Népújság, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-31 / 180. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! V XXXIV. évfolyam, 180. szám ÁRA: 1983. július 31., vasárnap 1,40 FORINT I Rekordok A rekordok időszakát éljük! Soha nem volt olyan meleg, mint az idén, so­ha nem volt ilyen hosszú ideig tartó szárazság, soha nem volt ennyi a napsüté­ses órák száma és ki tudná felsorolni a kellemetlen, a húsunkba, vérünkbe — te­gyük hozzá — a pénztár­cánkba vágó „rekordokat”. Ez az esztendő, amelyik­nek nagyjából a felénél tar­tunk, valóban bőséges „meglepetésekkel” szolgált. Tavasszal soha nem látott kilátásokkal biztatott min­ket a mezőgazdaság. Ke­nyérgabonából, de másból is rekordokra számítottunk. Megyénkben is befejező­dött az aratás, a kalászosok betakarítása. A rekordok — szerencsére — a kelle­mesebb vonatkozásban is szolgáltak némi örömmel. Talán még soha ilyen szer­vezetten, gondosan, kevés szemveszteséggel és költ­séggel nem ment a gabo­nabetakarítás, mint éppen az idén! A száraz időjá­rás miatt alacsony volt a nedvességtartalom, kisebb a szárításra fordítandó költ­ség. Rekord volt már ma­ga az aratás megkezdésé­nek ideje is. Nincs még .pontos szám­vetés a hozamok vonat­kozásában. Annyi azonban már bizonyos, hogy a ko­rábban várt rekordok nem jöttek be, de a lehetőség szerinti veszteségmentes be­takarítás meghozta az ered­ményt. A kombájnosok, az ara­tók megemlegetik az idei nyarat! > — Hogy sikerült a beta­karítás? — Ennyi verejtékkel, forrósággal, porral még so­ha nem arattunk. — Milyen meleg volt? — Negyvenegy fokot mértünk a napon kora délutánonként! A száraz­ság egyenesen kétségbeej­tő. .. A termelőszövetkezeti ve­zetőkkel, a tagokkal talál­kozva ezekben a napokban szinte kizárólagosan az idő­járás a legelső téma. — Soha ennyi jégkár nem volt nálunk, — újsá­golja a dunántúli tsz-el- nök. Diónyi jegek estek, fehér volt a szőlőtábla... Ilyenkor, amikor a várt nagy termések, rekordok nem jönnek be, az ember­nek önkéntelenül is eszé- . be jut az öregek bölcs mondása a dicsekvő sza­vakra: — Nagy termésünk lesz az idén. Jó lesz a bor! — Sokszor kint hál még addig a szőlő, — jött a válasz. Az új szólásmondás is : megszívlelendő: A mezőgazdaság nem fe- , deles üzem! A kedvező értelemben ; vett rekordoknak már be­li fellegzett. Ennyit már ed- : dig is tudtunk! Az embe­ri szorgalom, a gyors mun­ka, az előrelátás azonban olyan biztosíték, amelyet különösen az effajta idők­ben érdemes komolyan ven­ni. Az adott lehetőségek kihasználása, az öntözés, a talajmunkák időbeni elvég­zése, a szakszerűség, sok mindent megmenthet, il­letve visszahozhat. Az em­ber nem ura a természet­nek, de sokat tehet azért, hogy szeszélyein úrrá le­gyen. . . Szalay István Változatlanul népszerűek megyénk nevezetességei Eredményes félévet zárt idegenforgalmunk Szerényebb mértékben — hozzávetőleg két százalékkal -— mintegy fél millióra nőtt a tőkés országokból érkező turisták száma. A tavalyinál 50 ezerrel több éjszakát töl­töttek itt. Nagyobbrészt Ausztriából és az NSZK-ból érkeztek látogatók. A tőkés idegenforgalom első féléves mérlege szintén aktív volt, a bevételek 54 millió dollár­ral haladták meg a kiadá­sokat. Az IBUSZ egri irodájában is eredményes félévet zártak, hiszen 260 ezer forinttal tel­Szovjetunióból és Csehszlo­vákiából érkeztek. Nyugatról 2940-en jöttek eddig szűkebb hazánkba. De a tengerentúl­ról, Japánból és Kubából is fogadtak vendégeket Eger­ben az IBUSZ dolgozói. A nyugat-európai országokból a legtöbb turista Svédország­ból, Ausztriából, az NSZK- ból, Franciaországból, Finn­országból, Olaszországból és Angliából érkezett. Az Express Ifjúsági és Di­ák Utazási Iroda Heves me­gyei Kirendeltségének veze­tője, Pataki Sándor arról számolt be, hogy már léte­zik olyan üzletág, melyben a fél év alatt teljesítették az egész évi tervüket. Ez pe­dig az üdültetés, s rögtön hozzátette azt is, hogy nem egyfajta alábecsülésről van szó, hanem leginkább az ját. szik szerepet a tervteljesí­tés kedvező alakulásában, hogy ez az üzletág évek óta dinamikusan fejlődik. Olyan programokat tudnak ugyanis ajánlani elsősorban az álta­lános és középiskolásoknak, melyek nemcsak olesóak, ha nem igen népszerűek is. A kiutazásban, a belföldi tu­rizmusban, valamint