Népújság, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-20 / 170. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1983. július 20., szerda MOSZKVA A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége állami bizottságot hozott létre az atomenergia-termelés biztonságának felügyeletére. NICOSIA Szpirosz Kiprianu ciprusi államfő Nicosiában kedden fogadta Hugo Juan Gobbit, az ENSZ főtitkárának képviselőjét. A két ciprusi közösség májusban megszakadt tárgyalásainak felélesztése érdekében az ENSZ-képvi- selő tárgyalt Nikosz Rolan- disz ciprusi külügyminiszterrel és Rauf Denktassal, a török közösség vezetőjével. f VARSÓ Rövid magánlátogatásra hétfőn Varsóba érkezett Franz Josef Strauss bajor miniszterelnök, a Keresztényszociális Unió elnöke. SZÓFIA Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt KB főtitkára kedden Szófiában fogadta Ahmed Sékou Touré guineai elnököt, aki hétfőn érkezett hivatalos látogatásra Bulgáriába. BERLIN Heinz Hoffmann, a Német Szocialista Egységpárt KB PB tagja, honvédelmi miniszter tanácskozott Szer- gej Gorskov tengernaggyal, a szovjet haditengerészeti flotta főparancsnokával, honvédelmi miniszterhelyettessel, aki jelenleg hi-> vatalos látogatáson tartózkodik a Német Demokratikus Köztársaságban. TEHERÁN — SZÖUL Az iráni külügyminisztérium hétfőn határozottan cáfolta a Time című amerikai magazinnak azt a jelentését, hogy Irán évente több száz millió dollár értékben vásárol amerikai fegyvereket Izraeltől és Dél-'Koréitól. WASHINGTON Az amerikai szenátus hétfőn 91 szavazattal, ellenszavazat nélkül állást foglalt a műholdromboló fegyverekkel folytatandó kísérletek ellen. Az állásfoglalásra az 1984-es katonai költségvetés tárgyalása során került sor. A tilalom addig marad érvényben amíg az elnök ,, nemzetbiztonsági szempontból egyértelműen és visszavonJxatatlanui károsnak" nem nyilvánítja. MIAMI Kedden hajnalban Kubába térítették az Eastern Airlines amerikai légitársaság New Yorkból Miamiba tartó utasszállító repülőgépét, fedélzetén 232 utassal. A Lockheed 1011-es típusú gép a havannai Jósé Marti repülőtéren szállt le. GENF Kedden Genfben teljes ülést tartott a hadászati fegyverzet korlátozásáról és csökkentéséről folyó tárgyalásokon részt vevő szovjet és amerikai küldöttség. Útban Washingtonba Dzsemajel—Husszein találkozó Cannes-ban Bejrutban és más közel- keleti fővárosokban egyaránt meglepetést keltett, hogy Amin Dzsemajel libanoni elnök Washingtonba menet a franciaországi Cannes-ban hétfő este találkozott Husz- szein jordániai királlyal. A „baráti kordináció” keretébe illeszkedő találkozó jelentőségét az adja meg, hogy az Egyesült Államok Egyiptom és Libanon után Jordániát is szeretné mielőbb bevonni a Comp Da- vid-i „békefolyamatba”, illetve a Reagan-terv néven meghirdetett program kivitelezésébe. Washingtoni megítélés szerint a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezet jelenlegi belső viszálya lehetővé teszi Husszein király számára, hogy a PFSZ megkerülésével, a „palesztin nép képvi. selőjeként” üljön tárgyaló- asztalhoz Izraellel. Jordániai részről hivatalosan megcá. tolták, hogy Husszein két, Ammanban járt ' amerikai szenátor útján tárgyalási ajánlatot tett volna Begin izraeli miniszterelnöknek. Mint emlékezetes, ez év tavaszán Husszein nem kapta meg a PFSZ-től követeit tárgyalási felhatalmazást. Bejrúti sajtóértesülések szerint Dzsemajel arra kérte Husszeint, hogy ismert álláspontja mellett kitartva, a Libanonba behatolt izraeli csapatok teljes kivonásától tegye függővé tárgyalási készségét. Ezenkívül a libanoni elnök felszólította a ihasemita uralkodót, hogy vállaljon közvetítő szerepet iközte és Valid Dzsumblatt drúz vezető, a Haladó Szocialista Párt jobbára Am- manban tartózkodó elnöke között, azaz szerezze meg az utóbbi hozzájárulását ahhoz, hogy a libanoni hadsereg ellenállás nélkül ellenőrzése alá vonhassa a részleges iz. raeli csapatkivonás esetén felszabaduló drúz hegyvidéket. Mint a legutóbbi aleji incidens tanúsítja, előzetes politikái megállapodás és biztonsági garanciák nélkül nem nyílik meg az út a falangista befolyás alatt álló hadsereg előtt. A csádi franciák védelmére 165 ejtőernyős Kamerunban Charles Hernu francia hadügyminiszter hétfőn hivatalosan megerősítette, hogy Kamerun északi részén francia katonai alakulatot helyeztek el. Az egység feladata a Csádban levő francia állampolgárok evakuálásában való segédkezés lenne, ha a távozás szükségessé válik — mutat rá a hadügyminisztérium közleménye. A francia lapok 165 ejtőernyős Észak-Kamerunba telepítéséről tudnak. A hadügyminiszter azt állította, hogy az egység „semmi esetre sem léphet csádi területre.” Párizsi sajtókörökben különösnek tartják, miként szavatolhatnák az ejtőernyősök honfitársaik biztonságát anélkül, hogy a „veszélyeztetett” területre lépnének, azaz adott esetben behatolnának Csádba. A hír nyilvánosságra hozatalából arra következtetnek, hogy a csádi hadiszerencsének a kormányerők számára kedvező fordulata ellenére Párizsban továbbra sem „írták le” egy esetleges beavatkozás lehetőségét. Ebből a szempontból az is célzatos lehet, hogy a Le Point című jobboldali francia gazdasági hetilap éppen e heti számában közli munkatársának Moamer El- Kadhafival. a líbiai forradalom vezetőjével készített interjúját. Kadhafi ebben kétségbe vonja, hogy Francia- ország a Csáddal 1976-ban kötött katonai együttműködési egyemény alapján segíthetné a mostani konfliktusban a Habre-féle csádi kormányt. A francia—csádi megállapodás ugyanis arra az esetre vonatkozik, ha Csádot külső támadás éri. Kissinger újra visszatért Vegyes érzelmekkel fogadták Washingtonban Henry Kissinger kinevezését Reagan közép-amerikai „kétpárti bizottságának” elnökévé. A bizottság, amelynek nyolc tagja lesz, az amerikai kormány agresszív közép-amerikai politikájának eszköze lesz, s Kissinger beleegyezése azt jelenti. hogy a volt külügyminiszter ezzel a politikával lényegében egyetért. Kissinger számára a kinevezés személyes siker. A jobboldal, amely nem tudja megbocsátani Kissingernek az enyhülés évtizedében játszott szerepét és közreműködését a Vietnamból való visszavonulásban, eddig kéz. zel-lábbal tiltakozott minden „visszatérési” kísérlete ellen. Legutóbb azonban Kissinger a Scowcroft-bizottság- ban való részvételével és az MX-rakéták melletti kiállásával igazolta használhatóságát a Fehér Ház szemében. Palesztin konferencia Az ENSZ-ben közzétették a Genfben augusztus 29-én összeülő nemzetközi palesztin konferencia előkészítő bizottsága által készített dokumentumokat. Az előkészítő bizottság a regionális értekezletek eredményeit összegezve készítette el az anyagokat. A tervek szerint a nemzetközi konferencia tíz napig tanácskozik. Hondurasi akció Salvador ellen A hét végén hondurasi katonák törtek be Salvador La Union tartományának északi vidékére, és több ponton erőszakos határmódosítást hajtottak végre — közölte hétfőn a Salvadort hazafiak „Venceremos” nevű rádióadója. A rádió szerint a hondurasi hadsereg akciója azt bizonyítja, hogy Honduras a salvadori hadsereg szorult helyzetét kihasználva akarja „rendezni” Salvadorral való határvitáját. A hazafias erők ellen harcoló salvarodi hadsereg már hosszabb ideje képtelen ellenőrizni a salvadori—hondurasi határ jó részét. Alkunak nincs helyei II leányrablók ultimátuma Emanuela Orlandi elrablói hétfőn este közölték az ANSA olasz hírügynökséggel. hogy ha július 20-ig nem engedik szabadon II. János Pál pápa merénylőjét, az életfogytiglanra elítélt Alt Agcát, akkor túszuknak kell majd megfizetnie érte. „Alkunak nincs helye” — tudatták ultimátumszerűén. A Vatikán sajtóirodája hétfőn este bejelentette, hogy az emberrablók követelésére közvetlen telefonvonalat létesítettek az utimátumban megjelölt számon és a „kívánt személlyel” — azazCa- saroli bíboros vatikáni államtitkárral. Az emberrablók máris bejelentették, hogy mindaddig nincs miről tárgyalniuk Casarólival amíg nem közük, hogy hajlandók a „fogolycserére”. Csupán ennek lebonyolításáról hajlandók tárgyalni. Az olasz rendőrség igyekszik időt nyerni a nyomozáshoz. Közleményeivel arra próbálja rábírni a tetteseket, hogy minél több életjelt adjanak magukról. Timföldegyezmény Az 1962 óta érvényben levő magyar—szovjet timföld-alumínium egyezmény 1983. július 19-én történt meghosszabbítása és az együttműködés bővítése fontos eleme a két ország gazdaságát átszövő széles körű és sokoldalú kapcsolatrendszernek. Ez az egyezmény már több mint 20 éve mindkét ország szempontjából sikeresen megvalósul a gyakorlatban. Ez a több mint két évtizede létrehozott egyezmény országaink gazdasági együttműködésének ma is kiemelkedő fontosságú eleme és a továbbiakban is az marad. Kiállta a gyakorlat próbáját és nagy távlatokkal rendelkezik. Az eredeti egyezmény 1985. december 31-ig érvényes. A tárgyalásokon megállapodás született arról, hogy érvényességét 1990-ig kiterjesztik. Az 1986—1990-es tervegyeztető tárgyalások során megvizsgálják 2000-ig történő meghosszabbításának lehetőségét is. A Magyar Népköztársaság a kedden aláírt jegyzőkönyv alapján évi 530 ezer tonna timföldet, továbbá évi 5 ezer tonna alumínium fél- gyártmányt szállít a Szovjetunióba. Ezzel egyidejűleg a Szovjetunió évi 205 ezer tonna alumíniumtömb szállítását biztosítja Magyarországra. Ez az együttműködés nagyszerű példája a termelési szerkezet országok közötti ésszerű összehangolásának. A Magyar Népköztársaság rendelkezik a timföld előállításához szükséges bau- xittal. a Szovjetunió pedig az alacsony önköltséggel termelt vízi energiával. Jól tudott, hogy az alumíniumtermelésnek igen magas az energiaigénye, 1 tonna alumínium előállításához 15 000 —15 500 kilowattóra villamos energiára van szükség. A Szovjetunióból Magyarországra érkező alumíniumtömböt viszont igen magas műszaki színvonalon tudjuk különböző fémtermékekké feldolgozni. Az egyezmény kiemelkedő jelentősége a nemzetközi munkamegosztásra nagymértékben ráutalt gazdaságunk számára abban is megmutatkozik, hogy a feldolgozó- iparunk számára szükséges alumínium már a hetedik ötéves terv időszakára rendelkezésre. áll. Az elhatározott termékszerkezet kialakításában és fejlesztésében a fontos terméknek nagy népgazdasági jelentősége van. A jegyzőkönyv aláírása ismét bizonyítja, hogy külgazdasági kapcsolatainkban a magyar—szovjet gazdasági együttműködésnek milyen fontos a szerepe. —( Külpolitikai kommentárunk )— flNZUS-kérdöjelek TANÁCSKOZIK AZ ANZUS, az Egyesült Államok, Ausztrália és Űj-Zéland katonai szövetségének külügyminiszteri konferehoiája. A hírek szerint Washington az értekezlettel el akarja érni, hogy még szorosabban vonja be a tömb két másik" államát azokba a katonai előkészületekbe, amelyek határai messze túllépik a Csendes-óceán térségét. Mindez nem ér váratlanul senkit, logikus folytatása azoknak az Ázsiával kapcsolatos veszélyes terveknek, amelyek részletei Shultz amerikai külügyminiszter Japánban, Kínában és az ASEAN- országökban tett látogatása során kristályosodtak ki. Tömör lényegük: az Egyesült Államok a Csendes-óceán, az Indiai-óceán és a Perzsa-öböl térségét összekapcsolva egybefüggő szovjetellenes stratégiai ívet akar létrehozni Ázsiában. A mindenkor tömbökben gondolkodó amerikai politika számára emiatt fontos az ANZUS. NEM ÁRT EMLÉKEZTETNI RÁ, hogy mindkét angolszász szigetország — Washingtonnal való megállapodás alapján — területét az Egyesült Államok rendelkezésére bocsátja a szovjet flottamozgások figyelemmel kísérésére, ellenőrzésére. Hawke, a munkáspárti ausztrál kormányfő múlt hónapban tett washingtoni látogatásakor félreérthetetlenné tette, hogy — némiképp rácáfolva választási ígéreteire — jottányit nem kíván változtatni az Egyesült Államokkal való szovjetellenes stratégiai kapcsolatokon. Ennek a ténynék ismerete azért fontos, mert az érdekszövetség ellenére szaporodni látszanak a jelek, amelyek bizonyos alapkérdések eltérő megközelítését sejtetik. Hayden ausztrál külügyminiszter nyomatékosan követelte a mostani tanácskozáson: határozzák meg az ANZUS illetékességének földrajzi határait, s ennek megfelelően módosítsák a katonai tömb alapszabályzatát. Láthatóan Ausztrália nem akarja, hogy minden határt túllépve belesodródjon Amerika világpolitikai terveibe. Másként látja Ausztrália a térség egyéb alapkérdéseit is, így a Kambodzsa körüli ellentéteket. ANZUS-tagsága ellenére Canberra új vezetése figyelemre méltó realizmussal közelít Indokí- v na és az ASEAN polémiájához. Az amerikai diplomácia nyílt elégedetlenséggel fogadta azt a tényt, hogy Hayden ausztrál külügyminiszter nemrég Hanoiba látogatott. AZ EGÉSZ TÉRSÉG JAVÁRA VÁLNA, ha Ausztrália a Csendes-óceán militarizálásának tervei helyett a tágabb értelemben vett együttműködés légkörét szorgalmazná. Erre azonban igen kicsi az esély, hiszen Hawke kormányfő korábbi washingtoni látogatásakor is engedett az amerikai kö veteléseknék. Győri Sándor Lengyelország nemzeti ünnepe előtt Harminckilenc évvel ezelőtt javában dúlt még a háború, amikor Lengyelország már felszabadult területén, Chelmben július 22-én kibocsátották az ideiglenes kormány híres kiáltványát, amely az ország demokratikus átalakulásának elveit tártál- mazta. Ez a nap azóta Lengyel- ország nemzeti ünnepe. A II. világháború után Lengyelország is elindult az új típusú szocialista fejlődés buktatókkal, akadályokkal terhes, de sikerek, ben is gazdag fejlődés útján, amelyet többféle időszak jellemez. Lengyelország most újabb nehéz akadályon juthat át; valószínűleg az ország nemzeti ünnepén lezárul a szükségállapot korszaka. 1981. december 13-án szükségállapotot kellett elrendelni Lengyelországban, mert a haladás külső és belső ellenségei meg akarták kérdőjelezni a felszabadulás óta bejárt út főbb állomásait, a szocialista rendszer alapjait. A szükségállapot bevezetése előtt az ország szocialista, demokratikus fejlődése vál. Ságba jutott. Három évvel ezelőtt kirobbant a munkások jogos tiltakozása. A tiltakozás nyomán ala'- kult meg — akkor még alapvetően helyes célkitűzésekkel — a „Szolidaritás" szakszervezet. Az ország belső és külső ellenfelei azonban éppen ezt a szervezetet használták fel arra, hogy 1981 végére már a szocialista államrend megdöntésére tőrjeinek. Az 1981. decembere óta eltelt időszakban az állami és a pártvezetés határozott és következetes politikájának eredményeként fokról tokra szilárdult meg a helyzet Lengyelországban indulj isimét fejlődésnek a gazdaság, és tért vissza a normális kerékvágásba az ország mindennapi élete. Tavaly a szükségállapotot már felfüggesztették, most pedig lehetővé válik annak megszüntetése. Gondok, nehézségek még vannak: akadozik az ellátás élelmiszerből, iparcikkekből, de a politikai ellenfél — külső és belső egyaránt már szemmel láthatóan veszített befolyásából, ugyanakkor az ország vezetői kezdik visszanyerni a tömegek korábban eljátszott bizalmát. A nehézségek, a tőkés államok egy részének folytatódó szankciói közepette, de a szocialista „ országok aktív támogatásával az időközben megreformált gazdaság egyre inkább talpraáli. Az ország népe pedig ismét dolgozik a földéken, üzemekben, hivatalokban. Lengyelország egy megpróbáltatásokkal teli időszak után ezért most nyu- godtabban, jobb hangulatban várja a nemzeti ünnepet.
