Népújság, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-23 / 173. szám

10. NÉPÚJSÁG, 1983. július 23., sxombat A szabadító Kétszáz éve született Simon Bolivar dél-amerikai forradalmár Bírálói a szalonokban ott­honos, kifinomult, elpuhuh arisztokratát látták benne, aki mestere a csevegésnek asszonyok elbűvölésének. akinek szenvedélye a lovag­lás, a keringőtáncolás. Sze­mére vetették indulatos tem­peramentumát, kegyetlen döntéseit. Csakhogy ez a caracasi kreol (a spanyolok­nak már az újvilág gyarma­tain született leszármazottja, vagyis éppen fehér) fiatal­ember ősi baszk család sar­ja volt, s huszonkét éves ko­rában szeretett tanára előtt esküt tett, hogy életét Spa- nyol-Amerika felszabadítá­sának fogja szentelni. Kétszáz esztendeje, 1783. július 24-én született ez az ellentmondásos személyiség, Simon Bolivar, akit szerte Latln-Amerikában csak úgy emlegetnek: a szabadító. Bo­livar egész életében hű ma­radt fiatalkori fogadalmához. Legeredményesebb hadvezé­re lett a spanyol gyarmatok függetlenségi háborújának, első széles látókörű államfér- fia a felszabadított kolóniák­nak. Alig tizennégy évesen kezd­te tanulni a fegyverforgatást. Két évvel később, első spa­nyolországi utazásán fedez­te fel az európai kultúra és felvilágosodás értékeit. Mad­ridban megnősült, de a csa­ládi boldogság nem tartott sokáig, tizenkilenc esztendő­sen megözvegyült. Felejteni yxsr-i "ÍR V BAHAMA-SZK 0* AZ EGYKORI SPANYOL 1 ALKIRALY SÁGOK ■ asr-' Ui-Granada aOJ // f jfrtHONDURAS**^ «»^^DOMINIKAI « «. PUERTO Rl A \ ZT 0 mm SÍI NICARAGUA-^^JLíCaracM |§SS§3 La Plata Simon Bolivar arcképe Dél-Amerlka Simon Bolivar idejében 500 1250 2000 km 1 I' ' DEL AMERIKA ÉS AZ ANTILLÁK indult újabb európai uta­zásra. 1807-ben, amikor hí­reket kapott a gyarmatok mozgolódásáról, visszatért Venezuelába és csatlakozott a szabadságharcosokhoz. A kísérlet gyorsan kifulladt. Bolivárnak is menekülnie kellett. Hamarosan újra visz- szatért. Első nagy győzelmeit parancsnoka utasításait meg­szegve aratta. Mindössze száz emberrel kezdett vakmerő csatákba, ám amerre elha­ladt, a fiatalok tömegesen, csatlakoztak csapataihoz. A „Csodálatos Hadjárat” Ve­nezuela egész területét meg­tisztította a királyi hadak­tól. Bolivar győztesen vonul­hatott be szülővárosába, Ca- racasba. Itt kapta meg hi­vatalosan is a „Szabadító” címet. A kezdeti dicsőséget rossz évek követték. Jamai­cai száműzetésében Bolivárt Latin-Amerika jövője foglal­koztatta, a „Jamaicai Levél” egyik leghíresebb politikai állásfoglalása. Kingstonban csak nagy szerencsével me­nekült meg egy bérgyilkos tőrétől. Már 1817-ben újra harcolt, kortársai értetlenségétől kí­sérve felszabadította a rab­szolgákat, s ezzel hatalmas tömegeket állított maga mö­gé. Csapatai hamarosan be­vették Bogotát, majd Qui- tót és Limát is. 1819-ben ha­talmas államszövetséget ala­kított, a Kolumbiai Köztár­saságot, a mai Venezuela, Kolumbia, Ecuador és Pana­ma területén. Nagy álmának megvalósítására 1826-ban Panamában összehívta a fel­szabadított kontinens kong­resszusát. Egységes állam, de legalábbis egy latin-amerikai szövetség terve lebegett a szeme előtt, egy világpoli­tikai súlyú, erős szövetségé. A „Szabadító” hirtelen halt