Népújság, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-29 / 178. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam. 118. szám ARA: 1983. július 29„ péntek 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Állásfoglalás a magyar párt- és kormányküldöttség szovjetunióbeli látogatásáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa meghall­gatta a Kádár János vezette magyar párt- és kor­mányküldöttség jelentését a július 18—23-i szovjet­unióbeli látogatásáról. A Politikai Bizottság és a Mi­nisztertanács jóváhagyta a magyar küldöttség munká­ját. (Folytatás a 2. oldalon) A ZRÍNYI MIKLÓS KATONAI AKADÉMIÁN Nekünk krimi kell Újságolvasói szokás: a legtöbben az utolsó oldal­ról kezdik böngészni a la­pokat. Hogy mi található ott? Vagy a sporteredmé- . nyékről szóló írások vagy pedig az előző napi hírek, információk, történések. Megrögzött újságolvasók azt tartják, hogy nem is rendes ember az, aki nem a hátoldalról kezdi az ol­vasást. A minap egy ilyen meg­rögzött olvasónk arról pa­naszkodott, hogy a mi la­punk, a (Népújság tele van borzalmakkal. Megölte, ki­rabolta, elgázolta és cser­benhagyta, megerőszakolta, megcsalta, visszaélt hivatá­sával. Sorolta szinte vég nélkül a rendőrségi, bíró­sági tudósítások címeit, egy-egy szóban összefog­lalt tartalmukat. S kifogá­solta, hogy kevés a szép­ről, a 1 jóról, az emberi helytállásról, az eredmé­nyekről . beszámoló infor­máció. De nemcsak bennünket vádolt a borzalmak soka­ságával, hanem a rádiót, s a televíziót, sőt még a Népszabadságot is, mivel­hogy a hírközlő szervek közül rajtunk kívül, még a felsoroltak jutnak el nap mint nap lakásába. Több­ször összecsapta tenyerét, miközben elmesélte, hogy elrabolták a pápai állam egyik világi méltóságának 15 éves lányát, hogy mi­lyen szörnyűségesek voltak a Tv-híradó képsorai, melynek kíséretében kom­mentálták az eseményt. Chrudinák nevét meg egyenesen úgy emlegette, mint annak idején Vid- róczkiét, a Mátra környé­ki falvak birtokosai. Nem tudhatjuk, hogy a kedves olvasó ez alkalom­mal is ragaszkodik-e meg­rögzött szokásához, a hát­lapon történő kezdéshez. S ha igen, egyáltalán eljut-e az első oldalra, $ ott is eh­hez a cikkhez. Talán most az egyszer rendhagyó mó­don a legutolsó oldalra kellene tördelni ezt a írást. Félreértés ne essék: nem a szokás ellen kívánok ki­fogást emelni. Az már ma­gában egy eredmény, ha létezik egy megrögzött, egy beidegződött mozdulat, mellyel az ember estén­ként, reggelenként — ki­nek mikor jut rá ideje — az újság után nyúl. Csak­hogy jó lenne, számunkra pedig megtiszteltetést je­lentene, ha tovább is la­poznánk, a belső, no meg az első oldalakra is. S egy­értelműen kitűnne, hogy nem keressük mi a bajt. A legszívesebben az ered­ményekről, a szép dolgok­ról, a munkában jeleskedő, társai között kitűnni vá­gyó emberről írunk. Még- egyszer hangsúlyozom: nem változtatni, csak egy kicsit módosítani kellene újságolvasói szokásainkon, s akkor világosabbá tűnne, hogy még ebben a „zűrös" ; világban is vannak az élet­nek bizakodásra okot adó oldalai. Mert ma még úgy lát­szik, nekünk krimi kell... kell... Kis Szabó Ervin Diplomaátadó ünnepség JÓ EREDMÉNYEK VISONTÁN Újraéled a meddő Négyszáz hektár lesz ismét művelhető Több helyen értek el jó eredményt — részben tudo­mányos kutatók segítségével — a korábban bányászko­dásra felhasznált területek „visszafoglalásában”, újra­hasznosításában a vállala­tok, üzemek. A MÉM szak­emberei szerint mintegy 40—50 helyen dolgoznak a bányarészek helyreállításán, a kavicsbányák környéké­nek rendbehozatalán. Min­denekelőtt a Mátra és a Bükk déli nyúlványain ta­lálható nagy kiterjedésű lig­nitmezők rekultivációja ho­zott jó eredményeket. Az* érintett vállalatok egy része azonban nem tesz eleget a rendeletekkel is alátámasz­tott kötelezettségének; anél­kül hagyja el a területet, hogy hozzálátott volna a vi­dék sebeinek gyógyításához. A gyöngyös—visontai kül­színi fejtés évente hozzáve­tőlegesen száz hektár terü­letet vesz el a mezőgazda­ságtól, a bányavállalat azon­ban jól szervezett helyreál­lító munkával ugyanennyit vissza is ad a gazdálkodók­nak. Az üzem önálló rekul­tivációs részleggel rendelke­zik, és saját erőből újítja fel a megbolygatott felszint. Jelenleg három helyi bánya területén összesen négyszáz hektárt tesznek ismét alkal­massá a művelésre. Koráb­ban eléggé nehezen találtak vállalkozót a visszafoglalt terület gondozására, az utóbbi időiben azonban a gyöngyösi tangazdaság két­száz hektárt vett kezelés­be, és a helyi tsz-ek is be­nyújtották igényüket ezekre a földekre. A Gödöllői Ag- rátudományi Egyetem kom- polti kutatóintézete irányí­totta az ecsédi külszíni fej­tés meddőhányójának újra­hasznosítási munkáit. A kompolti szakemberek való­ságos holdbéli tájat vettek kezelésbe. Az intézet a rendkívül tápanyagszegény meddőfelszínt nagy adagú talajerőpótló anyagokkal réndbehozta, ezútán három szőlőfajtával telepítették be a területet. A most értékelt kísérletek tanúsága szerint a meddőhányóra telepített szőlők a hatodik évben ad­tak termést, és tíz év átla­gában hektáronként 10—12 tonnával hálálták meg a gondoskodást. Csütörtökön ünnepélyes külsőségek között adták át a diplomákat a Vörös Zászló Érdemrenddel kitün­tetett Zrínyi Miklós Kato­nai Akadémia idén végzett hallgatóinak. A Himnusz elhangzása után felolvasták a honvé­delmi miniszter ez alkalom­ból kiadott parancsát, majd Simon Sándor vezérőrnagy, az akadémia parancsnoka átnyújtotta a diplomákat. Harmincegy hallgató kiváló eredménye elismeréséül vö­rös oklevelet kapott. Ünne­pi beszédében' a parancsnok emlékeztetett arra, hogy az akadémián szerzett maga­sabb képesítés fokozottabb felelősséggel is jár, bonyolult nemzetközi helyzetben, ne­hezebbé vált gazdasági fel­tételek között kell a végzett hallgatóknak feladataikat el­látniuk. A tiszti hivatás ön­ként vállalt, tudatos politi­kai felelősséget és elkötele­zettséget jelent. Az ünnepség az Interna- cionálé hangjaival ért vé­get. ★ A Zrínyi Miklós Katonai Akadémián végzett hallga­tók. tanáraik és hozzátarto­zóik tiszteletére a honvé­delmi miniszter fogadást adott, amelyen megjelent Varga Péter, az MSZMP KB osztályvezetője, Kamara Já­nos altábornagy, belügymi­nisztériumi államtitkár, Nyi- kolaj Szilcsenko vezérezre­des, a Varsói Szerződés tag­államai egyesített fegyveres erői főparancsnokának ma­gyarországi képviselője. Meg­jelent a párt-, az állami és a társadalmi szervezetek szá­mos vezető képviselője, a néphadsereg tábornoki és tiszti karának több tagja, s ott voltak a társ fegyveres testületek képviselői. Egyetlen nap alatt még soha nem született annyi rekord Európában. Ha mond­juk ez egy világversenyen történt volna, bizonyára elé­gedettek lennének szurkolók, versenyzők, sportvezetők egyaránt. A most szóban forgó rekordot azonban a természet állította fel. Az NSZK-ban 1781 óta — et­től kezdve jegyzik a hőmér­sékleti változásokat —, még soha nem kúszott a tegnapi­nál magasabbra a hőmérő higanyszála. Münchenben 37, Nürnbergben 38 fokot mér­tek. A hadsereg Germens- dorfi repülőterén pedig 40 Celsius-fok volt — árnyék­ban. A rendkívüli forróság következtében Alsó-Szász- országban erdőtüzek pusztí­tanak. A svájci hegyek kö­zött is elérte a hőmérő hi­ganyszála a 36 fokot. Prá­gában kétszáz éves melegre­kord dőlt meg a tegnapi 38,5 fokkal. A szomszédos Ausztriában is 36 fokot mu­tatott a hőmérő higanyszála, míg a Kárpát-medencében sem emlékeznek hasonló me­legekre. 