az or­szágjáró túrák szervezésében is túlhaladták a fél évre előirányzottakat. Érdekes ellentmondásra derült fény * viszorit Btró Józseftől, az új egri szálloda igazgatójától kapott infor­máció alapján. Annak elle­nére ugyanis, hogy a Heves megyei Idegenforgalmi Hi­vatal is túlteljesítette féléves tervét, megyénk legreprezen­tatívabb, legkorszerűbben fel­szerelt szállodájának mind­ez nem sikerült. Az idegen- forgalmi irodák ugyanis az elmúlt félév során négy és fél ezer nyugati vendégnek megrendelt szálláshelyet mondtak le. Ez közel három­millió forint kiesést jelen­tett. Ahhoz, hogy az egri ..szállodasor” nem tudta fél­éves tervét teljesíteni, az is hozzájárult az igazgató sze­rint, hogy a belföldi turiz­mus is visszaesett. Jobbnak ítéli meg a hátralevő idő­szak kilátásait, azt is hoz­zátéve azonban, hogy a le­maradást már nem tudják behozni. Irány a strand Egy, a megörökítendő nevezetességek közül (ÍŐfó: Szabó Sándor) A szocialista országokból január—június hónapokban a tavalyi első félévhez ké­pest csaknem másfélszer annyian, valamivel több mint 1,2 millióan érkeztek Ma­gyarországra, különösen a csehszlovák, a lengyel és a szovjet turisták száma nőtt. Kissé már fáradtan A szocialista országok turis­tái csaknem fél millióval több vendégéjszakát töltöttek hazánkban, mint tavaly ilyenkor. A rubel elszámo­lású idegenforgalom aktív egyenlege az első félévben ' 34 millió transzferábilis ru­bel volt, ami 12 millióval haladta meg a múlt év ha­sonló időszakának eredmé­nyét. Kedvező az idegenforga­lom első féléves mérlege. Csaknem 1,7 millió külföldi turista kereste fel hazánkat, kétszázhatvanöt ezerrel töb­ben, mint a múlt év hason­ló időszakában, összesen va­lamivel több mint 10 millió vendégéjszakát töltöttek ná­lunk, öt százalékkal többet, mint 1982 első hat hónapjá­ban. Az idegenforgalom be­vétele 22 százalékkal nőtt, s csaknem 5,6 milliárd forintot tett ki. Az eredmény jelen­tőségét növeli, hogy olyan időszakban értük el, amikor a gazdasági helyzet a turis­tákat is takarékoskodásra készteti; kevesebb időt szán­nak a külföldi nyaralásra, s az olcsóbb szolgáltatásokat keresik. A félévi „kassza” biztató az idegenforgalom éves bevételének alakulása szempontjából is, hiszen a főszezon csak júliusban kez­dődött. jesítettek többet, mint az el­múlt év hasonló időszaká­ban. Mint azt Takács Fe­rencijétől, a megyei kiren­deltség vezetőjétől megtud­tuk, a szocialista országok­ból az év első hat hónapjá­ban 11 690 turista kereste fel szervezett úton megyénk ne­vezetességeit. A legtöbben a Nyelvtanfolyam • Kommunikációtechnikai kiál­lítás • Gyermektalálkozó • Ismerkedési est Ma kezdődik az eszperantó világkongresszus Sorra érkeznek Budapest­re a 68. eszperantó világ- kongresszus vendégei, s szombaton már számos ese­mény színhelye volt a va­sárnap kezdődő tanácskozás központja, a Budapest Sportcsarnok. Nemzetközi kommunikációtechnikai ki­állítás nyílt, amely a világ- kongresszus munkájához kapcsolódik, hiszen az esz­mecsere fő témája: a mo­dern kommunikáció társa­dalmi és nyelvi vonatkozá­sai. Ugyancsak bemutatták a különböző országokban ki­adott eszperantó nyelvű könyveket, folyóiratokat, amelyekből a kongresszus végéig vásárolhatnak is az érdeklődők. A budapesti házigazdák máris sikert arattak egyik kezdeményezésükkel: „gyorstalpaló” tanfolyamo­kon ismertették meg a kül­földi küldöttek' nagy részét a magyar nyelv legfonto­sabb közhasználatú szavai­val. Szombaton gyülekeztek az eszperantista gyermek­kongresszus résztvevői is. A „felnőtt-tanácskozás” kül­dötteinek gyermekeit szá­mos játék, szórakoztató prog­ram várja az elkövetkező egy hétben. Egyelőre 11 or­szágból érkezett mintegy 40 fiatal ismerkedett egy­mással második anyanyel­vűk, az eszperantó segítsé­gével. Este a világkongresszus résztvevői egyelőre „nem hivatalosan” találkoztak a vasárnapi ünnepélyes meg­nyitó színhelyén: hangulatos ismerkedési est során tréfás vetélkedőn számot adhattak magyar vonatkozású ismere­teikről is. Az eszperantó világkong­resszus rendezvényeihez kap­csolódóan szombaton kiállí­tás nyílt a Bolgár Kulturá­lis és Tájékoztató Központ Népköztársaság úti székhá­zában. A fotótárlat képet ad a bolgár eszperantó szövet­ség tevékenységéről és nem­zetközi