meg, csalódottan, visszavo­nultan, 47 éves korában. Ál­ma soha nem valósult meg. Szertefoszlott a hatalomvá­gyó kreol arisztokrácia ma­rakodásain, a kiskirályok széthúzásán, az értetlensé­gen. Elekes Éva GUATEMALA A puccsok árnyékában ön reklámozás tekinteté­ben sóik vezető politikus ta­nulhatna Efrain Rios Montt tábornoktól, Guatemala el­nökétől. Beszédei, nyilatko­zatai valósággal elárasztják a helyi sajtót, s szinte na­ponta szerepel a rádió és .televízió legkülönbözőbb műsoraiban. S minden igye­kezete ellenére személye mégis egyire népszerűtle­nebbé válik. Azt híresztelik mostaná­ban Guatemalában, hogy jú. nius elején a tábornok-el­nökhöz legközelebb álló tisztek közül tizennégyen besétáltak a nemzeti palo­tába és udvariasan megkér­ték Rios Monttot, távozzon már az elnöki székből. Meg­lehet, hogy ez csak „min­den alapot nélkülöző” poli. tikai pletyka. Az viszont tény, hogy ugyanazon a na­pon az elnöki palotát kö­rülzárták az elnökhöz hű katonai egységek — „bizton­sági gyakorlat volt”, közöl­ték hivatalosan.. Néhány nappal később az elnök rendkívüli állapotot hirde­tett ki. s „biztonsági okok­ból" elhalasztotta a hadse­reg napjának június 30-i nyilvános ünnepségeit. Rios Montt tábornok há­rom bejelentett puccskísér­letet élt túl 15 hónapos el­nöksége alatt, ö maga 1982. március 23-án katonai ál­lamcsínnyel került hata­lomra, s három héttel ké­sőbb választotta a hadsereg az ország elnökévé. A Rios Monitt-rezsim gyö. kerei 1954-ig nyúlnak vissza, amikor a belföldi reakció az Egyesült Államok segít­ségével megdöntötte a hala­dó guatemialai rendszert. Akkoriban jött létre az ipa­ri és kerSkedelmi burzsoá­zia, a földbirtokosok és az amerikai monopóliumok he­lyi képviselőinek a k'ózép- ameriikai ország valóságát napjainkban is meghatározó szövetsége. A gazdaság alap­jává a latifundiumokat, mi- nifundiumokat tették, és tág teret engedtek az amerikai tőke befolyásának. Guatemala alapvetően mezőgazdasági ország, de egyre erősebb szerephez jut a fiatal ipari burzsoázia. A gazdaságfejlesztés nagy kér­dése — a mezőgazdaság vagy az ipar — gyakran okoz konfliktust az uralkodó osz­tályon bedül. Korábban az ilyen válsághelyzetekben az éppen erősebb fél a hadse­reget használta céljai el­érésére. Politikai színrelé­pésének következtében a hadsereg önállósodott, és 1963-ban államcsínnyel ma­gához ragadta a hatalmat. A politikai életből rész­ben kiszorított burzsoázia szeretne ismét a politika meghatározójává válni, de kénytelen együttműködni a hadsereggel. Kényszeríti er­re az egyre erősödő geTilla- mozgalom is, amelynek íé- kentartását csak a katonák­tól remélheti. A guatemalai gerillamoz­galom négy nagyabb szer­vezet köré tömörül. A szer­vezetek a hetvenes évek elején alakulták meg az ad­dig évtizedek óta szétszórtan tevékenykedő gerillacsopor­tokból. 1982. februárban jött létre a Guatemalai Nemze­ni Forradalmi Egység elne­vezésű központi szerv, ezzel azonban még nem született meg a tényleges politikai és akcióegység. A gerillaszer­vezetek tevékenysége jelen­leg elsősorban politikai jel­legű, sok kisebb akciót haj­tanak végre, de a fegyve­res háborúra még nem ké­szültök fel. A guatemalai hadsereg nem egységes. Különböző csoportjai szorosan kötőd­nek a gazdasági életben meghatározó szerepet játszó, egymással versengő csopor­tokhoz. Megosztja a had­sereget a gerillák elleni harc eredménytelensége is. Az ismétlődő, ám sikertelen puccskísérletek azt mutat­ják, hogy a hadseregben igazán senki sem tud felül­kerekedni — Rios Monti­nak jelenleg nincs komoly alternatíva. Az ország gazdasági hely. zete gyenge: a politikai sta­bilitás hiánya nem ösztön­zi a befektetéseket, nagymé­retű a tőkekivándorlás, .gyakorlatilag szünetel • a je­lentős bevételeket hozó ide­genforgalom. A munkanél­küliség hivatalosan 40 szá­zalék körül van, de ebben nem szerepelnek az idény­munkások. A fő kiviteli cik. kék — a kávé, gyapot, cu­kor — világpiaci ára ala­csony. Guatemalát sem ke­rülték el a viliággazdasági recesszió kisugárzásai. Kaszab Zsuzsa Falhoz ragasztva! A postamesternő férje ké­sőn érkezett. Mér csak fe­leségét „vakarhatta le” a falról. A páncélszekrény üresen tátongott, S0 eser font sterling (»1 ezer dol­lár) eltűnt. A „levakarás” szó szerint értendő, mert á banditák, akik szerdán kirabolták London egyik északi terü­letének postahivatalát, hogy munka kőxben ne zavarja őket, egyszerűen a falhoz ragasztották Mrs. O’Brlent, a posta vezetőjét. Valami tárgyat nyomtak a hátamba, majd bekenték a két tenyeremet — mesél­te később a falhoz ragasz­tott postamesternő. A két rablő ezután a hölgy két tenyerét a falhoz nyomta — és a „síuperragasztó" töké­letesen ragasztott. „Nem emlékszem hasonló esetre” — mondta a brit posta egy szóvivője. „Meg­lehetősen fájdalmas tapasz­talatot szereztünk” — tette hozzá, de nem tudni, hogy a 00 ezer font elvesztésére célzott, vagy Mrs. O’Brien sajgó tenyereire. Beatles- nosztalgia A világ minden részéből ér­kezett Beatle s-rajongók tömege csődült össze hétfőn Londonban, a Beatles együttes egykori stú­diója előtt, amelyet szeptember' közepéig megnyitottak a nagykö­zönség előtt. Az Abbey Road-i stúdióban készítette legtöbb le­mezfelvételét a négy liverpooli fiú. A Beatles hívei 4 és fél fontért láthatnak egy 80 perces filmet is, amely a legendás stú­dió történetét mutatja be és a ki nem adott felvételekből is ízelítőt ad. Örömhír, valóban az: egyezségre jutottak Madrid­ban az európai biztonság­gal és együttműködéssel fog­lalkozó találkozón. Csaknem három esztendeig olvashat­tunk, szinte mindig leveró híreket a tanácskozásról. Most kettős okból is elége­dettek lehetünk; nyolc esz­tendő után megtört a jég magán a madridi fórumon, és nem is akármikor, hanem egy világpolitikai lehűlés idején. Frissítsük fel emlékezetün­ket: kik és miért tanácskoz­tak a spanyol fővárosban? Az összefoglaláshoz nagyobb időszakot kell átfognunk. Ép­pen nyolc esztendővel ezelőtt tartottak csúcstalálkozót 33 európai, valamint két észak­amerikai állam legmagasabb rangú vezetői Helsinkiben, aláírták a nevezetessé vált záróokmányt. Voltaképpen a nemzetközi enyhülés kódexét fogadták el, a politikai, gaz­dasági, kulturális, s emberi együttműködés bővítésének szabályait, közös szándékát. S a hangsúly e két utóbbi szón volt. Ügy határoztak továbbá, hogy diplomatáik időnként összeülnek és fölmérik, mit értek el az ajánlások meg­valósításában, miként halad­janak tovább? S itt jött a bökkenő. Már az 1977—78-as belgrádi találkozón sem si­került felidézni a helsinki egyetértést, Madridban pe­dig 1980 őszétől hasonló ku­darc fenyegetett. Most megtört a jég. Mad­ridban a küldöttek megál­lapodtak, hogy szeptember 7—9-én tartják a záróok­mányt szentesítő ülést. Mit tartalmaz ez a mintegy negyvenoldalas dokumentum? Voltaképpen a nyolc év előt­ti záróokmány lényeges ré­szeit emeli ki, fejleszti to­vább. Szó van benne az ál­lamok viszonyát szabályozó elvekről, mint az egymás belügyeibe való be nem avat­kozás vagy az emberi, val­lási, nemzetiségi, szakszer­vezeti jogok tisztelete. Nagy teret szentelnek a gazdasági kapcsolatoknak. Két példát említünk: el kell takarítani az útból a kereskedelmet még gától jelenségeket, to­vább bővíteni a cégek köz­vetlen kapcsolatait, részlete­sebb információkat nyújta­ni a partnereknek. Szó van az okmányban az emberi kapcsolatok és a tájékoztatás fejlesztéséről, így a ■ család- egyesítésről, egymás kultu­rális kincseinek jobb megis­mertetéséről, a kisebb orszá­gok irodalmának fordításá­ról. Széles tehát a skála, de egy-egy témát azzal is ki­emeltek, hogy a következő években külön szakértői ta­lálkozókat hívnak össze, mé­lyebb tanulmányozásukra. Említsük meg elsőnek azt, amelyik bennünket érint, s a hazánk iránti elismerést fejezi ki: 1985-ben Budapes­ten kulturális fórumot tar­tanak. Szakértői értekezlet lesz továbbá az emberi jo­gokról, s a nemzetközi vi­ták békés rendezéséről is, Stockholmban pedig hamaro­san tárgyalások kezdődnek katonai kérdésekről: az eu­rópai bizalom- és biztonság- erősítő intézkedésekről. Azért oly fontos ez, mert a nem­zetközi helyzet javulásának kulcsa a katonai enyhülés, és Stockholmban — talán — megegyezés jöhet létre a had­gyakorlatok és a nagyobb csapatmozdulatok eddiginél szélesebb körű előrejelzésé­ben. E gesztus megkönnyít­heti a haladást a fegyverzet- korlátozásról folyó tárgyalá­sokon is. Az ünnepélyesség jeleként a 35 ország külügyiminiszte­re hagyja jóvá a madridi ok­mányt. Talán nem ünnep­rontás megjegyeznünk, hogy soha nem jutottak volna el idáig, ha a Szovjetunió és szövetségesei nem tesznek jelentős engedményeket, nem mozdítják ki a holtpontról a találkozót olyan semleges és nyugati javaslatok elfoga­dásával, amelyek nem felel­tek ugyan meg teljesen a szocialista elképzeléseknek, de a nagy cél, az európai egyetértés, megérte a komp­romisszumot. Egész Európa megkönnyebbüléssel fogadja a madridi megállapodást. Remélhetőleg jó hatással lesz ez a siker mind földrészünk légkörére, mind a szovjet- amerikai viszonyra. Tatár Imre sawswwafto Reagan Salvadort mutatványa: — Valahol itt kell megbújni a megoldásnak... (Asaihi Shimbun — KS) Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat Kereseti lehetőség teljesítménytől függően JELENTKEZÉS: ÉPÍTŐIPARI LEANYVALLALATA KIEMELT BUDAPESTI ÉS BUDAÖRSI MUNKAHELYEIRE FELVESZ: ÁCSOKNÁL: 5000—8500 Ft/hó a metró Arany János utcai megállónál. BUDAPEST, VI., Zichy Jenő u. 1. sz. (Bajcsy-Zs. úti sarok), ács, vasbetonszerelő szakmunkásokat, az 51. sz. mh. főépítésvezetőségen betanított munkásokat. VASBETONSZERELŐKNÉL: BUDAÖR8, Ifjúság u. S. sz. 4800—8000 Ft/hó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom