Népújság, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-24 / 174. szám
V AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kádár Jánost a Ferihegyi repülőtéren Gáipár Sándor üdvözli (Népújság-telefotó — MTI—KSj Kiapadhatatlan forrás „Alapvető érdekeink, céljaink közösek, kapcsolataink a kölcsönös tisztelet és bizalom, a népeink közti barátság jegyében fejlődnek" — jelentette ki a magyar párt- és kormányküldöttség tiszteletére a moszkvai Kremlben adott díszvacsorán Kádár János. Szavai jól jellemzik a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság viszonyának jellegét és azt a légkört is, amelyben a delegáció szovjetunióbeli látogatására sor került. A magas szintű szovjet —magyar találkozóknak több évtizedes hagyományai vannak. Hogy csak a legutóbbiakra utaljunk: 1974-ben ugyancsak Kádár János vezetésével járt hasonló küldöttség a Szovjetunióban, és látogatását öt évvel később legfelsőbb szintű szovjet delegáció viszonozta hazánkban. A párbeszéd természetesen ezután is folyamatos volt. Erre jó alkalmat kínált az SZKP XXVI. kongreszusa, majd a Szovjetunió 60 éves jubileuma alkalmából Moszkvában tartott ünnepségsorozat, valamint több két- és több oldalú tanácskozás. Mindez — mint Ju- rij Andropov pohárköszöntőjében megállapította — „... abból az objektív szükségszerűségből adódik, hogy tovább fokozzuk országaink együttműködésének hatékonyságát, és lényegesen magasabb, úgy mondanám, minőségileg új szintre emeljük." A Kádár János vezette küldöttség mostani moszkvai tárgyalásai annak az általános elvi platformnak a rögzítését, újbóli megerősítését szolgálták, amely országaink sokrétű együttműködésének alapjául szolgál. Jurij Andropov ezzel ösz- szefüggésben kiemelte, hogy a véleménycsere megerősítette nézetazonosságunkat és szándékaink egységét. Azok a különbségek, amelyek a Szovjetunió és Magyarország eltérő nagyságrendjéből és adottságaiból magától értetődő természetességgel következnek, nem akadályozzák ezt az alapvető egyetértést, a módszerbeli eltérések pedig kifejezetten gazdagítják közös tapasztalatainkat. „Mi természetesen nem ajánlhatjuk és nem is ajánljuk senkinek sem egyes megoldásainkat, hiszen ezek a mi sajátosságainkból következnek, azoknak felelnek meg. De ha más országok kommunistái úgy Ítélik meg, hogy vannak közöttük használható tapasztalatok, ez nagy megtiszteltetés számunkra” — mondotta az általános törvényszerűségek és a nemzeti sajátosságok összefüggéseiről szólva az MSZMP KB első titkára csütörtöki moszkvai sajtóértekezletén a Pravda munkatársának a kérdésére válaszolva. Teljes volt az egyetértés a politikai, gazdasági és egyéb kérdésekről folytatott tárgyalásokon abban, hogy a magyar—szovjet kapcsolatok népeink érdekeivel összhangban sikeresen és dinamikusan fejlődnek, és hogy barátságunk felbecsülhetetlen értékű, kiapadhatatlan erőforrás hazánk számára. A Szovjetunió hagyományosan a legfontosabb gazdasági partnerünk, amellyel külkereskedelmi forgalmunknak harmadát bonyolítjuk le. Noha az ilyen magas szintű találkozók nem elsősorban konkrét gazdasági megállapodások aláírását szolgálják, feltétlenül örvendetes, hogy a látogatás napjaiban több fontos gazdasági egyezmény született, mint például a nagy múltú timföld- és alumíniumegyezmény 1990-ig szóló meghosszabbítása, a kukoricatermesztésben, a baromfitenyésztésben, valamint a szovjet könnyűipar rekonstrukciójában való együttműködésünk kiterjesztése. A tárgyalásokon kidolgozták az 1986—90-es évekre a tervegyeztetés alapelveit, s elhatározták, hogy 1995-ig meghosszabbítják a gyártásszakosítási és kooperációs programot. Alkalmat ádott a moszkvai látogatás a nemzetközi helyzet áttekintésére, a főbb európai és világproblémákkal kapcsolatos közös álláspont kifejtésére is. Itt kiemelésre kívánkozik, hogy mind szovjet, mind pedig magyar részről hangsúlyozták az enyhülés vívmányai melletti elkötelezettséget, a két fél egyetértését abban, hogy a nemzetközi helyzet további romlásának a megakadályozását Központi kérdésként kell kezelni. Az úgynevezett euro- hadászati fegyverzetről szólva Jurij Andropov aláhúzta: „Nem a rakéták számának a növelése vezet előrehaladáshoz, hanem az a törekvés, hogy megtalálják a kölcsönösen elfogadható döntéseket...” A tárgyalásokról kiadott dokumentumok és a két fél vezető képviselői beszédeikben nem hagynak kétséget afelől, hogy egyrészt a szocialista országok nem engedik meg a történelmileg kialakult nemzetközi erőegyensúly megsértését, másrészt viszont továbbra is bíznak a tárgyalások, köztük az amerikai —szovjet fegyverzetkorlá- tozási tárgyalások lehetőségeiben. E tárgyalásokon a szocialista országok célja egy olyan megállapodás elérése, amely — Kádár János szavaival élve — „Minden érdekelt fél egyenlő biztonságát garantálja a fegyverzet alacsonyabb szintjén”. A magyar párt- és kormányküldöttség látogatásának eseményeit nap mint nap magunk is nyomon követhettük a rádióban, a televízióban, az újságok hasábjain. Jóleső érzés volt látni, hogy a szovjet emberek milyen meleg szeretettel fogadták képviselőinket, hogy a tárgyalások milyen szívélyes, baráti légkörben folytak. Mint ahogy immár a látogatás eredményei alapján jóleső érzés txidni, hogy országépítő munkánkban és nemzeti tevékenységünkben a Szovjetunió továbbra is biztos támaszunk. Hazaérkezett a Szovjetunióból a Kádár Jánas vezette magyar párt- és kermányküldöttség Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével, szombaton kora délelőtt hazaérkezett az a magyar párt- és kormányküldöttség, amely a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége és Minisztertanácsa meghívására július 18—23. között hivatalos, baráti látogatáson tartózkodott a Szovjetunióban. A küldöttség tagja volt Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Várkonyi Péter külügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai és Rajnai Sándor, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete, a Központi Bizottság tagja, aki állomáshelyén maradt. A küldöttség kíséretének tagjai voltak: Roska István, külügyminiszter-helyettes, Kótai Géza, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes vezetője, Karvalics László, a Központi Bizottság agitációs és propagandaosztályának helyettes vezetője, Ambrus János, külkereskedelmi miniszterhelyettes, Tóth József, a Külügyminisztérium főosztályvezetője és Benkő József, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkárságának főosztályvezetője. A párt- és kormányküldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Aczél György, a Központi Bizottság titkára, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. Korom Mihály, a Központi Bizottság titkára, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese. a Központi Bizottság tagja, Horn Gyula, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője, Kamara János, belügyminisztériumi államtitkár, a Központi Bizottság tagja. Nagy János külügyi és Urbán Lajos közlekedési államtitkár. Jelen volt Valerij Musza- tov követtanácsos, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Magyar—szovjet közös közlemény A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa meghívására, 1983. július 18. és 23. között Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével, hivatalos, baráti látogatást tett a Szovjetunióban a Magyar Népköz- társaság párt- és kormányküldöttsége. A magyar—szovjet kapcsolatokra jellemző testvéri barátság légkörében végbement látogatás során a Magyar Nép- köztársaság küldöttsége Moszkvában és Kijevben megismerkedett a párt- és állami szervek tevékenységével, találkozott dolgozókkal a szovjet társadalom képviselőivel. Az a szívélyes fogadtatás, amelyben a küldöttségnek mindenütt része volt, híven tükrözte a magyar és a szovjet nép mély tiszteletét egymás iránt. A tárgyalásokon részt vett: Magyar részről: Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a küldöttség vezetője, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Várkonyi Péter külügyminiszter, Rajnai Sándor, hazánk szovjetunióbeli nagykövete, a Központi Bizottság tagjai. Szovjet részről: Jurij Vlagyimirovics Andropov, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Gejdar Alijevics Alijev, a Minisztertanács elnökének első helyettese, Andrej Andreje- vics Gromiko, a Minisztertanács elnökének első helyettese, külügyminiszter, Mihail Szergejevics Gorbacsov, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Vlagyimir Ivanovics Dolgih, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság póttagja, Konsztantyin Viktorovics Rusza- kov, Nyikolaj Ivanovics Rizskov, a Központi Bizottság titkárai, Nyikolaj Vlagyimirovics Talizin, a Minisztertanács elnökhelyettese, Vlagyimir Nyikolajevics Bazoyszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, a Központi Bizottság tagjai. A tárgyalófelek tájékoztatták egymást az MSZMP XII. kongresszusa és az SZKP XXVI. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról, ^tekintették a magyar—szovjet együttműködés elmélyítésének fő irányait, megvitatták a nemzetközi helyzet időszerű problémáit, valamint a nemzetközi kommunista és, munkásmozgalom egyes kérdéseit. A magyar párt- és kormányküldöttség nagyra értékelte azokat a sikereket, amelyeket a baráti szovjet nép elért az SZKP XXVI. kongresszusa, az SZKP KB 1982. novemberi és az 1983. júniusi plénuma határozatainak valóra váltásában, a fejlett szocialista társadalom sokoldalú tökéletesítése programjának teljesítésében. Hangsúlyozta a Szovjetunió kimagasló szerepét a világbéke megőrzésében, kifejezte, hogy teljes mértékben támogatja az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvén alapuló szovjet javaslatokat, amelyek a fegyverkezési verseny megfékezésére és a leszerelésre, a nukleáris háború veszélyének elhárítására irányulnak. A szovjet fél nagy elismeréssel szólt a magyar dolgozóknak a fejlett szocialista társadalom építésében elért eredményeiről és arról az alkotó munkáról, amelyet az MSZMP XII. kongresszusának a Központi Bizottság 1983. áprilisi ülésén megerősített határozatai megvalósításáért folytatnak. Kiemelte a Magyar Népköztársaság hozzájárulását a nemzetközi béke és biztonság megőrzéséhez és a szocialista közösség egységének erősítéséhez, a nemzetközi életben elfoglalt helye megszilárdításához. I. A tárgyalások résztvevői megelégedéssel állapították meg, hogy a magyar—szovjet kapcsolatok — teljes összhangban az 1967. szeptember 7-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéssel — minden területen eredményesen fejlődnek. Ez alkalommal is kifejezték törekvésüket a két nép barátságának, a marximus—leniniz- mus és a szocialista internacionalizmus elvein alapuló testvéri szövetségének sokoldalú erősítésére. A magyar—szovjet kapcsolatok fejlődésében meghatározó szerepe van az MSZMP és az SZKP szoros együttműködésének, amelyet a kölcsönös bizalom és a nézetazonosság jellemez a jelenkor legfontosabb kérdéseiben. A tárgyalófelek hangsúlyozták törekvésüket: a továbbiakban is sokoldalúan fejlesztik pártközi kapcsolataikat, tökéletesítik azok formáit és módszereit. Kiemelték az ideológiai együttműködés jelentőségét, amely elősegíti a szocialista és kommunista építés feladatainak sikeres megoldását. A felek kifejezték érdekeltségüket abban, hogy fejlődjék az állami szervek, a társadalmi szervezetek és a dolgozók kollektíváinak együttműködése; legyenek hatékonyab bak a tudományos és a kulturális cserék, elmélyültebbek a tudomány, a kultúra és a művészetek képviselőinek alkoto kapcsolatai. A tárgyalások résztvevői nagyra értékelték a magyar— szovjet külpolitikai együttműködés tapasztalatait. Síkraszáll- tak a két szövetséges állam külpolitikai tevékenysége összehangolásának tökéletesítéséért, beleértve azt, hogy bővítik a konzultációk témáinak körét az MSZMP KB és az SZKP KB, valamint Magyarország és a Szovjetunió külügyminisztériuma képviselőinek rendszeres munkatalálkozóin. Kedvezően értékelték a két ország népgazdasági feladatainak megoldását segítő, egyre fejlődő kereskedelmi, gazdasági és műszaki-tudományos együttműködést. A felek intézkedéseket tesznek az együttműködés elmélyítésére, a népgazdasági tervek koordinációjának tökéletesítésére, az áruforgalomnak kölcsönösségi alapon történő bővítésére. Megegyeztek, hogy hosszú távú megállapodásokat dolgoznak ki és írnak alá az együttműködésről, az agrár-ipari komplexum ágazatainak fejlesztésében, a mikroelektronika és a robot- technika területén, a közszükségleti cikkek gyártásában és az ipar más kiemelt ágazataiban. A műszaki-tudományos haladás legújabb eredményei alapján bővítik és 1995-ig meghosszabbítják Magyarország és a Szovjetunió hosszú távú gyártásszakosítási és kooperációs programját. A látogatás alatt több konkrét gazdasági együttműködési megállapodást írtak alá. Magyarország és a Szovjetunió kész további erőfeszítésekre a szocialista gazdasági integráció folyamatának elmélyítéséért. Meggyőződésünk, hogy a KGST- tagállamok tervezett legfelső szintű tanácskozása hozzájárul ehhez. II. Áttekintve a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, a tárgyalófelek megerősítették határozott szándékukat, hogy a jövőben is aktívan hozzájárulnak a Varsói Szerződésbe tömörült szövetséges államok egységének megszilárdításához, biztonságuk megbízható szavatolása és az általános béke megóvása érdekében. A nemzetközi helyzet további éleződése, az Egyesült Államok és néhány más NATO-tagállam katonai előkészületeinek példátlan fokozódása, agresszivitásuk erősödése teljes mértékben igazolja, hogy indokoltak és időszerűek azok a következtetések és javaslatok, amelyeket a Varsói Szerződés tagállamai prágai politikai nyilatkozata, valamint a szocialista országok párt- és állami vezetőinek 1983. június 28-án elfogadott, moszkvai közös nyilatkozata tartalmaz. (Folytatás a 3. oldalon)
