkelte előtt háromszög alakú fényderengés alakjában jelenik meg a csillagos égbolton. mégpedig a Nap helyének megfelelő irányban, tehát este az égbolt nyugati részén, reggel felé pedig keleten. Az állatövi fény keletkezése körül régebben sok vita folyt. Ma az a vélemény a legelfogadottabb, hogy a jelenséget a Föld körül elhelyezkedő meteorit eredetű porréteg hozza létre: a napsugarak a porszemcséken szétszóródnak. E porréteg ugyanis olyan nagy magasságban helyezkedik el, hogy már kívül esik a Föld árnyékkapuján, tehát akkor is süti a nap, amikor nálunk éjszaka van. A Föld szubtrópusi övének tiszta levegőjében ez a jelenség elég gyakran látható, kivált a szabad tengeren úszó hajókról. Nálunk, a mérsékelt égövben csak gyengén és elmosódottan látszik, és többnyire csak a csillagászok észlelik. Jégeső — éjszaka A jégesők nem egyforma gyakorisággal lépnek fel a különböző napszakokban. Legnagyobb részük a meleg délutáni órákban vagy este következik be. Délelőtt kevesebb a jégeső, éjszaka pedig nagyon ritka. Ennek az a magyarázata, hogy a jégesőképződéshez különlegesen erős felszálló légmozgások szükségesek, ezek pedig a nappali felmelegedés folyamán jönnek létre legköny- nyebben. Ismeretes ugyanis, hogy a felmelegedő levegő kitágul, könnyűvé válik, és hajlamos arra, hogy felemelkedjék. Időnként azonban szubtrópusi légtömegek érkeznek hozzánk Afrikából. Ennek a levegőnek magas a hőmérséklete. nagy a vízgőztartalma. és könnyen képződnek benne emelkedő légoszlopok még az éjszaka folyamán is. Ilyen légtömegben olykor előfordul az éjszakai jégeső ritka jelensége. Az éjszakai jégesők főleg az éj első felében alakulnak ki. éjfél után a jégeső már rendkívül ritka jelenség. Színes eső és hó Ha az eső vagy a hó olyan légrétegeken hull keresztül, amelyek igen nagy mértékben szennyezettek porral vagy füsttel, a színtelen víz- cseppek és a hófehér hópely- hek helyett olykor színes eső. „csodaeső” és színes hó hull le. Ez a jelenség többnyire azokban a ritka esetekben következik be, amikor ászéi sivatagi eredetű port szállít nagy mennyiségben Európa légterébe. Ehhez különösen erős délkeleti vagy keleti szélre van szükség, amely hosszú időn át fúj, és Ázsia vagy Afrika távoli részeiből származó portömeget hoz hozzánk. Az eső színe ilyenkor szürke, barna, vagy vöröses. Az esőcseppek elpárolgása után az ablakpárkányokon. háztetőkön színes por marad vissza. A porösz- szetételének elemzése alapján meg lehet állapítani, hogy a szennyező anyag honnan származik. Az Alpokban és a Kárpátokban elég gyakori a színes havazás: a hóréteg sárgás vagy vörös színt ölt. Ezek a jelenségek azzal magyarázhatók, hogy a légáramlások fent a magasban szokatlan irányból és szokatlan erővel szállítják a port Európa fölé. Vannak olyan időjárási jelenségek is, amelyek a Föld valamely részén ritkaságnak számítanak, máshol azonban a legmindennaposabb látványok közé tartoznak. Nálunk például gyakori, majdnem mindennapos jelenség a felhőképződés és az eső. Ellenben a Föld nagy sivatagjainak belső részeiben évtizedek múlhatnak el anélkül, hogy akár egyetlen valódi kiadós eső is hullna. Eszerint a jelenségek előfordulásának ritkasága meglehetősen viszonylagos fogalom. A Föld egyik területén időjárási ritkaságnak számítanak olyan jelenségek is, amelyeket mi a megszokás unalmával fogadunk. M. I. Tisztítás fénnyel Az újonnan épített létesítmények egyik legnagyobb problémája az ivóvíz fertőtlenítése. A hagyományos tisztítőberendezések jelentős befektetéseket igényelnek, s felépítésük is viszonylag sokáig tart. Továbbá, az egyik leggyakoribb fertőtle- nítési módszer — a klórozás — lerontja a víz ízét. Egészen más a helyzet a moszkvai szakemberek és tudósok által tervezett, bak- tericid fényforrással működő, áthelyezhető víztisztító állomással. A berendezés hat szekcióból tevődik össze, amelyeket hajlékony csővezeték köt össze. A szekciók közepén vannak elhelyezve kvarcburkolat alatt az ultraibolya tartományban sugárzó csíraölő lámpák. A kvaroburkolat és a berendezés fala között áramlik a víz, amely a fény hatására fokozatosan tisztul. A módszer előnye még, hogy az így nyert víz azonnal felhasználható, s ízét sem veszti el. Hz elefánt vére 150 liter vére van az elefántnak, állapították meg a baseli állatkertben, amikor egy emberre veszélyessé vált elefántot meg kellett ölni. Az állatot narkotizálták, és elvéreztetése során állapították meg ezt az eddig ismeretlen adatot. Az embernek kb. 7 liter vére van. Ejtőernyő — víz alatt A tengerhajózás óriási problémája, hogy nagyon nehéz az óriási hajókat lefékezni. Például egy 16 csomó (kb. 30 km/óra) sebességgel haladó tartályhajót a hajócsavarok forgásirányának megváltoztatásával csak kb. 16 perc alatt lehet megállítani, s ez alatt a hajó 4000 métert halad előre. Az összeütközési veszély csökkentésére egy japán ércszállító fehérhajón víz alatti fékező „ejtőernyőket” próbáltak ki. A fékezés megkezdésekor a motorokat „hátrá”-ba kapcsolták, és ezzel egyidejűleg a hajó mindkét oldalán két-két ejtőernyőt bocsátottak ki a víz felszíne alatt. A hajó öt percen belül megállt. és csak 700 méterrel haladt előre. A japán kísérlet iránt nagy az érdeklődés az óriási hajókkal rendelkező hajózási társaságok körében. A sajt dicsérete A sajtok olyan tejtermékek, amelyekben koncentrálódnak a tápanyagok. Ez elsősorban a fehérjékre vonatkozik, Az ún. natúrsajtok (tehát a minőségi, nem ömlesztett sajtok) 20—25 százalék fehérjét tartalmaznak. Ez azt jelenti, hogy kb. 200 gramm sajttal egy felnőtt ember egynapi fehérjeszükségletét fedezni tudja. Hozzá kell tenni, hogy ennek nemcsak a mennyisége, hanem a biológiai értéke is kielégítő. A tejfehérje lényegében ugyanolyan értékesnek tekinthető, mint a tojás-, Vagy húsfehérje, ezt minden megfigyelés és az aminosav- Összetétel nagyfokú hasonlósága is igazolja. / A szervezet vitaminellátásában is nagy szerepet játszanak a sajtok. Mindenekelőtt a zsírban oldódó A- és D-vitamin van meg bennük nagy mennyiségben. Napi 100 gramm sajt fedezi a D-vitamin-szükségletün- ket. De az érleléskor, a fermentáció során a nemes baktériumtörzsek és penészgombák Bi-, B2- és Bi2-vita-' mint is termelnek. A tejtermékeknek igen nagy a kál- ciumtartalmuk, ezért a gyermekek egészséges csontfejlődését segítik a sajtok. A sajtokban elég sok magnézium is található, amely fontos szerepet játszhat az érrendszeri megbetegedések megelőzésében. Az életfolyamatainkban fontos szerepet betöltő nyomelemek közül a sajtokban a cink és a króm fordul elő nagyobb mennyiségben. A cink elengedhetetlen a hasnyálmirigy inzulin nevű hormonjának és sok enzimnek a létrejöttéhez, ezenkívül előmozdítja a sebgyógyulást. A krómnak a szénhidrát-anyagcsere szabályozásában van fontos szerepe. Képünkön az egyik legkorszerűbb hazai sajtüzembe pillanthatunk be, ahol a rutinos szakember a malomkeréknyi, majd egy mázsás ementáli sajt minőségellenőrzését végzi. (KS) Habszivacs a vízvezetékben A vízvezeték-hálózatban lerakódott laza — főleg szerves eredetű — szennyeződések eltávolítására alkalmazzák Angliában a habszivacsból készült kaparókat. Hatékony, egyszerű és olcsó módszer keresése vezetett a habszivacs bevezetéséhez. A henger alakú habszivacsdugó a vízzel telt csővezetékben halad előre a víz nyomásától hajtva és maga előtt tolja a lekapart szennyező anyagokat, melyeket egyes pontokon eltávolítanak. Az útjába kerülő akadályokat, amelyek sok esetben előre ismeretlenek, a habszivacs 50 százalékos tömörödési képessége folytán, minimális sebességgel kikerüli. BÚTORKIÁLLÍTÁS ÉS -VÁSÁR TARNAMÉRÁN, az Általános Iskola tantermeiben július 13—20-ig, a füzesabonyi Bútoráruház rendezésében. Hazai és import — lakószobák — szekrénysorok — kárpitozott garnitúrák — egyedi és szólódarabok Egyes szekrénysorokhoz könyvállványt és sztereó-állványt adunk ajándékba! NYITVA: 8.00— 18.00-ig SZOMBATON: 8.00—13.00-ig Hitelügyintézés, lakberendezési tanácsadás, házhoz szállítás a helyszínen. VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT! ÁFÉSZ Füzesabony
