Népújság, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-30 / 179. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 179. szám ÁRA: 1983. július 30., szombat 1,80 FORINT Tehetik Nyár a Bükki Nemzeti Parkban Kánikulában, bűs Inmbok alatt G, Molnár Ferenc Könnyű nekem, mondhatja bárki, leülök a gép elé és elmondom a magamét. Elmondom, mások munkájáról. Én, aki csak szemlélője vagyok a körülöttünk folyó életnek. Nem kell részt vennem a termelésben, nem kell mérgelődnöm az előzetes tárgyalásokon, amelyeken egyik-másik partner szinte kéjjel értetlenkedik, okozva ezzel egyébként elkerülhető bosszúságot, infarktust vagy trombózis- veszélyt keltve. Nem vitatkozom ezekkel a nézetekkel. Nem magamat akarom sajnáltatni. Nincs is sajnálni való rajtam a szakmám miatt, mert azt nagyon szépnek tartom. Bár... olykor szélmalomharcnak. De... no, ezt hagyjuk. Szélmalomharc...? Hányszor leírtuk már, hogy önmagunknak okozunk kárt a minőségileg rossz termékkel, mert a piac nagyon szigorú és a magyarázgatásokkal nem törődik. Odakint, tehetik hozzá a realista szemléletűek. De itthon? Ha nem kell valami, tudok helyette mást venni? Itt van például a hajdúsági centrifuga. Néhány hét után úgy kezdett el viselkedni, mintha nem fémlemezből lenne a palástja, hanem szitából. Megdöbbenek, amikor a szervizben közük velem, hogy ez így szokás centrifugáéknál. Mert a hegesztés...! Kit érdekel? Nem magyarázatot akarok hallani, hanem kifogástalanul működő centrifugát várok el — mit: várok el? — követelek a pénzemért. Követelek. .. ? Követelhetek? Visszavihetem ezt a fránya szerkezetet azzal, hogy süssék meg, csináljanak vele amit akarnak, én rá sem nézek többé? Mert akkor...? Vehetek egy másik centrifugát, ugyancsak hajdúságit, ami alatt éppen úgy összegyűlik a víztócsa, mint a,.. .. .és akkor ezt is visz- szaviszem és akkor... Rémálom. Odakint visszadobják az egészet. Vagy a jobbik esetben áron alul átveszik. Mondják, a garanciális javítások átlagköltségét beépítik mifelénk a termék végső árába. Tehát a hibás munka bérét is velem, a vevővel fizettetik meg. Nem vicces? Okos ember volt, aki ezt kitalálta. Mire megy vele, mire megyünk mi vele? Erősítjük, tápláljuk a trehányságot, a lelkiismeretlenséget, a rossz technológiát. Gondoljuk végig: a vevő tehetetlen, a kereskedő keze megkötve, mert ők kiszolgáltatottak. Nagyon téved bárki, aki azt hiszi, hogy most leszedem a keresztvizet a munkásról, a művezetőről, a főmérnökről, a gyár igazgatójáról. Miért szidnám őket? Ok csak azt teszik, amit megtehetnek, amit a társadalmi gyakorlat megenged nekik. Én meg... folytatom a... ? Nem. Egyszer csak meghallják. Hazánkban harmadikként a Blikkben alakult nemzeti park. Előbb a külföldiek számára izgalmasabb területe, ken nyilvánították védetté a tájat, azután következett a hegység, mely európai viszonylatban nem tartozik a nagyobbak közé, mégis a belföldi turisták számára érdekes látnivaló. Egerben található a Bükki Nemzeti Park „vezérkara”, ahol ennek a hatalmas — több mint 60 ezer négyzetkilométer nagyságú — résznek sorsával, gondjaival foglalkoznak nap mint nap. Az igazgatóval, dr. Bartucz Ferenccel ültünk le, hogy megbeszéljük, mi is várja a kirándulókat a Bükkben, hogy is lehetne még vendégváróbbá, szebbé tenni a környezetet. — Egyre jobban fenyegeti a turisták hada a legvédet- tebb zugokat: különös helyeken tűnnek fel vadkempingezők, akik jelentős károkat okozhatnak. A Bükk ugyanis egy hatalmas ivóvíztartály, amely ötszázezer em. bért lát el. Ha szemetelnek, ha pelenkát mosnak egy forrásban, 24 óra alatt elfertőzhetik ezt az óriási „edényt”. Ezt kell megérteniük a túrázóknak : a környezetvédelem önmagunk védelmét jelenti. — Milyen módszerekkel gátolják meg a táj szennyezését? — A terület megnövekedésével újabb munkatársakat kaptunk: jelenleg harmincán irányítjuk ezt a munkát. Rendszeres ellenőrzéseket tartunk, s a lehető legudvariasabban igyekszünk elejét venni a károkozásnak. Ha másképp nem megy. — Kezdjük a legfrissebb hírekkel: mit is hozott nemzeti parkunknak ez a nyár? — Nem keveset: hozzácsatolták az aggteleki tájvédelmi körzetet, így a terület ezzel a 22 ezer négyzetméterrel másfélszeresére nőtt. Megszületett a megállapodás arról, hogy az erdőtelki arborétum is a mi kezelésünkbe kerül. Szilvásváradon az Or- bán-ház felavatásával olyan múzeum valósult meg, amely a tájegység növény, és állatvilágának tükre. Ennek léte. sítésében az egri Dobó István Gimnázium és Erdészeti Szakközépiskola nagy segítségünkre volt. A legfontosabb: érződik már az az átrendeződés, amelyet belső turizmusunkban jósoltak. Egyre többen kíváncsiak hazai tájainkra, amelyeket kisebb költséggel el lehet érni, de ugyanolyan élményt kínálnak, mint külföldi társaik. Most, nyáron, „lökésszerűen” érkeznek az újább és újabb vendégek: másfél millióan jönnek egy év alatt, s csak csupán a Szalajka-völgybe 400 ezren érkeznek. — Ez valószínűleg sok fejfájást okoz önöknek... ... a Szalajka-völgyben (Fotó: Perl Márton) Több százezer látogató... élünk a helyszíni bírságolással, vagy szabálysértési éljárást indítunk. — Nem lehet, hogy azért sok a vadkempingező, mert kevés a táborhely? — Valóban, megítélésünk szerint nem is elegendő és rossz helyre is kerültek a meglevő kempingek. Ott kellene létesíteni a sátorozók számára helyet, ahol jelentős a forgalom. Mindenképpen figyelembe kellene venni a tapasztalatokat. Szilvásváradon szükség volna további bázisok létesítésére, gondjaink vannak a felsőtárkányi kempinggel, mert természetvédelmi területen áll, de égetően szükség volna Répáshután is egy újabb telepre. — Milyenek a táj bejárásának lehetőségei jelenleg, elegendő-e a turistajelzés, az útbaigazítás? — Megfelelőnek ítélhető, mindenütt van elegendő jelzés. a tiltó táblák is irányítják a „forgalmat”. Információs központjaink — az Or- bán-ház, a Király-ház, a rejteget bázisunk — rendelkezik elegendő anyaggal. De ezekkel a lehetőségekkel élni is kell tudni: sokan nem tanulták meg az alapvető viselkedési szabályokat, a természetvédelem ábécéjét. Ismerni kell a látás, a hallás tudományát, amely nélkül kevés igazi élményhez lehet jutni a Bükki Nemzeti Parkban. Ez a legnagyobb gondunk: egyik napról a másikra nem is fog megváltozni a helyzet. — Hogy látja a „szellemi környezet" szerepét, a környező községek — amelyek ugyan nem tartoznak a parkhoz — milyen „előszobái" a természeti szépségeknek? — Sajnos, nem számolhatok be sok jóról, valóságos szégyen, hogy oly sok giccs árasztja el az úti emlékeket kínáló pavilonokat. Igazán felléphetne a szilvásváradi községi tanács ezek ellen, hiszen megszabja az érkezők hangulatát, beállítódását az, amit a kirakatokban lát. Ez egyfajta gondolkodásmódot tükröz, amelynek gátat kell vetni. Ez nem beruházás, hanem ízlés kérdése. Gábor László AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Esztergomtól Gyuláig Budapest látja vendégül a világ eszperantistáit ifjúsági világkongresszus eseményei már tartanak, illetve a debreceni be is fejeződött. A keresztyén esz- perantisták kongresszusára Esztergomban került sor, a 21. eszperantó nyári egyetemet és a nemzetközi pedagógiai szemináriumot ezen a héten rendezik Gyulán. A világ- kongresszussal párhuzamosan kerül sor a 20. eszperantis- ta gyermekkongresszusra, valamint a nemzetközi kommunikációtechnikai kiállításra a Budapest Sportcsarnokban. Csillebércen a nemzetközi gyermektábort augusztus 1—10., a vak eszperan- tisták nemzetközi kongresz- szusát Budapesten augusztus 6—13. között tarják. Július 31-én nyilvános találkozó lesz a Városligetben a budapestiek és a kongresszusi küldöttek részvételével. (MTI) Átfogó kép falukutatásunk helyzetéről Befejeződött a XII. európai faluszociológiai kongresszus dasági és kulturális életében betöltött szerepét tanulmányozták, majd megtekintették a kertészeti központot. A Tolna megyébe érkezett szociológusok Tevelen, a Kossuth Termelőszövetkezet vezetőitől hallgattak tájékoztatót a tsz gazdálkodásáról, az élet. és munka- körülményekről, valamint a szövetkezet és a község kapcsolatáról. Ellátogattak Decsre is, ahol megtekintették a falumúzeumot, majd a háztáji gazdaságokkal ismerkedtek. Az esti órákban a csoportok tagjai a Bács-Kiskun megyei Hajóson találkoztak. A pincefaluiban hangulatos folklór-programon vettek részt, s ezzel befejeződött a XII. európai faluszociológiai kongresszus. Pénteken folytatták vidéki tanulmányútjukat a XII. európai faluszociológiai kongresszus külföldi résztvevői. A tudósok több csoportban ismerkedtek Bács- Kiskun és Tolna megye életével, a kistelepülések fejlődésével. Tiszakécskén az iparosodás és a városiasodás eredményeiről, a településfejlesztés problémáiról és a tanácsi gazdálkodásról tájékozódtak, majd megtekintették a Nyárlőrinci Állami Gazdaságot. A Kecskeméthez tartozó Hetényegyházán a kertváros feljesztésével ismertették meg a szociológusokat, akik ezután ellátogattak Miklós-telepre, a szőlészeti kutatóintézetbe és az Izsáki Állami Gazdaságba. Kecelen a szakszövetkezetnek a helyi lakosság gazA 68. eszperantó világkongresszust július 30. és augusztus 6. között rendezik Budapesten. Az eseményen — melynek főtémája, központi gondolata „A modern kommunikáció társadalmi és nyelvi vonatkozásai” — hetven országból mintegy 5000 eszperantista vesz részt. Erről és a rendezvényhez kapcsolódó eseményekről tájékoztatta a Budapest Sport- csarnokban az újságírókat pénteken a 68. eszperantó világkongresszus előkészítő bizottsága. A tájékoztatás szerint a világkongresszushoz kapcsolódva számos nemzetközi eszperantista rendezvényre kerül sor Magyarországon. Abaligeten a nemzetközi természetbarát találkozó, valamint Kalocsán az eszperantó sakkolimpia és Debrecenben a 39. eszperantista Az áfészek és a ZÖLDÉRT első féléve Kiegyensúlyozott áruellátás, növekvő export Hogyan gazdálkodott Heves megye tizenkét fogyasztási szövetkezete és a ZÖLDÉRT Vállalat 1983 első felében? Ezt értékelték pénteken délelőtt Egerben, a MÉSZÖV székházában az említett szövetkezetek és a szövetkezeti közös vállalat vezetői. A résztvevők előtt dr. Molnár Ferenc, a MÉSZÖV elnökhelyettese tartott beszámolót. Áttekintette azt a munkát, melyet a fogyasztási szövetkezetek és a ZÖLDÉRT tett az idei tervcélkitűzések megvalósításáért. Aláhúzta, hogy jelentősen hozzájárultak a lakosság kiegyensúlyozott áruellátásához. Megfelelő színvonalat biztosított a bolti kereskedelem élelmiszerekből, iparcikkekből, ruházati cikkekből, zöldségből és gyümölcsből. Csaknem 16 százalékkal nőtt az árbevétel és meghaladta a hárommilli- árd forintot, a tavalyi első félévhez képest. Ugyanakkor növekedett a nyereség is 28 millió forinttal. A kiegyensúlyozott ellátást segítették a tervcélok időarányos teljesítéséért hozott intézkedések, amelyek a változó közgazdasági környezethez való alkalmazkodást tették lehetővé. Ennek is köszönhető, — amint azt dr. Molnár Ferenc kiemelte —, hogy megyénk fogyasztási szövetkezetei az esztendő első felében az országos átlagnál jobb eredményeket értek el. Növekedett az export is, különösen gyümölcsfélékből, így cseresznyéből, ribizliből és meggyből, amely a ZÖLDÉRT Vállalat és az áfészek javuló együttműködésének eredménye. Ezenkívül több nyulat, mézet, a kápolnai szövetkezet pedig több elektromos alkatrészt küldött a külpiacokra, mint tavaly ilyenkor. Zachar Gábor, a MÉSZÖV elnöke arról beszélt, hogy milyen intézkedésekre van szükség az év második felében ahhoz, hogy a szövetkezetek teljesíthessék tervüket. Fontos, hogy az áfészek a következő hetekben, hónapokban egyenként is értékeljék, elemezzék a gazdálkodás eredményeit és mérjék fel, hol tartanak a VI. ötéves tervi célkitűzések időarányos teljesítésében. Felhívta a figyelmet arra is, hogy további szervezési intézkedésekkel, a kapcsolatok bővítésével biztosítsák a zavartalan áruellátást és mindent kövessenek el az export további növeléséért.