210 kilométer városi forgalomban A hőség ellenére közle­kednek a buszpk, termelnek a gyáraik, a mezőgazdaság­ban folyik a betakarítás. Nem kis helytállást kíván ez ilyenkor mindenkitől. Fehér László, á Volán 4. számú Vállalatának autó- íbuszsofőrje már reggel fél ötkor volán mögé ült. Este hét, fél nyolc körül ihatja meg az első jégbehűtött sö­rét, amikor is lejárt a mű­szakja. Addig azonban tel­jesíteni kell a MEZŐGÉP és a Csebökszári között leg­alább tizenkét fordulót. Ez hozzávetőlegesen 200—210 kilométert jelent. Méghozzá városa forgalomban. Akik ültek mór volán mögött, négyen vannak. Két mű­szakban járnak dolgozni. Egyszerre tehát soha nincs bent két felszolgálónál több. A konyhában ötven Celsius- fok körül van a hőmérsék­let. A tálalópult előtt Sztojka Istvánná felszolgáló várakozik. — Hozzávetőlegesen egy kilogramm egy tányér. Egy­szerre kiviszek nyolcat — mondta —, s naponta meg­teszek jó néhány kilométert ezen a 15 méteren oda-vissza. S mit mond az orvos... Dr. Szalóki Páltól, a Me­gyei Kórház 3-as belgyógyá­szati osztályának főorvosától arról érdeklődtünk, hogy ho­gyan védekezzünk a kániku­lai meleg ellen? Elmondta, hogy elsősorban az idős, ér­betegségekben szenvedőkre hat a legkedvezőtlenebbül a hőség. Eddig azonban sze­rencsére osztályukon a me­leghez viszonyítva nem sok esetben kellett segítséget nyújtaniuk a rosszul levő­kön. Az orvosi tanács pe­dig így hangzott: Az elő­írtaknak megfelelően kell szedni a gyógyszereket, for­dítsunk különös gondot az étkeztetésre, ne igyunk sze­szes italt, s aki csak teheti, maradjon a hűvös szobában. Mit tehetnénk mindehhez hozzá: mire ezek a sorok napvilágot látnak, talán mér­séklődik valamelyest ez a meleg. Legalábbis ezt ígérik a meteorológiai előrejelzések. azok tudják, mindez mit is jelent. Elmondása szerint egy teljes forduló 38 percig tart. Legalábbis a menetidő szerint. Ha késnek, akkor az a bérük rovására megy. Ezt az utasok nem akarják megérteni. Sokkalta türel­metlenebbek vagyunk ebben a hőségben, mint úgy álta­lában. Néhányat slukkolunk még a cigarettából, mielőtt mindkét lábunkkal föllép­nénk a lépcsőre. Szól az aj­tózáráét jelentő csengő, de mindezt szép türelmesen végig kell várni. A vezető­Ahol még tíz fokkal mele­gebb van fülkében pedig általában tíz fokkal melegebb van, mint odakint. Így hát hiába a sa­ját maga beépített ventillá­tor, csak a forróságot ka­varja. Az egri belváros ut­cáin közlekedni pedig né­melykor akrobata ügyessé­get kíván. Akár hőségben, akár télen. 120 liter szódavíz Még megsaccolni sem volt egyszerű, hogy a Heves me­gyei Sütő- és Édesipari Vál­lalat kemencéinek környé- íkén mennyi lehet a hőmér­séklet. Többek szerint ennek pontos ' megállapítására már speciális hőmérőt kellene használni. Több kilométer 15 méteres távon (Fotó: Szabó Sándor) — Pedig ilyenkor még csák-osak elviselhető a me­leg — mondta délelőtti lá­togatásunkkor Bede Jenő dagasztó csoportvezető. — Most csak egy kemence üze­mel, mert a zsömlén kívül mást nem sütünk. Bár ilyen­kor is megizzadunk, ami­korra a szállítókosarakba kerül az 50—52 ezer péksü­temény. Még az étel sem esik jól jenkinek. A szóda­víz azonban fogy. Egy nap alatt csaknem százhúsz li­tert iszunk. Ezt másképpen nem nagyon lehetne kibír­ni. Főleg éjszaka, amikor a kenyeret sütik, s minden kemence teljes kapacitással üzemel. Forró aszfalt — 300 adag ebéd Az egri Grónay utcában találkoztunk a városi tanács mélyépítő üzemének aszfal­tozó brigádjával. — Ne is kérdezze, hogy milyen az idő — vágott a szavamba Jankó Győző bri. Napl ötven­ezer pék­sütemény készül Az aszfalt hőmérsék­lete 260°C gádvezető a bemutatkozás után. — Mi még .télen sem nagyon fázunk. Az aszfaltot ugyanis 260 Celsius-fokon lehet csak teríteni. Ha eh­hez még hozzávesszük a harminc fok fölötti hőmér­sékletet, szinte hihetetlen adatokkal tudnék csak szol­gálni. Azért naponta 120 négyzetméteren leterítjük az aszfaltot. Ehhez azonban még azt is hozzá kell tenni, hogy nem vagyunk valami sökan. Mindössze öttagú a brigád. A Három Farkas étterem, ben naponta háromszáz adag ebédet, 150 vendégnék pedig vacsorát kell főzni. Mint ahogy azt Prokaj Vilmos üz­letvezetőtől megtudtuk, mindezt három szakács te­szi, a felszolgálók pedig + 38°C Helytállás rekordmelegben

Next

/
Oldalképek
Tartalom