Népújság, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-30 / 179. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. július 30., szombat 11. Sok szó esik manapság a környezetről itthon és világszerte is. Az államok, kormányok és különböző intézmények foglalkoznak ezzel a fontos kérdéssel. Az emberi civilizáció huszadik századi vívmányai ugyanis nem kis veszélyt jelentenek a légkörre, az édesvizekre, a talajra és az élőlényekre. A jelenlegi helyzetről, a tennivalókról szól mai összeállításunk. összeállította: Mentusz Károly Elszivárgó gázok Egy ország népgazdaságának anyagi termelése elkerülhetetlenül kapcsolódik a levegőszennyező anyagok biztonságos mennyiségének a kibocsátásához, amint az valamennyi, iparilag fejlett állam példáján látható. A csehszlovákiai Symthe- sia-Művek veszélyes hulladéka a kéndioxid-gáz. A rendszerek tömítésének megoldásával a környezet levegője tiszta marad (MTI külföldi képszolgálat! Környezetvédelmi kutatásunk helyzete és fejlődése Sok szó esik napjainkban — hazánkban és világszerte — az emberi környezet jelen és jövő helyzetéről. Régebben csak a makro- és mikrokörnyezetbe jobban belelátó természettudósok emelték fel a szavukat a várható veszélyek elkerüléséért, ma kormányok, parlamentek, az államigazgatás valamennyi fórumai, tudományos akadémiák és nagytekintélyű nemzetközi szervezetek foglalkoznak azzal, hogy gyermekeink és unokáink is megtalálhassák azokat a környezeti tényezőket, amelyeket az apák és nagyapák élvezhettek. Érthető ez, hiszen a második világháború utáni évtizedek rohamos ipari, mező- gazdasági és urbanisztikai fejlesztése óriási tehertételt jelentett a Föld légkörére, édesvízkészletére, természetes növényzetére, és már nemcsak a fejlett, hanem a fejlődő országokban is. Az emberi környezet így vált nagyon jelentős társadalmi kérdéssé. Amíg egy ajánlásból törvény lett Magyarországon is az első jelzés a tudósok részéről jött: 1926-iban a Magyar Tudományos Akadémia megbízta Kaán Károly erdő- mérnök tagját, hogy készítsen tanulmányt a hazai természetvédelem problémáiról. Mégis a mi nemzedékünkre maradt, hogy Kaán Károly akkori ajánlásait megvalósítsa. 1971-ben vált általánossá az igény nálunk, hogy elmélyítsük a környezetvédelmi kutatásokat. És ez az időszak egybeesett az MSZMP KB tudománypolitikai irányelveinek megjelenésével ; ennek egyik fontos útmutatása volt az új Országos Távlati Tudományos Kutatási Terv (OTTKT) elkészítése, amelyben már környeztevédeilmi célprogramok is szerepeltek. Ettől kezdve az események felgyorsultak. 1972-ben a Magyar Népköztársaság alkotmányának módosítása során az 57. §-ba az állampolgári jogok megvalósítása közé bekerült az emberi környezet védelméről való gondoskodás elve. 1973. márciusában szervezte meg a Hazafias Népfront az első környezetvédelmi tanácskozást, és elfogadták a környezetvédelem társadalmi programját. 1975 tavaszán a XI. pártkongresszus határozatai, illetve az elfogadott programnyilatkozat is foglalkozott a témával. Ettől az időponttól a legfontosabb párt- és állami dokumentumokban jelentőségének megfelelően megtalálható az emberi környezet ügye. 1976 tavaszán fogadta el az országgyűlés az emberi környezet védelméről szóló átfogó törvényt. 1977- ben a Minisztertanács határozatot hozott a környezetés természetvédelem szervezetének a továbbfejlesztéséről. A kutatások szervezése Az Országos Távlati Tudományos Kutatási Tervbe tehát bekerült egy kutatásifejlesztési célprogram. Az emberi makro- és mikrokörnyezet legkedvezőbb kialakítása címmel, amelyet 1977-ben Az emberi környezet védelme címre egyszerűsítettek. Az egyes tárcák is kidolgozták a saját környezetvédelmi kutatási programjukat. A Magyar Tudományos Akadémia Az ember és természeti környezetének (bioszféra) védelme címmel tárcaszintű főirányt fogadott el, de ugyanúgy tárcaszintű kutatásokát vállalt a MÉM, az Országos Vízügyi és az Egészségügyi Minisztérium is (például a mezőgazdaság ke- mizálása, vízminőség-védelem, a lakosság védelme a természetes és mesterséges környezet káros hatásaitól stb.) Az országos környezetvédelmi kutatási célprogram az első időszakban (1972—75) koncepcionálisan hiányos volt: túlzottan előtérben állt a települési környezet védelme, háttérbe szorult viszont az intenzíven fejlődő mező- gazdaság, vallamint a vízminőség-védelem problematikája. Kezdetben a társadalomtudományok teljes érdektelenséget mutattak az új kutatási programokkal szemben, emiatt késett a jogi és közgazdasági szabályozó rendszer kidolgozása. Az V. ötéves tervidőszakra sikerült kiigazítani az aránytalanságokat. Ekkor alakultak ki az alapjaiban ma is érvényes témacsoportok : levegőtisztaság-védelem, a felszíni és felszín alatti vizek tisztaságának védelme, hulladékok ártalmatlanítása, illetve hasznosítása, a Balaton regionális komplex környezetvédelme, ökoszisztémák, génibankok és a települési környezet védelme. Ebben az időszakban (1976— 80) már a jogtudományok, a közgazdaságtudományok, a szociológia, a neveléstudományok képviselőinek érdeklődése is fokozódott. A VI. ötéves terv időszakára a témakörök kiegészültek a zajártalom elleni védelem és a mezőgazdasági termelés környezetvédelmi kutatásával. Mindezeken kívül számos olyan tárcaszintű környezet- és természetvédelmi kutatási program lépett életbe, amélyek jól kiegészítik az országos szintű prioritások rendszerét. Tíz év eredménye (Mindenképpen óriási előrelépést jelentenek a már felsorolt állami intézkedések, hátteret és lehetőséget adnak arra, hogy a környezetvédelem ügye lassan az általános társadalmi és az egyéni tudatban változásokat hozzon. A tudomány ku- tásban az eredmények sohasem máról holnapra jelentkeznek, de eredmények természetesen itt is születtek. Alapvétőén két új kutatási irányzat rajzolódott ki. Az egyik az új, egységes mérési módszerek, eljárások, műszerek kipróbálása, a másik mérési adatok, adatsorok gyűjtése a levegőről, a vízről, a talajról, ' a zajról, a hulladékokról, a biológiai objektumok szennyezettségéről. Ezek alapján ma sokkal részletesebben ismerjük az ország környezeti állapotát, mint 10—12 éve. Ennek a két kutatási irányzatnak az eredményei alapozták meg az ágazati környezetvédelmi adatbankok kialakítását,- megteremtődnek tehát az országos környezetvédelmi figyelő-észlelő rendszer feltételei. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács már határozatot hozott ennek szükségességéről. Az eredményekről Láng István, az MTA főtitkárhelyettese egy előadásán a következőket mondta: „Ügy vélem, hogy az elmúlt évtized hazai környezetvédelmi kutatásának eredményei alapvetően a következő időszakban válnak társadalmi valósággá. Az elmúlt periódus egy szükségszerű és kikerülhetetlen felkészülési, szerveződési időszak volt ahhoz, hogy valódi minőségi ugrást lehessen elérni a közeli jövőben. Kialakult egy jó képességű kutató-fejlesztő gárda, feltártuk valós helyzetünket, létrejöttek nemzetközi kapcsolataink, vannak határozott társadalmi célkitűzéseink, az eszköztárunk is elegendő az alapvető feladatok megoldásához. Biztos vagyak benne, hogy a következő tíz esztendő az elvárás, a remény és a bizalom további beteljesülésének időszaka lesz.” De azt is bizonyosra vehetjük, hogy az elkövetkező esztendők mindig bonyolultabb problémákat vetnek fel. mint a korábbiak. Annál is inkább, mert hazánk emberi környezetének védelmét sajátos közgazdasági környezetben kell megoldani. De semmilyen anyagi, gazdasági nehézség sem mentheti fel a mai nemzedéket kötelessége teljesítése alól: a jövő nemzedékének biztosítanunk kell az emberi környezet, az eddig általunk okozott károkat ki kell javítanunk! Az első számú közellenség Észak-Amerikában: A savas eső „Az ember számára egyelőre észrevétlen, de mindent áthat és csöndesen, lassan öl a savas eső” — Ronald Towne amerikai biológus jellemezte így azt a szeny- nyeződési folyamatot, amely Észak-Amerikában a környezetvédők szerint első számú közellenséggé válhat. „Ha a szennyeződés az eddigi ütemben folytatódik, hamarosan nem tudjuk semlegesíteni a hatását: A rántot- tából már sosem lesz friss tojás” — vélekedett az idézett tudós. A különböző vizsgálatok szerint az ipari létesítmények kéményéből kén- és nitrogénoxid kerül a légkörbe és a nedvességet tartalmazó felhőkben gyenge savakká alakulnak át. Az uralkodó szélirányok e savakat az atmoszféra felső rétegeibe hajtják, ahonnan savas eső formájában hullnak vissza a földre. A szennyeződés főképp a szén- energiát használó üzemek környékén figyelhető meg; a savas esőből eredő veszély azonban fenyegeti az északamerikai kontinens egész keleti részét. Becslések szerint Észak- Amerika keleti részén évente 32 millió tonna kén- és 22 miliő tonna nitrogénoxi- dot okádnak a gyárkémények a levegőbe. A szeny- nyeződést 85—90 százalékban az Egyesült Államok gyárai okozzák. A környezetvédő szakemberek szerint a savas eső pusztításának hatásai beláthatatlanok és felmérhetetle- nek. Sokan vélik úgy, hogy a szennyeződési folyamat alapvető és káros változásokat idézhet elő az ökológiai rendszerben. A savas eső jelenleg az Egyesült Államok és Kanada vizeiben viszi végbe a legnagyobb pusztítást. New York állam 212 tavából már kipusztultak a halak, és ugyanez a helyzet 140 kanadai tóval. A több mint tízezer taváról nevezetes Minnesota államban a vízi világ károsodása 15 százalékos és 2600 tó van közvetlen veszélyben. Pennsylvá- nia állam 314 folyója közül 107-ben jelentősen megnőtt az elsavasodás az elmúlt nyolc és fél év alatt, s csökkent a különböző halfajták száma. Az Egyesült Államok keleti részében háromezer tó és több folyó vizének természetes védekező képessége teljesen kimerült. A hat északkeleti államot felölelő Üj-Anglia tavainak a felében az elsorvadás mértéke megközelíti azt a szintet, amelyen a halak már nem tudnak megélni a szennyezett vízben. A vizek öntisztító képességének csökkenése a szakemberek szerint nehezen észlelhető folyamat. Teljes megszűnte váratlanul jelentkezik és káros következményei óriásiak lehetnek, Észak-Karolinában így pusztult el fél év alatt 50 000 pisztráng a cherokee indiánok tavaiban. Vizsgálatok folynak a savas eső roncsoló hatásának felmérésére az épületekben, az ivóvízrendszerekben és általában az emberi környezetben. Egyes tudósok szerint a savas csapadék rozs- dásodást okozó hatása veszélyezteti a magas építményeket: házakat, adótornyokat, hidakat. Szakértők szerint csak ÜjAngliában a savas eső évente több milliárd dolláros kárt okoz a halászatban, a turizmusban, a mezőgazda- sági termelésben, épületekben és faiparban. A kaliforniai technológiai intézet megállapította, hogy Los Angeles vidékén rendszeresen képződik savas köd: savtartalma megfelel a citromlé savasságának. Az érintett amerikai vállalatok képviselőd azzal érvelnek, hogy „nincs tudományos bizonyíték” arra, hogy a gyárak füstje okozza a savas csapadékot — a szeny- nyeződéscsökkentő berendezések ugyanis becslések szerint legalább 300 milliárd dollárba kerülnének a vállalkozóknak. Az Egyesült Államok és Kanada között egyre élesebb a vita amiatt, hogy az amerikai területeken levő gyárak füstjéből képződött savas esők az uralkodó szélirány miatt kanadai földre hullanak. B korrózió következményei Az NSZK-ban évi 1—2 százalékra becsülik a korrózió áldozatául eső acélmennyi- séget, ami sok millió márka veszteséget jelent. Ebben még nincs is benne annak a kárnak az összege, amely az egyes szerkezeti elemek korrózió okozta deformációiból adódik. Már meglehetősen régen tudják, hogy a fémek korrodálásuk során kiterjednek. Az öntöttvas belső oxidációiból adódó térfogatnövekedése például idejekorán elpusztítja a háztartási és ipari tűzrostélyokat. A felületi vizsgálatok tanúsága szerint a hajók, hidak és más vasszerkezetek éppúgy oxidációs károk nyomait mutatják, mint a harangok vagy az ólomakkumulátorok. De akár a nagyon is korlátozott élettartamú autókarosz- szérlát is felhozhatjuk a megállíthatatlan korrózió példájául. A betonba ágyazott acél korróziós problémái Is sok gondot okoznak. Ugyanez a Jelenség a modern atomreaktoroknál oda vezethet, hogy csökkenteni kell a teljesítményt, vagy az egész gőztermelő egységet ki kell cserélni. Az oxidáció okozta deformáció kérdését tehát komolyan kell venni, s a régi problémát új megvilágításban kell vizsgálni. A környezetvédő szakemberek és biológusok eddig hiába figyelmeztettek arra. hogy nem a savas eső ismeretlen tényezőit kell elsősorban vizsgálni, hanem azt, milyen pusztítást okozhatnak a szennyeződés utóhatásai tíz-száz év múlva. A Gagarin Hőerőmű Vállalat várja gépész- és villamos szakmákban szakközépiskolai vagy szakmunkás végzettséggel rendelkező fiatalok jelentkezését. Részükre: folyamatos, heti 5 napos, 40 órás munkarendben, szakmájuknak megfelelő munkakörben, illetve kazán- vagy turbinagépészi beosztásban tudunk kedvező kereseti lehetőséget biztosítani. Megfelelő gyakorlat megszerzése után a szakmai továbbképzési szándékot támogatjuk. JELENTKEZNI LEHET: lehetőleg személyesen az erőmű munkaügyi osztályán, Gagarin Hőerőmű Vállalat, Visonta, Pf. 21. 3272 vagy a 11-052 41-30 telefonon. A Gép- és Műszeripari Szakközépiskola, Eger, Rákóczi u. 2. felvételt hirdet levelező tagozata gépészeti szakára az 1983 84-es tanévre Jelentkezési lap és tájékoztatás az iskola titkárságán.