iskolájának életéről: A Rodope hegység festői kör­nyezetében fekvő Piszanicá- ban működő intézményben évente többszáz külföldi és évente több száz külföldi és hazai eszperantista gazdagít­ja nyelvi tudását. (MTI) Minden eddiginél korábban Befejeződött az országban a kalászos gabona aratása Minden eddiginél koráb­ban, július végéig több mint 1,7 millió hektárról — amelyből 1 300 000 hektár volt a búza — helyezték biztonságba a termést a mezőgazdasági üzemek és a felvásárló vállalatok. Segí­tett ebben az enyhe tél, a korai tavasz és az érést gyorsító száraz időjárás. A gazdaságok túlnyomó többsége a korábbi évekhez képest rövidebb idő — mintegy 10—12 nap — alatt takarította be a termést. A sikeres és gondos felkészü­lésnek, a korábbi évekénél jobb alkatrészellátásnak, és az üzemek közötti együtt­működésnek köszönhetők. Általánossá vált, hogy az aratást később kezdő gaz­daságok eszközeikkel és dol­gozóikkal azokban a gaz­daságokban kezdték el a betakarítást, ahol hamarabb ért be a gabona. Az északi me­gyékben, így Hevesben is szlovákiai üzemek is segí­tettek. A példamutató együttműködés nemcsak a nagyüzemi gazdaságokat, hanem a betakarításban közreműködő ellátó, forgal­mazó és felvásárló vállala­tokat is jellemezte. Ügyeleti szolgálattal, a szükséges alkatrészek és anyagok so- ronkívüli kiszolgálásával, a gabona éjjel-nappal történő átvételével segítették elő az aratás gyors és sikeres be­fejezését. A szervezettség és a széles körű együttműködés során csökkent a betakarítási veszteség és sikerült meg­óvni a gabona minőségét. A szárazság miatt — a be­takarítás kezdeti szakaszát kivéve — nem kellett mes­terségesen szárítani a gabo­nát, ami jelentős költség­megtakarítást eredménye­zett. Amennyire zavartalanná tette az aszályos meleg a gabonabetakarítást, leg­alább annyira károsította az őszi érésű növényeket. Emiatt több gazdaság ne­héz pénzügyi helyzetbe ke­rült. A károk mérséklésére elsősorban a gazdaságoknak kell mindent megtenniük. Mindenekelőtt azzal, hogy a gazdálkodásuk valameny- nyi feltételét javítják: messzemenően és ésszerűen takarékoskodnak a takar­mánnyal, az anyaggal és az eszközökkel. Az öntözőka­pacitás még jobb hasznosí­tásával, a szálas- és törneg- takarmány-hiány mellék- termékekkel történő pótlá­sával, a valós ipari igénye­ket kielégítő kiegészítő te­vékenység bővítésével, to­vábbá valamennyi szemter­mést adó kukoricaterület meghagyásával, ellensú­lyozhatják a veszteségeket Fontos feladat, az állatte­nyésztés mai magas színvo­nalának megőrzése. Az eh­hez szükséges abraktakar­mányokhoz, mind a nagy­üzemek, mind a kistermelők a jövőben is zavartalanul hozzájuthatnak. Az 'állatte­nyésztés termelésének a nö­velésével jelentősen ellen­súlyozni lehet a növény- termesztés veszteségeit. Mindezek mellett az üze­mek egy részében a pénz­ügyi egyensúly fenntartása végett szükség lehet külső segítségre is. A kormányzati szervek és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium részéről már eddig is történt több intézkedés. Időlegesen leszállították az öntözőberendezések árát, az aszállyal legjobban sújtott megyékben a III. negyedév­ben felfüggesztették a vál­tozó öntözési vízdíjakat, gondoskodnak a szükséges műtrágya- és vetőmagellá­tásról stb. A folyamatos termeléshez szükséges mű­trágya, takarmány, gép, esz­közgép stb. vásárlására egyedi elbírálás alapján to­vábbi forgóeszköz hitelt igényelhetnek a mezőgazda- sági üzemek és kérhetik a lejáró hitelek éven belüli átütemezését is. Ahol mindezek ellenére már most megállapítható a pénzügyi egyensúly felbomlása, igé­nyelhetik a szövetkezeti önkormányzati pénzalapok — üzemi tartalékalap, köl­csönös támogatási alap — felhasználását. Az ezen túl is fennmaradó pénzügyi problémákat ugyancsak egyedi elbírálás alapján az illetékes pénzügyi szervek az év végi mérleg lezárása előtti pénzügyi eljárás kere­tében szankciómentesen rendezik. Az aszály által okozott károk ellenére az ország belső ellátása zavartalan és a jelenlegi színvonal a jövőben is fenntartható. Emellett az exportfeladato­kat is teljesíteni kell: az egyes területeken jelentke­ző kieséseket más cikkek termelésének növelésével és kivitelével kell ellensúlyoz­ni. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom