Népújság, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-09 / 161. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXXIV. évfolyam, 161. szám ÁRA: 1983. július 9., szombat 1,80 FORINT Röghöz Időnként felkapom a fe­jem, mert furcsa monda­tokat hallok felelős szerv felelős tagjainak a szájá­ból. Néhány évvel ezelőtt még azt gondoltam, csu­pán szélsőséges, nem elég­gé átgondolt véleményt fogalmaznak meg a felszó­lalók. De nem. Ma már egyre gyakrabban hallom. Hivataloskodva úgy mondják: a „munkaerő vándorlása”. Ami magya­rán azt jelenti, hogy egyes dolgozók nem átallanak búcsút venni a kapufélfá­tól, pedig lenne mivel fog­lalkozniuk az üzemben. Ennek szerves következ­ménye az a tehetetlen ér­tetlenség, amikor úgy jaj- dul fel valaki, hogy: ször­nyű, a mai fiatalok nem akarják megérteni, kőmű­vesre, cipészre, fonónőre is szükség van. Nincs hiány a következ­tetésben sem. Az így szól: javítani kell az iskolákban a pályaválasztási munkát. A pedagógusok hassanak oda ... ! Nem folytatom. Hová hassanak a peda­gógusok? Egyáltalán — ne­kik kell „oda hatniuk”? Vagy a megoldást nem ná­luk kell keresni? Erre mondom, hogy ez a tehetetlenség megnyilvá­nulása. Amikor úgy érez­zük, hogy valamilyen je­lenséggel nem tudunk meg­birkózni, azonnal keresünk egy tetszetős megoldást. De nem az igazi okot talál­juk. meg, tulajdonképpen nem jutunk el, mert ezen az úton nem is juthatunk el a megoldásig. El sem tudom képzelni, hogy bárki ifjú ember vagy leány hazafias neki­buzdulásból, KISZ-es ön­tudatból rohanjon cipész­nek vagy ápolónőnek. Azt sem tudom elképzelni, hogy a végzős nyolcadiko­sok, az osztályfőnökükkel az élükön, zászlók és transzparensek alatt, moz­galmi dalokat énekelve vo­nuljanak a legközelebbi szakmunkásképző intézet­hez, mert ők kádárok, pé­kek, rézművesek, szövőnők akarnak lenni. Ügy meg­hatódtak a pályaválasztási tanácsadáskor a nevelőjük „ráhatásától”. Lássuk be, - hogy minden szakmának, foglalkozásnak vannak ugyan megszállott­jai és minden szakmának van valamilyen mértékű vonzása a közvélemény körében. Ezt általában nem a pedagógusok alakít­ják ki. Ha valamelyik üzemből elmennek az emberek, nem azért teszik ezt, mert rosz- szat álmodtak vagy nem tetszik nekik a műhely fa­lainak a színezése. Ha a fiatalok közül gondolják meg magukat néhányan az első hónapok vagy az első évek után, ettől még nem lehet hazafiatlansággal vá­dolni őket. Az ok egészen más. Azt kell felderíteni és azon kell változtatni. Ugyanis a rög- hözkötést még a múlt században számolták fel nálunk is. G. Molnár Ferenc • • KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1983. július 6-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1983. július 6-án Kádár János elv­társ elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az Állami Bér. és Munkaügyi Hivatal elnöke, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, a Magyar Posta elnöke, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke, az Ipari Minisztérium államtitkárai, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályának, valamint közigazgatási és adminisztratív osztályának vezető munkatársai és a központi sajtó veze­tői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Várkonyi Péter elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az idő­szerű nemzetközi kérdésekről adott tájékoztatót: — Korom Mihály elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titká­rának előterjesztésében a választási rendszer továbbfejlesztésére tett javaslatot; — Méhes Lajos elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, ipari miniszternek előterjeszté­sében az ipar helyzetéről és feladatairól szóló jelentést; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titká­rának előterjesztésében a népgazdaság fejlődésének év eleji tapasztalataival foglalkozó tájékoztatót. I. A Központi Bizottság áttekintette a nem­zetközi helyzetalakulását, a párt- és az álla­mi szervek külpolitikai tevékenységét. 1. A Központi Bizottság megállapította, hogy a nemzetközi helyzetet továbbra is élezik azok az imperialista törekvések, amelyek a katonai erőfölény megteremté­sére, a fegyverkezési verseny fokozására irányulnak. Ezek a törekvések súlyosan ve­szélyeztetik a világ békéjét, és a társadal­mi berendezkedéstől függetlenül ellentéte­sek valamennyi nép legalapvetőbb érdekei­vel. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy ebben a helyzetben különleges jelentősége volt a hét európai szocialista ország párt­ós állami vezetőinek részvételével a közel­múltban Moszkvában tartott tanácskozás­nak. A Központi Bizottság meghallgatta a találkozóról szóló tájékoztatást, és jóvá­hagyta a magyar küldöttség tevékenységét. Egyetértését fejezte ki a találkozón részt vevő államok állásfoglalásával, mely sze­rint semmiképpen sem engedhetik meg, hogy a szélsőséges imperialista körök meg­bontsák a történelmileg kialakult katonai erőegyensúlyt és fölényre tegyenek szert. Az erőegyensúly megőrzését nemcsak a szocia­lista országok biztonsága, a szocia­lista vívmányok védelme követeli meg, ha­nem ez felel meg az egész emberiség ér­dekének is. A Központi Bizottság nagyra értékelte, hogy a találkozó résztvevői megerősítették a Varsói Szerződés politikai tanácsadó tes­tületének az 1983. január 5-i prágai nyi­latkozatában megfogalmazott konstruktív kezdeményezéseit. Rámutatott arra, hogy az amerikai közép-hatótávolságú rakéták tervezett nyugat-európai telepítése súlyos katonai és politikai következményekkel járna elsősorban Európa, de az egész világ számára is. Ezért szövetségeseinkkel együtt síkraszállunk a közép-hatótávolságú nuk­leáris fegyverek kiegyensúlyozott, a felek egyenlő biztonságát szavatoló csökkenté­séért. A Központi Bizottság üdvözli a nukleáris fegyverkészletek befagyasztására tett szov­jet javaslatot, s egyetért azzal, hogy ha­ladéktalanul kezdődjenek közvetlen tár­gyalások a katonai kiadások 1984. január 1-től kezdődő befagyasztásáról, majd csök­kentéséről. Nagyra értékeljük a Szovjet­uniónak azt az egyoldalú kötelezettségvál­lalását, hogy elsőként nem alkalmaz nuk­leáris fegyvert. Európa és a világ biztonsá­gát nagymértékben npvelné, ha azok a nuk­leáris hatalmák, amelyek ezt még nem tették meg, szintén kötelezettséget vállal­nának erre. Különösen fontos lenne megállapodni ar­ról, hogy a Varsói Szerződés és az Észak- atlanti Szövetség országai egymás ellen nem alkalmaznak katonai erőt. A nemzetközi feszültség csökkentéséhez elengedhetetlen a NATO tagállamainak ér­demi válasza a szocialista országok kezde­ményezéseire. A Varsói Szerződés tagál­lamai ellenzik a vitás kérdések kato­nai erővel történő megoldását, és minden rendelkezésükre álló politikai, diplomáciai eszközökkel folytatják erőfeszítéseiket a békés egymás mellett élés elvének gya­korlati érvényesítéséért. Meggyőződésünk, hogy a fegyverkorlátozással foglalkozó tár­gyalásokon megállapodásra lehet jutni, ha a tárgyaló felek kölcsönösen figyelembe ve­szik az érintett államok jogos biztonsági érdekeit. A Magyar Népköztársaság az elmúlt idő­szakban is a helsinki megállapodás szelle­mében munkálkodott az enyhülési folyamat vívmányainak megőrzéséért. Küldöttségünk a helsinki záróokmányban kifejezett tö­rekvéseket képviseli a madridi találkozón is. A tanácskozás eredményes befejezése reális közelségbe került, s ennek elősegítése érdekében a Magyar Népköztársaság kész mindent megtenni. A találkozó sikere az összes érintett nép érdekeinek megfelelő­en előmozdítaná a helsinki folyamat to­vábbvitelét, az európai enyhülés és együtt­működés ügyét, a bizalom és a biztonság erősítését. A Központi Bizottság elismeréssel mél­tatta a közelmúltban Prágában, „A béké­ért, az életért, a nukleáris háború elhá­rításáért” megrendezett világtalálkozó mun­káját. A tanácskozás résztvevőinek széles köre és a legalapvetőbb kérdésekben meg­nyilvánuló egyetértésük azt bizonyította, hogy a legkülönbözőbb világnézetű és párt­állású emberek, mozgalmak, szervezetek, világszerte készek a közös cselekvésre a fegyverkezési hajsza ellen, a nukleáris és a hagyományos fegyverek korlátozásáért, a leszerelésért, a békéért. 2. A nemzetközi helyzetet súlyosan ter­helik a világ különböző térségeiben kiala­kult válsággócok. A Központi Bizottság síkra száll azért, hogy a konfliktusokat tár­gyalások útján rendezzék. Ismételten le­szögezte, hogy a régóta húzódó és egyre bonyolultabb közel-keleti válság átfogó és igazságos rendezésének elengedhetetlen fel­tétele az izraeli csapatok teljes és feltétel nélküli kivonása Libanonból és a koráb­ban megszállt arab területekről, a Paleszti­nái arab nép jogának a biztosítása önálló nemzeti államának létrehozására, a térség valamennyi állama független és biztonsá­gos létének garantálása. A Magyar Népköztársaság támogatja az imperializmus, az újgyarmatosítás, a faji megkülönböztetés ellen, a szabadságukért, az önálló fejlődés jogáért harcoló népeket, mozgalmakat. A Központi Bizottság meg­erősítette a magyar nép szolidaritását a ha­zája függetlenségét, forradalmi vívmányait védelmező kubai és nicaraguai néppel. 3. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy a szocialista építőmunka feladatainak megoldásában, nemzetközi törekvéseink va­lóra váltásában nagy szerepe van a szo­cialista országok összefogásának, sokolda­lú együttműködésének. Hazánk és a töb­bi szocialista ország közötti kapcsolatokat erősítették az elmúlt hónapokban létrejött párt- és államközi találkozók. A hagyományos magyar—bolgár kapcso­latok jelentős eseménye volt a bolgár párt- és állami küldöttség magyarországi láto­gatása Todor Zsivkov elvtársnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága fő­titkárának, az államtanács elnökének ve­zetésével. A tárgyalások eredménye az alá­írt hosszú távra szóló gazdasági és mű­szaki-tudományos megállapodás jól szol­gálja barátságunk, a magyar—bolgár kap­csolatok erősítését, internacionalista össze­fogásunk fejlődését, a szocialista közösség céljainak elérését. (Folytatás a 3. oldalon) SOKSZÍNŰ TEVÉKENYSÉGGEL A mezőgazdaság szolgálatában A gyöngyösi Agromecha- nika Ipari Szövetkezet nem a me­zőgazdaság és az élel­miszeripar legnagyobb szállítója, ám termékei a hatéko­nyabb gaz­dálkodás aprónak tűnő hasz­nos eszközei. Az itt gyár­tott szél­kerék Ingyen ener­giáját mind több gazda­ság haszno­sítja (Fotó: Szabó Sándor) Az Elnöki Tanács ülése Pénteken ülést tartott a2 Elnöki Tanács. A Minisztertanács előter­jesztése alapján módosította a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény­nek a családi pótlékra vo­natkozó egyes rendelkezéseit. Az új szabályozás értelmé­ben a jövőben egy gyermek után is családi pótlék jár, s ennek feltételeit a Mi­nisztertanács állapítja meg. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelettel felhatal­mazta a Minisztertanácsot, hogy rendelkezzen az álla­mi vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény hatálya alá nem tartozó szervezetek le­ányvállalat-alapítási jogáról. A továbbiakban az Elnö­ki Tanács a Minisztertanács javaslata alapján — az ál­lamigazgatás korszerűsíté­séről hozott korábbi határo­zatokkal összhangban. — területszervezési kérdések­ben határozott. Az Elnöki Tanács előzete­sen hozzájárult egyházi sze­mély kinevezéséhez, szemé­lyi kérdésekben döntött, bí­rákat mentett fel és vá­lasztott, kegyelmi ügyeket tárgyalt meg. Az Elnöki Tanács a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének javas­latára Púja Frigyes külügy­minisztert érdemeinek elis­merése mellett tisztségéből felmentette, egyidejűleg dr. Várkonyi Pétert kül- ügynrinisztenré megválasz­totta. Az Elnöki Tanács Rácz Sándor altábomaggyá nevez­te ki. A Minisztertanács határozata személyi kérdésekben A Minisztertanács dr. Nagy Richárdot, a Magyar Televízió elnökét — más fontos megbízatása miatt — tisztségéből felmentette és egyidejűleg dr. Korni- desz Mihályt, a Magyar Televízió elnökévé kinevez­te. A Minisztertanács dr. Té­tényi Pált, a Tudománypoli­tikai Bizottság titkárát — más fontos megbízatása mi­att — tisztségéből felmen­tette. A Minisztertanács Kovács Pál altábornagyot, honvé­delmi miniszterhelyettest nyugállományba vonulásá­ra való tekintettel — érde­mei elismerése mellett — tisztségéből felmentette, Rácz Sándor altábornagyot honvédelmi miniszterhelyet­tessé kinevezte. EGERTŐL GYÖNGYÖSIG Ünnepelnek vasutasaink Július 10-én, vasárnap ünnepük a vasutas dolgozók a 33. vasutasnapot. Ebből az alkalomból országszerte rendeznek vasutasnapi ünnepségeket. A központi rendezvények kereté­ben július 6-án nyílt meg a 33. országos vasutas képzőmű­vészeti kiállítás, a vasutasok szakszervezetének központi kép­zőművészeti iskolájában. A kiállítás július 24-ig tekinthető meg. naponta 10—20 óráig. Július 8-án pénteken, a Pesti Vigadóban a MÁV Szimfonikus Zenekar adott hangversenyt a kitüntetett vasutasok tiszteletére. Ma, szombaton 9 órakor kerül sor a Keleti pályaudvar előt­ti téren az ünnepélyes tiszt­avatásra. A központi ren­dezvények mellett az ország különböző vasúti üzemfő­nökségein. szolgálati helyein nagygyűlésekkel, kulturális és sportprogramokkal, ünnepi műsorral emlékeznek meg a 33. vasutasnapról. EGER állomáson tegnap délután megrendezett ün­nepségen Káli Ottó állomás­főnök köszöntötte a vasuta­sokat. A szocialista munka­versenyben élenjáróknak ki­tüntetéseket, jutalmakat adott át. A Szolgálati Em­lékérem különböző fokoza­tait 27 dolgozó kapta meg. A törzsgárda-jelvényekkel és -jutalmakkal együtt ösz- szesen 98 ezer forintot fi­tab Ifi HATVANBAN, a MÄV­s port telepen rendeztek ün­nepséget, ahol jelen voltak a kassai vasutasok képvise­lői is. Többen itt vették át a Szolgálati Emlékérem 35, 40 és 45 év után járó elis­merést. valamint a Kiváló Dolgozó és a Szakma Ifjú Mestere kitüntetést. VÁMOSGYÖRKÖN, az ál­lomás oktatótermében meg­rendezett ünnepségen a ki­tüntetésekkel járó pénzen kí­vül 44 ezer forint külön ju­talmat is kiosztottak. Itt em­lítjük meg, hogy az állomás első féléves tervét élüzem szinten, balesetmentesen tel­jesítette. A FÜZESABONYI körzeti üzemfőnökség központi ün­nepségére ma délután kerül sor a vontatási üzemegység szerelőcsarnokában, ahol Gu­lyás István körzeti üzemfő­nök mond ünnepi köszön­tőt. Az ünnepség keretében kitüntetéseket, jutalmakat ad át a munkában élenjáró vasutasoknak. A KÁL-KÁPOLNAI vas­utasok ma este találkoztak klubhelyiségükben. Itt veszi át Trencsényi István a Szol­gálati Érdemérem 45 éves fokozatát, a vele járó hat­ezer forinttal. A nyugdíja­zás előtt álló Kriston János váltókezelő igazgatói elisme­résben részesül. GYÖNGYÖS állomás dol­gozói, az előző évekhez ha­sonlóan. a Mátrában, Lajos- házán egész napos ünnepsé­get rendeznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom