Népújság, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-20 / 170. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1983. július 20., szerda MOSZKVA A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége álla­mi bizottságot hozott létre az atomenergia-termelés biztonságának felügyeleté­re. NICOSIA Szpirosz Kiprianu ciprusi államfő Nicosiában kedden fogadta Hugo Juan Gobbit, az ENSZ főtitkárának kép­viselőjét. A két ciprusi kö­zösség májusban megszakadt tárgyalásainak felélesztése érdekében az ENSZ-képvi- selő tárgyalt Nikosz Rolan- disz ciprusi külügyminisz­terrel és Rauf Denktassal, a török közösség vezetőjé­vel. f VARSÓ Rövid magánlátogatásra hétfőn Varsóba érkezett Franz Josef Strauss bajor miniszterelnök, a Keresz­tényszociális Unió elnöke. SZÓFIA Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt KB fő­titkára kedden Szófiában fo­gadta Ahmed Sékou Touré guineai elnököt, aki hétfőn érkezett hivatalos látogatás­ra Bulgáriába. BERLIN Heinz Hoffmann, a Né­met Szocialista Egységpárt KB PB tagja, honvédelmi miniszter tanácskozott Szer- gej Gorskov tengernaggyal, a szovjet haditengerészeti flotta főparancsnokával, honvédelmi miniszterhe­lyettessel, aki jelenleg hi-> vatalos látogatáson tartóz­kodik a Német Demokrati­kus Köztársaságban. TEHERÁN — SZÖUL Az iráni külügyminiszté­rium hétfőn határozottan cáfolta a Time című ameri­kai magazinnak azt a je­lentését, hogy Irán évente több száz millió dollár ér­tékben vásárol amerikai fegyvereket Izraeltől és Dél-'Koréitól. WASHINGTON Az amerikai szenátus hét­főn 91 szavazattal, ellensza­vazat nélkül állást foglalt a műholdromboló fegyve­rekkel folytatandó kísérletek ellen. Az állásfoglalásra az 1984-es katonai költségvetés tárgyalása során került sor. A tilalom addig marad ér­vényben amíg az elnök ,, nemzetbiztonsági szem­pontból egyértelműen és visszavonJxatatlanui káros­nak" nem nyilvánítja. MIAMI Kedden hajnalban Kubá­ba térítették az Eastern Airlines amerikai légitársa­ság New Yorkból Miamiba tartó utasszállító repülőgé­pét, fedélzetén 232 utassal. A Lockheed 1011-es típusú gép a havannai Jósé Marti repülőtéren szállt le. GENF Kedden Genfben teljes ülést tartott a hadászati fegyverzet korlátozásáról és csökkentéséről folyó tárgya­lásokon részt vevő szovjet és amerikai küldöttség. Útban Washingtonba Dzsemajel—Husszein találkozó Cannes-ban Bejrutban és más közel- keleti fővárosokban egyaránt meglepetést keltett, hogy Amin Dzsemajel libanoni elnök Washingtonba menet a franciaországi Cannes-ban hétfő este találkozott Husz- szein jordániai királlyal. A „baráti kordináció” kereté­be illeszkedő találkozó je­lentőségét az adja meg, hogy az Egyesült Államok Egyiptom és Libanon után Jordániát is szeretné mi­előbb bevonni a Comp Da- vid-i „békefolyamatba”, il­letve a Reagan-terv néven meghirdetett program kivi­telezésébe. Washingtoni megítélés sze­rint a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezet jelenlegi belső viszálya lehetővé te­szi Husszein király számára, hogy a PFSZ megkerülésé­vel, a „palesztin nép képvi. selőjeként” üljön tárgyaló- asztalhoz Izraellel. Jordániai részről hivatalosan megcá. tolták, hogy Husszein két, Ammanban járt ' amerikai szenátor útján tárgyalási ajánlatot tett volna Begin izraeli miniszterelnöknek. Mint emlékezetes, ez év ta­vaszán Husszein nem kapta meg a PFSZ-től követeit tárgyalási felhatalmazást. Bejrúti sajtóértesülések szerint Dzsemajel arra kérte Husszeint, hogy ismert ál­láspontja mellett kitartva, a Libanonba behatolt izraeli csapatok teljes kivonásától tegye függővé tárgyalási készségét. Ezenkívül a li­banoni elnök felszólította a ihasemita uralkodót, hogy vállaljon közvetítő szerepet iközte és Valid Dzsumblatt drúz vezető, a Haladó Szo­cialista Párt jobbára Am- manban tartózkodó elnöke között, azaz szerezze meg az utóbbi hozzájárulását ahhoz, hogy a libanoni hadsereg el­lenállás nélkül ellenőrzése alá vonhassa a részleges iz. raeli csapatkivonás esetén felszabaduló drúz hegyvidé­ket. Mint a legutóbbi aleji incidens tanúsítja, előzetes politikái megállapodás és biztonsági garanciák nélkül nem nyílik meg az út a falangista befolyás alatt álló hadsereg előtt. A csádi franciák védelmére 165 ejtőernyős Kamerunban Charles Hernu francia had­ügyminiszter hétfőn hivata­losan megerősítette, hogy Kamerun északi részén fran­cia katonai alakulatot he­lyeztek el. Az egység fel­adata a Csádban levő fran­cia állampolgárok evakuá­lásában való segédkezés len­ne, ha a távozás szükséges­sé válik — mutat rá a had­ügyminisztérium közleménye. A francia lapok 165 ejtő­ernyős Észak-Kamerunba te­lepítéséről tudnak. A had­ügyminiszter azt állította, hogy az egység „semmi eset­re sem léphet csádi területre.” Párizsi sajtókörökben kü­lönösnek tartják, miként sza­vatolhatnák az ejtőernyősök honfitársaik biztonságát anélkül, hogy a „veszélyez­tetett” területre lépnének, azaz adott esetben behatol­nának Csádba. A hír nyil­vánosságra hozatalából arra következtetnek, hogy a csá­di hadiszerencsének a kor­mányerők számára kedvező fordulata ellenére Párizs­ban továbbra sem „írták le” egy esetleges beavatkozás le­hetőségét. Ebből a szempontból az is célzatos lehet, hogy a Le Point című jobboldali fran­cia gazdasági hetilap éppen e heti számában közli mun­katársának Moamer El- Kadhafival. a líbiai forrada­lom vezetőjével készített in­terjúját. Kadhafi ebben két­ségbe vonja, hogy Francia- ország a Csáddal 1976-ban kötött katonai együttműkö­dési egyemény alapján se­gíthetné a mostani konflik­tusban a Habre-féle csádi kormányt. A francia—csádi megállapodás ugyanis arra az esetre vonatkozik, ha Csádot külső támadás éri. Kissinger újra visszatért Vegyes érzelmekkel fogad­ták Washingtonban Henry Kissinger kinevezését Reagan közép-amerikai „kétpárti bi­zottságának” elnökévé. A bi­zottság, amelynek nyolc tag­ja lesz, az amerikai kormány agresszív közép-amerikai po­litikájának eszköze lesz, s Kissinger beleegyezése azt je­lenti. hogy a volt külügymi­niszter ezzel a politikával lé­nyegében egyetért. Kissinger számára a kine­vezés személyes siker. A jobboldal, amely nem tudja megbocsátani Kissingernek az enyhülés évtizedében ját­szott szerepét és közremű­ködését a Vietnamból való visszavonulásban, eddig kéz. zel-lábbal tiltakozott min­den „visszatérési” kísérlete ellen. Legutóbb azonban Kis­singer a Scowcroft-bizottság- ban való részvételével és az MX-rakéták melletti kiállá­sával igazolta használható­ságát a Fehér Ház szemé­ben. Palesztin konferencia Az ENSZ-ben közzétették a Genfben augusztus 29-én összeülő nemzetközi palesz­tin konferencia előkészítő bi­zottsága által készített doku­mentumokat. Az előkészítő bizottság a regionális érte­kezletek eredményeit össze­gezve készítette el az anya­gokat. A tervek szerint a nemzetközi konferencia tíz napig tanácskozik. Hondurasi akció Salvador ellen A hét végén hondurasi ka­tonák törtek be Salvador La Union tartományának északi vidékére, és több ponton erő­szakos határmódosítást haj­tottak végre — közölte hét­főn a Salvadort hazafiak „Venceremos” nevű rádió­adója. A rádió szerint a hondura­si hadsereg akciója azt bi­zonyítja, hogy Honduras a salvadori hadsereg szorult helyzetét kihasználva akarja „rendezni” Salvadorral való határvitáját. A hazafias erők ellen harcoló salvarodi had­sereg már hosszabb ideje képtelen ellenőrizni a salva­dori—hondurasi határ jó ré­szét. Alkunak nincs helyei II leányrablók ultimátuma Emanuela Orlandi elrab­lói hétfőn este közölték az ANSA olasz hírügynökség­gel. hogy ha július 20-ig nem engedik szabadon II. János Pál pápa merénylőjét, az életfogytiglanra elítélt Alt Agcát, akkor túszuknak kell majd megfizetnie érte. „Al­kunak nincs helye” — tu­datták ultimátumszerűén. A Vatikán sajtóirodája hét­főn este bejelentette, hogy az emberrablók követelésére közvetlen telefonvonalat lé­tesítettek az utimátumban megjelölt számon és a „kí­vánt személlyel” — azazCa- saroli bíboros vatikáni ál­lamtitkárral. Az emberrab­lók máris bejelentették, hogy mindaddig nincs miről tár­gyalniuk Casarólival amíg nem közük, hogy hajlandók a „fogolycserére”. Csupán en­nek lebonyolításáról hajlan­dók tárgyalni. Az olasz rendőrség igyek­szik időt nyerni a nyomozás­hoz. Közleményeivel arra próbálja rábírni a tetteseket, hogy minél több életjelt ad­janak magukról. Timföldegyezmény Az 1962 óta érvényben le­vő magyar—szovjet tim­föld-alumínium egyezmény 1983. július 19-én történt meghosszabbítása és az együttműködés bővítése fon­tos eleme a két ország gaz­daságát átszövő széles körű és sokoldalú kapcsolatrend­szernek. Ez az egyezmény már több mint 20 éve mind­két ország szempontjából si­keresen megvalósul a gya­korlatban. Ez a több mint két évti­zede létrehozott egyezmény országaink gazdasági együtt­működésének ma is kiemel­kedő fontosságú eleme és a továbbiakban is az marad. Kiállta a gyakorlat próbá­ját és nagy távlatokkal ren­delkezik. Az eredeti egyezmény 1985. december 31-ig érvényes. A tárgyalásokon megállapodás született arról, hogy érvé­nyességét 1990-ig kiterjesztik. Az 1986—1990-es tervegyez­tető tárgyalások során meg­vizsgálják 2000-ig történő meghosszabbításának lehető­ségét is. A Magyar Népköztársaság a kedden aláírt jegyző­könyv alapján évi 530 ezer tonna timföldet, továbbá évi 5 ezer tonna alumínium fél- gyártmányt szállít a Szovjet­unióba. Ezzel egyidejűleg a Szovjetunió évi 205 ezer tonna alumíniumtömb szál­lítását biztosítja Magyaror­szágra. Ez az együttműködés nagyszerű példája a terme­lési szerkezet országok kö­zötti ésszerű összehangolá­sának. A Magyar Népköztár­saság rendelkezik a timföld előállításához szükséges bau- xittal. a Szovjetunió pedig az alacsony önköltséggel ter­melt vízi energiával. Jól tu­dott, hogy az alumíniumter­melésnek igen magas az energiaigénye, 1 tonna alu­mínium előállításához 15 000 —15 500 kilowattóra villamos energiára van szükség. A Szovjetunióból Magyaror­szágra érkező alumínium­tömböt viszont igen magas műszaki színvonalon tudjuk különböző fémtermékekké feldolgozni. Az egyezmény kiemelkedő jelentősége a nemzetközi munkamegosztásra nagymér­tékben ráutalt gazdaságunk számára abban is megmu­tatkozik, hogy a feldolgozó- iparunk számára szükséges alumínium már a hetedik ötéves terv időszakára ren­delkezésre. áll. Az elha­tározott termékszerkezet ki­alakításában és fejlesztésé­ben a fontos terméknek nagy népgazdasági jelentősé­ge van. A jegyzőkönyv aláírása is­mét bizonyítja, hogy kül­gazdasági kapcsolatainkban a magyar—szovjet gazdasági együttműködésnek milyen fontos a szerepe. —( Külpolitikai kommentárunk )— flNZUS-kérdöjelek TANÁCSKOZIK AZ ANZUS, az Egyesült Ál­lamok, Ausztrália és Űj-Zéland katonai szövetsé­gének külügyminiszteri konferehoiája. A hírek sze­rint Washington az értekezlettel el akarja érni, hogy még szorosabban vonja be a tömb két másik" államát azokba a katonai előkészületekbe, amelyek határai messze túllépik a Csendes-óceán térségét. Mindez nem ér váratlanul senkit, logikus foly­tatása azoknak az Ázsiával kapcsolatos veszélyes terveknek, amelyek részletei Shultz amerikai kül­ügyminiszter Japánban, Kínában és az ASEAN- országökban tett látogatása során kristályosodtak ki. Tömör lényegük: az Egyesült Államok a Csen­des-óceán, az Indiai-óceán és a Perzsa-öböl térsé­gét összekapcsolva egybefüggő szovjetellenes stra­tégiai ívet akar létrehozni Ázsiában. A mindenkor tömbökben gondolkodó amerikai politika számára emiatt fontos az ANZUS. NEM ÁRT EMLÉKEZTETNI RÁ, hogy mindkét angolszász szigetország — Washingtonnal való meg­állapodás alapján — területét az Egyesült Államok rendelkezésére bocsátja a szovjet flottamozgások figyelemmel kísérésére, ellenőrzésére. Hawke, a munkáspárti ausztrál kormányfő múlt hónapban tett washingtoni látogatásakor félreérthetetlenné tette, hogy — némiképp rácáfolva választási ígére­teire — jottányit nem kíván változtatni az Egye­sült Államokkal való szovjetellenes stratégiai kap­csolatokon. Ennek a ténynék ismerete azért fon­tos, mert az érdekszövetség ellenére szaporodni látszanak a jelek, amelyek bizonyos alapkérdések eltérő megközelítését sejtetik. Hayden ausztrál külügyminiszter nyomatékosan követelte a mostani tanácskozáson: határozzák meg az ANZUS illeté­kességének földrajzi határait, s ennek megfelelően módosítsák a katonai tömb alapszabályzatát. Lát­hatóan Ausztrália nem akarja, hogy minden határt túllépve belesodródjon Amerika világpolitikai ter­veibe. Másként látja Ausztrália a térség egyéb alapkérdéseit is, így a Kambodzsa körüli ellenté­teket. ANZUS-tagsága ellenére Canberra új veze­tése figyelemre méltó realizmussal közelít Indokí- v na és az ASEAN polémiájához. Az amerikai dip­lomácia nyílt elégedetlenséggel fogadta azt a tényt, hogy Hayden ausztrál külügyminiszter nemrég Hanoiba látogatott. AZ EGÉSZ TÉRSÉG JAVÁRA VÁLNA, ha Ausztrália a Csendes-óceán militarizálásának ter­vei helyett a tágabb értelemben vett együttműkö­dés légkörét szorgalmazná. Erre azonban igen ki­csi az esély, hiszen Hawke kormányfő korábbi washingtoni látogatásakor is engedett az amerikai kö veteléseknék. Győri Sándor Lengyelország nemzeti ünnepe előtt Harminckilenc évvel ez­előtt javában dúlt még a háború, amikor Lengyelor­szág már felszabadult te­rületén, Chelmben július 22-én kibocsátották az ide­iglenes kormány híres ki­áltványát, amely az or­szág demokratikus átala­kulásának elveit tártál- mazta. Ez a nap azóta Lengyel- ország nemzeti ünnepe. A II. világháború után Len­gyelország is elindult az új típusú szocialista fej­lődés buktatókkal, akadá­lyokkal terhes, de sikerek, ben is gazdag fejlődés út­ján, amelyet többféle idő­szak jellemez. Lengyelor­szág most újabb nehéz akadályon juthat át; va­lószínűleg az ország nem­zeti ünnepén lezárul a szükségállapot korszaka. 1981. december 13-án szükségállapotot kellett el­rendelni Lengyelországban, mert a haladás külső és belső ellenségei meg akar­ták kérdőjelezni a felsza­badulás óta bejárt út főbb állomásait, a szocialista rendszer alapjait. A szük­ségállapot bevezetése előtt az ország szocialista, de­mokratikus fejlődése vál. Ságba jutott. Három évvel ezelőtt kirobbant a mun­kások jogos tiltakozása. A tiltakozás nyomán ala'- kult meg — akkor még alapvetően helyes célkitű­zésekkel — a „Szolidaritás" szakszervezet. Az ország belső és külső ellenfelei azonban éppen ezt a szer­vezetet használták fel ar­ra, hogy 1981 végére már a szocialista államrend megdöntésére tőrjeinek. Az 1981. decembere óta eltelt időszakban az álla­mi és a pártvezetés hatá­rozott és következetes po­litikájának eredménye­ként fokról tokra szilár­dult meg a helyzet Len­gyelországban indulj isimét fejlődésnek a gazdaság, és tért vissza a normális ke­rékvágásba az ország min­dennapi élete. Tavaly a szükségállapo­tot már felfüggesztették, most pedig lehetővé válik annak megszüntetése. Gon­dok, nehézségek még van­nak: akadozik az ellátás élelmiszerből, iparcikkek­ből, de a politikai ellen­fél — külső és belső egy­aránt már szemmel lát­hatóan veszített befolyá­sából, ugyanakkor az or­szág vezetői kezdik vissza­nyerni a tömegek koráb­ban eljátszott bizalmát. A nehézségek, a tőkés álla­mok egy részének folyta­tódó szankciói közepette, de a szocialista „ országok aktív támogatásával az időközben megreformált gazdaság egyre inkább talpraáli. Az ország népe pedig ismét dolgozik a földéken, üzemekben, hi­vatalokban. Lengyelország egy meg­próbáltatásokkal teli idő­szak után ezért most nyu- godtabban, jobb hangulat­ban várja a nemzeti ün­nepet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom